A mérkőzésről sok szót nem szeretnék ejteni, mert rendkívül bosszantó, hogy betömörülő csapatok ellen gyakorlatilag még mindig képtelenek vagyunk kreatívan játszani, még emberelőnyben is. Ráadásul visszatért a szezon elején tapasztalható balszerencse-sorozatunk: a paksi és a kaposvári kapus is csúcsformában védett, ráadásul a kapufáról ismét kifelé pattan a labda, vagy centiken múlik egy-egy gólunk, mégsem jön össze. Az egymás után megszerzett 3 bajnoki győzelem után megvolt az esélyünk arra, hogy két hazai sikerrel és egy diósgyőri bravúrral máris felzárkózzunk a középmezőnybe, egy huszáros tavaszi hajrával pedig akár újra megcélozhassuk a dobogót, ám ezzel a 4 elvesztett ponttal alighanem az utolsó utáni halvány ilyen irányú reményünk is elszállt, mostantól tényleg 100 %-os erőbedobással a Magyar Kupára kell koncentrálnunk, ha jövőre is az EL-ben szeretnénk indulni. Erre a jó sorsolásunk egyelőre adott, bízzunk benne, hogy sikerül célba érnünk!

Ha a meccsről nehéz is jókat írni, én mindig megpróbálok keresni valami pozitívumot, és ha közvetetten is, de találtam. A Kaposvári Rákóczi ugyanis idén olyan (pozitívnak és kétesnek is megítélhető) bravúrt vitt véghez, amit eddig még soha senki a hárompontos rendszer bevezetése óta: az első 16 meccséből 11-szer döntetlent játszott! Ennek pedig szerves részei lettünk azzal, hogy két remivel járultunk hozzá ehhez a statisztikához (2-2 az 1. fordulóban és 0-0 tegnap). Ez már önmagában, ránézésre is rekordgyanús, de bizony ha belemélyedünk a számokba, még inkább átérezhetjük, hogy ilyesmi több évtizedenként egyszer fordul elő.

A hárompontos rendszert az 1994/1995-ös évadban vezették be Magyarországon, előtte a kézilabdához hasonlóan 2 pont járt a győzelmekért. Ez a változtatás természetesen alaposan leértékelte a döntetlent, így a csapatoknak kevésbé lett érdeke arra játszani. Azóta az idei a 18. szezon, és az eddigi rekord az első 16 fordulóban elért ikszek számában 9 volt, ezt az azóta már megboldogult Stadler FC tartotta az 1995/96-os idényből. Még olyan is mindössze 4-szer fordult elő az elmúlt 17,5 évben, hogy valaki az első 16 találkozóján 8-szor osztozkodjon meg a pontokon: a már szintén nem létező Gázszer FC az 1997/98-as, a DVSC a 2002/03-as, az Újpest a 2003/04-es szezonban, a Vasas pedig idén érte ezt el. Még egyszer: a Kaposvár jelenleg 11-nél tart! Ez a 11 iksz 5 alkalommal még a bajnokság befejeztével (négy esetben 30, egy ízben 34 fordulós volt az élvonal ezek közül) is elég volt arra, hogy az adott csapat az idény legtöbbet remiző gárdája legyen (a 2005/06-os évadban éppen mi birtokoltuk ezt a címet).

Szóval a Rákóczi elriaszthatatlanul halad egy olyan úton, melynek újbóli bejárására vélhetően évek tucatjait kell várnunk. Éppen a hárompontos rendszer hátulütője, hogy ez könnyen kieséshez vezethet annak ellenére, hogy – beleszámítva az 1 győzelmüket is – mérkőzéseik háromnegyedén nem kaptak ki. Ehhez az eredménysorhoz a Ferencváros tehát 2 döntetlennel járult hozzá. Minden fradista nevében őszintén reménykedem benne, hogy valamikor jövő májusban elmondhatjuk: nem ez volt csapatunk számára a szezon fénypontja.

Simon József

A facebook közösségi oldal szavazósdiját kihasználva ez gyakorlatilag választási lehetőségeket jelentett. Íme a válaszlehetőségek:

28 első, 33 második, 20 harmadik hely,
28 első, 34 második, 20 harmadik hely,
28 első, 33 második, 21 harmadik hely,
28 első, 34 második, 21 harmadik hely.

A válaszok természetesen nagyon gyorsan érkeztek, perceken belül túlnyomó többségbe került a második válaszlehetőség. Olyannyira, hogy ezen cikk írásáig csupán egy válaszadó gondolta másképp a válaszát, ő az elsőre szavazott, a másik kettőre egy sem.

Pedig a helyes válasz a negyedik, amely ráadásul a Fradira nézve is a leghízelgőbb a számsorok között. Miért van akkor mégis a válaszadók pontatlansága? Egyszerű a válasz. A nagy, úgynevezett mértékadó médiumok pontatlansága miatt. Mert egy ilyen kérdés esetén – teljesen természetes módon – mit is tesz egy rutinos internetező? A népszerű keresők, pl. a Google felhasználásával keresi a választ. Ezek a keresők pedig kiadnak olyan oldalakat, mint a wikipedia, a Nemzeti Sport vagy éppen az FTC hivatalos oldala. A baj ott van, hogy ezeken az oldalakon nem a helyes adatok találhatók. És ezek azok az oldalak, amelyek sokak számára a hivatkozási alapot jelentik. Nézzük csak!

Wikipedia: 28 elsőség, 34 második, 20 harmadik hely. Az oldal precízen fel is sorolja az évszámokat. Ezekből egyértelmű, hogy a harmadik helyek tekintetében elfelejtkeztek az 1996/97-es szezon (a Varga Zoltán edzette csapat) bronzérméről.

Nemzeti Sport: 28 elsőség, 34 második, 20 harmadik hely. Évszámokat nem közölnek, így nem tudni, hol hibáztak. Lehet, hogy az előző hivatkozás adatát vették át?

FTC hivatalos oldal (ftc.hu): A legtávolabb, de egyben a legközelebb is járnak a valósághoz. Hogy lehet ez? Az összesítésüket a dicsőséglistán 2005 nyarán zárták, 28, 33, 20 eredménnyel, az adott évszámokat is megadva. Egy hiba, hogy az évszámok felsorolásánál közlik mind a 34 második helyet, ezek szerint rosszul összesítették. Egy másik, hogy hat éve nem nyúltak ehhez a statisztikához, így értelemszerűen lemaradt róla az utolsó, 2010/11-es bajnokság bronzérme. Azaz az összesített, kiemelt eredmények rosszak, ám a megfelelő frissítést figyelembe véve ott a megoldás.

A megoldás, azaz

28 bajnoki cím,
34 második hely,
21 harmadik hely.

Olyan számsor ez, amelynek minden elemében első a Fradi.

28 bajnoki cím, mögötte az MTK jár 23-mal és az Újpest 20 bajnoksággal.
34 ezüstérem, második az Újpest 21, harmadik az MTK 20 második helyezéssel.
21 bronzérem, második az Újpest 18, harmadik az MTK 14 harmadik helyezéssel.

A dobogós helyek számát tekintve:

1. FTC: 83 dobogós helyezés (106 indulásból)
2. Újpest: 59 dobogós helyezés (104 indulásból)
3. MTK: 57 dobogós helyezés (101 indulásból).

Tényleg nem azért, hogy ezzel hivalkodjunk, de a ma úgynevezett élenjáró csapatok hasonló teljesítménye:

Debrecen: 5 bajnoki cím, 1 második, 3 harmadik hely, azaz 9 dobogós helyezés (37 indulásból),
Videoton: 1 bajnoki cím, 2 második, 3 harmadik hely, azaz 6 dobogós helyezés (42 indulásból),
Győri ETO: 3 bajnoki cím, 2 második, 5 harmadik hely, azaz 10 dobogós helyezés (65 indulásból).

A számok nem hazudnak, pontosan mutatják a tradíciókat. Egy csapat lehet fenn és lehet lenn, tartósan fent lenni, azonban csak a legnagyobb tud. 106 indulásból 83 dobogó, az akárhogy nézzük 78,3 %-os teljesítmény. Ezek a számok jelölik ki a Fradi útját, mert mint a tavalyi év is bizonyította, a Fradi dobogóra termett. Annak is a legfelső fokára, amelyet biztosak lehetünk benne, rövidesen újra birtokba vesz. Addig is azonban, ha kérhetjük, a múltbéli eredményeket csak pontosan rögzítsük és idézzük.

Simon Sándor

Az OTP Bank Liga 2011/2012-es idényének ferencvárosi színekben eltöltött, egyénekre részletesen lebontott játékidő-mennyisége ide kattintva olvasható.

Az OTP Bank Liga 2011/2012-es idényének ferencvárosi játékosok által szerzett sárga és piros lapjai ide kattintva tekinthetők meg.

Az OTP Bank Liga 2011/2012-es idényének részletes bíróküldése ide kattintva olvasható.

A táblázatok fordulónként frissülnek.

Az esetleges kritikai észrevételeket kommentekben várjuk!

Prukner László kinevezését 2010. június 2-án, szerdán jelentette be csapatunk hivatalos honlapja, ugyanezen forrás a mai napon, 2011. augusztus 16-án, kedden adta hírül távozását. A két dátum között kereken 440 nap telt el, ami mintegy 14,5 hónapot jelent.

Ezen időszak alatt a mester 4 sorozatban irányította csapatunkat: az NB1-ben, a Magyar Kupában, a Ligakupában és az Európa Ligában, valamint játszott szezonközti barátságos mérkőzéseket is. A különböző kategóriákban a következő mérleget tudhatja magáénak:

NB1: 35 meccs – 15 győzelem, 7 döntetlen, 13 vereség – +4-es gólkülönbség (53-49) - 49,52 %-os teljesítmény*

MK: 4 meccs – 3 győzelem, 0 döntetlen, 1 vereség – +11-es gólkülönbség (16-5) – 75,00 %-os teljesítmény*

Ligakupa: 4 meccs – 1 győzelem, 3 döntetlen, 0 vereség – +2-es gólkülönbség (5-3) – 50,00 %-os teljesítmény*

EL: 4 meccs – 3 győzelem, 0 döntetlen, 1 vereség – +4-es gólkülönbség (8-4) – 75,00 %-os teljesítmény*

Edzőmérkőzések: 20 meccs – 10 győzelem, 4 döntetlen, 6 vereség – +3-as gólkülönbség (22-19), 56,67 %-os teljesítmény*

* A százalékos teljesítmények a megszerzett pontszám és a megszerezhető maximális pontszám arányát fejezik ki, minden mérkőzésen (kupameccseket és edzőmeccseket is beleértve) 3 megszerezhető ponttal számolva.

Ez összesítve, csak a tétmeccseket tekintve 47 találkozón 22 győzelmet, 10 döntetlent, 15 vereséget, +21-es (82-61) gólkülönbséget és 53,90 %-os teljesítményt jelent, míg az szezonközti felkészülési mérkőzéseket is beleszámolva a végső mérleg 67 meccsen 32 győzelem, 14 döntetlen, 21 vereség, +24-es gólkülönbség (104-80) és 54,73 %-os összteljesítmény.

Ebben a statisztikában nincsenek benne a szezon közben, alacsonyabb osztályú ellenfelek ellen lejátszott hírverő fellépések, illetve a Most Wanted elleni nem hivatalos összecsapás.

A fent leírt számsorhoz a magam részéről nem kívánok külön véleményt csatolni, ítélje meg mindenki saját belátása szerint a tréner eredménysorát!

Prukner Lászlónak honlapunk nevében további sok sikert kívánok mind szakmailag, mind a magánéletben!

Összeállítást készítette: Simon József

Hónapokkal ezelőtt még külön bejegyzésként képzeltük el ezt a rovatot, amelyet hetente frissítünk. Azaz hetente közöljük a Fradi sportolóinak elkövetkezendő heti eseményeit, majd ugyancsak hetente megadjuk az ismertté vált eredményeket.

Aztán módosítottunk az elképzeléseken, egy naptárba sűrítve az információt. Ez a naptár, mint eseménynaptár megtalálható honlapunk oldalsávjában. Hónapról-hónapra jeleníti meg az eseményeket. Ami előttünk áll, arra fel lehet készülni, ami pedig elmúlt, ott az eredményt is odaírjuk. Mert a háttérben napról-napra frissítjük ezt a naptárt.

Úgy gondoljuk, a Fradi iránt érdeklődő szurkolóknak egy ilyen naptár formátumban sűrített adatbázis kincset érhet. Fel tud készülni az eseményekre, vissza tudja nézni az eredményeket. Nem kell mást tennie, mint a megfelelő nap fölé vinni az egérmutatót, illetve arra a napra kattintania.

Csupán tájékoztatásul: 2011 januárban 49 eseményre hívtuk fel a figyelmet, majd közöltük ugyanezen mérkőzések eredményeit. Februárban ez a szám már 65 volt, mint ahogy márciusban is 64. És ez a 64 márciusi esemény már most előre jelzett. Mikor, hol és melyik csapatunk játszik.

Jelenleg a labdarúgáson belül az NB I-es és NB II-es férfi csapataink, az öregfiúk csapat és – egy kicsit hazabeszélve – az FTC Baráti Kör öregfiúk csapatának mérkőzései, a női csapat NB I-es mérkőzései szerepelnek a naptárban. De ugyanígy megjelennek a futsal és a kézilabda férfi és női első és másodosztályú csapatai, a női kosárlabda első és másodosztályú csapatai, a férfi jégkorong és vízilabda első osztályú csapatai. A sort a teke csapatainak, férfi és női szuperliga jelenései teszik teljessé. Úgy gondoljuk, érdemes böngészni, hisz az összes csapatjellegű sportág érdeklődésre számot tartható felnőtt csapatai megjelennek. Természetesen gondolkodunk az egyéni sportágak megjelenítésén is, hiszen mindig van hová fejlődni.

És még ez sem minden. A legnépszerűbb sportág, a labdarúgás esetében ezen is túlléptünk. Itt az utánpótlásra is figyelünk, amikoris ugyancsak az oldalsávban közzétesszük az előttünk álló hét nap Fradi mérkőzéseit az U12-esektől az öregfiúkig. Nem létezik, hogy ezek után bárki érdeklődő lemaradjon bármelyik mérkőzésről.

Hajrá Fradi! Most és mindörökké!

Ez az, amit mindenki tud, hisz a Fradi zászlóshajójáról beszélünk. De csak így teljes a kép!

A Monicomp Liga NB I állása 16 forduló után:

Következik a 17. forduló február 25. 19:00 Üllői út: FTC – KTE-Ereco

Az NB I állása a 13. forduló után:

Következik a 14. forduló március 5. 15:00, Győr:  Győri Dózsa – FTC

Az NB I állása a 13. forduló után:

Következő mérkőzésünk: január 29. 18:30, Csenger:   FTC – Nyíradonyi Huszárok

Az NB I állása a 11. forduló után:

1.

Vesta Persecutor K és 3S

11

11

0

0

118

18

33

2.

Miskolci Szabadidőközpont

11

8

2

1

49

38

26

3.

Univerzum-Aramis

11

7

1

3

86

37

22

4.

Ferencváros

11

6

2

3

50

52

20

5.

Tolna-Mözs

11

5

0

6

42

45

15

6.

Galaxis NFE

11

4

1

6

34

43

13

7.

Szegedi AK Boszorkányok

11

3

1

7

42

75

10

8.

ELTE SE

10

3

0

7

25

55

9

9.

Skorpió-1DFC Group Salg.

10

2

0

8

30

62

6

10.

Kiskunfélegyházi Mókusok

11

1

1

9

25

76

4

Következő mérkőzésünk: január 30. 13:00, Salgótarján:  Skorpió – FTC

Innen csaknem minden elölről indul. Az első helyezett 6, a második 4, a harmadik pedig 2 ponttal kezdi a rájátszást.

Következő mérkőzésünk: február 4. 19:00, Pesterzsébet:   FTC – Miskolc

Az NB I állása a 15. forduló után:

Következő mérkőzésünk: január 30. 13:00, Győr:  Győri ETO – FTC

Budapest Bank Férfi Liga NB I

Következő mérkőzésünk:  február 5. 18:00: Veszprém: MKB Veszprém – FTC

Az OB I állása:

Következő mérkőzésünk: január 29. 18:00, Szentes: Szentes – FTC

Az NB I állása:

Következő mérkőzésünk: február 5. 17:00, Cegléd: Cegléd – FTC

Kellemes böngészést! És természetesen: HAJRÁ FRADI!

(A tabellák forrásai a szövetségi honlapok és a nemzetisport.hu)

A számok a mérkőzések felvételének visszanézése alapján készültek.

Igyekeztem mindezt hibátlanul vagy a legkevesebb hibával elvégezni, úgy érzem,  sikerült is. A honlapon a “statisztika” menüpontban visszanézhetők a jelen munka forrásai, a fordulónkénti egyéni táblázatok.

Úgy gondoltam, a téli szünetben, a focimentes időkben ezen néhány adat egymás mellé állításával egy kicsit feleleveníthetjük az ősz mérkőzéseit, ellenőrizhetjük, hogy emlékeink szinkronban vannak-e a számokkal, azaz a számok, amelyek most már a csapat teljesítményét mutatják, azt mutatják-e, amit a meccset élőben látva éreztünk.

Ha az olvasónak kedve van, tartson velem egy kis böngészésre!

Először nézzük az átadásokat, melyik mérkőzésen, mennyi jó és rossz passz volt:

Lehet, hogy kicsit túlszíneztem ezt a táblát, de úgy gondoltam, mégis így hagyom.

Mint látható, a legtöbb átadást (és a legtöbb jó átadást!) az FTC – Szolnok mérkőzésen produkálta csapatunk. Igaz, hogy a pontatlan passzok tekintetében is ezen a mérkőzésen jártak élen a játékosaink, mégis a passzok száma olyan magas, hogy ez a relatív kicsi előny e tekintetben elhanyagolható a többi mérkőzéshez képest. Ez a mérkőzés emlékezetem szerint elég nagy fölényben voltunk (a labdabirtoklásban mindenképp) és habár nem brillírozott csapatunk, Pisanjukék alig-alig okoztak veszélyt (azt is főként az elején)  illetve keveset birtokolták a labdát.

Jó átadások tekintetében igen magas szám volt az FTC-Honvéd mérkőzésen, amelyet bár elveszítettünk, de emlékezhetünk, hogy igen komoly nyomás alá helyeztük a Honvédot az első félidő végén illetve a második félidő első felében, a 60 perc tájékáig. Ez volt az a mérkőzés (nem feledem, mert máig bosszant), amelyen a Honvéd szó szerint három támadást vezetett és ezzel nyert.

Szembetűnő még a magas értékeknél maradva – de ez már negatív képet ad – a DVSC-FTC mérkőzés elég magas (kategóriájában a legmagasabb) rossz átadási statisztikája. Összes passzok tekintetében ez a mérkőzés az ötödik helyen végzett, ami annyira nem rossz szám (emlékezhetünk, többnyire partiban voltunk a Lokival a mérkőzésen, főleg a második félidőben, bátrabb végjátékkal nyerhettünk is volna akár?!), de a rossz passzok tekintetében itt végeztünk az élen, talán ezért is lett vereség a vége?

Nézzük most a másik végéről, negatív oldalról a számokat.

Legkevesebb összes passz szám + legkevesebb jó passz :  Videoton – FTC. Prukner úr háromvédős rendszert játszatott, először a bajnokságban, a kontrákra, kevés húzással játszottunk. Úgy gondolom, a számok is ezt igazolják.

Pozitív töltetű legalacsonyabb érték a rossz passzok esetében:  FTC – MTK és Pápa-FTC. Az eredményeket mindenki ismeri, két elsöprő siker, 3-0 és 0-5! Érdekes egybeesés.

Második legalacsonyabb összes átadás és jó passz: UTE-FTC. Várható volt, hogy ilyen téren ez a mérkőzés a „top”-ban lesz ebben a kategóriában, bár a Vidi meccsünk „megelőzte”…

Alacsony összes passz tekintetében említést érdemel az e tekintetben dobogós mérkőzés, az FTC-Kaposvár. Emlékezhetünk, nagyon megszenvedtünk a szervezett Kaposvárral hazai pályán, ezt ez a szám is mutatja.

Még talán az Vasas-FTC alacsony rossz passz száma említésre méltó, majd fele annyi, mint a legtöbbet produkált mérkőzésünkön.

Nézzük az összjátékot középpályásaink és védőink összprodukciója alapján:

Ebben a táblázatban játékosaink közül védőnek kizárólag a védőinket számoltam be, azon középpályásainkat, akik esetleg az adott meccsen esetenként egész a védővonalig léptek vissza, a középpályás statisztikába számoltam. A csatáraink összjátékát itt nem vettem figyelembe.

Látható, hogy az FTC-Szolnok meccsen a kimagasló számokból mindkét csapategység kivette a részét.

Középpályásaink az FTC-Haladás mérkőzésen produkálták az ősz második legjobb átadás statisztikáját.

Védőink az FTC-Honvéd mérkőzésen járatták a legtöbbet a labdát. Emlékezhetünk, a Honvéd szinte az egész mérkőzésen beszorult, körbe adogattuk őket még emberhátrányban is, amelyből védőink nagy arányban vették ki részüket – az ellenfélen nem találtunk fogást, feltolt védőink sokat kényszerültek oldalpasszokra illetve támadásaink meddősége miatt sokat járatták ők a labdát – támadóinkat lefogták.

legkevesebb rossz középpályás passz: Pápa-FTC.

legkevesebb védő átadás:  Videoton-FTC. Sokszor átfutottak minket a középpályán, védőink viszonylag keveset adogattak, passzaik általában nem egymáshoz, hanem előre irányultak (kontrák).

Nézzük a védekezés adatait:

szerelés, tisztázás: csapatszintű, labdaszerzéssel kiegészített szerelés statisztika. v. szerelés: védőink szerelése, tisztázása. kp.szerelés: középpályásaink szerelése, tisztázása.

Kecskemét-FTC: főként a védőink szereltek, a Kecskemét keményen kontrázott, a középpályánkat átjátszották gyorsan, sok íveléssel.

Videoton-FTC: sok szerelés, mindkét csapatrész önmagához képest magas számot produkált.

Ami érdekesség lehet, hogy majd minden mérkőzésünkön a védelem nagyobb arányban „dolgozott”, mint a középpálya, ez alól kivétel a Paks-FTC mérkőzés, ahol középpályásaink összesítve nagyobb arányban vették ki részüket a védőmunkából – talán az irreális talaj hatása miatt?! A középpályások az MTK elleni mérkőzésen és a Kaposvár elleni meccsen szintén sokat besegítettek a védőmunkába.

Nézzük a labdaszerzés, a labdavesztés számait:

A Haladás elleni meccsen csak átadás statisztika készült, ezért ez hiányzik.

LABDAVESZTÉS

UTE-FTC: a legtöbb labdavesztés.

Debrecen és Paks idegenben: szintén magas számok. Mindhárom vereség, sőt a Siófok elleni hazai meccsünk a következő a sorban. Őket már győztes mérkőzés követi, de négy vereség e tekintetben az élen áll.

LABDASZERZÉS

FTC-MTK a csúcson! A Videoton mérkőzés a második. Úgy látszik, kellett a bravúrdöntetlenhez a meglepő, agresszív stílusunkból fakadó labdaszerzés.

A Honvéd ellen volt a legkevesebb labdaszerzés. Talán mert a labda szinte végig nálunk volt?!

A Haladás elleni meccset ebből a szempontból nem figyeltem. A két utolsó mérkőzés üres mezői szintén ezen okból hiányosak. (Azért remélem így is érdemes áttekinteni.

A szélen az FTC-MTK mérkőzésen próbálkoztunk a legtöbbet. Érdekes, hogy két gólunk (öngólok) a szélről beadásból születtek illetve a harmadik gól szögletből. Mondhatjuk, itt nyertük meg a meccset?!

A Vasas és az MTK mérkőzésen íveltük előre a 16-osra a legkevesebbet a labdát.

A legtöbbször a Siófok ellen próbálkoztunk így, rettenetesen erőlködtünk, hogy megnyerjük azt a mérkőzést, nem volt türelmünk kijátszani az ellenfelet.

A Paks elleni irreális talajon íveltük előre a mezőnyben a legtöbbet a labdát.

A ZTE meccs volt e téren az első. Sajnos itt kísérleteink jó része vagy blokkolt volt, vagy fölé és mellé ment…

A Paks elleni nyitómeccsen volt a legkevesebb kísérletünk, mégis győztünk. Emlékszem, aggódtunk is, hogy kevés a gólhelyzet, mi lesz így a csapattal?

Azért nem sikerült olyan rosszra az ősz, sőt!

Remélem, a számok segítségével valamelyest sikerült felelevenítenem az ősz mérkőzéseit.

Köszönöm a figyelmet!

Sinka András

(eagleeye)

Justin Haber számai a Paks elleni mérkőzésen…

Csapatunk kapuját ezúttal ismét a máltai kapusunk, Justin Haber védte. A mély talaj a kapusoknak sem szokott kedvezni, természetesen Habernek sem volt könnyű dolga.

Az alábbi számokat jegyeztem fel vele kapcsolatosan:

Az első félidőben nem kellett védenie, figyelnie viszont azért kellett, begyűjtött labdákat 6 esetben, 3 hazaadás is volt többek között.

A második félidőben a Paks korai góljánál úgy tűnt, rossz helyre üti a labdát. Igaz, hogy ezt megelőzően a társak is hibáztak, de ez nem menti őt. A gól után viszont csapatunk még jó 10 percig nem tért magához, Haber azonban ebben a zűrös időszakban a helyén volt, három komoly helyzetben is nagyokat védett. Végül a 64-ik percben még a kapufa után védett egy hatalmasat. A másik két gólról szerintem nem tehetett, de ez szubjektív vélemény.

Sinka András

eagleeye

A ősz legszebb és legeredményesebb mérkőzése után az időjárás és a paksi pálya jóvoltából csak csapatunk párharca csúszott el a fordulóból, amelyet végül néhány nap csúszással, hét közben kellett lejátszani kritikán aluli körülmények között. Kérdés volt, hogy a lendületet kapó csapatunk teljesítményére a hosszabb szünet és a borzasztó talaj hogyan hat majd. Egy eseménytelen első félidő után amolyan adok-kapok alakult ki, majd elkezdtek potyogni a gólok, amelyből végül a Paks jött ki győztesen – harmadszorra már nem tudtunk egyenlíteni.

Nézzük az első félidő szokásos táblázatát, számait:

Csapatunk próbálta a megszokott sok passzos játékát játszani, ez ezen a talajon nem volt egyszerű feladat. Bár a passzok száma igen magas volt ebben a félidőben, ez főként oldal- és hátra passzokban mutatkozott meg. Lövésből nem találtuk el a kaput, csupán Heinz szabadrúgása ment fölé, amin kívül két blokkolt lövés volt még, de a másik oldal sem brillírozott ekkor, Bartha a 15. percben mellé lőtt, a következő “helyzetük” a 44-ik percben volt egy szöglet utáni fejesből, amely fölé ment.

A második félidő számai:

A második játékrész teljesen más képet mutatott, megjelentek a helyzetek, jöttek a gólok. A Paks csapata nagyon agresszíven és motiváltan kezdte a második félidőt, csapatunk mintha az öltözőben maradt volna. Mindjárt góllal nyitottak a 48-ik percben, majd Habernek háromszor(!) kellett nagy helyzetben védenie. Közben Schembri is nagy helyzetben kiugrott, de a lövését hárította a paksi kapus. Beszédes adat volt a statisztika készítése közben, hogy a gólunkig, az 54-ik percig középpályás nem szerelt egyszer sem és védőink közül is csak Dragóner két esetben, sajnos a Paks “átfutott” ebben a periódusban csapatunkon.

Duplájára emelkedett az előreíveléseink száma, amiből nagyon sok pontatlan volt.

Az egyenlítő gólunk után úgy éreztem, hogy meglehet a fordítás. 1-1 után a Paks csak 20 perc múlva jutott a kapunkig egy eset kivételével (a szabadrúgás, amiből kapufát szereztek). Mi próbálkoztunk, Heinz körbe lőtte-fejelte a kaput, Miljkovic is próbálkozott, Schembri is, de a Paks lőtt ismét gólt Böde révén a 79-ik percben.

Miljkovic gyönyörű fejesgóljára sajnos szinte az ellentámadásból ismét válaszoltak a paksiak, azaz beállították a végeredményt.

Az összesített számok ezek lettek:

Középpályás védekezésünk mostani számai az alábbiak lettek:

Az ívelések így oszlottak meg a pontosságuk szerint:

A második játékrészben több mint kétszeresére nőtt az ívelések száma.

Gólszerzési kísérletek

Gólpasszok:

Szabálytalanságok száma egyénenként,  lövési statisztika pontosság, célterület alapján:

Szabálytalanságok száma:

Nem meglepő, de ismét az ellenfél “nyerte” ezt a  csatát, mint ebben az idényben szinte minden mérkőzésünkön.

Az MLSZ döntése alapján úgy tűnik, ez volt idén a záró mérkőzésünk, folytatás valamikor tavasszal. Csapatunk a 4. helyen zárta az őszt. Lehetett volna jobb is, hiszen a második hely is elérhető volt, ha ezt az utolsó mérkőzést megnyerjük. Van még mit javulni, de az edzőnknek egy jó alapot sikerült leraknia, ez már most, a féltávnál is látszik.

Kitartást kívánok minden szurkolótársamnak a hosszú téli szünet meccs nélküli átvészeléséhez!

Sinka András

eagleeye

Íme:

Amint az látható kiélezett a játék, még bárki nyerhet!

Tavasszal folytatódhat a pontgyűjtés!

Bartók Ferenc