Teszem ezt azért, mert mint tudjuk az MLSZ új korszak előtt áll. Új korszak előtt, amelyet minden valószínűség szerint új elnök, új elnökség fog jellemezni, hitem szerint képviselni is. Soraim szóljanak hát az új korszak leendő képviselőinek is, mert a múlttal szembe kell nézni.

Nem most volt, 2009.11.04-én, hogy ezen a honlapon felvetettem egy problémát, amely megoldás után kiáltott. Csak egy kattintás, és mindenki elolvashatja, mi is volt ez. Eltelt több mint fél év, a felvetett kérdésekre válasz nem érkezett. Nem csak mi nem kaptunk, ha nem csalódom, senki.

Az ominózus cikkben egy úgynevezett MLSZ Hivatalos Értesítőre hivatkoztam, annak is a 2009. évi 23. számára, abból vezettem le kérdéseimet. Ez az értesítő az MLSZ alapszabálya szerint a szervezet hivatalos közlönye, amely demokratikus szervezetként a nyilvánossságra is tartozik. Méltánylandó, helyes! Így tud tájékozódni a sportszerető állampolgár. Tudom, nem vagyunk sokan, de akkor is jogos a kérdésem…

miért van az, hogy a 2009. évi 23. szám után az MLSZ honlapján 2010-ben a 9. szám volt az első, mindenki által elérhető szám? Közben ennyi titok volt? Ami csak a tagokra, a csapatokra vonatkozik, az érdeklődő közvéleménytől eleve titkolni kell?

Ez minimum 9 szám, mert nem tudhatjuk, az ominózus 23. szám után mennyi volt még. Tudom, sokan nem figyelnek erre, de a Fradinál nem sokadlagos az MLSZ. Így a Baráti Körnél sem. Figyelemmel vagyunk a legfőbb döntéshozó testület munkája iránt. Már ha megtisztel minket azzal, hogy legalább ilyen szinten betekintést ad a munkájába.

Nem türelmetlenkedtünk, nem követeltük a választ a fentebb is idézett cikkben feltett kérdésekre. Jelzem, még ma is érdekes lenne. Ha másért nem, mint kortünet. Mi volt, mit eztán tényleg el kell kerülni. Mit szabad és mit lehet egy elnökségnek megtenni? Csak remélni merem, hogy azt, ami az alapszabályban amúgy is írva vagyon.

Abban az alapszabályban, amit éppen az újra nyilvánossá tett 2010. évi 9. Hivatalos Értesítő felvet, hogy módosítani illene az esedékes közgyűlésen. Tudjuk, mindez megtörtént. Módosították az alapszabályt, semmi akadálya, hogy a leendő új elnök az elképzeléseinek megfelelően működtesse a testületet.

Egyúttal tisztelettel kérem, kérjük is a leendő új elnököt, elnökséget, hogy az eddigieknél sokkal jobban figyeljen a nyilvánosságra. Döntéseik, amelyek határozataikban hivatalossá is válnak, legyenek következetesek, ne kövessék az előző korszak hagyományait.

Azokat a hagyományokat, amelyeket a nyilvánosság számára egyáltalán láthatóvá tesznek. Beszélhetünk itt a “titkosított” minimum kilenc hivatalos értesítőről, de nézzünk megint konkrétumokat, amelyek a 2010. évi 10. Hivatalos Értesítőben megjelentek (kelt 2010.június 17-én, 1939/2010 iktatószám alatt).

Először is, már megint utólag módosítanak játékszabályokat. Igaz, ez nem érinti a Fradit, de érinthené, reméljük legközelebb érinteni is fogja. Mi az, hogy a Szupekupa kiírását módosítják? Az eredeti kiírás szerint ez a Debrecen csapatát illetné, hiszen megnyerték a bajnokságot és a kupát is. Miért kell most a címért meccselniük a bajnokságban mögöttük végzett Videotonnal? Miért velük? Miért nem a kupamásodik Zalaegerszeggel? Tudom, blődek a kérdések, nem összeegyeztethetők az eredeti kiírással. De, ki gondolta volna, hogy egy csapat “agyonnyeri” magát? Semmi gond! Módosítunk a versenykiíráson. Gondolják az MLSZ-ben, vagy lehet a közvetítő tévéknél? Jól van ez így? Nem tudni, csak azt, így döntött az MLSZ elnöksége.

Mint ahogy döntött a már említett tévéközvetítésből származó pénzek elosztása felett is. Hogyan?

A teljes bevétel 1%-a szolidaritási alapon utánpótlás és amatőr sportszervezeteknek szétosztva az NB I-es Bizottság javaslata és az MLSZ elnöksége határozata alapján. A két csapatnak, amely kiesett az NB I-ből, csapatonként 4-4 millió forintot, mint szolidaritási támogatást. A megmaradó bevétel szétosztása a következő arányban történik:

- normatív alapon 70% (minden sportszervezet egyenlő arányban)

- nézettségi alapon 10%
1-4. hely 4%
5-8. hely 3%
9-12. hely 2%
13-16. hely 1%

- helyezés alapján 20%
1. hely 8%
2. hely 6%
3. hely 4%
4. hely 2%

Mi ezzel a gond? Az első és harmadik résszel, gondolom semmi. Normatív alapon és a helyezések alapján osszanak el 90%-ot, lelkük rajta, no meg a döntésük. De, könyörgöm, legalább azt a fennmaradó 10 %-ot próbáljuk meg a nevének megfelelően elosztani. Hiszen itt a nézettségről beszélünk. Ha pedig arról, akkor az miért nem arról szól, hogy kit hányan néztek, mi köze ahhoz, hogy ki hányadik lett a bajnokságban?

Isten őrizz, hogy most azzal jöjjek, hogy a Fradinak hány meccsét közvetítették? Tudjuk! Valamennyit. Hányadik lett a Fradi? Azt is tudjuk, sajnos. Legalább itt figyelni kellett volna a részletekre, ha csak a rendelkezésre álló összeg 10 %-a erejéig is. Demagóg módon nem is beszélve arról, hogy a Fradi miatt mennyivel lett nagyobb a közvetítesekért fizetendő összeg. Egy biztos, ha valaki figyelemmel követte a számadatokkal is dobálózó korábbi híradásokat, ebből könnyen kiszámíthatja, hogy a Ferencváros mennyivel járult hozzá sok csapat költségvetéséhez. Nem sajnáljuk, esetleg csak azt, hogy ezek a számsorok nem előre ismertek, hanem utólagos döntés okán válnak ismertté.

Reméljük, az új MLSZ vezetés felé ilyen kérdések már nem fogalmazódhatnak meg, hiszen annak működése mindenki felé transzparens lesz. Egy versenykiírás példának okáért versenykiírás lesz, amin utólag semmilyen okból nem lehet változtatni. Az alapszabály pedig kőbe vésett lesz, amit MLSZ-en belül, még az elnökségnek is be kell tartani.

Simon Sándor

Mint tudjuk, Dragóner Attila szélmalomharcba kezdett. Tudta ezt ő nagyon is jól, mégis – nagyon helyesen – belekezdett. Valakinek ugyanis végre rá kell világítania arra, ennél azért több kell, ennél többet érdemelnénk. Hogy kik? Minden magyar szurkoló. Jó volna, ha az MLSZ minden grémiuma, így a Fegyelmi Bizottsága is felnőttként kezelné a szurkolókat, nem csak szavakban lenne következetes a szabályokhoz.

Dragóner Attila meghallgatást kért az MLSZ Fegyelmi Bizottságától, hogy ha eddig nem is voltak rá kíváncsiak, de elmondhassa, mi is történt Zalaegerszegen? Miért állította ki a bíró? Mit tett vagy éppen ellenkezőleg, mit nem tett? Véleményét, igazságát több módon igyekezett a bizottság elé tárni. Bemutatott leveleket (az FTC Baráti Kör – Rudas Ferenc és dr. Springer Miklós aláírásával – is írt az érdekében), kérte a tévéfelvételek elemzését.

Tudjuk a verdiktet, az eltiltás érvényben marad. Az indoklás az, ami szerintem messze nem elég. Bár tényleg nem történt olyan szabálytalanság, amiért kiállítás járt volna, de mivel az megtörtént, a bizottságnak nincs szabályszerű joga az eltiltást csökkenteni. Egy meccs a kiállításért, egy pedig a visszaesőként elkövetésért. Mérnökember vagyok, lehet érzékenyebb a logikára, mint a jogászok. Dragónert büntetik egyszer azért, mert a bíró (nem jól értékelvén a tizedmásodperc alatt történteket) kiállította. Egy meccs! De ebben az esetben mit jelent az, hogy visszaeső? Valaki egyszer durva volt, nem állították ki, de a tévé alapján eltiltották. Utána nem volt durva, kiállították, a tévé alapján még igazat is adnának neki, de visszaeső. Miben? És ki? Itt valami nem stimmel. A gondos szabályalkotók ilyen logikai bukfencre nem gondoltak, nem írták le a tennivalókat, ergo a bizottságnak nincs joga enyhíteni az ítéletet. A magyar szabály szerint csak féloldalasan lehet tévézni. Ha az terhelő a játékosra, akkor el kell tiltani, ha felmentené a játékost, akkor nem szabad figyelembe venni. Persze, csak ha a Fradiban játszik az illető. Más esetben még a stoplis cipő bemutatása is bizonyíték, hogy kérem, ha én azzal odalépnék ma kórházi számlákat kéne fizetni. Előre közlöm, az én tollam is ártalmatlan, írhatok bármit, hisz ha én azzal igazán odaszúrnék, akkor szem nem maradna ép. Ép ez a logika?

Dragóner Attila most megint megtapasztalhatta a szabály, az szabály. Más esetben miért nem az? Nem, nem az előbb idézett megtaposósra gondolok, hisz annak megítélése is szubjektív. Inkább azt kérdezném az MLSZ Fegyelmi Bizottságától, hogy 2009. október 20-án melyik szabály alapján hozták a következő döntést:

“Nem lesz zártkapus az Újpest – MTK
2009. 10. 20.
Az MLSZ fegyelmi bizottsága keddi ülésén új eljárás keretében megváltoztatta az előző szezonban lejátszott Újpest – Fehérvár mérkőzésen történt szurkolói rendzavarások miatt korábban hozott, a lila-fehér klubra vonatkozó határozatát.

Az Újpestre kiszabott pénzbüntetést egymillió forintról kettőre emelte, a két zártkapus mérkőzést azonban egyre mérsékelte, amit a Kecskemét elleni meccsel letöltöttnek tekint, így nem lesz zártkapus a szombati Újpest – MTK Budapest bajnoki. „

Ezt az eljárást az Újpest kérvényezte, hogy köszönthesse az U20-as VB-én bronzérmet szerző játékosát. Ehhez csatlakozott az MTK is, vélhetőleg hasonló okokból. Bárhogy bújom a szabálykönyvet, a gondos szabályalkotók ilyen esetre sem gondoltak, ergo le sem írták. Akkor miért lehetett mégis ugyanennek a bizottságnak új eljárást lefolytatni? Milyen új körülmény merült fel? Az akkor elbírált eset ráadásul Dragóner Attila vétkénél „egy kicsit” súlyosabb volt, hiszen szurkolók a pályán kergettek és tettleg inzultáltak játékost, majd a lelátó másik része ellen vonultak, ugyancsak a pályán keresztül. Ha akkor elég volt az az indok, aminek a vétséghez semmi köze, akkor most vajon miért nem az a vélt vétség elkövetését vagy éppen el nem követését bizonyító felvétel?

Tudom, úgy vagyok ezzel az írással, mint Dragóner Attila a meghallgatással. Szélmalomharc! Jól van ez így? Tisztelt MLSZ Fegyelmi Bizottság, nagyon nincs jól ez így! Ennél azért többet érdemelnénk! Mint ahogy a minden hétvégén szokásos indoklásaiknál is, miszerint mint visszaesők a szurkolóik rendbontása miatt büntetést tartoznak fizetni a csapatok. Megjegyzem, minden csapat visszaeső, a Fradi az MLSZ szerint sokadlagosan is az. Neki épp elég bűne az, hogy létezik, hogy vissza mert térni az NB I-be. Szóval, ha lennének szívesek megmondani, hogy mely csapat szurkolói éppen mit követnek el, mint aktuális visszaesők? Tudják, csak így lehet preventíven fellépni, hogy legközelebb ugyanez a cselekmény ne ismétlődhessen meg. Vagy önöknek a büntetés a célja mindenáron? Véletlenül sem a sportszerűségre nevelés? Ha elítélnek vagy elmarasztalnak valakit, kérjük részletesebben megindokolni! Ha felmentenek, azt is! Többet ér ez néhány szónál, mert a szurkolók az igazságot szeretnék és érdemelnék!

Egy mai Don Quijote, becsületes nevén: Simon Sándor

Dr. Retteghy István az MLSZ Fegyelmi Bizottságának az elnöke. Tegnap az MLSZ NB I-es bizottsága elnökének Szabó Györgynek (George. F. Hemingwaynek) egy érdekes levelére reagáltam, ma egy másik bizottság van soron. Várható volt, hisz üléseztek. És ha a Fegyelmi Bizottság ülésezik, ott érdekes dolgok történnek.

Mielőtt elkalandoznék, gyorsan visszatérek az eredeti ötlethez. Kéretik csinálni egy “MLSZ-percek” című stúdióműsort, amely akár napi rendszerességgel megy, mondjuk 15 percben, leginkább főműsoridőben. Ebben az MLSZ különböző funkcionáriusai, bizottsági elnökei, elnökségi tagjai, netán maga a megfellebbezhetetlen főhatóság is rendszeresen megjelennének és elmagyaráznák a labdarúgást kedvelő, ám hozzájuk mérten rendkívül tudatlan közvéleménynek a szabályokat. Nem, nem elsősorban a labdarúgás szabályait, sokkal inkább az MLSZ, mint szervezet belső szabályait, rendjét, fegyelmét, törvényességét.

A kedd este sztárja minden esetben dr. Retteghy István lenne. Ott indokolhat, magyarázhat, elemezhet, úgy hogy az egyszerű, gyarló futballrajongó halandó is megértse. Megértse, hogy mi alapján működik a bizottság, mik a szabályok. Ha egy kiállításról utólag bebizonyosodik, hogy nem történt szándékosság, akkor elmondja, hogy mi történt? Egy dolog történhetett, ha történt: vétlen szabálytalanság, amiért a szabályok szerint nem jár azonnali kiállítás.

Mégis mik azok a szabályok, amik szerint egy nem a szabályok szellemében kiállított játékost minimum két meccsre kell eltiltani? A játékvezető jelentése? Ő nyilván rosszul ítélte meg, emberből van és neki nincs videója. Ha jól értelmezem a döntést, ezt a jelentést az FB-nek nem áll módjában felülbírálni. De biztosan nem értelmezem jól, hiszen akkor nem tudom hova tenni azt, amikor a videó alapján felülbírálják a bíró döntését, mint például tavaly Pápán. Mondom, össze vagyok zavarodva! Dr. Retteghy István a tévé nyilvánossága előtt, hétről-hétre eloszlathatna minden félreértést. Mindenki számára nyilvánvaló lenne a következetesség és a rendkívül szigorú, ám roppantul igazságos MLSZ-szabályok háttere.

Ha ez a műsor még nézői kérdéseket is megengedne, egész biztos forrnának a telefonvonalak. Sokan, sok mindenre kíváncsiak lennének. Én például arra is, hogy mit old meg 15-tel több rendező és egy kirendelt szövetségi ellenőr. Úgy tudom, ez amúgy is hivatalból van a meccseken, de már kiderült korábban, hogy én nem tudok semmit, vagy amit tudok, azt sem jól. Dr. Retteghy István elmondaná ezt is. Égő petárdák landolnak a kapus mellett a játéktéren, súlyos szabálytalanság, amiért lakolni kell. De 15-tel több rendező és egy kirendelt szövetségi ellenőr mennyiben visszatartó erő, nem is beszélve a 100.000,- Ft-ról, amit ezért a tettért visszaesőként lehet kapni. Az Üllői úton is ez lett volna a büntetés a visszaesőknek? Nyilván, hisz ez a szabály.

Ha már rendezői létszám, lenne még egy ötletem, ezt is megosztom, ma ilyen adakozó kedvemben vagyok. Minden néző mellé állítsunk egy rendezőt, az ő “személyi rendezőjét”, aki felelős a rábízott néző meccs alatti cselekedeteiért. A stadionok kapacitása és a meccsek látogatottsága nem jelenthet akadályt, bőven elférnek. Arról nem is beszélve, hogy legalább a tévében úgy tűnik fel, mintha sokan lennének, egy biztos, kétszer annyian, mint most, és botrány sem lenne. Ha meg mégis, akkor azonnal megvan a felelős, akit a legközelebbi meccsre le lehet váltani, ki lehet cserélni.

Szóval, akkor “MLSZ percek”. Nem védettem le a műsor ötletét, nem bánom, ha kölcsönveszik. A műsort show-elemekkel is lehet dúsítani, a nézőkkel játszani, aki helyesen válaszol egy kérdésre, az például jutalmul Dr. Retteghy István asszisztense lehet egy bizottsági ülésen. De az is lehet, hogy Dr. Retteghy István és Szabó György (George F. Hemingway) elvitatkozgatnak egy kicsit ugyanarról, mi a nyilvánvalóan szándékos és mi nem. A Retteghy-mentes napok sem lennének unalmasak, hiszen a Versenybizottság állandóan tesz-vesz, meccsek helyszínét, időpontját tologatja. Milyen jó lenne erről is azonnal és élőben tájékozódni, netán itt is kérdezni. Ki, mikor és mit kérvényezett? A szabályok erre lehetőséget adtak-e? Miért pont arra az időpontra tolják a meccset? De minek folytassam?

A magyar labdarúgás népszerűsítése az MLSZ-nek, mint szervezetnek egyik fontos, alapszabályban is rögzített célja. Ötletem ennek megvalósításában nagy segítség lehet. Ha nem, hát nem! Én szóltam…

Simon Sándor

Azon cikkekben az MLSZ honlapjáról letölthető szabályzatok és az MLSZ éppen aktuális Hivatalos Értesítője alapján egyszerű kérdéseket tettem fel, mi és miért történt. Sajnos, előre is tudottan, de mégis sajnos, természetesen nem érkezett válasz. Pedig milyen jó lenne, ha az MLSZ minden döntése szinkronban lenne a saját szabályzataival.

Novemberben azt gondoltam, rendszeresen szemlézni fogom az MLSZ honlapját, hogy a Hivatalos Értesítők folyamatos olvasásával nagyobb betekintést nyerjek eme közhasznú egyesület munkájába.

Mikor ezt a cikket írom, 2010. február 13-át mutatja a naptár. Az MLSZ oldalán pedig az utolsó letölthető Hivatalos Értesítő a 23-as számú. Nocsak, a 2010-ből eddig eltelt 44 nap már 23 közlöny kiadásához elég volt? Persze, ezt viccnek szántam, hisz megnyitás nélkül is tudtam, ez bizony még mindig a 2009.10.12-én kelt dokumentum, amelynek alapján egyébként novemberben a kérdéseimet feltettem. Eltelt négy hónap és az MLSZ nem tartja szükségesnek, hogy egy általa elindított kezdeményezést, a nyilvánosság tájékoztatását ily módon is folytassa. Javasolnám a honlap szerkesztőinek, hogy akkor legalább vegyék le ezt az ősi, elavult számot és ne kínálják letöltésre.

Négy hónapja nincs tehát új értesítő, vannak viszont új hírek, egyebek mellett, hogy lejátszották 2010 első hazai tétmérkőzését az Újpest-Paks Ligakupa meccset. Egy fradistának illendő figyelni ezen csapatok ligakupás meccseit is, hiszen a Haladással együtt egyazon középdöntő csoportban vagyunk. Új értesítő híján újra elolvastam a hatályos Ligakupa versenykiírást. Furcsa, de megint új kérdések támadtak bennem. Valami baj lehet velem, eddig azt hittem, értek magyarul, de ezen szabályzatokat, és a friss híreket olvasva kiderül, hogy mégsem. Vagy az MLSZ értelmezi másként a leírtakat?

Nagyon érdekelt a kupa díjazása, hiszen eredetileg azt írták, 2009. december 31-ig kiderül.

8. A kupa díjazása

A Kupa díjazása a mérkőzések TV bevételéből származó összegből történik egy előre megállapított táblázat alapján. A táblázatot 2009. december 31–ig az MLSZ Elnöksége fogadja el.

A kupa díjai a kupasorozat végén kerülnek átadásra. Az MLSZ a verseny győztesét a kupa átadásával díjazza. A győztes a kupát egy évig őrzi, s nevét a kupára véseti.

Az 1-2. helyezést elért csapatok vezetői és labdarúgói éremdíjazásban részesülnek. (csapatonként 30 db érem):
1. helyezett csapat aranyozott érem,
2. helyezett csapat ezüstözött érem.

A pénzdíjról szóló számlát a Liga Kupa befejezése után ( 2010. április 28-a után ) kell az MLSZ részére megküldeni.

Amennyiben a sportszervezet a pénzdíjról szóló számláját 2010. szeptember 1-ig nem küldi meg az MLSZ részére, abban az esetben a határidő be nem tartása miatt az MLSZ a sportszervezet részére az összeget nem fogja átutalni!

Ravasz ez az MLSZ! Biztos meghozta a döntést az Elnökség, de arról miért is kéne a közvéleményt tájékoztatni? Vagy mégis elfelejtették?

Egyébként nagy a számviteli fegyelem, látjuk a számlázási rend milyen szigorú, a trehány sportszervezeteket méltán megbünteti. Csak azt nem értem, miért nem fér bele az MLSZ büdzséjébe, hogy ő vésesse be a csapat nevét. Mert bevétele a TV-én kívül is van ám a sorozatból.

4. A kupa nevezési és részvételi feltételei
A nevezési határidő: 2009. július 1. ( szerda ) 12.00 óra
Nevezési díj: 100.000,- Ft + ÁFA

Plusz…

10. A kupamérkőzések költségei

Az egyes mérkőzések rendezési költségeit a pályaválasztó sportszervezetek fizetik. A vendégcsapatokat részvételük kiadásai (utazás, étkezés, szállás, stb.), valamint a csapatot elkísérő szurkolók mellett közreműködő saját rendezői gárdájuk költségei terhelik.

A sportszervezetek által rendezett mérkőzésen a játékvezetői, a játékvezető-asszisztensi, illetve az ellenőri költségek központilag kerülnek kifizetésre. A játékvezetői díjak a résztvevő sportszervezetek részére kiszámlázásra kerülnek. ( Mérkőzésenként 200.000,- Ft. + ÁFA kerül kiszámlázásra! )

Az MLSZ által kiküldött számlát a csoportmérkőzések megkezdése előtt át kell utalni az MLSZ számlájára.

Ha jól számolom, a Fradinak csak eddig 3.300.000,- Ft + ÁFA összegben van a Ligakupa, már amit a rendezési és utazási költségein kívül az MLSZ-nek fizetett (nevezési díj és a meccsenkénti 200.000,- Ft). Már csak ezért is érdekelne, vajon nyereséges lehet ez a vállalkozás a végén? Nyilván igen, mert arra gondolni sem merek, hogy az MLSZ egy olyan kupasorozatba kényszeríti bele a csapatokat, amely nekik deficitet hoz.

Lám-lám, nincs Hivatalos Értesítő én mégis milyen jól elvagyok egy egyszerű kis versenykiírással. Hát, ha még ezt a pontját is idézem:

A középdöntő csoportmérkőzések időpontjai:
1. forduló: 2010. február 24. ( szerda )
2. forduló: 2010. március 3. ( szerda )
3. forduló: 2010. március 10. ( szerda )
4. forduló: 2010. március 17. ( szerda )
5. forduló: 2010. március 31. ( szerda )
6. forduló: 2010. április 7. ( szerda )
Döntő: 2010. április 28. ( szerda )

Amennyiben a Férfi Magyar ”A” válogatott a 2010. évi VB döntőbe bejut, az MLSZ Versenybizottsága jogosult a Liga Kupa időrendjét megváltoztatni.

… és összevetem ezzel a február 8-i hírrel:

A Magyar Labdarúgó Szövetség versenybizottsága elkészítette a Soproni Liga, a Magyar Kupa és a Ligakupa tavaszi menetrendjét. A Soproni Liga 16., azaz első idei fordulóját február 19-én, 20-án és 21-én (pénteken, szombaton és vasárnap) rendezik, a Magyar Kupa negyeddöntőinek első mérkőzéseire március 23-án és 24-én (kedden és szerdán) kerül sor, a Ligakupa középdöntőinek küzdelmei pedig február 13-án (szerdán) kezdődnek meg.

Nem, nem azon élcelődnék, hogy február 13-a nem szerdára esik, ilyen elírás mindenkivel megtörténhet, még az MLSZ-ben is, dehogy akarnak ők új időszámítást bevezetni. Azon már sokkal inkább, hogy ez a február 13-i meccs egy előrehozott mérkőzés a határozat szerint február 17-re kiírt középdöntő első fordulójából. Mi történt? Lemaradtunk valamiről? Az MLSZ megkapta az értesítést a FIFA-tól, hogy “A” válogatottunk valamilyen csűrés-csavarás után mégis kijutott a VB-re? Vagy ennyit ér a Ligakupa versenykiírása? Tudom, hogy költői kérdéseket teszek fel, mert logikusan még a versenybizottsági döntés hátterét is kisakkoztam. Március 3-ára, ami amúgy Ligakupa-nap lett volna, az MLSZ lekötött egy barátságos válogatott meccset az oroszokkal. Persze, hogy a válogatott az első! De akkor, miért beszélünk a Ligakupa komolyságáról? A Versenybizottság mindenesetre megadta a módját, hisz határozatában paragrafusokra (MLSZ Labdarúgás Versenyszabályzat 27.§ és 28.§) hivatkozott. A bibi csak az, hogy ezek a paragrafusok nem illeszthetők a konkrét esetre.

Az MLSZ Versenyszabályzatának hivatkozott 27.§-a így kezdődik:

27. §
A mérkőző csapatok együttes kezdeményezésére történő időpont, helyszín módosítás
(1) A versenyrendszert kiíró szövetség verseny(rendezési) bizottsága az érintett két sportszervezet írásban benyújtott, alaposan megindokolt közös kérelmére egy konkrét mérkőzés napját, kezdési időpontját, vagy helyét megváltoztathatja.

A 28.§ sem ad menlevelet, hiszen:

28. §
A rendkívüli kényszerkörülmény miatti mérkőzés halasztás, helyszín megváltoztatás
(1) Bajnoki-, kupa-, torna mérkőzés napját elhalasztani, illetve kezdési időpontját, helyszínét egyoldalúan módosítani nem lehet, kivéve ha a sportszervezet rendkívüli kényszerkörülmény miatt írásban megindokolva kéri a versenyrendszert kiíró szövetség verseny(rendezési)bizottságától a mérkőzés sorsolt időpontjának, vagy helyszínének megváltoztatását legfeljebb 3 nappal a mérkőzést megelőzően.
(2) A beadványban a rendkívüli kényszerkörülmény kialakulását, a megszüntetésére tett intézkedésekkel együtt részletesen be kell mutatni.

Nem mellesleg, a Haladás-Fradi Ligakupa meccsel kapcsolatban pont ez történt, a Haladás jelezte, hogy a hóhelyzet, mint rendkívüli kényszerkörülmény miatt nem tudja a meccset február 17-én megrendezni. Remélhetőleg, ezt nem utasítják el.

Ja, mielőtt elfelejtem, hisz hivatkoztam rá: Újpest – Paks 1-1.

Jó dolog ez a Ligakupa, idézzük csak a célját:

1. A Liga Kupa célja
A Liga Kupa (továbbiakban: kupa) vegyes-nyílt verseny, amelynek célja:
- résztvevő csapatok részére országos jellegű, kuparendszerű versenysorozat biztosítása;
- fiatal labdarúgók csapatba építésének elősegítése;
- a televízió nyilvánosságának bevonásával a labdarúgás sportág további népszerűsítése.

Biztos, hogy ez a legjobb módszer a labdarúgás sportág további népszerűsítésére?

Simon Sándor

Most pedig a címben jelzett: Meddig Lehet SZórakozni?

Igen, igen! Ez is, az is MLSZ. Úgy tűnik, nem múlhat el hét, hogy ne éreztessék a Fradival, ők bizony vannak. És ha tetszik szórakoznak, szabadon szórakoznak a Fradival.

A már idézett cikkünkben szóvá tettük az MLSZ elnökségének egy határozatát, amely az FTC-Győri ETO bajnoki mérkőzés elhalasztásával foglalkozott. Szóvá tettük, választ még nem olvastunk. Pedig jót tenne a közhangulatnak, ha valaki illetékes a szervezetből értelmezné a saját határozataikat és szabályaikat, választ adna a feltett kérdésekre.

És a kérdések egyre csak gyűlnek. Csak nem, mert az elmúlt szombaton is játszott a Fradi? Bár nézők voltak (nem is kevesen), petárdázás az nem volt, most arra nem lehetett semmit fogni. Nagyon úgy tűnik, akkor kell valamit keresni, mert az MLSZ Fegyelmi Bizottsága keddenként nem tud a Fradi nélkül meglenni.

Kapóra jött Bíró Péter felháborodása. Bíró Péter egy klubnak a tulajdonosa, aki nagy reményekkel várta a szombati meccset, hitte, most elkaphatják a Fradit. Nem kapták el és ennek szerinte egyik oka csapatunk hátvédje Rafa Wolfe volt, aki súlyos sérülést okozott csapata egyik játékosának. Ráadásul a későbbiekben nem átallott neki még győztes gólt is szerezni, mi több a saját gólvonalán is menteni.

Bíró Péternek segített a televízió, hiszen, mint az eddigi összes mérkőzésünket, ezt is közvetítette. A felvételeket lehetett a meccs után és azóta is elemezni. Akkor talán azt is látták, feltételezem, még a Fegyelmi Bizottságban is, hogy a mérkőzés játékvezetője is tanúja volt az eseményeknek. Olyannyira, hogy döntését, az általa látottak és a szabálykönyv összevetésének pillanatnyi része alatt hozta meg. Hiába, ez a bírók sorsa. Őket nem segíti a tévé, a visszajátszások és lassítások sorozata. Ő csak arra hagyatkozott, amit látott és hallott. mert azt is elmondta, hogy adott esetben még azt a félreérthetetlen hangot is hallotta, amit az egyszerre a labdába rúgó játékosok tudnak kiváltani azon a gömbölyű játékszeren, egy nagy tompa puffanást. Nem a csontok zenéjét, hanem a labda szenvedését. Az sajnálatos, hogy a lendület túl nagy volt, a védő lába továbbszaladt és súlyos sérülést okozott. Akár szabályosnak, akár szabálytalannak ítélte meg a bíró, egy biztos, akaratlanul. Van olyan épelméjű védő, aki a saját tizenhatosán belül, a bíró orra előtt, szemből, alattomos szándékkal felnyársal egy csatárt? Aki ilyet elhisz vagy elképzel, az még nem volt focimeccsen, enyhén szólva sem tűnik életszerűnek az eset.

A bíró döntött, ő az adott pillanatban nem látott szabálytalanságot. Ezt mindenféle utólagos bizottságnak illene elfogadni. Ha nem fogadja el, akkor utólag egy ilyen bizottság nyugodtan megadhat a bíró által meg nem adott gólt vagy éppen fordítva visszavonhatja azt, mert a lassítások szerint nyilvánvalóan nem volt az. És a tévesen megítélt vagy meg nem ítélt leshelyzetekről már ne is beszéljünk. Nem véletlen, hogy a FIFA és az UEFA oly élesen ellenzi a videófelvételek felhasználását a bíráskodásban. Az MLSZ illetékes bizottsága most nem tett mást, mint a videofelvételt felhasználva utólag szabálytalannak minősített egy esetet, amit a bíró nem látott annak.

A látott szó nagyon fontos. Mert eddig ugye csak akkor ítélkeztek, ha a meccs bírái nem láttak valamit, lásd Dragóner múltkori eltiltását. Sokan felvetették, miért csak Fradi játékost találnak így meg? Azt is közvetítette a tévé, amikor a most eltiltott Dragónernek szilánkosra tört az arca egy könyökléstől. Ferenczinek ugyanígy, bár azt is látta a bíró és nem ítélte szabálytalannak, csak a véletlen, játékban levő szituációnak. Wolfe esete miért más? Mert szórakozni lehet a Fradival? Mert Bíró Péternek nem tetszik? Ezek nem megfelelő indokok, ennél sokkal komolyabb válasz kell.

A múltkor idéztem az MLSZ saját szabályzataiból, most is ezt teszem. Az MLSZ hatályos Versenyszabályzatának 21. § (2) bekezdése kimondja:

Egy adott bajnokságban, kupában, tornán induló valamennyi sportszervezet (csapat) azonos joggal és kötelezettséggel vesz részt a versenyrendszerben és a többi sportszervezettel (csapattal) azonos elbírálásban részesül.

Kérem, ez a pont nyilvánvalóan sérül. Ez nem olyan, hogy Dragóner ütött, Kabát meg nem, az egyiket észreveszem, a másikat nem.

Amint már említettem a Fradinak eddig az összes bajnokiját közvetítette valamelyik tévé, sőt az utolsót is fogja. Ez 100 %. És a többi csapat? Van olyan, amelyik csak akkor kerül képernyőre, ha a Fradival játszik, jó esetben maximum mégegyszer. És a többi meccsükön, amit nem ad a tévé és nem lát valamit a bíró, akkor büntetlenül lehet (szándékkal vagy anélkül) súlyos sérülést okozni? Vagy ha látja a bíró és nem ítéli szabálytalannak, akkor ki veszi elő az ügyet? Ezek szerint minél több meccsét adja egy csapatnak a televízió, játékosai annál inkább ki vannak téve az MLSZ utólagos revíziójának és büntetésének. Ez az azonos elbírálás, ami a szabályzatban le van írva? Ugye senki sem gondolja komolyan! Vagy ha igen, akkor sürgősen tessék zártláncú közvetítőrendszert kiépíteni vagy éppen kötelezni a televíziókat nem csak összefoglalók készítésére, hanem a teljes meccsek felvételére, amik mindegyikét utólag is ellenőrzi a szigorú bizottság. Amíg ez nem történik meg, addig joggal hihetjük, hogy csak a Fradival szórakoznak. Annál is inkább, mert a közvetített meccsek hasonló jelenetei, ha azokon nem Fradi-játékos az érdekelt, nem érdeklik a bizottságot.

Mégegyszer leírom, MLSZ Versenyszabályzat 21.§ (2) bekezdés. Tessék az MLSZ-ben is elolvasni és ennek megfelelően megindokolni a mostani döntést.

Simon Sándor

A címet egyébként nem mi találtuk ki, azt átvettük a Népszabadság ma megjelent cikkéből, amelyet H.I. monogrammal, vélhetően Hegyi Ivánnak köszönhetünk. Persze azt, hogy köszönjük, egy fradista érzelmű szurkoló nem mondhatja, hisz annak a cikknek egészen más a sugallata, botrányosan gyengének tartva az MLSZ döntését.

Annak az MLSZ-nek a döntését, amely korábban sem kápráztatta el a labdarúgó társadalmat megalapozott határozatokkal. A legtöbb csapat szurkolói és vezetői sokszor csak kapkodták és kapkodják a fejüket. Ez a megállapítás különösen igaz a Fradira.

Most, hogy a szombati történések után jogosan büntettek, azt senki sem vitatja, legfeljebb annak mértékéről vitatkozik pro és kontra. Nem is erről szól ez a cikk. Inkább egy korábbi MLSZ döntésről, melynek azonban van némi köze a Fradi mai – zártkapuk mögött megrendezendő – bajnoki mérkőzéséhez. Mindenki emlékszik, hogy milyen körülmények között halasztották el az eredetileg október 16-ára kiírt mérkőzést.

Ám azt feltehetően kevesebben tudják, hogy papíron mivel is indokolt az MLSZ. Az alábbiakban ezt részletezzük, szigorúan az MLSZ hivatalos honlapjáról letöltött forrásokra alapozva.

Ott található egy bemásolt dokumentum, amely az MLSZ 23-as számú Hivatalos Értesítőjét tartalmazza.

Az értesítő 2009.10.12-én, hétfőn kelt, ebben pedig hivatkozik egy 165/2009-es számú elnökségi határozatra, amely az MLSZ Elnökségének rendkívüli, 2009.10.10-i (azaz szombati) ülésén hoztak.

A fenti határozatban rendelték el (már 10-én szombaton) az FTC-Győr meccs elhalasztását, hivatkozással az U20-as válogatottra. Szó szerint idézzük ezt a határozatot:

Az MLSZ rendkívüli elnökségi ülésének 2009. október 10-i határozata
165/2009. számú határozat

Az MLSZ Elnöksége az MLSZ Alapszabály 27.§ (3) d) pontja, alapján – a férfi felnőtt U20-as nemzeti válogatott labdarúgó csapat a VB legjobb négy közé kerüléséért – a Soproni Liga NB I-es férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságba a 2009. október 16-ra kisorsolt FTC – Győri ETO FC bajnoki mérkőzést elhalasztja.

A mérkőzés lejátszásának időpontját az MLSZ Versenybizottság köteles meghatározni.

Feltűnő, hogy az idézett határozat a magyar nyelv szabályai szerint nem a legkorrektebb, annak értelmezéséhez háttérismeretekre feltétlenül szükség van. Akik ezt a határozatot olvassák és értelmezik, azoknak adott ez a háttérismeret, tudják a futballvilág történéseit. Az ugyan még nekik is furcsa lehet, hogy hogyan lehet egyszerre felnőtt és U20-as egy labdarúgó csapat, ám ezt még el lehet nézni. Azt is értik, hogy arra gondolhattak a határozathozók, hogy a magyar U20-as válogatott az egyiptomi VB-én bejutott a legjobb négy csapat közé. Az indoklást azonban ők sem érthetik, hiszen az MLSZ Alapszabályának idézett pontja, mely az Elnökség hatáskörét és feladatait sorolja fel, szó szerint így szól:

MLSZ Alapszabály 27.§ (3) bekezdés d) pont:

„27.§: AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE, (3) bekezdés: Az Elnökség feladata és hatásköre: d) pont: a sportág szakmai irányítása, működésének biztosítása, a gazdasági alapok megteremtése, fejlesztési célok meghatározása és gondoskodás a megvalósításáról, a közép és hosszú távú utánpótlás nevelési koncepció meghatározása és végrehajtása.

Próbáltuk értelmezni, hogy akkor most az idézett pont melyik része lehet aktuális. A szakmai irányítás? A működés biztosítása? A gazdasági alapok megteremtése? Fejlesztési célok meghatározása, azok megvalósítása? Közép és hosszútávú utánpótlás nevelési koncepció? Ugye, nem csak mi érezzük úgy, hogy ezek egyike sem illik egy bajnoki mérkőzés elnökség általi elhalasztásához?

Az értelmezés végén azt a konklúziót vontuk le, hogy valószínűleg összekeverték a döntéshozók, illetve az azt indoklók az MLSZ Alapszabályát az MLSZ Versenyszabályzatával, annak a 27.§-a ugyanis tényleg időpont módosítással foglalkozik. Íme:

27. §
A mérkőző csapatok együttes kezdeményezésére történő időpont, helyszín módosítás
(1) A versenyrendszert kiíró szövetség verseny(rendezési) bizottsága az érintett két sportszervezet írásban benyújtott, alaposan megindokolt közös kérelmére egy konkrét mérkőzés napját, kezdési időpontját, vagy helyét megváltoztathatja.

(3) A mérkőızés napjának elhalasztását, kisorsolt idejének módosítását kizárólag az a verseny(rendezési)bizottság engedélyezheti, amelyik azt a bajnokságot rendezi, amelyben a változtatást kérő csapat játszik.
(4) Az időpont és helyszín módosítási kérelmet versenyügyi eljárás keretében kell tárgyalni. A kérelem elbírálása ügyében hozott döntés végleges, ellene nincs helye jogorvoslatnak (fellebbezni nem lehet).

A (2) pont egyetemi-főiskolai csapatokra vonatkozik, azért hagytuk ki.

Mint tudjuk, az FTC – Győri ETO mérkőzés elhalasztása érdekében a mérkőző csapatok közül a Győri ETO kezdeményezett egy időpont módosítástést, amit az FTC elfogadott, de az MLSZ Versenybizottsága nem. A 2009. 10. 12-én publikált határozatban elutasították ezt a kérést.

A furcsaságok szinte kiabálnak.

1. Az MLSZ Versenybizottsága 10.12-én nem tudott az MLSZ Elnökségének 10.10-én hozott határozatáról? A jelek szerint nem.

2. Az MLSZ Versenyszabályzatának idézett 27.§-a szerint a kérdés 10.12-én eldőlt, hiszen a Versenybizottság megfellebezhetetlen határozatot hozott.

3. Hogyan dönthetett az MLSZ Elnökség korábban egy olyan kérdésben, amelynek eldöntésében egyébként nincsen hatásköre?

4. Ha ennek ellenére döntött, akkor azt miért nem hozta az érdekeltek tudomására, még a szövetségen belül sem?

Kérdések sokaságát lehet még felvetni, ahogy az adott ügyben az FTC Labdarúgó Zrt. vezetése egy 2009.10.15-én kelt nyilatkozatban meg is tette. Nem tudjuk, kapott-e a felvetett kérdésekre választ a szövetségtől. Ha a most idézett határozat a válasz, amely önmagában is kérdéseket vet fel, akkor kijelenthetjük, hogy ez a válasz kevés.

Ha valaki válaszolni tud, az feltétlenül tegye meg, ellenkező esetben tényleg azt hihetjük, hogy az MLSZ betűszó a címben idézett szavakat jelenti.

Simon Sándor

A jövő heti tényleges bemutatkozásig azonban nézzük, mik is lesznek a szabályok az idén.

Kezdjük az elején, hisz nem mindenki tudja, hogy mi ennek a sorozatnak a célja:

1. A Soproni Liga célja (aki azt hitte, hogy tudja, az is olvassa, hátha meglepődik):
- a magyar labdarúgás fejlesztésére vonatkozó sportszakmai feladatok megvalósítása, a Nemzeti Soproni Liga első osztályában (továbbiakban: Soproni Liga NB I.),
- a Soproni Liga NB I-ben résztvevő csapatok színvonalas versenyzésének, valamint a válogatott csapatok eredményes szereplésének folyamatos biztosítása,
- az Soproni Liga NB I-ben résztvevő csapatok teljesítmény sorrendjének objektív megállapítása,
- az UEFA által szervezett nemzetközi kupaküzdelmekben való indulási jog eldöntése,
- a Fair Play elv érvényre juttatása, és a Fair Play magatartásforma népszerűsítése.

2. A Soproni Ligát a Magyar Labdarúgó Szövetség írja ki, szervezi és működteti.

3. A Soproni Liga nevezési és részvételi feltételei (kivonatosan)
b.) A sportszervezet a Soproni Ligába való nevezésekor, illetve részvétele teljes időtartama alatt rendelkezik az MLSZ által számára kiadott Klublicenccel. Az MLSZ Klublicenc szabályzatában foglalt rendelkezéseket a részvétel teljes időtartama alatt betartja.

e.) A sportszervezet a nevezés határidejéig írásos nyilatkozattal igazolja / vállalja, hogy:
- az érvényes szerződéssel rendelkező labdarúgóival, edzőivel, sportvezetőivel és más sportszervezettel szemben nincs lejárt tartozása, és azt az érintett aláírásával igazolja.

h.) Rendelkezik és a Soproni Liga teljes időszaka alatt rendelkezni fog mindazon személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel, melyek szükségesek a Soproni Ligában való részvételhez, a jelenleg ismert és jövőbeni vállalt pénzügyi kötelezettségek teljesítéséhez.

o.) A sportszervezet önként vállalja, hogy a Soproni Ligába való nevezését megelőzően tagsági viszonyt létesít a Magyar Hivatásos Labdarúgó Ligával (MHLL) és azt a bajnoki év teljes időtartama alatt fenntartja.

8. A Soproni Liga rendszere
d.) A Soproni Liga bajnoki fordulói általában hétvégi napokon, illetve – szükség esetén – hétköznapokon kerülnek lebonyolításra az alábbiak szerint:
Hétvégi forduló játéknapjai:
- Szombat (fő játéknap)
- Péntek, Vasárnap
Hétközi forduló játéknapjai:
- Szerda (fő játéknap)
- Kedd, Csütörtök

9. A Soproni Liga időrendje
c.) Az MLSZ Versenybizottsága irányított sorsolás keretében a bajnoki év során 4 kettős találkozó (kettős rangadó) megtartását lehetővé teheti. A Versenybizottsághoz ilyen irányú kérelmet, a sorsolást megelőző napon benyújthat az MLSZ Elnöke, vagy a 2 pályaválasztó sportszervezet képviselője. A kettős találkozó (kettős rangadó)
szervezője az MLSZ.

10. A Soproni Liga helyezéseinek eldöntése
b.) Amennyiben kizárólag a megszerzett pontok alapján nem dönthető el a bajnoki sorrend (pontegyenlőség), úgy, annak meghatározása az MLSZ Versenyszabályzat ide vonatkozó pontja alapján történik.

(Azaz első helyen a több győzelem, majd ha az is egyenlő, akkor sorban, jobb gólkülönbség, több rúgott gól, egymás ellen játszott meccsek pontkülönbsége, egymás ellen játszott meccsek gólkülönbsége, egymás elleni meccseken az idegenben rúgott több gól, fair-play versenyben a jobb helyezés, sorsolás.)

c.) A b.) pontban foglaltaktól eltérően – az MLSZ Versenyszabályzat figyelmen kívül hagyásával – kizárólag a megszerzett pontok alapján kerülnek meghatározásra az alábbiak:
- a bajnoki cím (1. helyezés);
- valamennyi további, a nemzetközi kupák bármelyikében történő indulásra jogosító bajnoki helyezés;
- a Soproni Ligából való kiesés.

d.) Amennyiben a c.) pontban foglaltak bármelyike nem dönthető el kizárólag a megszerzett pontok alapján (pontegyenlőség), úgy, az azonos pontszámmal rendelkező sportszervezetek rájátszásos formában lebonyolított, egymás között lejátszott, oda-visszavágómérkőzéseken döntik el azokat, az alábbiak szerint.

- Két csapat oda-visszavágót játszik kupaszabályok szerint.
- Három csapat egyfordulós rendszerben újabb mérkőzéseket játszik (A-B, B-C, C-A). Ha itt is pontegyenlőség alakul ki, akkor azon belül a versenyszabályzati pontok sorrendje a mérvadó (a szerkesztő megjegyzése: itt talán igazságosabb lett volna az eredeti bajnokságban megszerzett helyezést elővenni, hiszen az mégis 30 lejátszott mérkőzés alapján alakul kis, szemben az itteni kettővel)
- Négy vagy több csapat pontazonossága esetén az MLSZ Versenybizottsága külön határozza meg a lebonyolítás rendjét (szerkesztői kérdés: ezt miért nem lehetett most megtenni?)

16. Játékjogosultság
b.) A Soproni Ligában való részvétel teljes időtartama alatt a sportszervezet játékoskeretében szerepelnie kell minimálisan nyolc fő saját nevelésű labdarúgónak.
A saját nevelésű labdarúgó (8 fő) meghatározása:
b. a.) klub nevelésű labdarúgó:
aki 15 – 21 éves kora között az adott klubban legalább 3 évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt
b. b.) szövetségi nevelésű labdarúgó:
aki 15 – 21 éves kora között a Szövetséghez tartozó más klubban legalább 3 évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt
(A 3 évet a labdarúgó sportszervezetnél játszott első és utolsó hivatalos mérkőzése közötti időszakot alapul véve kell számolni.)
A szövetségi nevelésű labdarúgók aránya nem haladhatja meg az összes saját nevelésű labdarúgó (8 fő) 50%-át, azaz 4 labdarúgót.

c.) Nem magyar állampolgárságú labdarúgó Soproni Ligában való szerepeltetése esetén az MLSZ Versenyszabályzat vonatkozó rendelkezései az irányadóak, azzal, hogy az „egyéb országok” labdarúgóiból mérkőzésenként legfeljebb 5 labdarúgó szerepeltethető
egy időben.

19. Stadion és pálya
A bajnoki mérkőzéseket az egész bajnoki évben az MLSZ Infrastruktúra Szabályzatának megfelelő stadionokban (pályákon) kell lebonyolítani, amely az MLSZ hitelesítésével rendelkezik. (Olvasói igény esetén a későbbiekben ebből is szemezhetünk.)

20. Vagyon értékű jogok, marketing (reklám), média
Az NB I-es sportszervezetek vagyoni értékű jogait az MLSZ az Elnökség 16/2009. számú határozatában ( 2009.02.26. ) foglaltak szerint magához vonja.

21. Egyéb rendelkezések
a, A Soproni Liga közben visszalépett, kizárt, vagy törölt sportszervezet a 2010-2011. bajnoki évben csak kettő bajnoki osztállyal alacsonyabb osztályban indulhat.
b, A Soproni Ligában résztvevő sportszervezetek a bajnoki mérkőzés napját követő harmadik napon újabb bajnoki mérkőzés lejátszására kötelezhetők.
Televíziós közvetítésre kiválasztott mérkőzések lebonyolításával kapcsolatosan, a sugárzási szerződésben foglaltak minden esetben az irányadóak, ha az MLSZ jelen versenykiírása másképp nem rendelkezik.
Amennyiben az MLSZ Versenybizottsága a mérkőzés előre kisorsolt és kijelölt napját valamint időpontját – a mérkőzések között kötelezően betartandó időtartam figyelembevételével – megváltoztatja, azt köteles a sportszervezetekkel előre, írásban legalább 5 nappal a mérkőzés új időpontja előtt közölni.
c, A televíziós közvetítésre kijelölt mérkőzést a sportszervezetek kötelesek a közvetítés meghatározott időpontban lejátszani. Amennyiben a televízió az időpont egyeztető tárgyaláshoz
képest, valamint az általa előre hivatalosan megadott időponthoz képest változást jelent be, azt legalább 5 nappal a közvetítés előtt közölnie kell a csapatokkal.
A tévés mérkőzéseken kívül az adott fordulóban – beleértve a hétköznapi fordulót is – az összes bajnoki mérkőzést kötelező azonos napon, és azonos kezdési időponttal megrendezni, amelynek időpontját az MLSZ Versenybizottsága határozza meg. A mérkőzések a hétvégi
fordulóban általában szombaton (fő játéknap) nyári időszámítás esetén 18.00-20.00 óra között, téli időszámítás esetén 15.00-17.00 óra között kezdődhetnek, ettől való eltérést az MLSZ Versenybizottsága engedélyezhet.

l, Súlyos nézőtéri rendbontás (pl. az ellenfél, a mérkőzésen nem részt vevő, a pályán részt vevők folyamatos rasszista vagy antiszemita szidalmazása, rasszista megnyilvánulások, verekedés, pirotechnikai eszközök játéktérre történő dobálása, stb.) esetén, a játékvezető félbe szakítja a mérkőzést és a jelenlévő ellenőrökkel konzultál a mérkőzés azonnali beszüntetéséről, vagy a mérkőzés folytatásáról. Az adott mérkőzésen, a nézőtéren második alkalommal történő súlyos
rendbontás után a játékvezető a mérkőzést beszünteti.

Akinek ez a kivonat önmagában nem elég, a teljes szöveget elolvashatja az MLSZ hivatalos honlapján (www.mlsz.hu).

Annak érdekében, hogy olvasóink számára egyértelműek legyenek a szabályok, azokat kivonatos formában közzétesszük.

Kezdjük az elején, hisz nem mindenki tudja, hogy mi ennek a sorozatnak a célja:

1. A Liga Kupa vegyes-nyílt verseny, amelynek célja:
- résztvevő csapatok részére országos jellegű, kuparendszerű versenysorozat biztosítása;
- fiatal labdarúgók csapatba építésének elősegítése;
- a televízió nyilvánosságának bevonásával a labdarúgás sportág további népszerűsítése.

2. A kupát a Magyar Labdarúgó Szövetség írja ki, szervezi és működteti.

3. A kupában kötelezően részt vesznek a 2009-2010. évi NB I. Férfi Felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságban résztvevő sportszervezetek csapatai ( 16 csapat ).

4. Mindezért a csapatoknak 100.000,- Ft + ÁFA összegű nevezési díjat kellett fizetniük, de ami ennél biztosan érzékenyebben érinti őket, hogy nyilatkozatban kellett vállalniuk, hogy a sorozattal összefüggő vagyoni értékű jogaikat (televíziós és kereskedelmi jogok) hasznosításra kötelezően átadják az MLSZ-nek.

5. A kupában résztvevő 16 csapatból az MLSZ Versenybizottsága négy, a 2009-2010. évi nemzetközi kupasorozatban ( Bajnokok Ligája, UEFA Európa Liga ) érdekelt csapatot (DVSC, Honvéd, Újpest, Haladás) kiemelt. Ez a 4 csapat csak a csoportmérkőzések lejátszása után kapcsolódik be a Kupa további küzdelmeibe. A fennmaradó
12 csapatot az MLSZ Versenybizottsága 2 csoportba osztotta be. Minden csoportba 6-6 csapat került a területi elvek figyelembevételével. Minden csoportban mindenki kétszer ( oda-visszavágó ) játszik ellenfelével.

Győzelemért 3 pont, döntetlenért 1 pont, vereség esetén 0 pont jár. A csoportokban pontegyenlőség esetén az MLSZ Labdarúgás Versenyszabályzatának ide vonatkozó pontjai alapján dől el a továbbjutás. Azaz első helyen a több győzelem, majd ha az is egyenlő, akkor sorban, jobb gólkülönbség, több rúgott gól, egymás ellen játszott meccsek pontkülönbsége, egymás ellen játszott meccsek gólkülönbsége, egymás elleni meccseken az idegenben rúgott több gól, fair-play versenyben a jobb helyezés, sorsolás.

Minden csoportból az első és második helyen végzett sportszervezet jut tovább a középdöntőbe.

Nézzük akkor az
“A” csoportot: DVTK, FTC, KTE, MTK, Nyíregyháza, Vasas,
és a “B”: Győri ETO, Kaposvár, Paks, Pápa, Videoton, ZTE.

A két csoport továbbjutói a kiemeltekkel az alábbiak szerint alkotják a középdöntő csoportjait:
I. DVSC, Honvéd, A/2, B/1
II. Újpest, Haladás, A/1, B/2

A középdöntő csoportjaiban megintcsak mindenki mindenkivel oda-vissza játszik, az eredménymegállapítás szabályai az első körrel azonosak.

A középdöntő csoportok győztesei játsszák a Liga Kupa döntőjét, amely egy mérkőzésen dől el. A helyszínt az MLSZ később jelöli ki.

6. A döntőben döntetlen esetén 2×15 perc hosszabbítás, ha ott sincs döntés 11-esek következnek.

7. A mérkőzéseken csak azok a labdarúgók vehetnek részt, akik sportszervezetük legmagasabb felnőtt bajnokságban szereplő csapatára vonatkozó versenyengedéllyel rendelkeznek.

A Kupa mérkőzésein a sportszervezet számbeli korlátozás nélkül jogosult azokat a labdarúgóit szerepeltetni, akik az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, továbbá azon országok
állampolgárait, amely országokkal az Európai Unió olyan egyezményes megállapodást kötött, amely jogszerű munkavállalás esetén a munkavállaló részére az Unió polgáraival azonos, diszkrimináció
mentes elbírálást biztosít a munkakörülmények tekintetében az Európai Unió egész területén. ( A fenti pontban meghatározott országok listáját az MLSZ folyamatosan közzéteszi. )

Azon országok labdarúgóiból, akik állampolgárságuk alapján kívül esnek a fenti bekezdésben meghatározott országok körén („egyéb országok”), mérkőzésenként maximálisan 5 labdarúgó
szerepeltethető egy időben.

Mindez a Fradira lefordítva magyarul azt jelenti, hogy minden igazolt játékosunk bármilyen számbeli korlátozás nélkül játszhat.

8. A Kupa díjazása a mérkőzések TV bevételéből származó összegből történik egy előre megállapított táblázat alapján. A táblázatot 2009. december 31–ig az MLSZ Elnöksége fogadja el.

9. Cserélni a versenyjegyzőkönyvbe beírt 7 labdarúgó közül 5 főt lehet.

10. A sportszervezetek által rendezett mérkőzésen a játékvezetői, a játékvezető-asszisztensi, illetve az ellenőri költségek központilag kerülnek kifizetésre. A játékvezetői díjak a résztvevő sportszervezetek
részére kiszámlázásra kerülnek. ( Mérkőzésenként 200.000,- Ft. + ÁFA kerül kiszámlázásra! )
Az MLSZ által kiküldött számlát a csoportmérkőzések megkezdése előtt át kell utalni az MLSZ számlájára.

(Ezt is hozzá kell adni a csapatoknak a nevezési díjhoz, ami valóban nem volt egy nagy összeg.)

11. A kupában résztvevő sportszervezetek vagyoni értékű jogaikból a TV és a kupa névadó szponzori jogait, a bajnoki év teljes időtartamára ( 2009. július 1 – 2010. június 30. ), az MLSZ magához vonja, a
sportszervezetek kötelesek azokat átadni.

(A pont fontosságát jelzi, hogy kétszer is szerepel a szövegben.)

12. Próbajátékosok
- a próbajátékos ideiglenes játékengedélyt kap, amely a kiadástól számított három soron következő Liga Kupa mérkőzésre érvényes,
- egy egyesület egy játékosnak csak egyszer kérhet ideiglenes játékengedélyt,
- egy egyesület egy mérkőzésre maximum két próbajátékost nevezhet,
- egy labdarúgó a sorozaton belül maximum két egyesület csapatában szerepelhet próbajátékosként,
- a döntőben már nem szerepelhet próbajátékos,
- a próbajátékos ideiglenes játékengedélyét az MLSZ a beadástól számított egy napon belül elbírálja.

Akinek ez nem elég, a teljes szöveget elolvashatja az MLSZ hivatalos honlapján (www.mlsz.hu).