2010. augusztus 30-án a szervezők számára egyértelmű volt a vendéglista, hiszen az elmúlt egy hónapban két váltás is történt a klubban, mindkettő a legmagasabb szinteken. Az FTC-ben Rieb Györgyöt Kovács Miklós váltotta az elnöki székben, míg a Labdarúgó Zrt-ben Gerstl Alexander vette át Berkes Zoltán helyett az első számú irányító szerepét.

Sajnos, Gerstl Alexander nem tudott eleget tenni a meghívásunknak, kimentette magát, mivel az augusztus 31-i átigazolási időszak lejárta előtt még nagyon fontos teendői akadtak. Csak remélni tudjuk, hogy ezek eredménye hamarosan szeretett csapatunkon is látszik, másrészt pedig azt, hogy szeptember végén már nem lesz semmi akadálya a jelenlétének. A meghívásunk értelemszerűen él.

Kovács Miklós viszont eljött és röviden ismertette elnöki célkitűzéseit. Elmondta, hogy milyen sokat köszönhet elődjének, aki egy teljesen konszolidált egyesületet adott át, amelynek nem hogy adósságai, hanem épp ellenkezőleg, komoly tőkéje van. Értendő ez a szó szoros értelmében az anyagiakra, de értendő a szakosztályaira, az ott végzett munkára is.

A szakosztályoknál büszkén említette, hogy a Fradi név újra vonzó. Nem volt oly rég, amikor a kajak-kenu szakosztály újjáéledését jelentették be, most pedig elnökségi határozat is megerősítette, hogy tovább bővül a Fradi-család. Két olyan szakosztállyal, amelyek ugyancsak visszatérnek egy hosszú álomszünet után. A férfi kosárlabdáról és a teniszről beszélünk.

A férfi kosárlabda 1924-től 1958-ig létezett a Ferencvárosban, hogy 52 év után újra elinduljon. Óriási dolog ez, hiszen tudjuk, ez a sport a XXI. században is hihetetlenül népszerű, szerte a világon, sőt hazánkban is vidéken, nagy tömegeket mozgat meg. Csupán a főváros tűnt mostanában mostohának, miután nagy csapatai sorban elsorvadtak. Ám a Fradi megpróbál lépni, hogy a főváros kosarasrajongóinak, no meg a Fradi szurkolóinak új látványossággal szolgáljon. Dicséretes kezdeményezés, amit csak üdvözölni tudunk.

Ugyanez a helyzet a másik feltámadó sportággal, a tenisszel kapcsolatban is, amely zöld-fehérben 1903-tól 1967-ig létezett, hogy most, 43 év után újjászerveződjön.

Mindkét újjáalakuló szakosztály vezetőinek kívánunk erőt, egészséget és kitartást, hogy újra gyökeret tudjanak verni, a Fradi egyre nagyobb biztonságot nyújtó talajában, új és nagy sikerektől legyenek hangosak.

Kovács Miklós elmondta még, mennyire örül a most is mellette ülő alelnök, dr. Springer Miklós megválasztásának. Az Ő személyében látja a garanciát arra, hogy a Fradi újra visszanyerje régi, sikerektől vakító fényét. Mindent megtesznek, hogy a Ferencvárosi Torna Club neve újra az érték, a minőség szinonímája legyen. Dr. Springer Miklós ehhez hozzátette, hogy a Fradi újra a nemzet csapata, a nemzet klubja legyen. Őszintén szólva, már csak ezekért a szavakért, mondatokért megérte résztvenni ezen a találkozón.

A későbbiekben az új elnök készséggel állta az érdeklődő kérdések sorát, amelyekre válaszolt is. Mi meg külön örültünk annak, amikor megerősítette, ezeket az összejöveteleket vastag betűkkel írja be a naptárába, azokat a jövőben nem szándékozik kihagyni.

A Baráti Körből Simon Sándor tudósított

Azt is tudjuk, az utolsó találkozásunk óta sok változás történt kedvenc csapatunknál. Adta magát a lehetőség, hogy aktuális vendégeink az FTC labdarúgásának irányítói legyenek.

Elfogadta meghívásunkat és eljött közénk Berkes Zoltán az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója, Prukner László szakmai igazgató és Féderer Andrea kommunikációs igazgató. Eljöttek, hogy bemutatkozzanak, vázolják elképzeléseiket és válaszoljanak a kérdésekre.

Ezt megelőzően még köszöntöttük a közelmúltban kerek születésnapjukat ünneplő tagjainkat, így Kopeczky Lajost 75. és Rieb Györgyöt 55. születésnapja alkalmából. Az ünnepeltek Fradi-sálat is kaptak, hogy ne csak az edzőnknek legyen ilyen a mérkőzéseinken.

A köszöntők után Berkes Zoltán kapott szót, aki elmondta, hogy ifjúkorában Pécsett futballozott, ám ez a pályafutása gyorsan félbeszakadt, hogy kezdetét vegye az üzleti karrier. Az, amely az utóbbi időben az autóiparhoz kötötte. A mostani megbízatását is tudja egy cég irányításához hasonlítani, azzal együtt, hogy itt egészen más az eladandó portéka. Azt is tudja, a Fradi neve messze nem csillog olyan fényesen, mint kellene, de a munkatársaival együtt mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez az állapot végre a múlté legyen, újra sikereknek tapsolhassunk.

Féderer Andrea elmondta, hogy őt is a nagy változások szele sodorta a Fradiba, ahol a változásokkal együtt sok újdonság bevezetését irányítja, mert rend a lelke mindennek. A rendpártiság szellemében szabályozták az újságírók munkáját, hogy azok a meghonosítandó sajtófélórák keretében tegyék fel a játékosoknak a kérdéseiket, ne pedig bárhol és bármikor. Ugyancsak ez vezényelte az edzések látogatottságának átszervezését, a nyílt edzésidőpontok kijelölését, amelyeken bármely szurkoló megtekintheti felkészülés közben is a csapatot. Kérdésre válaszolva egy premier részesei is lehettünk, hiszen már itt megtudtuk a csütörtöki szurkolói ankét idejét és helyszínét, amely azóta a hivatalos fórumokon is hozzáférhető.

A legnagyobb érdeklődés kétségkívül Prukner László szavait kísérte, aki őszintén elmondta, mit tapasztalt kívülről és messziről jött emberként, mikor először lépett be alkalmazottként a székházba. Mindent, csak nem azt, amit a három E betű jelez a Fradi címerében. Elkeserítette ez, de el nem rettentette. Munkatársaival azon dolgozik, hogy szisztematikusan visszahozza ezen három veretes E betű szellemiségét a csapat és a körülötte dolgozók életébe. Nem kell ecsetelni, hogy ezek a szavak milyen gyorsan bejutottak a hallgatóság szívébe, akik közül nem kevesen már hatvan évvel ezelőtt is látták és tapasztalták, mi is az igazi EEE. Beszélt arról, hogy az első csapat körüli munka valamennyiük idejét maximálisan kitölti, most nem tudnak még a különben nagyon fontosnak tartott utánpótlással foglalkozni. Rengeteg játékost meg kell nézniük, hogy közülük kiválaszthassák a csapat számára legmegfelelőbbet. Azért kell ez a rengeteg, mert az általuk ismert játékosok kivásárlására jelenleg nincs forrás, csak lejárt szerződésú labdarúgóban gondolkodhatnak. Zsákbamacskát viszont nem akarnak venni és hónapokig fizetni, ezért sziszifuszi munkával kell válogatni. Ez a munka még nincs kész, még mindig keresnek egy igazi befejező csatárt.

Kérdésre válaszolva Berkes Zoltán elmondta, miért kellett elengedni Megyeri Balázst, miért kapott szabad utat Balog Zoltán, habár az ő sorsa még nem tekinthető véglegesnek. Megyeri esetében olyan volt a szerződés, amelyből kibújni nem tudtak, Balog Zolinál pedig a Ferencvárosért tett érdemeit méltányolták, amikor ehhez a tárgyaláshoz hozzájárultak. Arra is válaszolt, hogy a Fradi sör eladásaiból a Zrt-hez befolyt pénzt az utánpótlásra fogják fordítani.

Prukner László beszélt arról, milyen munkát kell az öltözőben és azon kívül is végeznie. Mikor menedzser és mikor pedagógus, mert mindkét feladat elvégzésére szükség van. Nem győzte eleget hangsúlyozni, amit nyilván fog is még, hogy a már említett három E betű szellemiségének visszahozásához a szurkolókra is szükség van. Nekik is újra azonosulni kell ezekkel az eszmékkel és csak a csapattal törődni. Azzal a csapattal, amely most teljesen kicserélődött, nincs meg az a váz, aminek egy Fradi esetében meg kellene lenni. Az a stabil váz, amelyre nyugton lehet építkezni, egy-egy alkatrészt kicserélni, hogy a rendszer még jobban működjön. Nagy feladatuk újra megalkotni ezt a vázat, hogy a jövőben ne kerülhessen ilyen helyzetbe a Fradi. Nem gondolkodik, mint ahogyan sohasem gondolkodott helyezésben. Egyet azonban kijelentett, mindig a következő meccset akarja megnyerni és igenis sikeres edző akar lenni. Azt hiszem, egyetérthetünk vele, ha ezeket a célokat eléri, a helyezés sem lehet olyan rossz.

Reméljük, az ilyen jellegű eszmecseréknek lesz még folytatása, annál is inkább, mert a feszítő gondok miatt vendégeinknek egy óra múltán távozniuk kellett. Edzést vezetni, játékosokkal tárgyalni. Mert ugye az a következő meccs már nagyon közel van…

A Baráti Körből Simon Sándor tudósított

A baráti beszélgetés előtt azonban, Hélisz József főtitkár számolt be arról a sajtótájékoztatóról, amelyre Takács Tibor és Csengő András meghívására tették tiszteletüket. A sajtótájékoztatón részt vett Rudas Ferenc, Albert Flórián, Török Lajos és Kaszás Pál is.

Ezen a rendezvényen egy olyan dolgot mutattak be, amit el is lehetett fogyasztani, a Fradi sört.

Ezután Rudas Ferenc bemutatta a Baráti Körnek Csengő Urat, majd átadta neki a szót.

Csengő Úr elmondta, hogy megtisztelő számára, hogy meghívást kapott a Baráti Kör összejövetelére. Hollandiában született, ott is nőtt fel, de a szülei természetesen magyarok, akik 56-ban mentek ki Hollandiába. Tizenegy éves kora óta, nagy Fradi drukker. Magyarországon, a kétezres évek elejéig, a Heinekennél dolgozott, marketing és kereskedelmi igazgatóként, majd egy éves hollandiai tartózkodás után, a Pécsi Sörgyárhoz került. Elmondta, hogy a sör bevételeiből, a Ferencvárosi Torna Club is részesül. Ez a pénz, a Nagy Béla Fradi Hagyományőrző Társaságon keresztül fog a klubhoz eljutni. Minden liter Fradisör után, a Hagyományőrző Társaság kap 10 Ft-ot és ez a pénz, jut el a klubhoz. Kiemelte, hogy számára ez nem gesztus, hanem mint Fradi szurkoló, kötelességének érzi, hogy ezt megtegye.

Takács Tibor elmondta, hogy amíg a Fotexnél voltak a jogok, addig a Fradi nem részesült a sör után semmilyen részesedésben. Csengő András megvásárolta ezeket a jogokat és önszántából, önzetlenül úgy döntött, hogy a Fradit literenként tíz forinttal fogja támogatni.

Ezután Raffa György számolt be róla, hogy szombaton temették el Pozsonyi Lajost, ma délután pedig Rajkai Lászlót búcsúztatták, a jégkorong szakosztály két volt válogatott játékosát, illetve edzőjét. A Baráti Kör és a Hagyományőrző Társaság tagjai is ott voltak ezeken a gyászszertartásokon és ezt a szakosztály nevében is megköszönte mind a Baráti Körnek, mind pedig a Hagyományőrző Társaságnak.

Hélisz József főtitkár felkérésére, egyperces néma gyásszal emlékeztünk Pozsonyi Lajosra, Rajkai Lászlóra és Varga Zoltánra.

Ellátogatott a körünkbe Zsiga László és felesége is, akik az FTC Múzeumban végzett munkájukról számoltak be. László beszéde után, nagyon jó személyes beszélgetések alakultak ki. Az idő most is hamar elrepült, egy hónap múlva azonban ismét találkozhatunk.

A Baráti Körből Istenes Tibor tudósított

Az elmúlt hónapokhoz képest “csendesnek” ígérkezett ez a találkozó, hiszen ezúttal nem voltak olyan kiemelt játékosvendégek, mint pédául legutóbb. Ez azonban már nem számít, a terem megint szűknek bizonyult, sokan eljöttek.

Mit hallhattak?

Először, sajnos szomorú híreket, hiszen a találkozót megelőző napokban két egykori jéghokis Fradi legenda, Pozsonyi Lajos és Rajkai László hunyt el, akikre egy perces néma felállással és főhajtással emlékeztek.

Azóta kiderült és ezúton közzé is tesszük, hogy Pozsonyi Lajos temetése

2010. április 24-én 13:00-kor lesz a Rákoskeresztúri Új Köztemető szóróparcellájában.

Aki tisztelte és teheti, ott is tiszteleghet az elhunyt emléke előtt, megadva neki a végtisztességet.

A gyász percei után a köszöntés következett. 2010. március 20-án ünnepelte 75. születésnapját Kévés György, a Baráti Kör tagja, Kossuth-díjas építész. Ősiben született 1935-ben, ifjúságát Sopronban töltötte, itt járta iskoláit is. Sopron tette építésszé, igazán ez a város inspirálta a szakmára, ettől kapott kedvet a szakmához. Úgy Sopronban, mint Budapesten rengeteg épület viseli a kezenyomát. Tagja a Magyar Építőművészek szövetségének, és a Budapest Építész Kamarának.

Nekünk azonban más okból kedves, mert elkötelezett Fradista, mert zöld a vére! Még nagyon sok szép épületet, jó egészséget kívánunk!

Ami ezek után következett, az megbolygatta a termet. A résztvevők egy beszámolót hallhattak arról az egyeztetésről, amelyet a Baráti Kör kis küldöttsége az új stadion tervezőjével folytatott. Hélisz József bevezetője után a jelen sorok írója ismertette a stadion körüli legfontosabb, számunkra ismertté vált tényeket, amelyeket Kiss Imre egészített ki. A jelenlevők természetesen további kérdéseket tettek fel, amelyek megválaszolásába bekapcsolódott Rieb György, az FTC elnöke is.

Igazán jó hangulatú, érdekes találkozó volt, amelynek végeztével mindenki azzal közönt el a másiktól: “Viszontlátásra egy hónap múlva, a következő találkozón.”

A Baráti Körből tudósított: Simon Sándor

Két napja, hogy idéztünk egy 1978-ban, a Magyar Nemzetben megjelent írást, a kor jeles sportújságírója, Zsolt Róbert tollából.

Az az írás gyakorlatilag egy tudósítás volt a Baráti Kör aktuális összejöveteléről.

Ez az írás is az, mivel a Baráti Kör azóta is folyamatosan tartja összejöveteleit. Óhatatlan a párhuzamok keresése, amiket tán nem is oly nehéz megtalálni, hisz elődeink valóban kitapostak egy utat.

1978.

Bukovi Márton mesél, mellette Fuhrmann Károly

Hétfőn este például ott volt Bukovi Márton és a húszas években vele együtt játszó, szintén sokszoros válogatott Fuhrmann Károly. A későbbi generációból az ugyancsak válogatott Kemény Tibor és Kiszely István…
… Most hétfőn Dalnoki Jenő, aztán Kispéter Mihály özvegye és fia, néhány aktív ferencvárosi labdarúgó volt ott a vendégek közt.

2010.
Hétfőn este ott volt a vendégek közt Friedmanszky Zoltán, Varga Zoltán, Albert Flórián, Rákosi Gyula, dr. Fenyvesi Máté, csak hogy egy igazán veretes csatársort említsünk a hatvanas évekből. Csapattársaik közül megjelent Rátkai László és Horváth László. A későbbi idők Fradiját Hámori György, a mait pedig Lipcsei Péter, Dragóner Attila és Balog Zoltán képviselte.

Friedmanszky, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr.

Régiek és maiak:

Hélisz József főtitkár köszöntötte az egybegyűlteket, beszámolt az elmúlt egy hónap történéseiről (dr. Páncsics Miklós sírkőavatásáról, a Baráti Kör új jelvényének elkészültéről), köszöntötte és egy üveg pezsgővel ajándékozta meg a születésnapját ünneplő Balog Zoltánt, majd Lipcsei Pétert, a csapat kapitányát kérte meg egy rövid helyzetértékelésre és elemzésre, aki ennek becsülettel eleget is tett. Beszámolt a csapat máltai felkészüléséről, arról, hogy érezhetően javult a csapatszellem, a csapat valóban erősödött a télen. Kellemes kötelességének is eleget tett, amikor a Fradi utánpótlásának segítésére létrehozott alapítványról beszélt, amelynek kuratóriumi tagja dr. Springer Miklóssal és Rakonczay Andrással egyetemben. Ezt az alapítványt egyébként Kevin McCabe, Berki Krisztián és Horváth Gábor hozták létre, elsődleges céljuk az olyan nehéz helyzetű tehetséges gyerekek anyagi támogatása, akiket enélkül tán nehéz lenne megtartani, hisz ráígérgető konkurrenciában ma sincs hiány. Szavait nagy taps fogadta, Hélisz József pedig emlékeztetett a Baráti Kör frissen alapított Papácsy-díjára, mely ugyancsak utánpótláskörű tehetségek támogatására jött létre, kérve ennek odaítélésében Péter és az alapítvány segítségét. A nyilvánvaló cél az, hogy a Fradi újra a meglevő értékeire tudjon hagyatkozni, legyenek újra az utánpótlásban csiszolatlan gyémántok, mint annak idején Varga Zoltán, aki 16 évesen mutatkozott be a felnőttek között. Pár szóval el is mondta az egybegyűlteknek, milyen érzés volt ez számára.

1978.

Az FTC Baráti Köre egy az önmagát szórakoztató kör tagságánál sokkal méltóbb célt tűzött ki maga elé: élő kapcsolatot tartani a szurkolók és a sportolók, a klub között.

2010.
A meghívottak sorában ott volt ifj. Orosz Pál az FTC Labdarúgó Zrt. kommunikációs igazgatója és mondhatni már, hogy természetesen Berki Krisztián, a Zrt. vezérigazgatója.

Ifj. Orosz Pál először jött el a Körbe, ezért úgy tartotta illendőnek, hogy részletesen bemutatkozzon, úgy személyében, mint a funkcióit illetően. Állta a kérdéseket is, csakúgy mint Berki Krisztián.

1978.

Megadatott tehát az alaphang. A csapat érdekében nyíltan, őszintén kell beszélni a gondokról, fel kell tárni a hibákat. Büszkeséggel beszéltek a jelenlevők a Ferencváros sok nagy sikeréről, de szeretetből fakadó kemény bírálattal a bajokról…
A Baráti Kör éppen egyik céljának tekinti a sportszerűtlenségek megfékezését. Azt szeretné elérni, hogy a Ferencváros mérkőzésein senk se szidalmazza a bírót, az ellenfelet, rossz játék esetén ne fütyülje ki senki a csapatát: csak biztatást lehessen hallani a lelátóról…
Azt, hogy ne legyen szurkoló, aki rossz hírét kelti a Ferencvárosnak.

2010.
A jelenlevők meghallgattak és elfogadtak egy felhívást, melynek címe magáért beszél: Együtt a Fradiért! A felhívást a Baráti Kör nevében aláírásával látta el a három legfőbb vezető: Rudas Ferenc elnök, dr. Springer Miklós alelnök és Hélisz György főtitkár. A felhívás, mely az MLSZ-hez és mindenekelőtt a Fradinak, a Fradiért szurkolókhoz szól, teljes terjedelmében külön bejegyzésben tesszük közzé.

1978.

… ez egy a klubtól ugyan függetlenül, de mégis a klub égisze alatt működő társulás, amely semmi mást nem akar, csupán tenni valamit a szurkolói becsületért.

2010.
Reméljük, a párhuzam nem csak nekünk tűnik fel…

A Baráti Körből tudósított: Simon Sándor

Most azonban volt más is. Visszaemlékezés egy szombati rendezvényre, ahol ugyancsak szép számmal vettek részt a Baráti Kör tagjai. Mivel ez nem egy rendszeres, mondhatni, rendkívüli alkalom volt, mai tudósításunkat erre fókuszáljuk, annál is inkább, mert az eseményről képeket is kaptunk.

Szóval, 2010. január 23-án szombaton délután két órakor az Albert Stadion előtt gyülekeztek a Fradisták, nem másnak, mint a stadion névadójának, Albert Flóriánnak “vezetésével”. Várta őket egy busz is, melynek az volt a rendeltetése, hogy Etyekre szállítsa a társaságot.

Etyekre, ahol egy igen lelkes és elkötelezett Fradista egy manapság merőben szokatlan rendezvényt szervezett, egy díjátadóval egybekötött műsoros Fradi-délutánt, amely javában az estbe torkollott.

Ez a Fradista barátunk Vlah László, az etyeki Fradisták megtestesítője és szószólója, aki egész életét, áldozatot és pénzt sem kímélve, szeretett csapatának szenteli. Erre a rendezvényre meghívta Etyek és a szomszédos Biatorbágy polgármesterét és elöljáróit, akik jelenlétükkel meg is tisztelték, csakúgy mint jónéhány helybéli. A fő attrakció azonban a Fradisták megjelenése volt. Nézzük ezt kronológiai sorrendben:

Az imént a székház előtt, a busznál hagytuk ott Fradista társainkat. A busz elindult, Etyekre érkezett, ahol a vendéglátó kérésére először a temetőnél állt meg. Megállt, hogy a megjelenő Fradisták elhelyezhessék a megemlékezés koszorúit egy igazi “méregzöld etyeki szurkoló”, Urbanik Ede és az etyeki labdarúgás “megteremtője és mindenese” Molnár Béla sírján. A koszorúkat Albert Flórián és Szűcs Lajos helyezte el.

A kegyelet percei után pár perces sétával elérték a vendégek a “tetthelyet”, ahol a helyiek már vártak. A bemutatkozás után mindenki elfoglalta helyét a terített aszatalok körül, a vendéglátó és a helyi polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd elkezdődött a műsor.

Volt itt erdélyi egyveleg erdélyi népdalokból,
volt itt fergeteges néptánc bemutató,

természetesen élőzenére, amit a helyi rézfúvós zenekar szolgáltatott, ahol bizony a polgármester is fújhatta és fújta is.

Ezek után jött a fénypont, a díjak átadása. A mellékelt fotó mutatja, serlegek voltak számtalanul. Pályafutása elismeréseként kapott Rudas Ferenc, kapott Albert Flórián, kapott Szűcs Lajos, kapott ifj. Albert Flórián. És láthatóan kaptak volna még többen is, ám ők programegyeztetési nehézségek miatt ezúttal nem tudtak személyesen eljönni. A szervező házigazda máris ígéretet tett, majd legközelebb ők is sorra kerülnek.

És egyikük esetében ez a legközelebb hamarabb eljött, mint bárki is gondolta volna. Megérkezett ugyanis az a játékos, akinek egész pályafutása alatt vágya volt a Fradiban játszani, ám ez csak két éve adatott meg neki. Ő kapta a vendéglátónk által Jasin-díjnak elnevezett serleget, Grosics Gyula az Aranycsapat legendás kapusa.

Grosics – Rudas …  így kezdődött a Vlah-féle csapat, nem rossz! A csatársorban pedig maga a Császár, Albert Flórián. Ilyen nevekkel tévedni nem igazán lehet. És a középpályán a Szűcs, ifj. Albert kettős sem akárki…

Végezetül jött még egy meglepetésvendég, Payer András, vagy ahogy többen ismerik Payer Öcsi. Ha már jött, természetesen műsort is adott a legismertebb számaiból, hisz a Fradiért, a Fradista legendákért bármikor dalra fakad. Az itt leírtak után nem nehéz kitalálni, ő is kapott emlékbe egy serleget és oklevelet.

Ám aki nem kapott, annak is emlékezetes volt a délután és az est, hiszen még hétfőn is mesélték azoknak, akik nem tudtak személyesen elmenni.

Búcsúzóul a Fradista vendégek is kedveskedtek, hiszen a Császár beintésére elénekelték az öregfiúk Fradi-dalát, amellyel nagy sikert arattak.

A résztvevők a hétfői asztalok körül is egyre csak meséltek, a műsoron kívül a menüről, az ételekről, az italokról is, hiszen az is volt szépen. Oly ízesen meséltek, hogy még hétfőn is étvágyat kapott hozzá a hallgató, mint például az is, aki mindezt lejegyezte

Simon Sándor

A fotókat köszönjük szépen Kévés Györgynek!

Ilyenkor még többen összejövünk, pedig a létszámra az év során soha nem volt panasz. Szokás szerint régi játékosok, mint Albert Flórián, Rákosi Gyula, Friedmanszky Zoltán, Szűcs Lajos, Horváth László, de újak is, mint Dragóner Attila, sportvezetők, mint Rieb György, Takács Tibor és Berki Krisztián, valamint szurkolók, a Baráti Kör tagjai.

Természetesen Rudas Ferenc, a Baráti Kör elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A megemlékezésben ismét kérte, hogy egy főhajtással emlékezzünk azokra, akik egy éve még velünk lehettek, az év során azonban szomorú szívvel a végső nyughelyükre kellett kísérnünk őket.

Majd okleveleket adott át. Először áldozatos és eredményes munkája elismeréseként
Hélisz Józsefnek, a Baráti Kör főtitkárának adta át a

Baráti Kör Babérkoszorús Tagja kitüntető címet igazoló oklevelet.

Hélisz József a kitüntetés átvétele és köszönete után fontos bejelentést tett. Nevezetesen, a Baráti Kör adományi felajánlásként olyan pénzösszeghez jutott, amelynek kamataiból évente kiosztásra kerülő díjakat kíván támogatni. A két díjat a Baráti Kör két korábbi elnökéről:

Dr. Papácsy Ervinről és Mészáros Józsefről

fogják elnevezni.

Az egyik díj a klubért egykor sokat tett idősebb sportolót, a másik pedig egy rászoruló utánpótláskorú sportolót fog támogatni. A bejelentést nagy taps fogadta, csakúgy, mint az adomány Baráti Körhöz jutásában résztvevőket, akik ebből az alkalomból megkapták a Baráti Kör Tiszteletbeli Tagja címet.

Ezek után nem maradt más hátra, mint koccintani a jövő év sikereire, majd kötetlenül társalogni, amúgy barátok közt.

A társalgás érdekessége, hogy rajzolgatás is volt. Megjelent ugyanis a körünkben Dluhopolszky László a méltán népszerű és nagyszerű karikaturista, aki ha már megjelent, rajzolt is. A munkáit meg is tudjuk mutatni, hiszen azokat a honlapunkon található két blog főszereplőiről, Rieb Györgyről és Rudas Ferencről készítette, így a legfrissebb bejegyzéseiket ezekkel a kuriózumokkal illusztráltuk.

A Baráti Körből Simon Sándor tudósított.

Mondják, ez egy asztaltársaság. Lehet, ebben a megállapításban is van valami. Egy azonban biztos, az egy asztalt már kinőtte, lassan a találkozónak otthont adó helyiség falait is feszegeti ez a társaság. Már a meghirdetett időpont előtt is szépen jönnek, a kezdésre pedig csordultig telt a terem. Csak úgy, beszélgetni! Sok mindenről, ám legfőképpen a Fradiról. És tenni érte. Hogyan? Hasznos gondolatokkal, amelyekre a szinte mindig jelenlevő Fradi elöljárók is várnak, sőt kérik erre a tagokat. Milyen tagokat? A lehetőségeinkhez mérten a jövőben őket is be szeretnénk mutatni, más is tudjon róluk, azok is, akik a hely hiányában nem férnek oda az asztalokhoz.

Addig is nézzük, mi is történt november 30-án, hétfőn kora este.

Rudas Ferenc, a Baráti Kör elnöke azzal nyitott, hogy felolvasott egy levelet, amelyet Henni Gézának írt az Egyesült Államokba. Ez egy válaszlevél volt arra, amit Henni Géza küldött a régi bajtársaknak. És Rudas Ferenc ezt a levelet körbeadta, hogy minden jelenlevő elláthassa aláírásával, hogy Henni Géza érezze a nagy messzeségben, hogy bár távol van, de nem egyedül. A Fradisták szeretettel gondolnak rá és remélik, hogy megszoríthatják még a kezét.

Majd szokás szerint Hélisz József főtitkár ismertetett egy-két aktuális közlendőt.

Külön öröm számunkra, hogy honlapunkat is megemlítve bemutatta az egybegyűlteknek a köreinkben megjelent szerkesztőket, Istenes Mónikát és Tibort.

Ám a legfontosabb közlendő most az volt, hogy a héten névnapjukat ünneplő Ferencek és Miklósok egészségére koccinthassunk. A Baráti Körben is van nem egy Ferenc és Miklós, elég csak az elnökre és az alelnököre gondolni. Koccantak is a pezsgőspoharak az egészségükre, a szerkesztőségünk nevében is kívánunk jó egészséget és sok boldogságot!

A hallgatóság soraiban feltűnhetnek ismerős arcok, akik barátilag sok információt megoszthatnak. Hála Istennek, ezt meg is teszik. Rieb György amúgy rendszeres vendége társaságunknak, akkor is, ha hivatalosan éppen nincs mit bejelentenie.

Nem úgy, mint a képen látható úriembernek, aki most azért jött el közénk, hogy beszámoljon az FTC Labdarúgó Zrt. aktuális ügyeiről. Az új igazgatótanács összetételéről, az új edző körüli kérdésekről, a csapat őszi szerepléséről, a szakmai elképzelésekről, a lehetséges igazolásokról, a csapatot sújtó hátrányos döntésekről. Berki Krisztián kifejezetten kérte az egybegyűlteket, hogy segítsék a munkáját észrevételeikkel, ötleteikkel. Frissiben is kapott kérdéseket és rendre meg is válaszolta azokat, állta a sarat.

És Berki Krisztián nem is egyedül jött. Hozott magával egy angol urat, Andrew Johns személyében. Sheffield-ből jött, ő lesz az, aki az új összetételű igazgatótanács munkáját kereskedelmi- és marketing ügyekben segíti. Ha már eljött, ő is szólt a baráti társasághoz, megköszönve a sorsnak, hogy itt lehet, ilyen patinás klub ilyen legendás játékosai között és remélve, hogy a teremben érezhető segíteniakarásnak a munkájában nagy hasznát fogja venni. Ő nem csak idelátogató vendég, ő ide is költözik, itt fog köztünk élni, beszédét már most magyarul, a “KÖSZÖNÖM” szó kimondásával fejezte be.

Ezután egy lelkes tagtársunk önkéntes kitüntetéseket adott át legendás játékosainknak. Okleveleket, jófajta nedűket, amelyeket súlyos táskákban segítséggel kellett a helyszínre hoznia. Szinte véget nem érő beszédben méltatta az elért sikereket. Hogy az ajándékok minősége milyen? Arról talán majd legközelebb beszámolunk.

A “hivatalos” program végeztével, amúgy szokás szerint, ahogy asztaltársaságokhoz illik, egészen asztalbontásig folytatódtak a baráti párbeszédek, amelyek most is úgy fejeződtek be, “Viszontlátásra egy hónap múlva!”

A Baráti Körből Simon Sándor tudósított.

Honlapunk igyekszik ezekről az összejövetelekről is tudósítani, hiszen ezek az egyesületi életnek fontos részét képezik.

Ezek a találkozók valóban barátiak. Olyan régi játékosok, régi és mai szurkolók jönnek össze, akiknek van miről beszélgetniük. A téma kifogyhatatlan, Fradinak hívják. Minden érdekes lehet, úgy a múlt emlékei, mint a jelen problémái, vagy éppen a jövő lehetőségei.

És persze nagyon fontos kötelesség, megemlékezni azokról, akik valamilyen kerek évfordulót, tipikusan születésnapot ünnepelnek.

Az aktuális találkozón három ünnepeltet köszöntöttek az egybegyűltek.
Friedmanszky Zoltánt a 75., Vépi Pétert a 60. és Pogány Lászlót az 55. születésnapja alkalmából.

A három ünnepelt: Pogány László, Friedmanszky Zoltán, Vépi Péter

Rudas Ferenc, mint az FTC Baráti Kör elnöke köszöntötte őket és adta át az ajándékokat. Az elnököt követték a megjelentek gratulációi, amelyeket sűrűn kísértek a pezsgőspoharak összekoccanásai.

Az igazán örömteli és megható pillanatok után Elek Gábor, a női kézilabdacsapat edzője adott egy rövid összefogalalót a csapat jelenlegi helyzetéről, a céljairól és a lehetőségeiről, majd válaszolt néhány kérdésre. Ez a rész jelentette a mai helyzetet és egyben bizonyította, hogy a Fradi nem csak a futballból áll.

Ám egy ilyen találkozó nem lehet mentes a futballtól. A szervezők ezúttal a focit és a jövőt próbálták összekapcsolni, ha már a jelenről dicsérő, vagy egyáltalán jó szót nehéz elmondani. Épp ezért a Fradi labdarúgó utánpótlása került terítékre, amelyről az FTC Labdarúgó Zrt. igazgatósága nevében Dr. Horváth Gábor és az utánpótlás szakágvezetője, Rakonczai András beszélt. És miután beszélt, állta a kérdések özönét is, hiszen a kérdezők sem voltak akárkik, elegendő Albert Flórián nevét megemlíteni.

Egy gólerős csatársor tagjai voltak úgy kb. 50 évvel ezelőtt:

Friedmanszky, Albert, Fenyvesi

Befejezésül egészen asztalbontásig folytatódtak a párbeszédek, amúgy barátok közt. Ezért is baráti kör az FTC Baráti Kör.

Hélisz József nem az FTC játékosa, az 50-es szám nem mérkőzések számára utal, de még csak nem is életkorra.

Hélisz József csaknem 20 esztendeje az FTC Baráti Kör főtitkára, mindemellett – dokumentáltan – 50 esztendeje, egészen pontosan 1959. október 1. óta, Fradi-szurkoló. Történt ugyanis, hogy 50 évvel ezelőtt lépett be az akkor társadalmi szervezetként működő FTC Baráti Körbe, mint pártoló tag. Mint ilyen, amikor 1983-ban az FTC Baráti Kör hivatalosan bejegyzett egyesületté vált, annak automatikusan tagja lett.

A Baráti Kör legutóbbi összejövetelén a megjelentek, Rudas Ferenc elnökkel az élen, ebből az alkalomból köszöntötték főtitkárukat, aki meghatottan mondott köszönetet a neki címzett szavakért és ajándékokért.

Az összejövetelen, szokás szerint megjelentek régi játékosok, régi és jelenlegi szurkolók, azok a barátok, akiknek életében fontos szerepet játszik a Fradi, az Erkölcs, az Erő és az Egyetértés.

A magunk és honlapunk minden olvasója nevében, őszintén gratulálunk ehhez a szép jubileumhoz.