Most örömmel számolhatunk be arról, hogy az FTC Baráti Kör is hazatért az Üllői útra. Az FTC Baráti Kör ugyanis a Fradi Vendéglő bezárása, megszűnése óta idegenbe kényszerült, különböző helyeken tartotta meg a havi összejöveteleit. Legutóbb, hosszabb időn keresztül a Práter utcai söröző adott otthont a baráti találkozóknak, amit ezúton is szeretnénk megköszönni a tulajdonosoknak, Rudasné Antal Mártának és ifj. Rudas Ferencnek.

Az évzáró összejövetelen már ismert volt, hogy a sörözőben 2012. január 1-jétől tulajdonosváltás lesz, ezért új helyszínt kell keresni. Jóleső érzés volt, hogy Kubatov Gábor és Orosz Pál az első kérő szóra biztosították, hogy az Albert Stadion Toldi terme a rendelkezésünkre áll. Így a hónap utolsó keddjén, január 31-én hazatértünk az Üllői útra. Az is nagy örömöt okozott, hogy az átlagosnál jóval nagyobb volt a részvétel.

Az összejövetelen köszöntöttük dr. Springer Miklóst 84. születésnapja alkalmából, majd meghallgattuk Hélisz József és Kis Imre beszámolóját a nagyváradi utazásról, a Partiumi Keresztény Egyetem Sportklub 5. jubileumi sportbáljáról.

Szóba került a tagsági rendszer kritikus állapota. 2011-ben mindössze 144 fizető tagja volt az ország legnépszerűbb egyesületének! Többen hiányolták a differenciált tagsági díjat és a részletfizetési lehetőséget, felmerült a pártoló tagsági rendszer bevezetésének gondolata.

Takács Tibor beszámolt az FTC Nagy Béla Hagyományőrző Társaság közgyűléséről, a tisztségekben bekövetkezett változásokról.

A találkozó kötetlen beszélgetésekkel ért véget. Február utolsó keddjén ismét találkozunk!

SzB – Balaginho

Színeinket ezúttal Dr. Springer Miklós alelnök, Hélisz József főtitkár, Kis Imre titkár és Czikkely Boldizsár képviselte. Hogy milyen társaságban? Idézzük a bálról tudósító erdely.ma honlapot, ahová Pap István írta meg összefoglaló cikkét.

Ötödik alkalommal rendezték meg Nagyváradon neves sportolók részvételével a jótékonysági sportbált a Partium SK labdarúgó csapat javára.

Az idén is nagyon jó hangulatban zajlott le az immár hagyományosnak számító jótékonysági sportbál, melyet ezúttal is a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében szerveztek meg szombaton este. A sportbált a magyar sportélet illusztris személyiségei tisztelték meg ezalkalommal is: jelen volt Buzsánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, továbbá Mészöly Kálmán, Dunai Antal és Gellei Imre egykori válogatott labdarúgók, de eljött a rendezvényre Kubatov Gábor, a Ferencváros Torna Club elnöke is.

Az est hivatalos programját a váradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium tánccsoportjának keringője nyitotta meg, majd Tőkés Máté, a PKE Sportklubjának elnöke köszöntötte elsőként több mint száz megjelentet, emlékeztetve arra, hogy a Partium SK már két alkalommal ért el dobogós helyezést a megyei bajnokságban, és ezúttal is a bajnoki cím megszerzése a céljuk. Bejelentette továbbá, hogy a két ifjúsági korosztály mellett a közeljövőben beindítják a harmadik, 4-7 év közötti korosztályos csapatot, és már toborozzák is a gyerekeket a csapatba.

Az est házigazdája, Tőkés László közvetlen hangvételű beszédében emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kolozsvári választmányi ülésén elhatározta, hogy a Mikó Imre gazdaságfejlesztési terv nyomán útjára indítják az ideiglenesen Bodola Gyuláról elnevezett Erdélyi Ifjúsági- és Sportstratégiát. „Nagyon fontos volna, hogy etéren is újból helyreállítsuk a magyarság becsületét, mert közismert, hogy egy adott pillanatban a román foci válogatott tagjai között olyan arányban vettek részt magyar futballisták, köztük hat-hét váradi is, mint most a jégkorong válogatottban a csíki jégkorongozók.

Azóta rendre kiszorultunk a romániai sportéletből. Van aki a nevét változtatta meg, van aki kivándorolt, van akit munkanélküliségre kárhoztattak. Ilyen szempontból példázatértékű a Tőkés Máté által létrehozott Partiumi SK focicsapatnak a létrejötte. Talán az üzenetértéke egyelőre nagyobb, mint a futball szakmai értéke, de reméljük, hogy ezen a téren is előre tudnak haladni” – fogalmazott Tőkés László.

A következő felszólaló Magyarország bukaresti nagykövetének felesége Füzi Oszkárné Bajtai Erzsébet volt, aki az összetartozás és a sportolók által nyújtott példa értékéről beszélt: „Nekünk mindenhol otthonunk van ahol magyar közösség van a Kárpát-medencében. A sport pedig nekünk azt jelenti, hogy valamire képesek vagyunk, születünk valamire. A sportolók mindig azt mutatják meg nekünk, hogyan lehet a maximumot kihozni magunkból.” Weöres Sándort idézve elmondta: „alattunk a föld, fölöttünk az ég, és bennünk a létra. Kívánom mindannyiunknak, hogy a sportolók mintájára másszuk meg ezt a létrát és vegyünk példát a sportolókról, akik amikor összejönnek és teljesítményre van szükségük, akkor őszinték.”

Kubatov Gábor a Ferencváros Torna Club elnöke egy rockzenészt idézett, aki szerint egy valamire való nemzetnek van saját légitársasága, saját söre és egy rendes futballcsapata. „Abban reménykedem, hogy nekünk ez a Ferencváros” – tette hozzá Kubatov, nagy derültséget váltva ki a teremben. Majd hozzátette, hogy a Ferencváros nem egy IX. kerületi csapat, még csak nem is egy budapesti, vagy magyarországi csapat, hanem az egész nemzet csapata, hiszen az egész Kárpát-medencében vannak szurkolói. Ezt követően kifejtette: „A sport visszaad egy csomó olyan értéket, ami a mai társadalomban, rohanó életünkben nem tűnik annyira fontosnak, többek között a munkába vetett hitet és a tisztességet, a fair play fontosságát.

Megtanít arra is, hogy a siker mindig közös. A mai magyar társadalomból nagyon hiányoznak az a példaképek, ezért is fontos a sport, melynek talán az a legnagyobb jelentősége, hogy egy második lehetőséget nyújt. Vannak ugyanis olyan gyerekek, akik, nem olyan jó tanulók, és talán nem vinnék semmire az életben ha nem lenne még egy esély, a sport, ahol csak a teljesítmény számít” – összegezte a sport jelentőségét Kubatov Gábor.

Gellei Imre a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója a sport által megvalósuló nemzeti összetartás, Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja pedig a magyar-magyar barátság fontosságát hangsúlyozta. „Remélem azt, hogy az itteni sportszerető emberek az erdélyi magyarságot a sportban megfelelő szinten képviselni tudják, és remélem, hogy az a kapcsolatrendszer, ami ezeken a sportbálokon kialakul, az embereknek további találkozójával, megismerésével, barátságával és a jövőbeni kapcsolatok kiépítésével tovább fog gazdagodni” – mondta Buzánszky Jenő.

Az ünnepi beszédek után okleveleket osztottak ki azok között, akik az elmúlt évek során a Partium SK támogatásához valamilyen módon hozzájárultak. A vacsorát megelőzően rövid komoly- és könnyűzenei, valamint társasági táncműsor szórakoztatta a bálozókat, este tizenegy óra magasságában pedig a festmények és sportrelikviák árverésére került sor. Az aukción befolyt összeget a Partium SK javára fordítják majd. Várva várt pillanat volt, amikor színpadra lépett a közkedvelt magyarországi zenész, Somló Tamás, aki hangulatos koncerttel örvendeztette meg a megjelenteket. Az éjszakába nyúló bálon a tombolahúzás után a Márkus Band biztosította a talpalávalót a táncolni vágyóknak.

Íme néhány fotó:

A képeken az előbb is említett sportembereken is láthatunk még fradistákat, mint például Takács Tibort, a Nagy Béla Fradi Hagyományőrző egyesület elnökét vagy éppen Kű Lajost.

A Baráti Kör a licitre is adott emléktárgyat, egy olyan arannyal bevont emlékérmét, amelynek egyik oldalán a tavaly eltávozott Császár, Albert Flórián portréja volt látható. Az érme licitjét nagy érdeklődés kísérte, a befolyt összeggel így mi is támogatni tudtuk a nemes célt.

A végén természetesen úgy köszöntünk el a helyiektől: Jövőre, Veletek, ugyanitt!

Dr. Borbély Zoltán, a szövetség jogi- és sajtóirodájának vezetője Deák Ferenc teljesítményéhez, életpályájához méltó ünnepi beszédben idézte fel „Bamba” eredményeit. A Szentlőrincről indult labdarúgó pályafutásának csúcspontját a Ferencvárosban érte el (1947-1950), ahonnan csak kényszerűségből távozott Újpestre, ahol 1954-ben fejezte be élvonalbeli karrierjét.

A válogatottban hússzor szerepelt és 29 gólt ért el, amivel világrekordot állított fel.

Az MLSZ koszorúját dr. Vági Márton főtitkár és Berzi Sándor alelnök helyezte el. A volt válogatott játékosok nevében az egykori ferencvárosi csapattárs Rudas Ferenc és Mészöly Kálmán, az Újpest képviseletében Dunai Antal és Tóth András koszorúzott. Az FTC Baráti Kör koszorúját Kis Imre és Czikkely Boldizsár, a Nagy Béla Fradi Hagyományőrző Egyesületét pedig Takács Tibor és Dölle Zsolt helyezte el a sírhelyen.

SzB – Balaginho

A szerző fényképezett is. Íme néhány kép a megemlékezésről.

Az U19-es korosztályt az idei bajnokságban az 1993. január 1. után született játékosok képviselik.

A csapat tagjai, akik az őszi idény során pályára léptek:
Kapusok: Kővári Gábor (94), Rácz Gergő (95)
Mezőnyben: Bilacsics Ádám (94), Bokányi Richárd (94), Erdei Gábor, Erdei Vince (94), Gebei Richárd, Girán Máté (94), Gyürki Gergő, Harsányi Barna, Holman Dávid, Kecskés Gergő, Kónya Benjamin (94), Korozmán Norbert, László Tamás, Lipcsei Viktor (94, Maródi György, Mile Dániel, Mohácsi Péter, Németh Gábor Vince, Schön Olivér (94), Sinka Rajmund, Vancsa Milán
Edzők: Az első három fordulóban Milovanovic Dejan, utána Dukon Béla

Láthatjuk, több olyan játékosunk van, aki még jövőre is ezt a korosztályt erősítheti. Sőt, a kapusunk Rácz Gergő, aki egy kivételével az összes meccen végig védett 1995.11.20-án született, azaz két évvel fiatalabb, mint az engedélyezett kor. Az edzőváltás oka, hogy Dejan Milovanovic a nagyoknál lett az edzői stáb tagja. A helyére került Dukon Béla.

Az alábbi fotó 2011.12.03-án, a Vác elleni meccs előtt készült a csapatról.

Nézzük, az őszi tabella végeredményét:

Mit ér ez a nyolcadik hely? Első ránézésre nem sokat, hisz a Fraditól többet várunk. Ám ez a több még bőven benne van a pakliban. Láthatjuk, nagyon szoros a mezőny,  a dobogós hely mindössze öt pontnyira van, azaz tavasszal a hátrány bőven ledolgozható. Reméljük, a fiúk fradista szívvel teszik oda magukat a tavaszi mérkőzéseken és akkor kétség sem férhet hozzá, sikerülni fog. A csapat házi gólkirályaa 7 gólos Erdei Vince (ő is egy évvel fiatalabb, mint a megengedett), mögötte 5 góllal Mohácsi Péter következik.

Befejezésül nézzük, egy évvel ezelőtt hogyan állt akkori U19-es csapatunk:

Láthatjuk, nem jól álltak akkoriban, az a 11. hely sok jóval nem kecsegtetett a tavaszra, végül csak két helyet sikerült előre jönniük. E tekintetben az idei garnitúra teljesítménye jóval kecsegtetőbb.

Hajrá U19! Hajrá Fradi!

Összeállította: Simon Sándor
Forrás:
adatbank.mlsz.hu
www.friweb.hu/fradi-u94/

Mit remélünk most? Tán Vörösmarty Mihály örökbecsű szavaival

…annyi balszerencse,
oly sok viszály után,
megfogyva bár, de törve nem …

láthatjuk szeretett klubunkat visszatérni oda, ahova való, az élre. Félreértés ne essék, nemcsak a futballra gondolok, hanem a többi sportágra is, melyek műveléséhez teret ad ez a három betű fémjelzésével nevesített csoda, az FTC, a Ferencvárosi Torna Club.

Persze a futball primátusát a többi sportág sem vitatja. Miért is tenné? Hiszen, ha a labdarúgók sikereket érnek el, azok fénye bevilágítja az egész klubot, amelynek mindenki csak hasznát veheti. Így volt ez az idén immár 113 éves történelmünkben mindig és így is marad, amíg e kis hazában a népesség legnagyobb részének a sport szó a labdarúgást jelenti.

Szóval új év, új remények. Emlékezzünk egy kicsit, miben is reménykedtünk az elmúlt húsz évben ilyentájt.

1991 és 1992 fordulóján egy jó tavaszban, amely a dobogó közelébe repíthet.

És? És? 1992 tavaszán történelmének egyik legragyogóbb tavaszát produkálta a Fradi, amely nemcsak a dobogó közelébe, hanem annak a tetejére röpítette. Bajnoki cím 11 esztendő után. Persze a legoptimistábbak akkor is ezt remélték, mint minden évben. Ekkor azonban bejött, zöld-fehérbe öltözött az ország. Istenem, már húsz éve lesz, hogy megtettük azt az euforikus Miskolc-Budapest utat.

Utána azt reméltük, ez a diadal tartós marad.

Ezen reményeink 1993-ban és 94-ben nem úgy jöttek, ahogy elképzeltük. Nyertünk ugyan nagy meccseket és címeket is, elég a két kupagyőzelemre gondolni, de a bajnoki ismétlés elmaradt.

Így 1994-95 fordulóján újra a bajnoki címről ábrándoztunk.

Meg is kaptuk. Persze a legoptimistábbak itt is tovább álmodtak és reméltek, ők valami nemzetközileg is mérhető sikerről ábrándoztak. És lám, megint nekik lett igazuk! A Fradi nemcsak bajnok lett, hanem 1995 őszén bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe. És ha már bejutott, olyant dobbantott, hogy arra tényleg felfigyelt Európa. Ki feledné azt a zürichi estét, Lisztes Krisztián és Vincze Ottó góljait a Grasshoppers ellen? A dicső történelmünk fényes lapjaira való oldalak születtek azon az őszön. És természetesen zöld-fehér volt az ország.

Egy év múlva már tömegek álmodtak az ismétlésről.

És megint csak részben lett igazuk. Mert bár bajnok lett újra a csapat, de a BL-csoda nem ismétlődött. Ez van, ha valaki egyszer megugrik egy magasságot, utána elvárják tőle. A Fradi nagyon nagy magasságot ugrott meg egy esztendővel korábban. Olyan magasságot, amely magyar csapat számára nagyon sokáig elérhetetlennek tűnik. Mert a Debrecen ugyan bejutott a csoportkörbe, ám tudjuk, pont nélkül távozott onnan. Nem, úgy mint a Fradi anno.

1996-tól 2000-ig minden évben a bajnoki címről reménykedtünk.

Igen, mert 1996 után nem tudtuk megszerezni. Így ezek az évek visszatérő reményekkel indultak és sajnos visszatérő csalatkozásokkal. A csalódások nem is elsősorban a bajnoki helyezéseknek szóltak, hanem a csapat körül keringő, majd a csapatra egyre inkább rászálló anyagi gondokról. Ekkor indult el igazán a keressünk tulajdonost című tragikomédia.

A 2000-es év búcsúztatója különleges volt. Hiszen nem minden korosztálynak adatik meg, hogy ne csak egy évet, hanem egy évszázadot, sőt mint ebben az esetben, egy évezredet búcsúztasson. Mi, fradisták is ezen nagy léptékek mentén álmodtunk. Egy olyan új Fradit, amely megfelel az új évezred kihívásainak, miközben megismétli az elmúlt száz év dicső sikereit.

És lőn! Ha új tulajdonos nem is jött, az évezred első bajnoki címe a legméltóbb helyre került, a Fradi vitrinjébe. Igaz, ez a Fradi nem játszott olyan látványosan, mint korábban, de győzött.

2001-ben már úgy reménykedtünk, hogy új tulajdonosunk is volt. Persze, hogy újra a nemzetközi diadalokról vizionáltunk.

Csakhogy ez az új tulajdonos, Várszegi Gábor, bár Magyarország egyik leggazdagabb embere volt, ezzel együtt megosztotta a fradisták széles társadalmát. Megosztotta, mert mint tudjuk, az MTK-át is birtokolta. Mit birtokolta, a szívügyének tekintette. Ezzel együtt kijelentette, gazdasági potenciált csak a Fradiban lát. El is kezdte a csapat megerősítését, magyar pályákon ritkán látható mértékben. A bajnoki cím mindezzel együtt nem jött össze, csak majdnem. Messziről indulva az MTK-át ugyan sikerült megelőzni, befékeztették vagy nem, ezt sosem fogják bevallani, de a nevető harmadikkal, a Zalaegerszeggel nem számoltak.

2002 végén, mivel időközben újabb sztárigazolásokat kaptunk csak a bajnoki cím és csak a BL lehetett az új remény.

Lett helyette egy odahaza elbukott bajnoki cím, egy botrány, egy tulajdonosi hátraarc. Magyarán kezdődött minden elölről a tulajdonos kerestetik című játékban. Csakhogy a leendő tulajdonosnak immáron nemcsak a Fradit kellett volna felemelnie, hanem a régi tulajdonos árnyékával is küzdenie, mivel az elvitte magával az úgynevezett részleges kereskedelmi jogokat.

Így álmodtunk 2003 szilveszterén. Igaz, a cilinderből előhúztak egy tulajdonost, aki varázslatos jövőt mesélt, sajnos azonban egy fillér nélkül. Álmodni azért kell, ugye?

És megint a legoptimistább álmok váltak valóra. A Fradi tulajdonos és pénz nélkül lett kupagyőztes és bajnoki aranyérmes. Ki gondolta volna akkor, hogy mindmáig utoljára, hiszen ettől az időtől kezdve másról szóltak újévi reményeink.

Ez a más már nem a bajnoki cím, sokkal inkább a túlélés, a megmaradás volt. 2005-ben egy meggyengülő csapat még  ezüstérmet szerzett a bajnokságban, egy esztendővel később már csak a középmezőny jutott. Ez még nem is lett volna olyan tragédia, hiszen volt már ilyen a történelemben. De olyan, amit az MLSZ nevében a hét ítész tett, még nem volt. Kizárták a Fradit az NB I-ből. Hiába derült ki utóbb, hogy jogtalanul, ezt mi mindig is tudtuk, az idő kerekét már nem lehetett visszafordítani.

Mit remélhetett ezekben az években az egyszerű szurkoló ilyentájt? Egyértelmű, visszajutást és méltó választ a pályán.

Sajnos, ez a remény sem jött be évekig. Az hogy a Fradit kizárták az példa nélküli, arcátlan támadás volt, de az hogy három évig az NB II poklában kellett senyvedni, abban már jócskán benne volt az anyagi ellehetetlenülés is. Amikor a napok arról szóltak, vajon ez lesz az utolsó? Aztán 2008-ban eredményes lett a sokadik tender, új tulajdonos érkezett a Fradi élére. Pontosabban a Fradi futball élére, hiszen ettől az időtől kezdve kicsit zavarossá váltak az állapotok, ha a nekünk oly kedves, mindent jelentő három betűről az FTC-ről beszéltünk. Mert ugye ott volt a futballon kívüli többi szakosztály, mint klub és ott volt a futball, amely ugyanúgy használta az FTC nevet. Sőt, a régi tulajdonos ehhez kizárólagos jogokat származtatott a már említett részleges kereskedelmi jogok kapcsán. Sok év múlva talán lesz olyan sportszerető történész, aki megpróbálja kibogozni a Fradi körül kialakult csomót, eligazodni a jogi nonszenszek birodalmában. Egy olyan birodalomban, amely a székházban tárgyiasult elválasztó falat is épített.

Egészen mostanáig minden évet úgy kezdtünk, hogy csak mi hittünk a Ferencvárosban. Mi, a szurkolók. A tulajdonosok, a vezetők nem. Ők csak ígérték, hogy a Fradit megerősítik, az előzőeknél jobb játékosokat hoznak.

Ezek a remények persze nem válhattak valóra. Ígéretekre nem lehet építeni, a szurkolóhadnak az igazat kell mondani. A harmadik NB II-es évben feljutottunk. Az első NB I-es évben leszerepeltünk. Mert csak mi, szurkolók nem voltunk hajlandók elfogadni, hogy a Fradi nem újonc csapat, a Fradi a Fradi. Komoly játékosra mégsem futotta. Azt hallottuk, a Fradi futballnak önfenntartónak kell lennie, az invesztíciós csapokat elzárják. 2011 legelején el is zárták teljesen. Ha a tulajdonosokon múlik, ma már nincs Fradi futball, hiszen ki ne emlékezne, végelszámolást kezdeményeztek. Ez a tervük nem jött be, hiszen a klub, a valódi FTC közbelépett, az elnökség képviselőjeként Kubatov Gábor élt a vétójogával. A futball megmaradt, a pénz teljesen elfogyott, a klubnak sem volt. Így hiába álmodtunk 2010 végén egy ígéretes tavaszról, ezek után csodaszámba ment az elért harmadik helyezés. A kijózanító pofonok később, a nemzetközi színtéren és az új bajnokságban jöttek. De jöttek más hírek is. Olyanok, amelyek lehetővé teszik, hogy újra álmodjunk, újra reméljünk. Nem kevés, gondolom idegtépő munka után az óév végén Kubatov Gábor, immáron mint az FTC elnöke fontos bejelentéseket tehetett. Hivatalosan is újra magyar kézben a Fradi! Magyar kézben a stadionja, amelyet kizárólagosan a Fradi használhat, az FTC tulajdonában a futball, sőt januártól a részleges kereskedelmi jogokkal kapcsolatban is új világ lesz. De ami a legfontosabb, a Fradi túlélte a válságos éveket.

Ezek alapján reményeink újra szárnyra kapnak és szállhatnak a szelek szárnyán. Van, ki kevesebbet remél, van ki mer nagyobbakat álmodni. Nagyon helyes! Láttuk, ez utóbbiak megvalósulására is volt példa az elmúlt húsz esztendőben, mint ahogy korábban is.

Magam csak annyit remélek, hogy az új helyzetben új életre kel a másik három betű, pontosabban háromszor egy betű, az EEE is. Mert a célok eléréséhez nagyon fontos az összefogás. Különösen akkor, amikor az FTC vezetése deklarálta, hogy a jövőben nem lesz tulajdonos keresés, a tragikomikus játék lezárul. A Fradi a miénk, ahogy egykoron az eleinké volt. Ők az EEE szellemében összefogásukkal naggyá tették, nekünk ugyanezek mentén fenn kell tartani,

s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.

Hogy Vörösmarty után egy másik klasszikust, József Attilát idézzem, mintegy keretet adva ennek az írásnak.

Simon Sándor

Kubatov Gábor, az FTC elnöke, év végi összefoglaló értékelésében és szilveszteri köszöntőjében a futballról szóló eredmények mellett kiemelte a kézilabdás lányok KEK győzelmét, a birkózók bajnoki címét, a férfi kézilabdások bronzérmét is. A labdarúgók bronzérme dicséretes volt, de megemlítette a kissé korán jött nemzetközi kupaszereplés kudarcát, és a még fájdalmasabb búcsút a Magyar Kupából. Reményét fejezte ki, hogy a gyakori edzőváltások megszűnnek, példaként említette Ferguson szerepét a Manchester Unitednél. Szükségesnek tartja, hogy a jövő évben további támogatókat sikerüljön szerezni, s ezáltal az anyagi problémák véglegesen megoldódjanak. Bizakodásra adnak okot a januártól hatályba lépő törvényváltozások, amelyek lehetővé teszik, hogy a kereskedelmi jogok visszaszálljanak az egyesületre… Sikeres új évet kívánt valamennyi Fradistának.

Az óévbúcsúztatón természetesen részt vett az FTC Baráti Kör vezetősége részéről Rudas Ferenc, dr. Springer Miklós és Hélisz József, de a pápai szervezet képviseletében a Kocsis házaspár is. A megjelent régi játékosokból, pedig össze lehetett volna állítani egy jó kis csapatot, Balogh, Szűcs, Telek, Dragóner, Milovanovics, Keller, Szekeres, Bánki, Détári, Lipcsei, ifj. Albert, Dzurják állnának rendelkezésre, edzői gárdaként pedig a Friedmanszky Zoltán, Rákosi Gyula, Szűcs Lajos trió dirigálna (elnézést, ha valakit kihagytam).

Baráti beszélgetések, koccintások. Jó volt látni, hogy együtt a CSALÁD!

Békés, boldog, sikeres új évet! Hajrá Fradi!

SzB – Balaginho

Számvető sorozatunkban az U18 következik. Az a korosztály, amely már tényleg a felnőtt kor küszöbét jelenti. Akik itt vitézkednek, könnyen feljebb találhatják magukat.

Papíron az 1994. január 1. után született játékosok kapnak ebben a bajnokságban játékjogosultságot. Az U16-hoz hasonlóan az ő bajnokságuk is új, hiszen idén először országos szintű. Csakúgy, mint fiatalabb társaik, ők is a jelenkori NB I rendszerében játszanak, azaz ellenfeleik a z NB I-es csapatok korosztályos csapatai.

A késő nyári, kora őszi Utánpótlás Híradókban ez a korosztály vitte a prímet, hiszen sokáig pontveszteség nélkül, sőt kapott gól nélkül vezette a tabellát, ahogy később látni fogjuk, a bajnokság második felében kicsit visszaestek. Sebaj, tavasszal elölről lehet majd kezdeni a nagy menetelést.

Mielőtt a csapatban pályára lépettek névsorát közölnénk, megjegyezzük, hogy a korosztály több tagja folyamatosan eggyel feljebb, az U19-nél játszik, ahogy a lejjebb levő korosztályokból is vannak “feljátszók”, sokszor nem is egy évet. Ezért itt is jelöljük az évjáratot.

Kapusok: Kővári Gábor, Ludaici Dániel (96), Ordasi Gergő (96), Póczos Viktor (95, Rácz Gergő (95)
Mezőnyben: Bartha Roland, Bartha Szilárd, Bilacsics Ádám, Bokányi Richárd, Csanálosi Patrik, Csepura Zsolt, Durrant Nicholas, Erdei Vince, Girán Máté, Herczeg Mór, Horváth Ákos, Kapcsos Norbert, Kokenszky Norbert (95), Kónya Benjamin, Korkut Kendál, Lanczkor Gábor, Lázár Benedek, Lendvai Kornél, Lepkó Norbert, Lipcsei Viktor, Nagy Kristóf, Péter Szilárd, Puruczki János, Schön Olivér, Szabó Márton, Szpirulisz Markosz (95)
Edző: Deszatnik Péter

A már említett visszaesést követően az őszi szezon után így áll a tabella:

Ahogy látható, a lemaradás nem oly vészes, tavasszal meg lehet célozni a dobogót. A Fradi mezében meg is kell tenni ezt.

A csapat legjobb góllövője a 7 gólos Korkut Kendál, őt 6 góllal Horváth Ákos követi.

Az U16-hoz hasonlóan ezúttal sem mutatjuk az  egy évvel idősebb korosztály egy évvel ezelőtti bajnoki teljesítményét, hiszen ők tavaly még más rendszerben játszottak.

Hajrá U18! Hajrá Fradi!

Összeállította: Simon Sándor
Forrás:
adatbank.mlsz.hu

A november 26-án megjelent első cikke nem volt pusztába kiáltott szó. Ahogy az ünnepek előtt megjelent írásában elmondja, számtalan pozitív reakciót váltott ki. Nem fogom itt idézni ezt az írást, sokkal inkább idemásolom, érdemes elolvasni.

Az FTC Baráti Kör vezetősége örömmel csatlakozik a létrehozandó alapítványhoz. Csatlakozik, mert számára nagyon fontos a múlt legendás egyéniségei emlékének az ápolása. Kocsis Sándor pedig az egyik legnagyobb egyénisége volt a múltunknak. Korábban is sokat írtunk róla, ígérjük, a Ballai Attila nagyszerű kezdeményezésében is nemcsak részt veszünk, arról folyamatosan be is számolunk.

Évek óta kiemelt figyelmet kap ez a korosztály, egyrészt mert országos bajnokságban játszanak, másrészt mert ők azok, akik tavasszal a Puskás-Suzuki Kupán képviselik a Fradit. Ez utóbbi alkalommal a teljesítményükre ország-világ figyel. Most még csak mi, de annál nagyobb lelkesedéssel. A korosztályt az 1995. január 1. után született játékosok alkotják.

A csapat tagjai, akik az őszi idény során pályára léptek:
Kapusok: Dániel Csaba, Keserű Bence (96), Ludaici Dániel (96), Ordasi Gergő (96, Póczos Viktor
Mezőnyben: Alberti Máté, Bajár László, Csilus Tamás, Fekete Csaba, Jánvári Krisztián, Kavalecz Márk, Kárász Krisztián, Kokenszky Norbert, Kollár Bence, Kovács Bence, Kovács Krisztián (96), Lakatos István (96), Makk Levente, Makó Barnabás (96), Oláh Attila, Popgeorgiev Pantelisz, Porogi Mátyás, Ribarics Roland, Szini László, Szpirulisz Markosz, Tóth Gergő, Varga Kornél, Zsivóczky Péter (96)
Edzők: Az első öt fordulóban Dukon Béla, utána Dzurják József

Az előző korosztályoknál is feltűnhetett az átjárás, amikor a tehetségesebb játékosokat edzőik eggyel feljebb is kipróbálták. Itt sincs ez másképp. A névsorban fel is tüntettük a “fiatalabb” játékosokat. Látható, edzőváltás is volt szezon közben. Ennek okai egész az első csapatig nyúlnak. Az ottani edzőváltás érintette az utánpótlást is, mivel Dejan Milovanovic, az U19 edzője a nagyoknál lett az edzői stáb tagja. A helyére Dukon Béla lépett, akinek a posztját a súlyos betegségből felépült Dzurják József foglalta el. Ő pedig Wukovics Lászlót kérte fel segítőjének. A fiatalok tehát legendás csatároktól tanulhatnak, reméljük nagy odaadással és egyre nagyobb sikerekkel teszik ezt.

Nézzük, eddig mire jutottak:

A hetedik hely nem tűnik túl jónak. Ennek oka a 7. és a 11. forduló között keresendő, amikor a csabat sorrendben ötször is vereséggel hagyta el a pályát. Az ott elhullajtott pontok hiányoznak a jobb szerepléshez. Nem tűnik túl acélosnak a 19 lőtt gól sem, ezért írtuk, van még mit tanulni a legendás edzőpárostól. Ezek után nem meglepő, hogy Ribarics Roland már 5 góllal házi gólkirály tudott lenni.

Eddig a tabella előtt mutattuk meg a csapatképet, most utána tesszük:

Befejezésül nézzük az az egy évvel idősebbek egy esztendővel ezelőtti eredményét ugyanebben a korosztályban:

Nagyjából hasonló a két eredmény, nagyjából ugyanazok a csapatok voltak akkor is, mint most előttünk. Lehet, az akadémiák csapatai ebben a korosztályban erősítenek be igazán? Lehet! De a Fradi fiataljainak meg kell mutatniuk, ők is képesek jó eredményre, sőt náluk jobb eredményre is. Miért? Egyszerűen azon okból, hogy ők a Fradi, a legnagyobb múlttal rendelkező magyar futballcsapat mezében játszanak. És mint ilyenek, ők a jövő zálogai.

Hajrá U17! Hajrá Fradi!

Összeállította: Simon Sándor
Forrás:
adatbank.mlsz.hu

Ilyenkor értékeljük a mögöttünk hagyott évet. Először megteszi ezt elnökünk, Rudas Ferenc. Idén ezt mondta:

Kedves Barátaim!

Emeljük poharunkat a dicső múlthoz méltó szebb jövőre, a jövő Fradi sikereire, amiben amíg élünk, rendíthetetlenül hiszünk.

Szokás, hogy ilyenkor vendéget is fogadunk. Az idén az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál volt a vendég. Röviden ő is beszámolt a mögöttünk hagyott évről, örömökről és kevésbé örömre okot adó eseményekről, majd szót ejtett a jövőről is. A jövőről, melyet fradista szíveknek kedvesen festett le. Fradi nem csak volt, a Fradi lesz is. A múlt sarát talán már végleg levertük, most az építkezésre lehet koncentrálni. Úgy egy új, sikeres csapat felépítésére, mint az új stadionra, amelynek létrehozása a szóbeszéddel ellentétben nem került le a napirendről.

Az iménti képen, ki ne ismerné, Springer Miklós látható Orosz Pál társaságában. Ő rendszeres vendég a Baráti Kör összejövetelein, hiszen alelnöke is a társaságnak. Szoktuk őt úgy is emlegetni, mint az FTC alapító elnökének az unokáját. Ez azt jelenti, hogy alapítónk vérvonala immáron a harmadik nemzedékben van jelen a Fradi életében. Ezen az összejövetelen azonban több generáció is megjelent, biztosítva, hogy a Springer-vér egyhamar nem hagyja el a Ferencvárost. Springer Miklóst ugyanis elkísérte a fia és az unokája is.

A fiú, ifj. Springer Miklós már most jelen van a vezetésben, hiszen tagja az FTC Labdarúgó Zrt. igazgatótanácsának. Biztosak vagyunk benne, hogy a képen látható legifjabb Springer, Tamás is egykoron a Fradi vezetői közt lesz. Véleményünk szerint a világ labdarúgásában is páratlan, hogy egy klub hosszú történelmében mindvégig megtalálhatók az egykoron köztiszteletben álló alapító ma is köztiszteletben álló leszármazottai. Hiába, a Fradi egy páratlan klub!

Az esemény hivatalos része után még sokáig folyt az asztaltársaságoknál a beszélgetés. Az egyiknél éppen Szűcs Lajos társaságában.

Jó az ilyen eseményeken részt venni, jó a generációk találkozóját látni. Jó hallani személyes élménybeszámolókat az 1930-as évektől kezdődően szinte minden évtizedből. Ilyenkor mondják, megelevenedik a múlt, megszólalnak a történelemkönyvek. Azt kívánom, hogy az FTC Baráti Körének ez a szellemisége, ez az összetétele kortalan legyen. A jövőben, sőt a távoli jövőben is egy krónikás hasonló szavakat írhasson le és tehessen közzé. És még azt, hogy

Szeressük egymást gyerekek, hisz a Fradi a legnagyobb kincs!

Vigyázzunk erre a kincsre, amelynek csillogásában mindannyian benne vagyunk. Így alkotunk egy közösséget, egy olyan közösséget, amelynek ereje mindig az összefogásban volt. Karácsony szent ünnepének közeledtével azt remélem, hogy ez a közösség az összefogás erejével egyre erősebb lesz, elviseli a kudarcokat és a sikereket is. Mindkettőben volt és lesz is részünk. Azt is hisszük, hogy ahogy a múltban is, a jövőben is a sikerek fognak dominálni.

Minden kedves olvasónknak, barátunknak

Áldott, Békés, Boldog Karácsonyt

kívánok!

Simon Sándor

Köszönöm a fotókat Szántay Balázsnak.