Az első két bajnokságban a helyezéseink száma 3., majd 2. Valószínű, akkoriban is sokan gondolkodtak úgy, ez a sorozat igazán folytatódhatna, annak ellenére, hogy a verhetetlennek tűnő BTC szilárdan ült a trónon. Olvassa el a teljes cikket »
A bajnokság I. osztálya hasonló rendszerben folytatódott, mint az első évben megrendezett premier. A résztvevő 5 csapat a naptári év szerint, tavaszi-őszi rendszerben játszott egymással, oda-vissza. A bajnoki kiírás szerint az utolsó két helyezett a II.osztály első két helyezettjével osztályozó mérkőzést kellett játszania. Olvassa el a teljes cikket »
Miután 1900. december 3-án hivatalosan is megalakult az Ferencvárosi Torna Club football osztálya, annak egyik első javaslata volt a Magyar Labdarúgók Szövetségének megalapítására vonatkozó kezdeményezés, hogy Magyarországon is bajnokságot lehessen szervezni. Így jött létre 1901. január 19-én az MLSZ, amelynek első szabályzatát Horváth Ferenc, csapatunk első kapitánya dolgozta ki, akit az MLSZ első főtitkárának is megválasztottak. 11 alapító egyesület volt, név szerint: Olvassa el a teljes cikket »
Mai beszélgetőpartnerünk a Fradi egyik élő legendája: Nyíl, azaz Nyilasi Tibor, aki a napokban ünnepelte születésnapját. Ezen alkalomból külön is köszöntöttük, ez a beszélgetés pedig az ünnepelt ajándéka mindannyiunknak.
Balogh Gábor Budapesten született, 1964. október 29-én. Egyedüli gyermek volt, a GANZ MÁVAG-ban futballozó édesapja tanítgatta a foci szeretetére. Gyermekkorában a Fradinak szurkolt, ám futballozni a POSTÁS-ban kezdett 9 éves korában, ahonnan nemsokára a BVSC igazolta, majd 14 éves korában az MTK tehetségkutatói figyeltek fel rá és vitték a Hungária körútra. Olvassa el a teljes cikket »
Keller József 1965. szeptember 25-én, Nagykanizsán született. Két bátyja és egy nővére után negyedik gyermekként érkezett a családba és mint a mesebeli legkisebb fiú építette fel a testvéreitől eltérő karrierjét. A kis Józsi már kicsiny gyermekként a Fradinak szurkolt, ám a Nagykanizsa és Budapest közötti távolság miatt nem nagyon álmodhatott arról, hogy valaha a Fradiban fog játszani. Olvassa el a teljes cikket »
Nagy Zsolt Dorogon született 1968. június 4-én. Édesapja, mindamellett hogy nagy Fradi szurkoló volt, alacsonyabb osztályban futballozott is Sárisápon, merthogy a család ott lakott. Ilyen családban szinte természetes, hogy egy kisfiú követi az apai tradíciókat, úgy a foci-, mint a Fradi szeretetét. A fradizmus terjedésének egyik igen hatásos módja ez, mikor apáról fiúra száll. Zsolt is, mióta eszét tudja Fradista és nagyon szerette a labdát. Olvassa el a teljes cikket »
Szücs Mihály 1970. január 5-én, Budapesten született. Labdarúgó pályafutása 1981-ben kezdődött, hol másutt, mint a Fradiban. A serdülő IV. tagja lett, majd a ranglétrát szorgalmasan végigjárta. Olvassa el a teljes cikket »
Hajdu Attila Budapesten született 1971. április 13-án. Nem mindennapos, mondhatni egyedülálló történet az övé a Fradi történelmében, hisz egyazon poszton, ráadásul a kapuban mondhatja el magáról apa és fia, hogy bajnokcsapat tevékeny tagja volt. Olvassa el a teljes cikket »
Telek András Budapesten született 1970. december 10-én. Ő aztán elmondhatta magáról, hogy nem csak vágyakozott a Fradiban futballozni, egyenesen ott is kezdhette. Olvassa el a teljes cikket »
