2017. március 24. péntek

Az elfelejtett gólkirály: Friedmanszky Zoltán

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. január 26.

friedmanszky-zoltan-1957-64A Fradi mai szomorú helyzetében egyre többet jut eszünkbe, hogy valaha micsoda játékosállománya volt csapatunknak. Sok-sok tehetséges labdarúgó vágyott arra, hogy a zöld-fehérek játékosa lehessen, volt válogatási lehetőség. A Rákosi, Orosz, Albert, Friedmanszky, Fenyvesi csatársor említése ma is megdobogtatja sok szurkoló szívét. De ki is valójában Friedmanszky Zoltán? Az idősebb fradisták számára ez a név még ma is „márka”, de a fiatalok közül valószínűleg keveseknek cseng ismerősen a neve.

Friedmanszky Zoltán 1934. október 22-én született Ormospusztán (ma Ormosbánya), anyaegyesülete az Ormosi Bányász volt. A család legkisebb, negyedik gyermeke „sportos” pályára készült, ezért az Esztergomi Testnevelési Gimnáziumba iratkozott be. Az iskola célja a sportvezetők és testnevelő tanárok képzése mellett a Testnevelési Főiskolára (TF) való felkészítés volt. A gimnázium helyszínének változása miatt először Tatára került, ahol a Tatai Postásban futballozott, majd Kiskunfélegyházán fejezte be középiskolai tanulmányait, ahol a helyi Vasasban játszott.

– Gyermekkoromban is már a Fradinak szurkoltam, s természetesen én is szerettem volna zöld-fehér játékos lenni. Ez a vágyam az évek során egyre erősödött bennem, de az álmom csak késve valósult meg. Hiába vettem részt 1954 januárjában a Soós Károly vezette csapat dobogókői alapozásán, hiába avattak fel Kispéter Mihályék a hagyományok szerint, nem lehetettem a Kinizsi játékosa. Ugyanis felvettek a TF-re, és akkor még élt az a szabály, hogy ha a felsőoktatási intézménynek az adott sportágban volt szakosztálya, akkor a hallgatónak ott kellett játszania. Így csak a TF elvégzése után, már mint végzett testnevelő tanár, 1957-ben kerültem a Fradihoz.

Rögtön nagy élményben volt része, mert részt vehetett az FTC történetének leghosszabb külföldi túráján Ausztráliában és Indonéziában. Az 52 napos túra során 17 mérkőzést játszott a csapat, kettőt Ausztrália válogatottja ellen. Az eredmény – ma hihetetlenek tűnik – 6:1 és 9:2 volt a Fradi javára! A 9:2-es mérkőzésen „futott be” igazán Friedmanszky Zoltán, négy góljával. „A mérkőzés fénypontja Friedmanszky játéka volt” – írta róla Csanádi Árpád a Fradi akkori edzője a Fradi-fiúk Ausztráliában című könyvében. A fiatal játékos félig visszavont középcsatárt játszott, eredményessége, játéka alapján hamar befogadták a csapattársai, és „kiérdemelte” a Frici becenevet.

– Az első NB I-es évemben, az 1957/58. évi bajnokságban 16 góllal elnyertem a gólkirályi címet (holtversenyben az MTK-s Molnár Jánossal). Ennek is volt köszönhető, hogy tagja lettem az 1958-as svédországi VB-re kiutazott válogatott keretnek. A balszerencsés, rövidre sikerült „kiránduláson” azonban nem kaptam játéklehetőséget, mint ahogy az A-válogatottban – sajnos – a későbbiekben sem. Négyszeres B-válogatott lettem 1 góllal. (Akkor annak is rangja volt! – a szerző.)

A Fradiban összesen 157 mérkőzésen szerepelt és 76 gólt ért el, ebből a 91 NB I-es meccsen 36 gólt lőtt. Nagy munkabírású, kitűnő rúgótechnikájú játékos volt, 171 cm-es magassága ellenére „rúgóinak” köszönhetően a fejjátéka is kiemelkedő volt. Hogy ezt minek köszönhette, arról a következőket mondta.

– Gyermekként az Ormosi Bányász edzésein a háló nélküli kapu mögött állta (a hálót csak a meccsekre tették fel), hogy a labdákat visszarúghassam. Ennek következtében egy-egy alkalommal sokkal többet rúgtam a labdába, mint maguk a játékosok. Ahol laktunk, ott pedig volt egy nagy házfal, amelyet órákon keresztül döngettem a labdámmal, ha volt társam, akkor pedig passzolgattunk. Valószínűleg ezeknek az „alapoknak” is köszönhettem a rúgótechnikámat, és ráadásul – alkatomnál fogva – viszonylag kis terület kellett ahhoz, hogy kapura tudjak fordulni.

1963 tavaszán azonban sajnálatos fordulat állt be az életében. A Ploesti elleni VVK mérkőzésen, egy ütközést követően, mellkasi fájdalmai jelentkeztek. Kivizsgálások sora, hosszú kihagyás következett. 1964-ben még háromszor lépett pályára, de végül a visszavonulás mellett döntött. Játékos pályafutása azonban így is nagyon eredményes volt: magyar bajnok kétszer (1962/63, 1964), magyar kupagyőztes (1957/58), VVK-győztes (1965). Ami még kiemelendő, példaértékű: az élvonalban csak a Fradiban játszott!

A testnevelő tanári pálya mellett edzői képességeit is kamatoztatta. Kezdetben a fiatalokkal foglalkozott, majd 1971 és 1975 között Kubában, a Matanzas tartományban levő Varaderoban volt edző. 1978 és 1980 között a Fradi első csapatának edzője volt. Összesen 133 mérkőzésen ült a Fradi kispadján, egy bajnoki ezüst, egy hatodik hely és egy MNK győzelem az ott eltöltött idő mérlege. 1981 és 1988 között Kuvaitban edzősködött. Ezt követően a KSI-nél, majd a Fradinál foglalkozott a fiatalokkal. (2002-ben irányításával az U-13-as csapat Maranellóban veretlenül, 25:0 gólkülönbséggel megnyerte a Ferrari tornát!) 2004-ben hagyott fel az edzői munkával.

E gazdag játékosi és edzői pályafutás áttekintése kapcsán két kérdés is adódik. Mit üzen Friedmanszky Zoltán a mai fiataloknak és mit tanácsol a Fradi szebb jövője érdekében?

– A mai fiatal labdarúgóknak, s nem csak a legtehetségesebbeknek, hihetetlen lehetőségük van, mivel megnyíltak előttük a határok. De csak az vezethet az érvényesüléshez, ha a lehetőséghez tudatosság, szorgalom és sok-sok gyakorlás párosul! A csapat jelenlegi játékosállománya, szereplése elszomorító. A felemelkedéshez új játékosok kellenek! Meg kell erősíteni a játékos-figyelő rendszert, fel kell kutatni a tehetségeket. Ezen túlmenően nagyon fontos lenne a jelenlegi szerződéskötési gyakorlat felülvizsgálata, aki nem teljesít, az ne is követelőzhessen!

Ezekhez a gondolatokhoz nincs mit hozzátenni…

Friedmanszky Zoltán ma nyugdíjasként kissé visszavonultan él feleségével, örül fia és lánya boldogulásának, büszke négy lányunokájára. A Fradi-családdal a kapcsolatot az FTC Baráti Körön keresztül tartja. Jó egészséget kívánunk, kedves „elfelejtett gólkirály”!

2008. május 24.
Balaginho

Hozzászólhat, vagy visszanézhet a saját oldaláról.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Kazincbarcika – FTC 1:1

                      Bejegyzés ideje: 2008. október 18.
                      Szerző: Simon Sándor

                      A Fradi, mint pénzt termő fa

                      Bejegyzés ideje: 2012. február 22.
                      Szerző: Simon Sándor

                      MR. SCHEMBRI: TRIPLA

                      Bejegyzés ideje: 2010. október 2.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Fradisták frakkban, avagy játsszunk egy kicsit

                      Bejegyzés ideje: 2010. február 17.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Fradissimo figyel, tanul és értékel

                      Bejegyzés ideje: 2009. augusztus 30.
                      Szerző: Simon Sándor