2017. január 17. kedd

Elmúlt egy hét (2012. 38. hét)

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2012. szeptember 23.

Szerencsére van mit írni, nincs hiány az eseményekben. Nézzük, mi történt az elmúlt héten!

Az elmúlt héten, szeptember 19-én, a FTC Labdarúgó Zrt. és Dalnoki Jenő Labdarúgó Akadémia vezetése aláírt egy szerződést, amely szerint a Dalnoki Jenő Labdarúgó Akadémia 2013. július 1-jétől a Ferencváros észak-pesti utánpótlásközpontja lesz.

Miért hír ez? Fradista számára ez nem kérdés. Dalnoki Jenő személye miatt. Dalnoki Jenő, a Fradi egyik emblematikus alakja. És mint ilyen, tán nem is nyugodhatott a sírjában, hiszen a nevével fémjelzett akadémia az MTK számára nevelt tehetségeket. Szerencsére most már hozzátehetjük, csak eddig, egészen pontosan 2013. június 30-ig. Akkor jár le ugyanis az a szerződés, amelynek a helyébe a fentebb idézett lép. Ahogy Lassú Zsolt, a Dalnoki Akadémia vezetője is mondotta, ők valamikor a Fradi-családhoz tartoztak és mindig is céljuk volt, hogy az FTC utánpótlását szolgálják. Tanúsíthatom ezt magam is, hiszen már 2008. nyarán beszélgettem az akadémia vezetőivel és kérdezgettem őket, mikor lesz intézményesített együttműködés a Fradival? Akkor nem tudták megmondani. Nem, mert egy sikeres tárgyaláshoz két fél kell. Most előállt ez a helyzet.

A Dalnoki Akadémián egyébiránt hat korosztályban egyidejűleg 120 gyerek nevelkedik, akik közül a tehetségesebbek 12 évesen átkerülhetnek az FTC népligeti központjába. A Fradi párhuzamosan szintén versenyeztet csapatokat ezekben a korosztályokban, azaz a felsőbb éves együttesekhez két helyről meríthet tehetségeket. Örüljünk neki, hiszen újra bebizonyosodott, hogy idővel összenő, ami összetartozik.

Pénteken, szeptember 21-én lett volna 83 éves Kocsis Sándor, az Aranycsapat legendás jobbösszekötője, nekünk azonban sokkal inkább a Fradi egykori csillaga. Ez az évforduló más lett, mint a többi.

Hosszú, de szerencsére eredményes szervező munka eredményeként ezen naptól Kocsis Sándor földi maradványai idehaza nyugodhatnak. Köszönet mindenkinek, aki ebben közreműködött, elsősorban Kű Lajosnak az Aranycsapat Alapítvány elnökének és munkatársainak, aztán Ballai Attilának a Magyar Nemzet munkatársának, aki írásaival szinte mozgalmat indított az ügyért. Az ügyért, amely pénteken beteljesedett.

A Szent István Bazilika altemploma immáron a magyar futball egykor világot járt legendás nagyjainak a mauzóleuma is lesz, hiszen Puskás Ferenc mellé megérkezett Kocsis Sándor, de ne feledkezzünk meg Varga Zoltánról sem, aki ugyancsak a közelükben nyugszik.

Kocsis Sándorról a fia is többször, legutóbb épp a héten elmondta, hogy élete utolsó percéig magyarnak és fradistának tartotta magát. Barcelonában is, ahol élete második felében otthonra talált, megdobogtatta az FC Barcelona szurkolóinak szívét.

Olyannyira, hogy ezen ma is világszerte csodált klub elnöke természetesnek vette, hogy eljön erre a nagy napra, az újratemetésre. Elhozza a barcelonaiak üdvözletét és köszönetét azoknak, akik egy ilyen embert, egy ilyen futballistát adtak a világnak. Ott volt Kubatov Gábor is, aki ugyancsak megindító és igaz szavakat mondott. Reméljük, Kocsis Sándor hazatértével is segít szeretett klubjának, a Fradinak. Híd lehet két olyan klub között, mint a Ferencvárosi Torna Club és az FC Barcelona. Az ő emléke mentén kapcsolatokat lehet létesíteni, azokra aztán építeni. Kell mondani, hogy mit jelenthet egy ilyen kapcsolat? Amikor az FC Barcelona ma nem csak a földkerekség egyik legjobb, ha nem a legjobb csapata, de az utánpótlásbázisáról, a La Masiáról is ódákat zengenek? Ezt a kapcsolati tőkét adja Kocsis Sándor, élni kell vele!

Az újratemetés kapcsán az FTC Baráti Kört is nagy megtiszteltetés érte, hiszen tagjai két alkalommal is díszőrséget állhattak az urna mögött. Az egyik ráadásul a legelső ilyen őrség volt, amelynek képét mellékeltem a bejegyzéshez.

Barátainkon, a szívük fölött a zakójukon látható egy zöld-fehér szalag, amely később a sírhelyre, a márványtábla sarkára is felkerülhetett. Nem hivalkodó, apró, szerény jelkép, amely mégis jelzi hova- és együvé tartozásunkat.

Ezek után nézzük, mire is mentek az utódok, akik között egyelőre nincs az előző nevekhez mérhető legenda, de ki tudja, az utánpótlásból tán még kinőhet. Ne feledjük, Dalnoki Jenő és Kocsis Sándor is innen jött, végigjárta a ranglétrát és láttuk, mit értek el. Íme, a heti eredménytabló, amely a múlt hetihez hasonlatosan mutatja összes labdarúgócsapatunk heti eredményeit és pillanatnyi helyezéseit:

Kezdjük az első csapattal. Megint vérmesek voltak a reményeink. Sajnos, megint csak a meccs előtt. Mert a meccsen odalettek ezek a remények. Még mindig nem sikerül egy betonozott védelmet feltörni. Nem és nem. Pedig ezzel a papírforma szerint nekünk ítélt három ponttal csatlakozást lehetett volna találni az élmezőny felé. Ehelyett jött a rögvaló, ami a meccsen a meddő játékban jelent meg. A 0-0 most tényleg semmi volt. Tegyük hozzá, eddig a Honvéd kivételével a tabella alsó felében levő csapatokkal találkoztunk. Ezután jönnek a mai magyar futball pénzes zsákjai, a Diósgyőr, Videoton és a többiek. Mi lesz ott? Talán ők nem fognak 11 emberrel védekezni, talán lesz több tér a támadások felépítésére. Talán. Egy biztos, a vasárnap este látottnál sokkal több kell. Sőt, még talán annál is több.

A második csapatunk egy röpke felvillanás után visszazuhant oda, ahonnan úgy tűnik, csak próbál felállni. Hiába vezetett most is 2-0-ra, ráadásul hazai pályán, képtelen volt megtartani az előnyét, sőt elveszítette azt. Lipcsei Péter nyilatkozataiban a visszajátszókra utal. Így tett akkor is, ha nyertünk, így most is, a kudarcnál. Én továbbra is úgy gondolom, nem bennük lehet az elsődleges hiba. Nekik is az lenne az érdekük, hogy mielőbb visszakerüljenek az első csapathoz, mint ahogy az itt játszóknak is, ők meg oda kéne, hogy kerüljenek. Ám nagyon úgy néz ki, hat forduló tapasztalata is ezt mondatja, ez sajnos egyáltalán nem motiválja a társaságot. Sajnos, mert véleményem szerint ez lenne az egyetlen helyes út.

Az utánpótlásunkat, ha az U19-től lefelé nézzük, akkor egy sima, egy fordított, legalábbis az U15-ig. Onnan lefele nagyon is tetszetős az eredménysor. Külön kiemelendő az U15 kiütéses győzelme, ott is Suscsák Máté teljesítménye, aki egymaga nyolc gólt vállalt a tizenötből. Bravó Máté, bravó fiúk! Tudom, persze hogy tudom, hogy ezekben a korosztályokban nem annyira az eredmény számít, sokkal inkább az, hogy egyénileg minél jobban fejlődjenek a játékosok. De fejlődni is jobban lehet egy jól játszó, az eredményben megalkuvást nem ismerő csapatban. Elnézve az eredményeket az látszik, hogy az U19, U15, U13, U12, U11 korosztályokban nagyon jól, nyugodtan mondhatjuk, Fradi-szintűen mennek a dolgok, a Fradi-szint alatt a Fradi-hagyományok által kijelölt szintre gondolok. Mert hihető vagy nem, de a tradíciók által kijelölt és elért színvonal versenyre tud kelni az újkori rend pénz vezérelte akadémiáival. Várjuk a folytatást, a többi korosztályban pedig a felzárkózást.

Az öregfiúk sem viccelnek, mindkét korosztály kinézte magának a tabella tetejét. Biztos nincs tériszonyuk, remélem le sem jönnek onnan a bajnokságuk végéig.

Most jöjjön a többi csapat sportág. Eleddig az volt a célom, hogy itt is megpróbálom bemutatni az utánpótlást is, ám be kellett lássam, erre nem futja az erőm vagy nincs rá időm. Maradjunk annyiban, hogy megpróbálom az első csapatok eredményeit és helyezéseit nyomon követni és publikálni.

Kezdjük a szívünkhöz jelenleg messze a legközelebb álló csapattal, a női kézilabdázókkal. Ők beváltották a papírformát, bennük most sem kellett csalódnunk. Ott is, itt is simán legyőzték az esélytelen ellenfelet. Nem törődtek a külső körülményekkel, csak a játékkal. Ahhoz, amihez oly nagyon értenek. A fölényük akkora volt, hogy Elek Gábornak megadatott, hogy a keret minden tagját a pályára küldje, hogy mindenki szokhassa a BL légkörét. A későbbiekben egészen biztos meglesz ennek az eredménye. Mert ez a csapat sokra hivatott. Ez a csapat el tudja, el akarja és el fogja érni a továbbjutást a BL csoportkörből. De az még odébb van, addig a bajnokikon kell győzelmet győzelemre halmozni.

Abszolút Fradihoz méltó. Igaz, ez csak az NB II, de ezen mielőbb túl kell lenni és ha lehet, ilyen ellentmondást nem tűrő eredményekkel.

Ugyanazt tudom írni, mint a női futballistáknál.

Ez a hazai vereség nagyon nem hiányzott.

Ez az idegenbeli győzelem nagyon kellett, el is mozdult a csapat a hozzá méltatlan utolsó helyről. Talán beindul a csapat …

… mint ahogy minden csapatunk. Továbbra is minden sportágban, minden szinten zúgjon hangosan a buzdítás: Hajrá Fradi!

Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS




Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      III. Novák Dezső utánpótlás emléktorna

                      Bejegyzés ideje: 2017. január 16.
                      Szerző: Admin

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      A karikaturista szemével

                      Bejegyzés ideje: 2011. január 14.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Régi idők focija – 2.

                      Bejegyzés ideje: 2011. január 12.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Kedvenceink voltak: beszélgetés Nagy Zsolttal

                      Bejegyzés ideje: 2009. január 28.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Reményt adó kivétel

                      Bejegyzés ideje: 2012. május 15.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Koszorúzás Deák „Bamba” Ferenc sírjánál

                      Bejegyzés ideje: 2014. január 12.
                      Szerző: SzB