2017. január 19. csütörtök

eleonore_guntherMúltunkban rengeteg sikert szerzett nekünk kedvenc csapatunk. 1935-ben, a Ferencváros-Austria mérkőzésen 4:2-re nyertünk az osztrákok ellen.

Feledhetetlen élmény lehetett ez, az akkor élő Fradista társainknak. A régi nagy győzelmeknek szívesen szemtanúja lettem volna már csak azért is, mert akkor még – nagyapáink elmondása szerint is – mindent elsöprő sikere volt a kedvenc klubunknak.

A mai kor Ferencvárosát azonban egy nő szemszögéből tudom csak értékelni, a játékukat, és azt az egész szellemiséget, ami körüllengi azt.

gladiatorA futballpálya női szemmel leginkább egy ókori arénához hasonlatos, és a játékosok egyenesen Római-kori gladiátorok képzetét kelthetik a gyengébb nemben. Az idők múltak, rengeteget változott a világ apróságaiban, de az igazán lényeges, szilárddá struktúrálódott dolgok úgy vélem semmit sem változnak, még akkor sem, ha mostanában a mérkőzések nyerési arányainak tekintetében nem épp a legfényesebb a helyzet.

Napjainkban is, amikor egy újabb meccs kezdetét veszi, a régi Colosseum zaja valahogy a tudattalan emlékeim közül csendül fel. Zúg a Fradiinduló, a fények felgyúlnak, és a harcosok felsorakoznak a pályán. Azt megfigyeltem már, hogy soha sem mosolyognak és mereven átszellemült a tekintetük. Elgondolkodtatott, hogy ez miért is lehet. – A monológomban önmagamnak feltett kérdésemre – nem sok idő múlva – megtalálni véltem a választ:

Talán azon egyszerű ok miatt, mert legbelül érzik a helyzet komolyságát, és talán nem csak mi nők – akik tudvalevőleg nagyobb intuitív képességgel rendelkezünk, érezzük – hanem még ők is érezhetik a kollektív tudattalanból feltörő, ókori múltban zajlott mérkőzések vérremenő mivoltát. Nem tudják, csak érzik, ugyanúgy, ahogyan mi is. Ezt az érzést úgy gondolom, hogy a versekben lehet legjobban kifejezni és az indulókban. Találtam is egy számomra megható és kedves verset, melyet Somló Ferenc írt az FTC-hez:

Somló Ferenc: Az FTC-hez

Magyar hazánk pezsgő szívében
üdv néked, ó dicső csapat!
Üdv néked egy nemzet nevében
Amely a harci út alatt
Szorongva leste minden lépted
A messze Nyugat színterén
Egy nemzet szíve dobbant érted
Egy nap vetett beléd reményt.

S te néma vágyunk megértetted
S amiért szívünk dobogott
Sikerre vitte minden tetted
A szent nemzeti lobogót!
És a magyar név megint szép lesz
– a diadal reményt fakaszt –
Méltó lesz régi nagy híréhez”
Mint Petőfink dalolta azt…

Hódító út volt a tiétek
Diadal és újra diadal
Meghajtják zászlóik a népek
Dicsőségetekhez halk a dal.
Beszéljenek tettek helyettem:
Münchenben az első stáció
S ím látjuk boldog önfeledten
Győzelmet hoz a távíró!

Majd Hamburg, Bréma jő a sorba
S a zászló győztesen lobog.
A háromszínben nincsen csorba
S magyar szívünk büszkén dobog!
Aztán a nagy Berlin várt rátok
Ám kettős siker járja itt,
Magyar fiúk felülmúltátok
Hadik gróf hős huszárjait!

És dicső küzdelmetek látta
A messze ködös Anglia
És erőtöket megcsodálta
Mert meg kellett csodálnia.
Magyar fiúk! Hős zöld-fehérek
Egy egész nemzet vesz körül
Hálával és Árpád nemzetének
Minden fia újong-örül.

Hogy megtudhatta – hála égnek
Munkátok révén a világ,
Hogy él e nemzet, nem törik meg
A százados tragédiák…
Hogy van jövője a magyarnak
Habár a múltja mostoha,
Hogy, melynek ily fiai vannak
A nemzet nem hal meg soha!

Miközben a következő női Fradiszurkoló emlékeit emeltem ki a múltból, azon gondolat kerített hatalmába, hogy miként transzformálódik át a nő és férfi között kialakult ősi ellentét az egymással való kiegészülésre a Ferencváros Szentélyében. A férfierő és a női gyengeség, a harci szellem a nőkre jellemző szelídséggel hogyan is barátkozik össze.

Eleonore Günther, a csodálatos artista művésznő is erről a megfoghatatlan érzésről adott tanúbizonyságot és arról vallott, hogy édesapjától hogyan kapta meg azt a szellemi örökséget, amit Fradizmusnak hívnak.

Istenes Mónika

fradi-hirado_1963_03_eleonore-gunther_0704

 

A végére ugorhat és hozzászólhat.

4 hozzászólás

  1. Limpi írta:

    Nagyon jó írás Moncsi! Lekötött az első szótól az utolsóig! Vannak irományok, amelyek amikor olvassuk őket teljesen kikapcsolunk és a hatása alá kerülünk, úgymond együtt élünk vele. Számomra ez a fenti is ilyen volt! Köszönöm ezt az élményt!:) 5*

    Hozzászólás ideje: 2009. szeptember 3. 11:25

  2. Névtelen írta:

    Ez a cik nagyon jó ! Egy kicsit furcsa de Eleonore sorsa is érdekelne mi lett vele ?

    Hozzászólás ideje: 2009. szeptember 3. 13:24

  3. lalolib írta:

    Csatlakozom Sziklaszívhez, ezekben a kissé zaklatott napokban jó érzés ilyeneket olvasni. A stílus, a finomság mindent elárul. Köszönöm, hogy “előbányásztátok” ezt a ritkaságot.

    Hozzászólás ideje: 2009. szeptember 3. 14:17

  4. franto1984 írta:

    mit mondhatnék, valóban érdemes elolvasni ezt a cikket!

    Hozzászólás ideje: 2009. szeptember 3. 17:01

HOZZÁSZÓLÁS




Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      III. Novák Dezső utánpótlás emléktorna

                      Bejegyzés ideje: 2017. január 16.
                      Szerző: Admin

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Mai ellenfelünk: NK Hrvatski Dragovoljac

                      Bejegyzés ideje: 2011. február 2.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Élen állunk egy sportszerűségi tabellán!

                      Bejegyzés ideje: 2012. április 13.
                      Szerző: Simon József

                      A Baráti Kör közgyűléséről jelentjük

                      Bejegyzés ideje: 2009. május 24.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Kivel is játszunk ma? NK Nafta Lendava

                      Bejegyzés ideje: 2010. július 8.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Lipcsei úton a rekord felé 7. (utolsó) rész

                      Bejegyzés ideje: 2010. május 27.
                      Szerző: Simon Sándor