2017. augusztus 16. szerda

Egy vesztes meccs a számok tükrében

Szerző: eagleeye1899 Bejegyzés ideje: 2010. augusztus 18.

A két győzelemmel kezdett szezonban a harmadik fordulóban a Budapest Honvéd csapata érkezett hozzánk. Az ellenfél eddig szerzett nulla pontja azt mondathatta velünk, ismét egy mérkőzés, ami a kötelező győzelem kategóriájába tartozik. Sokat tapasztaltunk már az évek során és sokszor leszűrtük, hogy ezek talán nehezebb mérkőzések, mint a rangadók. Sajnos, most is így lett, nehéz mérkőzés lett belőle, de sokat tett csapatunk azért, hogy ez ilyen legyen.

Nézzük az első félidő számait:

Otthon, immár higgadtan visszanézve a mérkőzést picit másképp látom a teljesítményt, mint a Szentélyben, illetve sok apró dolgot észreveszek, amit akkor nem. Hogy próbáljam a pozitív oldalról megközelíteni, ami feltűnt, hogy szervezetten, jól járatva a labdát kezdtünk az első hibáig, ez majdnem 10 percig így történt. A Honvéd 3-0-ás szabálytalankodási aránnyal jelezte csak, hogy a pályán van, mindezt úgy, hogy a játékvezetőre nem mondhattuk, hogy nagyon kedvezett volna nekünk már rögtön a mérkőzés elejétől.

Aztán jött a hiba, a csapat pedig próbált továbbra is építkezni. Rósát szájon vágták, a bíró tovább engedte (elképesztő, hogy ugyanezért a szabálytalanságért a mi két(!) játékosunk kapott sárgát, Stanic sárga/piros, Heinz nem közvetlenül, reklamálásért), itt elengedte a bíró, utána lett a büntető…

5-2-es szabálytalankodási aránynál nekünk már a 2 esetünkből volt 1 sárgánk, hazai pályán. Érdekes. A Honvéd csapata a 6-ik faultnál kapott lapot, bár tudom, nem mennyiség után adják, de azért mégis. Ez utóbbi (Marótiba nyújtott lábbal szálltak bele szemből, súlyosabb sérülést is okozhattak volna) akár még sötétebb lap is lehetett volna.
A Honvéd egyetlen akciót vezetett a kapunkig ebben a félidőben, a harmadik gólnál. Ez volt az első kapura lövésük, amelyet a 42 percben követett még egy távoli lövés, ami mellé ment, mégis 0-3 volt a félidő.

Sajnos a mi végjátékunk nem sokat javult, Csizmadia két szabadrúgás veszélyeztetése mellett volt 3 lövési kísérletünk, mind sokkal ment mellé sajnos.

0-1 es állásnál még a 10 percben Rósát kiugratta Stanić ziccerben – lest ítéltek, nem volt les, mellé ment ugyan, de ha nincs közben a sípszó, lehet másként alakul. Sokadik eset idén, a tavaszt is figyelembe véve, hogy ziccerben tévednek az asszisztensek, sajnos valamiért 100%-ban mindig a kárunkra, nem emlékszem, mikor tévedtek javunkra, más mérkőzésen azért előfordulnak hasonlók.

A második félidő számai:

Három védőnk maradt, Balog korai sérülésével ismét védőt kellett cserélni, második alkalommal a mérkőzés során. Balog ápolása közben 9 emberrel sikerült szépítenünk, ekkor uraltuk a mérkőzést az emberhátrány ellenére. A netes közvetítésekben és a tv-s közvetítésben egyaránt megemlítették ekkor, hogy ez a mérkőzés nincs lefutva. Az 59. percben Da Silva kapura lövése után azonban mintha ellőttük volna a lehetőségünket a felzárkózásra, visszaestünk játékban. Marótit később Abdi váltotta, aki most nem tudott annyit hozzátenni. Ebben a félidőben mindenképp dicséretet érdemel Da Silva, akit múltkor kritizáltam, most nagyon igyekezett, nehezen tudták szerelni, volt, amikor 3 védőt küldött négyfelé az alapvonalnál, az sokunknak tetszett, ilyesmire vágynánk Fradi játékosoktól. A másik játékos, aki embert próbálót melózott az Heinz volt, aki 2-3 perces pontatlansággal kezdte ezt a félidőt, majd 15 percen keresztül szinte egymaga cipelte a labdát keresztül-kasul, próbált irányítani, osztogatni és bizony a Honvéd játékosok csak rohangáltak össze-vissza addig, amíg szét nem rúgták a lábát és el nem fáradt. A gólpassznál bizony meghúzták hátulról (pont szögben ültünk), ennek ellenére nem esett el, kiválóan adta középre a labdát.

Íme az összesített számok a következők:

A védelemben Csizmadia volt a legtöbbet „foglalkoztatva”. Tutorićot kímélni próbálták a társak szerintem és szerencsére a Honvéd sem ott támadt sokat középen – főként az első félidőben – így bírhatta a játékot.

Józsi kissé megilletődötten kezdett, a második félidőben próbált harcosabban játszani ő is, de picit még érződött, hogy neki új ez a közeg.

Bevallom nem ismertem Rodenbücher játékát, de ha már lehetőségem van itt megszólani, megemlíteném, nekem nagyon tetszett a játéka, volt dolga bőven, de magabiztosnak tűnt, az egyetlen rossz passzát, ha jól rémlik 2 perccel a vége előtt húztam be.

Íme, így próbálkoztunk javítani a mérkőzés állásán:

Ez az alábbi módon oszlott meg játékosaink között:

LABDASZERZÉSEK

A mai játékban kulcskérdés a középpályás labdaszerzés, hiszen abból lehet megindulni.

SZÉLSŐJÁTÉK, ÍVELÉSEK

Szinte hasonló számok a Kecskemét mérkőzéshez, ami a mezőnybeli íveléseket illeti, egyetlen növekedés a 16-osra felívelésben történt 5-ről 10-re, egyébként nagy eltérés nincs. Csapatunkra összességében nem jellemző már az ívelgetős játék, a sok közeli-hosszabb passzok annál inkább.

A 16-osig vagy az alapvonalig annyiszor futottunk, mint szoktunk, nagy változás itt sem történt, a Kecskemét mérkőzésen 8-2 volt az arány, a Paks mérkőzésen 6-4 a sikertelen-sikeres aránya.

Következnek a rangadók. Három mérkőzés, elsőként a Videoton, idegenben, Fehérvárott. A Videotonnak alkotnia kell, ha nem akar megégni. Meglátjuk sikerül-e nekik.

Ha egyenlő feltételeket kapunk (bár ezt kétlem, hogy őszinte legyek), akkor képesnek tartom a csapatot egy villanásra, olyanra, amit nem sejt senki. Lehet, hogy őrülten optimista vagyok?! Vállalom.
„Mert küzdeni mindig, feladni soha!” – Hajrá Fradi!!!

Sinka András

A végére ugorhat és hozzászólhat.

4 hozzászólás

  1. Dris írta:

    Világ életemben nyugodt embernek tartottam magam, sose volt gondom azzal, hogy elvesztem a fejem, és nem tudom mit csinálok. A mostani hétvége egy kivétel volt. Félidőben álltam a helyemen, kezemben egy sörrel. Annyira remegett a kezem az idegességtől, h féltem, hogy kiloccsan az édes nedű. Az amit ez a bíró megengedett magának, az tűrhetetlen, én legalább egy kivizsgálást kérnék.

    Tény, nem játszott jól az első félidőben a csapat, és megint kaptunk egy gólt a védő és a kapus kommunikációs hibájából, de szerintem a bíró nagyon visszavette a csapat játékát.

    Elején említettem, hogy nyugodt vagyok. A meccsen kb 10-12x jutott eszembe, hogy bemegyek a pályára, és addig rugdosom a bírót, amíg több évet nem kapok érte. Gusztustalan volt amit a bíró és a kispesti játékosok műveltek, ez nem foci, ez barátok közt volt.

    Nem folytatom, mert megint felhúzom magam, és nem szeretném.

    Hétvégén fehérváron találkozunk:)

    Hozzászólás ideje: 2010. augusztus 18. 22:11

  2. eagleeye írta:

    Szia Dris!

    Szeretik a bírók teljesítményét konkrét esetekhez kötni, hogy miket hibázott illetve ha nem hibázott emlékezeteset, akkor jól teljesített.
    Na, most ez szerintem nincsen így, sőt!Véleményem szerint egy játékvezető hozzáállása, ítéletei, döntései meghatározhatják a mérkőzés képét, a csapatok játékára, hozzáállására is kihatással van!
    Jó mérkőzést kizárólag jó bíróval lehet “összehozni”, ha csak a bíró rossz, akkor az már rontja a játékot is.
    Óriási a felelőssége az itthon vezető bíróknak, sajnos felfogásuk átka meglátszik a nemzetközi mérkőzéseken, ahol magyar klubcsapat vagy a válogatott szerepel.
    Ha jól emlékszem, abban az évben, amikor Pintér Attilával bajnokok lettünk, az utolsó 3 mérkőzésen cseh és más nemzetközi bírók vezették az élcsapatok meccseit.
    Kiemelkedő mérkőzések kerekedtek ezekből, úgy rémlik az akkori NS 4-es osztályzatot adott a legtöbbre!

    Lehet butaságnak tűnik, de én szentül hiszem azt, hogy a magyar foci felemelkedésének egyik legfontosabb kulcskérdése a játékvezető(in)k teljesítménye! Amíg ezt nem teszik rendbe, nem lesz itt színvonalbeli fejlődés – természetesen vannak egyéb okok, de úgy gondolom, ez megkerülhetetlen lesz egyszer.
    Ha megnézzük, bíróinknak minden lehet, emlékezzünk Szabó teljesítményére Zalaegerszegen, következmények nélkül – Arany esete műbalhé volt, ő amúgy is befejezte volna, bár akkor elmondták, igazából nem is fejezi még be, csak alacsonyabb szinten vezet.
    Na mindegy 🙂

    Hozzászólás ideje: 2010. augusztus 18. 22:46

  3. bockor írta:

    A bíró valóban rettentő gyenge volt. Teljesen kicsúszott a kezéből a mérkőzés, amit a Kispestiek ki is használtak. De nem ezért kaptunk ki. Magunkat vertük meg.
    Egyszerűen posztok hiányoznak a csapatból. Konkréten nincsenek csatáraink. Heinz többet van a félpályánál, mint az ellenfél 16-osánál. Kulcsár a 2. félidőben 8x ér labdába, így csak baloldalunk volt. Kapuralövés nélkül, mindent középen erőltetünk.
    Sajnos pont olyan volt a bíró mint a csapatunk. Reménytelenül gyenge.

    Hozzászólás ideje: 2010. augusztus 19. 09:51

  4. eagleeye írta:

    Szia bockor,

    ne legyél elkeseredve, én hiszek abban, hogy minden mérkőzést kielemeznek és a tanulságok alapján fejlődni fogunk!A csatárposztot szerintem Schembri meg fogja oldani, én nagyon hiszek benne.
    Hamarosan lehetőséget fog kapni és bejátssza magát a csapatba.
    De nem emiatt leszünk jobbak, hanem mert ez az “új” középpálya hatalmasat fog javulni hétről-hétre, ráadásul ott van Abdi is, akit most már úgy néz ki, bármikor be lehet majd tenni.De még neki is idő kell, még mindig nincs a top kategóriába.
    Azonban sok még a teendő, de minden meccs egy tanlecke.

    Fábiántól rettenetesen félek a hétvége miatt!

    Hozzászólás ideje: 2010. augusztus 19. 11:24

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Nyilatkozatmorzsák

    Bejegyzés ideje: 2010. augusztus 8.
    Szerző: Simon Sándor

    Fradi-naptár: 07.26. – 08.01.

    Bejegyzés ideje: 2010. július 26.
    Szerző: Limpi

    Múlt, jelen, jövő. 2010.09.07.

    Bejegyzés ideje: 2010. szeptember 7.
    Szerző: Simon Sándor

    Téli számvetés 7. – az U17

    Bejegyzés ideje: 2011. december 26.
    Szerző: Simon Sándor

    Utánpótlás Híradó 1.

    Bejegyzés ideje: 2011. augusztus 21.
    Szerző: Simon Sándor