Honlapunkon megtalálható az FTC elnökeinek és ügyvezető elnökeinek, a valamint az FTC labdarúgó szakosztálya vezetőinek a névsora a kezdetektől napjainkig.

Úgy gondoltuk, a labdarúgó-szakosztály mindenkori vezetőedzői is megérdemelnek egy hasonló felsorolást, hiszen soha nem volt átlagos az ő állásuk.

Írom, nem volt átlagos az állás. Hogy is lett volna az, amikor nevezték már tüzes trónnak is azt az ülőalkalmatosságot, amin az edzők ültek. Igen, amikor nem ment az általuk vezetett csapatnak, akkor forróvá vált az a kispad, amit csak az eredményekkel, a jó eredményekkel lehetett hűteni. Legalábbis akkor, ha adtak időt a jobb eredmények elérésére, mert a türelem az bizony sosem volt erőssége a ferencvárosi publikumnak, akiktől a vezetők reagálása is nagyban függött. Publikum, szurkolók, vezetők, játékosok, ellenfelek, mind-mind olyan tényezők, amelyek akár napról-napra befolyásolhatták egy-egy edző sorsát. Ilyen környezetben azokat külön is meg kell süvegelni, akik több évet kibírtak funkciójukban a kispadon. Vannak ilyenek, mint ahogy olyanok is, akiknek nemhogy több év, de néhány hónap is alig jutott és akkor még nem is beszéltünk az átmeneti jelleggel megbízott edzőkről. 

Az első kérdés a névsor összeállításánál az volt, kivel is kezdjük? Mert azt mindannyian tudjuk, az FTC Football Osztálya 1900. december 3-án alakult, 1901-től dokumentálták a csapat mérkőzéseit. Ám ekkor még nem hogy vezetőedző, edző sem létezett a csapat mellett. A labdarúgás tudományát az ősi FTC-ben autodidakta módon tanulták a játékosok és a velük foglalkozó vezetők. Az első időkben ez a vezető a csapat ún. I. számú kapitánya, később az intézője lett. Ők “vezették” a tréningeket, ők állították össze a mérkőzésekre a csapatot. Ez az abszolút tréner nélküli állapot egészen sokáig, 1912. augusztusáig tartott, akkor az intéző szerepét betöltő Malaky Mihály beadta a derekát, ha önálló trénert még nem is, a játékosok kondíciójáért felelős erőnléti edzőt már szerződtetett az angol Barney Gannon személyében, aki lényegében az I. világháború kitöréséig trenírozta a csapatot. A világháborúban visszatért az “eredeti állapot”, újra az intéző volt a mindenes. Mindeközben a nagy vetélytárs MTK mindvégig angol trénerrel dolgozott, így egyre erősödtek a hangok, hogy az FTC-ben is valami hasonlóval kellene foglalkozni. A “hangok” az 1920/21-es bajnokság kezdetén találtak meghallgatásra, amikor a zöld-fehérek is önálló trénert “kaptak” a csapat egykori játékoslegendája, Bródy Sándor személyében. Innentől kezdve ő felelt a csapat felkészítéséért és a mérkőzéseken a játékáért, természetesen ő állította össze a csapatot, ő határozta meg a taktikát. Ugyancsak az ő döntése volt, hogy a fizikai felkészítésben kíván-e segéderőt (erőnléti edzőt) alkalmazni vagy a kondícióért is saját maga felel.

Az előbbiek szerint megtaláltuk az első vezetőedzőt illetve az ő működésének a kezdő időpontját. Innentől kezdve először megadjuk az időrendi felsorolást, benne az edző nevével, majd ezek után a felsorolásban szereplő edzők részletesebb bemutatásával folytatjuk.

1. időszak: 1920. október 13-tól 1921. július 10-ig.
   FTC amatőr trénere: Bródy Sándor
   
2. időszak: 1921. július 16-tól 1922. szeptember 2-ig.
   FTC megbízott amatőr trénerei: Pataky Mihály és Blum Zoltán, mint játékosedzők.
3. időszak: 1922. szeptember 3-tól 1923. november 14-ig.
   FTC amatőr trénere: Weinber János
   
4. időszak: 1923. november 14-től 1925. április 13-ig.
   FTC amatőr trénere: Bródy Sándor
   
5. időszak: 1925. április 14-től 1930. június 15-ig.
   Tóth Potya István
   FTC trénere: 1926. július 15-ig
   Ferencváros edzője: 1926. július 16-tól
6. időszak: 1930. június 16-től 1937. március 9-ig.
   Ferencváros edzője: Blum Zoltán
   
7. időszak: 1937. március 9-től 1937. március 23-ig.
   Ferencváros edzője: Bródy Sándor
   
8. időszak: 1937. március 24-től 1937. augusztus 3-ig.
   Ferencváros megbízott edzője: Sándor József
9. időszak: 1937. augusztus 3-tól 1938. június 8-ig.
   Ferencváros edzője: Rauchmaul Emil
10. időszak: 1938. június 8-tól 1939. október 15-ig.
    Ferencváros edzője: Hlavay György
11. időszak: 1939. október 16-tól 1942. április 11-ig.
    Ferencváros edzője: Dimény Lajos
12. időszak: 1942. április 12-től 1942. július 31-ig.
    Ferencváros megbízott edzője: Tóth Potya István
13. időszak: 1942. augusztus 1-től 1943. május 30-ig.
    Ferencváros edzője: Lyka Antal
14. időszak: 1943. május 31-től 1944. július 2-ig.
    Ferencváros edzője: Schaffer Alfréd
15. időszak: 1944. július 18-tól 1944. december 25-ig.
    Ferencváros edzője: Berkessy Elemér
16. időszak: 1945. április 29-től 1945. augusztus 7-ig.
    FTC edzője: Szabó Pál
17. időszak: 1945. augusztus 7-től 1946. július 21-ig.
    FTC edzője: Urbancsik Gábor
18. időszak: 1946. július 22-től 1947. április 27-ig.
    FTC edzője: Dimény Lajos
19. időszak: 1947. április 28-tól 1947. augusztus 31-ig.
    FTC edzője: Opata Zoltán
20. időszak: 1947. szeptember 1-től 1947. december 31-ig.
    FTC megbízott edzője: Urbancsik Gábor
21. időszak: 1948. január 15-től 1950. július 18-ig.
    Lyka Antal
    FTC edzője 1950. február 16-ig
    ÉDOSZ edzője 1950. február 16-tól.
22. időszak: 1950. július 19-től 1951. január 31-ig.
    ÉDOSZ edzője: Vadas Miklós
23. időszak: 1951. február 1-től 1951. december 31-ig.
    Bp. Kinizsi edzője: Urbancsik Gábor
24. időszak: 1952. január 21-től 1953. március 1-ig.
    Bp. Kinizsi edzője: Deák Ferenc
25. időszak: 1953. március 2-től 1957. január 8-ig.
    Sós Károly
    Bp. Kinizsi edzője 1956. október 23-ig
    FTC edzője 1956. november 1-től.
26. időszak: 1957. január 9-től 1957. december 31-ig.
    FTC edzője: Csanádi Árpád
27. időszak: 1958. január 1-től 1961. június 25-ig.
    FTC edzője: Tátrai Sándor
28. időszak: 1961. június 26-tól 1965. szeptember 22-ig.
    FTC edzője: Mészáros József
29. időszak: 1965. szeptember 23-tól 1965. november 28-ig.
    FTC megbízott edzője: Vilezsál Oszkár
30. időszak: 1965. november 29-től 1966. november 27-ig.
    FTC megbízott edzője: Vilezsál Oszkár
31. időszak: 1966. november 28-tól 1969. december 7-ig. 
    FTC edzője: Lakat Károly 1968. január 26-ig, Dr. Lakat Károly 1968. január 26-tól.
32. időszak: 1969. december 8-tól 1970. szeptember 9-ig.
    FTC edzője: Dr. Kalocsay Géza
33. időszak: 1970. szeptember 10-től 1970. szeptember 20-ig.
    FTC megbízott edzője: Dalnoki Jenő
34. időszak: 1970. szeptember 21-től 1973. október 4-ig.
    FTC edzője: Csanádi Ferenc
35. időszak: 1973. október 5-től 1973. október 19-ig.
    FTC megbízott edzője: Novák Dezső
36. időszak: 1973. október 20-tól 1978. április 22-ig.
    FTC vezetőedzője: Dalnoki Jenő
37. időszak: 1978. június 19-től 1980. június 14-ig.
    FTC vezetőedzője: Friedmanszky Zoltán
38. időszak: 1980. június 15-től 1983. december 2-ig.
    FTC vezetőedzője: Novák Dezső
39. időszak: 1983. december 5-től 1985. március 25-ig.
    FTC vezetőedzője: Vincze Géza
40. időszak: 1985. március 25-től 1985. június 30-ig.
    FTC vezetőedzője: Dr. Sárosi László
41. időszak: 1985. július 1-től 1987. október 19-ig.
    FTC vezetőedzője: Dalnoki Jenő
42. időszak: 1987. október 20-tól 1990. június 30-ig.
    FTC vezetőedzője: Rákosi Gyula
43. időszak: 1990. július 1-től 1994. június 30-ig.
    FTC vezetőedzője: Nyilasi Tibor
44. időszak: 1994. július 1-től 1996. szeptember 4-ig.
    FTC vezetőedzője: Novák Dezső
45. időszak: 1996. szeptember 5-től 1996. szeptember 10-ig.
    FTC megbízott vezetőedzője: Mucha József
46. időszak: 1996. szeptember 11-től 1997. június 9-ig.
    FTC vezetőedzője: Varga Zoltán
47. időszak: 1997. június 9-től 1998. december 17-ig.
    FTC vezetőedzője: Nyilasi Tibor
48. időszak: 1998. december 29-től 1999. június 16-ig.
    FTC vezetőedzője: Marijan Vlak
49. időszak: 1999. június 19-től 1999. augusztus 29-ig.
    FTC vezetőedzője: Mucha József
50. időszak: 1999. augusztus 29-től 2000. május 27-ig.
    FTC vezetőedzője: Stanko Poklepovic
51. időszak: 2000. május  30-tól 2001. december 11-ig.
    FTC vezetőedzője: Csank János
52. időszak: 2001. december 11-től 2003. december 23-ig.
    FTC vezetőedzője (szakmai igazgatóként): Garami József
53. időszak: 2003. december 23-tól 2004. június 29-ig.
    FTC vezetőedzője: Pintér Attila
54. időszak: 2004. június 29-től 2005. november 8-ig.
    FTC vezetőedzője: László Csaba
55. időszak: 2005. november 10-től 2007. április 14-ig.
    FTC vezetőedzője: Gellei Imre
56. időszak: 2007. április 16-tól 2007. június 30-ig.
    FTC vezetőedzője: Zoran Kuntic
57. időszak: 2007. július 4-től 2008. április 16-ig.
    FTC vezetőedzője: Csank János
58. időszak: 2008. április 16-tól 2009. október 30-ig.
    FTC vezetőedzője: Bobby Davison
59. időszak: 2009. október 30-tól 2010. május 22-ig.
    FTC vezetőedzője: Craig Short
60. időszak: 2010. június 2-től 2011. augusztus 16-ig.
    FTC vezetőedzője (szakmai igazgatóként): Prukner László
61. időszak: 2011. augusztus 16-tól 2011. augusztus 30-ig.
    FTC megbízott vezetőedzője: Nagy Tamás
62. időszak: 2011. augusztus 30-tól 2012. augusztus 19-ig.
    FTC vezetőedzője (szakmai igazgatóként): Détári Lajos
63. időszak: 2012. augusztus 20-tól 2013. december 1-ig.
    FTC vezetőedzője: Ricardo Moniz
64. időszak: 2013. december 2-től 2013. december 17-ig.
    FTC megbízott vezetőedzője: Máté Csaba
65. időszak: 2013. december 18-tól 2018. augusztus 21-ig.
    FTC vezetőedzője: Thomas Doll
66. időszak: 2018. augusztus 22-től 2021. június 4-ig.
    FTC vezetőedzője: Szerhij Rebrov
67. időszak: 2021. június 5-től 2021. december 13-ig.
    FTC vezetőedzője: Peter Stöger
68. időszak: 2021. december 13-tól 2021. december 19-ig.
    FTC megbízott vezetőedzője: Máté Csaba
69. időszak: 2021. december 20-tól 2023. július 19-ig.
    FTC vezetőedzője: Sztanyiszlav Csercseszov
70. időszak: 2023. július 20-tól 2023. szeptember 3-ig.
    FTC vezetőedzője: Máté Csaba
71. időszak: 2023. szeptember 4-től napjainkig.
    FTC vezetőedzője: Dejan Sztankovics

Az alábbiakban pedig – az első szerepvállalásuk idejének sorrendjében – röviden be is mutatjuk a fentebb felsorolt edzőket, a fontosabb életrajzi adataikon kívül arra is fókuszálunk, mi volt az FTC előtti “előéletük” illetve azt is megmutatjuk, mi történt velük, miután felálltak az FTC kispadjáról. Minden edzőnél megadjuk az edzői korszakának (korszakainak) eredménytáblázatát, ráadásul nem csupán az összesített számokat, hanem a mérkőzéstípusonként elérteket, meccsszámokat, győzelmeket, döntetleneket, lőtt és kapott gólokat valamint a teljesítmény-mutatókat. Ez utóbbinál a kétpontos szisztémát alkalmaztuk mindvégig (győzelemért két pont, döntetlenért egy), akkor is, ha már a hárompontos rendszer volt életben. Tettük ezt azért, hogy az egyes edzők teljesítményei a kezdetektől mindmáig összehasonlíthatóak legyenek. Kellemes böngészést!

 1. Bródy Sándor

Született: 1884.05.16. Székelyfalva

Meghalt: 1944.

FTC amatőr trénere: 1920. október 13-tól – 1921. július 10-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
1 x bajnoki 3. helyezés
1 x Húsvéti-serleg: 2. helyezés
1 x Hlavay-díj: 3. helyezés

FTC amatőr trénere: 1923. november 14-től 1925. április 13-ig

Mérkőzések:

Eredmények:
2 x bajnoki 2. helyezés

Ferencváros edzője: 1937. március 9-től 1937. március 23-ig

Mérkőzések:

Eredmények:
1 x bajnoki 2. helyezés

Edzői korszakok összesen.

Mérkőzések:

Amikor edzőként is szerepet vállalt szeretett csapatánál, egyáltalán nem kellett őt bemutatni a ferencvárosi szurkolóknak, hiszen álmukból felkeltve is tudták a korábbi játékoslegenda nevét. Igen, Bródy Sándornak az élete egybeforrt a Ferencvárossal.

Székelyfalván született, amely falu a nevével ellentétben nem Erdélyben, hanem Szlovákiában található. Azt nem tudjuk, hogy mikor került Budapestre, ám az biztos, hogy a tízes éveinek elejét már ott, pontosabban a Ferencvárosban töltötte. Az 1890-es évek végén a Pannonia ifjúsági csapatában már rúgta a labdát, amikor 1900-ban egy régi barátja invitálta a kerület új klubjába, az FTC-be, ahová 1901-ben, 17 esztendősen be is lépett. Első napja igazán eseménydúsra sikeredett, hiszen a harmadik számú csapatba állították, ahol egy vasárnap délelőtt játszott, majd délutánra bekerült egy hiányzó játékos helyére a második csapatba. Nem mehetett neki rosszul a játék, hiszen egy hét múlva már az első csapathoz hívták. Aztán ott is ragadt, 1905-ben az elhunyt Berán József után őt választották csapatkapitánynak. Az I. világháború kitöréséig nyert 8 magyar bajnoki címet, négyszer második volt, nyert 6 hazai kupát (ötször az Ezüstlabdát, egyszer a Magyar Kupát), egy alkalommal pedig a Challenge Cup megnyerésével nemzetközi kupát. 17 alkalommal volt magyar válogatott, részt vett az 1912-es stockholmi olimpián. Ezt a játékos karriert törte derékba a világháború, amelynek azonnal részese lett, ment a hazáért harcolni. Fogságba esett, ahonnan 1920-ban tért haza. Tárt karokkal várta klubja, ahol azonban új karriert kezdett, nem a pályáról kapitányként, hanem az oldalvonal mellől edzőként irányította a szívének kedves csapatát. Ez volt az edzői debütálása, ez volt a fentebb idézett 1. időszak.

A szezon végén önként távozott, jött ugyanis egy svéd lehetőség, a göteborgi Kamraterna (IFK Göteborg) kínált neki szerződést, amit elfogadott. Három szezonban, 90 mérkőzésen irányította a svéd csapatot, ezekből 59-et megnyert, 15-ön döntetlenül végzett, 16-ot elvesztett, ami 73,9 %-os teljesítmény.

Amint hazatért, újra elfogadta az FTC felkérését, hogy újra a csapat edzője legyen, ez volt a csapat edzői korszakolásának 4. időszaka. Összességében jobb eredményeket produkált, mint az első szerepvállalásakor, a bajnoki helyezések is jobbak lettek, ám a hőn áhított bajnoki cím, az MTK trónfosztása nem jött össze. A miérteken összekülönbözött a szakosztályt irányító Szigeti Imrével, így második távozása kevésbé volt önkéntes, jobban illik rá a később is oly gyakori kitétel, felállították.

A kispadról távozott, de a klubtól nem, továbbra is ott maradt annak vezető testületeiben. Ott volt akkor is, amikor 1937-ben bekövetkezett harmadik edzői korszaka, immár a profi Ferencvárosnál. Mondjuk, ezt korszaknak nevezni kicsit túlzás, hiszen csupán “beugrott” a kispadra, míg Blum Zoltán “meg nem gyógyul”. Igen, Blum Zoltánt úgy váltották le, hogy szerződésének hátralevő idejére betegszabadságra küldték. Mindenki tudta akkor is, hiába “gyógyul meg” a kispad már nem lesz az övé. Nem is lett! Jött a régi harcostárs, Bródy Sándor, aki sikeresen összerántotta a csapatot, a soron következő két bajnokit úgy nyerték meg, hogy 18 gólt rúgtak és mindössze egyet kaptak. Mit tesz Isten, ekkor azonban Bródy Sándor tényleg megbetegedett, edzés közben szívrohamot kapott, ő valódi betegszabadságra ment, lehetett újra keresni a helyettes helyettesét. Amikor Bródy Sándor egészségi állapota jobbra fordult, már nem tért vissza a kispadra, “jó volt neki” a csapat körül a vezető beosztásokban is dolgozni. Ki tudja, meddig tarthatott volna ez az állapot, ha nem szól közbe újra egy világháború, amelyből azonban Bródy Sándor nem tudott élve kikerülni. Származása miatt munkaszolgálatba rendelték, 1944-ben ismeretlen időben és helyen az életét vesztette. Vannak források, amelyek ezt a dátumot április 19-re teszik, ám erre egyáltalán nincs hiteles bizonyíték.

 2. Pataky Mihály

Született: 1893.12.07. Budapest

Meghalt: 1977.11.28. Budapest

FTC amatőr játékosedzője: 1921. július 16-tól – 1922. szeptember 2-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
1 x bajnoki 2. helyezés
1 x Magyar Kupa győzelem
1 x Húsvéti-serleg: 2. helyezés

Pataky Mihály az FTC történelmének univerzális alakja. A labdarúgásban szinte nem volt olyan funkció, amelyet ő ne “próbált volna ki”. Volt korának híres, természetesen válogatott középcsatára, azaz legendás játékosa. Mivel már játékosként a pályán is hathatósan irányította a csatársort, csakúgy mint csapattársa, Blum Zoltán a fedezetsort, a vezetőknek adta magát az ötlet, hogy Bródy Sándor távozása után ők ketten vegyék át a csapat tréneri feladatait. Mindketten vállalták ezt, ám a játéktól sem akartak – akkor még – elszakadni, így játékosedzők lettek. Azt gondolták, ez csupán egy átmeneti feladat lesz, ám ez az átmenet több, mint egy évig tartott. Miért is váltottak volna korábban, amikor kettejük irányításával – mint fentebb láthatjuk – szép eredményeket ért el a csapat.

Pataki Mihály 1893. december 7-én született. Nem elírás, hogy itt i-vel írtuk a nevét, mert a születésekor még az volt. Patakiból Patakyvá 1942. 05.06-án egy belügyminiszteri rendelet változtatta át a nevet. Már gyermekként a hatalmába kerítette az új játék, a futball, amit a Ferencvárosi Torna Clubban kezdett el művelni. Mindig csatárt, centercsatárt játszott, már az ifjúsági csapatban ontotta a gólokat, nem csoda, hogy már 17 esztendősen bemutatkozhatott a nagycsapatban. Abban a nagycsapatban, amely valóban nagy, akkor már többszörös bajnokcsapat volt, amelyik már Magyarország határain túl is mutatta a világnak, hogy kis hazánkban nemcsak szeretnek, tudnak is futballozni. A tehetséges ifjú jött, látott és győzött, rögtön alapemberré vált, általa az addig is gólerős csatársor még imponálóbb lett. Ebből is adódóan még tizenévesen bekerült a válogatottba, ahol ugyancsak kihagyhatatlan alapember lett. Pályafutását megakasztotta és kettészelte az I. világháború. Az elsők között vonult be, harcolt a hazáért. Kitüntették, hadifogságba esett, csupán a háború végén térhetett haza. Tudása azonban nem kopott meg, további egy évtizeden át játszott az élvonalban. Sok sikeres ferencvárosi és válogatott mérkőzés ünnepelt hőse volt, aki amellett, hogy a gólokat rúgta. Azt írták róla a lapok, hogy finom, abszolút durvaságmentes játéka mellett ő volt a technika, az irányí­tás, a művészi futball megtestesí­tője. Ha az egyetemen a futball művészetét tantárgyul iktatták volna be, ő lett volna a leghivatottabb tanára. A világháború előtti három bajnoki címét a 20-as években még kettővel toldotta meg, játszott az FTC utolsó amatőr bajnokcsapatában, majd az első profi gárdában is, de amatőrként, mert jól menő nyomdaipari vállalkozását nem akarta feladni. Az öt bajnoki cím mellett három Magyar Kupa győzelemnek is részese volt. 1927-ben elbúcsúzott az aktí­v játéktól, de a Fraditól és a focitól nem tudott elszakadni. Nagy elméleti tudásával továbbra is segí­tette a Ferencváros edzőit, a háttérből a csapat sikereinek egyik fő irányí­tója volt egészen 1944-ig. 1930-ban, három mérkőzésen át a szövetségi kapitány tisztségét is betöltötte. Ebben az időben a Fradinál szinte minden szakmai kérdésben szabad kezet kapott, a harmincas évek végén az ő javaslatára kezdett a csapat WM rendszerben, három hátvéddel, két fedezettel, öt csatárral játszani.

Idősebb korában, túl a nyolcadik X-en is mindvégig figyelemmel kísérte a kedvenc sportágának eseményeit, különös tekintettel szeretett klubjára, amelyet, ha csak tehetett, meg is látogatott. Nyughelye Budapesten a Farkasréti temetőben található.

  3. Blum Zoltán

Született: 1892.01.03. Pápa

Meghalt: 1959.12.25. Budapest

FTC amatőr játékosedzője: 1921. július 16-tól – 1922. szeptember 2-ig.

Mérkőzések és eredmények, mint Pataky Mihálynál.

Ferencváros edzője: 1930 június 16-tól – 1937. március 9-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
2 x magyar bajnok
2 x Magyar Kupa győztes
2 x bajnoki 2. helyezés
3 x bajnoki 3. helyezés
2 x Magyar Kupa 2. helyezés
1 x KK 2. helyezés
2 x Húsvéti serleg győzelem
1 x Húsvéti serleg 2. helyezés

Blum Zoltán Pápáról indulva lett az FTC többszörös legendája. Kereskedő szülei hamar a fővárosba költöztek, így a XX. század elejének új őrülete, a futball nagyon hamar meghódította őt is. A 14. születésnapja után nem sokkal lett a Ferencvárosi Torna Club tagja. Végigjárta a fejlődéshez nélkülözhetetlen lépcsőket, az FTC ifjúsági csapatában kezdett el játszani, onnan került a felnőtt III., II. majd végül 1911-ben az első csapathoz. Ahhoz az első csapathoz, amely akkorra már hatszoros bajnokcsapat, Magyarország legjobb csapata volt. Blum Zoltán azonban helyet követelt magának, beépült a fedezetsorba, annak meghatározó játékosa lett, így már tevékeny részese volt a klub további két bajnoki címének. Mi sem természetesebb, már 1912-ben a válogatottba is bekerült, onnan is kihagyhatatlan lett, mint Magyarország egyik legjobb baloldali fedezetjátékosa. Olyan csupaszív labdarúgó volt, akinek legfőbb jellemzői a nagyszerű helyezkedés, a kitűnő fejjáték és a szinte páratlan küzdőszellem voltak. Olyan mérkőzéseken bizonyult a mezőny legjobbjának, ahol a társainak többsége már feladta a küzdelmet. Igen, volt ilyen is, hiszen mint tudjuk, az 1912/13-as bajnokság megnyerése után nem 7, hanem 13 szűk esztendő következett a csapat életében, ami az MTK nagy korszaka volt. Sokan elhagyták ekkor a csapatot, de Blum Zoltánnak ez meg sem fordult a fejében. Ő maradt, ő küzdött, ő példát mutatott. Ő is volt a háborúban, ahol többszörösen kitüntette magát, utána azonban ő nem hagyta abba a játékot, a csapat kapitányaként folytatta. Láttuk, 1921-től bő egy éven át Pataky Mihállyal párban játékosedzőként is működött. 1922-től újra “csak” játékos volt, de továbbra is nagyszerű. Így 1925/26-ban, az amatőr korszak utolsó bajnoki idényében, majd egy év múlva a profi korszak első idényében újabb bajnoki címeket ünnepelhetett. Blum Zoltán 35 éves volt már ekkor és mégis meghatározója tudott lenni az újra naggyá, újra a legnagyobbá váló Ferencvárosnak. 1927-ben játszotta utolsó mérkőzését a Fradiban, a  16 év alatt 4 bajnoki cím és 2 Magyar Kupa győzelem részese volt, 38-szor a magyar válogatottban is játszott. Játszott és tanult.

Igen, tanult, mert ennek a 16 évnek szinte minden pillanatát elraktározta az agyában, tudatosan készült arra, hogy edző legyen, hogy ezeket át- és továbbadhassa a játékosoknak. Kevesen mondhatják el magukról, hogy nagy játékosok voltak és nagy edzővé váltak. Blum Zoltán egyike ezen keveseknek. Amikor a Fradinál abbahagyta a futballt, nem vonult vissza azonnal, egy évre a Turul csapatához szerződött, amely akkoriban a Ferencváros fiókcsapataként működött. Újabb egy esztendő múltán Kaposvárra tette át a székhelyét, ahol már nem elsősorban játékosa, hanem edzője volt az első osztályba felkerült Somogy FC-nek, aki azért ha kellett beállt játszani is. Az első idényében benntartotta a kaposvári csapatot, a másodikban viszont kiestek, nem hosszabbítottak vele. Meglepő módon ekkor kapta a Ferencváros ajánlatát, hogy vegye át Tót Potya István után a csapatot. 1930. június 19-én ült le először a Ferencváros kispadjára, ahonnan 338 mérkőzést követően 1937. március 7-én állt fel. Példátlan sikersorozatot irányított, két bajnoki cím és két Magyar Kupa győzelem fűződik a nevéhez. Önmagában ez még nem lenne példátlan, no de az egyik bajnoki cím az az azóta is legendaként emlegetett 1931/32-es 100 %-os bajnokság, amikor 22 mérkőzésen 22 győzelmet aratva lett bajnok a csapatával. Az egyik kupagyőzelme is példátlan, hiszen egy évvel a 100 %-os bajnokság után a kupadöntőben 11:1-re mosta le a pályáról a friss bajnok Újpest csapatát.  Olyan tettek ezek, amelyeket még ma is méltán megsüvegelünk. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy sem előtte, sem utána ember egyhuzamban nem ült annyi ideig azon a forró ülőalkalmatosságon, amit a Ferencváros kispadjának hívnak. Mi volt a titka? Tán az, hogy a szakmai tudása mellett a csapat körüli kedvező hangulat kialakí­tásán is sokat fáradozott. Ahogy mondta: “Csak az FTC-szellem legyen jó a klubban, a győzelem előbb – utóbb beköszönt!” Úgy tűnik, előbb-utóbb a hangulatváltozás is beköszöntött, hiszen hét esztendő után valami megbomlott a csapaton belül, amit az edző nem tudott orvosolni, az eredmények nem jöttek, tőle elköszöntek.

A Fradiból úgy köszöntek el tőle, hogy betegszabadságra küldték, amit végül a Nagyvárad befutott ajánlata szakított meg, a váradiak ugyanis az idény végéig szerződtették, amelyet aztán meghosszabbítottak. Volt ugyan szerződése, ám fizetése nem, ezért 1938-ban Blum Zoltán hazajött. Legközelebb 1946. decemberében kapott szerződést Aradon, az ITA csapatánál, amellyel a szezon végén román bajnok lett, ám ő elköszönt tőlük. Több csapata nem volt, a haláláig visszavonultan élt. Nyughelye a Kozma utcai izraelita temetőben található.

 4. Weinber János

Született: 1888.01.18. Budapest

Meghalt: 1958.02.03. Budapest

FTC amatőr trénere: 1922. szeptember 3-tól – 1923. november 14-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
1 x bajnoki 3. helyezés
1 x Magyar Kupa 3. helyezés
1 x Corinthian-díj győzelem

Weinber János a Budapesti Atlétikai Klub, a BAK színeiben kezdett el sportolni, ahonnan bátyját követve igazolt a Ferencvárosi Torna Clubhoz. Igen, a bátyja József már 1902-ben az FTC tagja, egy esztendővel később a bajnoka lett. Őt követte az öccse 1904-ben, aki így a sportpályákon a Weinber II nevet kapta, ami pályafutása végéig elkísérte. Bátyja kapus, ő viszont hátvéd, majd fedezet volt, ahogy mondani szokták, a javából. Alaposan kihasználta a testi adottságait, az erejét, amihez megfelelő gyorsaság is párosult. Tett is arról, hogy ez az erő és gyorsaság fennmaradjon, más sportágakban is trenírozott, sőt versenyeken is indult. A gyorsaságát az atlétikai, az erejét az evezős edzéseknek köszönhette, szívesen művelte ezt a két sportágat is. Ám az igazi az mégiscsak a futball volt, amely az ő idejében hódította meg Budapestet, lett a legnépszerűbb játék Magyarországon. Weinber János 1904-ben, 16 évesen nyerte meg első címét a futballban az FTC-vel, mint a Szövetségi díjat nyert tartalékcsapat egyik alapjátékosa. Két esztendővel később, 1906-ban mutatkozott be az akkor már kétszeres magyar bajnok első csapatban, ahol 1914. tavaszáig játszott, amely idő alatt hat magyar bajnoki, egy Magyar Kupa, két Ezüstlabda és egy Challenge Cup sikernek volt a tevékeny részese, vált a Ferencvárosi Torna Club legendájává. Ahogy az ugyancsak legendás csapattársainál is, úgy nála is ezek a számok lehettek volna még nagyobbak is, ha nem szól közbe a világtörténelem, nem kezdődik el a világégés, nem tör ki az I. világháború. De kitört! És Weinber János, mint a hazájához hű fiatalember, annyi sport- és csapattársához hasonlóan a pályák helyett a harctérre ment, többé nem léphetett pályára zöld-fehér mezben.

Pályára nem lépett, de a zöld-fehér színekért mégis sokat tett. Életének kalandos epizódja volt, amikor erősen exponálta magát az amatőrsportot alapjaiban megrázó Schlosser-ügyben, amikor 1916. decemberében az FTC professzionalizmussal vádolta meg nemcsak a klubtól eligazoló Schlosser Imrét, hanem az őt „elcsábító” MTK-t, annak vezetőit is. Weinber János ekkor titkos magánakciót folytatott. A sportsajtóban nyilvánossá tette a Schlosser Imréhez írott levelét, amelyben úgy védte Schlossert, hogy az FTC vezetőit támadta és vádolta professzionalizmussal. Ettől nagyon megharagudtak rá az FTC-ben és nagyon megkedvelték az MTK-ban. Előbbiek kizárták, utóbbiak kegyeikbe fogadták, Weinber kérésére még pénzt is adtak neki. Igen, a pénz, ami már akkor is mindennek a mozgatórugója volt. Abban a pillanatban, ahogy Weinber János kezébe került, elment az FTC vezetőihez és bevallotta, hogy az egész akciója erre a pénzátadásra épült, csak így tudta bebizonyítani, hogy az ellenlábasnál igenis mozog a pénz a játékosok felé. Az FTC-ben azonnal bocsánatot nyert, az MTK-ban azonnal kitagadták és különféle magyarázkodásba kezdtek. Mindenesetre az így kirobbant FTC-MTK háború még 1918. elején is tartott, ám egyre kevesebben hittek a sport, ezen belül a futball színtiszta amatőrségében.

Harcok a pályán, majd azon kívül, ilyen is volt Weinber János élete. Aztán 1922-től a csapat amatőr trénereként szolgálta szeretett klubját, ezért van a neve ebben a névsorban. Bajnoki címek, kupagyőzelmek nem kísérték edzősködését, ám egy címet, egy Corinthian-díj győzelmet mégis fel tudott mutatni.

Egész életében büszke volt volt szeretett klubjára, amelyhez a haláláig hű maradt, sírja Budapesten, a  Rákoskeresztúri temetőben található.

 5. Tóth Potya István

Született: 1891.07.28. Budapest

Meghalt: 1945.02.06. Budapest

FTC amatőr trénere: 1925. április 14-től – 1926. július 15-ig
Ferencváros edzője: 1926. július 16-tól – 1930. június 15-ig

Mérkőzések:

Eredmények:
3 x magyar bajnok
2 x Magyar Kupa győztes
1 x KK győztes
2 x bajnoki 2. helyezés
1 x bajnoki 3. helyezés
1 x Magyar Kupa 3. helyezés
3 x Húsvéti serleg győztes
2 x Húsvéti serleg 2. helyezés

Ferencváros edzője: 1942. április 12-től – 1942. július 31-ig
Mérkőzések:

Eredmények:
1 x Magyar Kupa győztes
1 x bajnoki 6. helyezés

Edzői korszakok összesen

Mérkőzések:

Tóth Potya István Budapesten született 1891. július 28-án, szülei Tóth István Sándor Rezső néven anyakönyvezték. Édesapja vasúti ellenőr volt, a Keleti pályaudvar közelében épült MÁV-telepen, az úgynevezett „nyolcház”-ban laktak, gyermekéveit itt töltötte. A szomszédjaik a keresztszülei voltak, nekik is volt egy Potyával egyidős, ugyancsak Pista nevű fiuk. Keresztanyja a megkülönböztetésük okán nevezte el Potykának, mivel gömbölyded alkata miatt, úgy nézett ki, mint egy potyka. Aztán a Potyka név meghonosodott először a családban, majd a népes nyolcházban, egyértelműen azonosítva a viselőjét. Az idők folyamán a „k” betű valahogy kikopott – tán a szó egyszerűbb kiejtése miatt – a Potykából Potya lett, élete végéig az is maradt, szinte védjeggyé nemesedett.

Lakóhelyük, a nyolcház udvarán kezdett el focizni, innen 13 esztendősen a BTC ifjúsági csapatába került, ahol 1904-ben játszotta az első komoly mérkőzését. 1906. júniusában – a BTC-ből kiválva – több társával együtt megalapította a Nemzeti Sport Clubot. Az új egyesület csapatával 1909-ben megnyerte a másodosztályú bajnokságot, innen lett 1909. május 29-én először válogatott a labdarúgás tanítómesterei, Anglia ellen. 1912. nyara jelentős fordulatot hozott az életében, a Magyar Labdarúgók Szövetsége ekkor hagyta jóvá az átigazolását a legnépszerűbb magyar csapathoz, a Ferencvárosi Torna Clubhoz. A stockholmi olimpiára már, mint az FTC játékosa utazott el. Első ferencvárosi idényében címeket halmozott, a csapatával bajnok, a Magyar Kupa és a Corinthian-díj győztese is lett. Mindezeket a későbbi években további címek követték, összesen kétszer nyert bajnokságot és ugyancsak kétszer Magyar Kupát.

Tóth Potya István neve a labdarúgásban veretes, jól csengő névvé vált. A csatársor bármely posztján kiemelkedő teljesítményt nyújtott, kitűnő erőnlét jellemezte, amit sportszerű életmódjával és tervszerű edzéssel ért el. Nem ragaszkodott mereven a kijelölt posztjához, sokat mozgott, a játékát gyakran trükkök, cselek jellemezték, amelyek leleményesek, ötletesek, olykor derűsek voltak. Abszolút kétlábas játékos volt, akinek elfutásai, kapáslövései élményszámba mentek. Különlegessége a szögletrúgás volt. Mindkét oldalról úgy tudta megrúgni a labdát, hogy az érintés nélkül csavarodott a hálóba. Közel húsz évig játszott az élvonalban és mindig a közönség kedvencei közé tartozott.

Univerzális személyisége azonban nem csak a pályán mutatkozott meg, hanem az életben is. Az egyetemen gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, emellett zenével is foglalkozott, de mindezek mellé még mozigépész-képesítést is szerzett. Az első világháborúban a csapattársaihoz hasonlóan frontszolgálatot teljesített.  A játékos pályafutása befejezésével – egyéb végzettségei ellenére – maradt a futballpályák környékén, kibontakozott egy nagyszerű edzői karrier, amelyet – hol másutt – az FTC-ben kezdett meg. Állandóan képezte magát, mivel jól beszélt angolul, németül és olaszul, a külföldi szakirodalmat is ismerte, minden nap hajnalig olvasott, készült a következő edzésre, melynek kidolgozásába az élettan, az anatómia, a pedagógia és a pszichológia tudományok eredményeit is beépítette. Ő volt az első, aki felismerte az edzői munka, a modern felkészítés jelentőségét. Nemcsak felismerte, de igazát tettekkel is bizonyította. Utolsó játékosévében, játékos-edzőként irányította az FTC csapatát, majd 1926-tól az akkor alapított professzionalista Ferencváros első hivatalos trénere lett. Edzői irányítása alatt a Ferencváros sorra aratta bajnoki és nemzetközi sikereit, vezetésével háromszor nyert bajnokságot és ugyancsak háromszor Magyar Kupát. Ő volt az első nemzetközi kupagyőztes együttes edzője (Közép-európai Kupa, 1928), vele aratta világraszóló diadalát 1929-ben a Ferencváros, amikor a dél-amerikai túráján a saját otthonában győzte le a világ egyértelműen legjobb csapatának tartott Uruguay válogatottját. Hiába voltak azonban a nagy nemzetközi sikerek, idehaza az utolsó két évében “csupán” bajnoki második lett a csapata és ez az állásába került.

Miután távozott a Ferencvárostól, Olaszországban vállalt edzői munkát, ahol először az US Triestinánál, majd az Internazionalénál, majd – egy Aschner Lipót meghívására tett újpesti kitérő után – ismét a Triestinánál dolgozott. Az az “újpesti kitérő” azért is emlékezetes, mert 1932/33-ban a lila-fehéreket is bajnoki címig vezette. 1928 és 1929 között Dr. Földessy János volt a szövetségi kapitány, aki Potyát választotta állandó edzőjéül. 1936-ban az újonc Elektromos FC szaktanácsadója, egy év múlva az edzője lett. A „Tromos” bennmaradt az első osztályban, sőt a következő évben az 5. helyet érte el, ami hatalmas bravúr volt.

Tóth Potya István 1942-ben visszatért szaktanácsadóként a Fradihoz, de tavasszal Dimény Lajos megbetegedése után a bajnokság végéig, majd az új szezon indulásáig átvette a csapat edzéseinek az irányítását is. A bajnokság befejezése nem igazán sikerült, ám a Magyar Kupában vitézkedett a csapattal, megnyerte azt és átadta helyét az új szakvezetőnek. 1943. májusának végén, nemcsak sportbéli okokból lemondott, visszavonult a labdarúgástól.

A labdarúgásról a hosszú évek alatt felhalmozott hatalmas tudását nem tartotta magában, közkinccsé tette, létrehozta az első trénerkollégiumot, a magyar edzők első hivatalos fórumát.

Életének az utolsó szakasza vérzivataros időszak volt, a II. világháború végjátéka. Az a szakasz, amikor Magyarországon, de legfőképp Budapesten a nyilasterror hónapjai tették elviselhetetlenné az emberhez méltó létet, sok embernek a túlélés vált a legfontosabbá. Voltak olyan emberek, akik ezért a célért a mindennél is többet tettek, akik az életüket áldozták a szabadságért, a rászoruló emberek megmentéséért, egy jobb életért. Ilyen ember volt Tóth Potya István is, akire méltán büszke a ferencvárosiak végeláthatatlan nagy családja. Mártírhaláláig rendületlenül szolgálta az emberséget, a humánumot, minél több embertársának megmentését az esztelen pusztítás elől. Sokakat megmentett, önmagát nem tudta, 1945. február 6-án a nyilasok kivégezték, sírja a Fiumei úti sírkertben található.

 6. Sándor József

Született: 1900.10.18. Budapest

Meghalt: 1948.07.04. Budapest

Ferencváros megbízott edzője: 1937. március 24-től – 1937. augusztus 3-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
1 x KK győztes
1 x bajnoki 2. helyezés
1 x Húsvéti serleg győzelem

1937. tavaszán a balszerencse is a Ferencvárosba szerződött. Kezdődött Blum Zoltán elküldésével, majd a helyettesének kiszemelt Bródy Sándor valódi betegségével, így az edzőt helyettesítő edző új helyettese Sándor József lett. Az a Sándor József, aki mint az FTC régi csapatának a tagja segítette ki a klubot. 1924. elején Kispestről került a Ferencvárosba, ahol 1927. végéig játszott,  előbb mint csatár, azután a középfedezet helyén. Érdekes vegyülete volt a technikás és a lendületi játékos típusának, aki három ízben volt válogatott. Ferencvárosi időszaka alatt háromszor volt bajnok és egyszer Magyar Kupa győztes csapat tagja. A Fradiból a “kis-Fradiba”, azaz a Turulba igazolt, ahol 1930-ban a bokáját törte, gyógyulása után abbahagyta a játékot, már csak azért is, mert nem abból élt, a Gschwindt-gyár megbecsült tisztviselője volt. Az maradt edzősége idején is, tehát ezt a kisegítést “társadalmi munkában” vállalta, amíg egy új szerződtethető edzőt nem találnak. Beugrása igazán sikeresnek bizonyult, a csapat ott folytatta vele, ahol Bródy Sándorral a betegsége előtt abbahagyta, a bajnokságban mindössze egyetlen pontot vesztett, igaz azt a bajnoki döntőnek beillő Hungária elleni mérkőzésen, amivel a bajnokság végén ezüstérmet szereztek. Húsvétkor kettős győzelemmel nyerték meg az ünnepi tornát, ám ami ennél sokkal jelentősebb siker volt, bejutottak a KK döntőjébe, amit bizony senki sem várt. A KK elődöntő visszavágója egészen fantasztikusra sikerült, hiszen a Bécsben elszenvedett 4:1-es vereség után az Üllői úton imponáló játékkal és 6:1-es eredménnyel “mosták le” a pályáról az Austria csapatát. Lehet mondani, Sándor József a csúcson hagyta abba, mert ez volt az utolsó mérkőzése a csapat élén, bő egy héttel utána megtalálták a véglegesnek szánt utódját Rauchmaul Emil személyében.

Távozása után több funkciót nem vállalt a labdarúgásban, korán bekövetkezett haláláig a szeszgyárban dolgozott, a rákosi temetőben temették el.

 7. Rauchmaul Emil

Született: 1891.04.19. Budapest

Meghalt: 1968.04.05. Budapest

Ferencváros edzője: 1937. augusztus 3-tól – 1938. június 8-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
1 x magyar bajnok
1 x KK győztes

Rauchmaul Emil a Fradi történelmében az első olyan edző volt, aki ferencvárosi múlt nélkül vette át a csapat irányítását, azaz korábban nem volt a játékosa. 1908-tól 1925-ig a BTC futballistája volt, tehát már abban a korban, amikor a BTC csillaga leáldozott a magyar labdarúgásban, mindössze egy bajnoki bronzérmet tudott elérni. Egy alkalommal a magyar válogatottságig is eljutott. A futball mellett atlétikában is kitűnt, elindult 200, 400, 800 méteren, fél mérföldön, magasugrásban vagy éppen gerelyvetésben is. Ebből fakadt labdarúgóedzői módszere is, amennyiben mindig nagy hangsúlyt fektetett a fizikai felkészítésre. Edzőként a technika-kondíció-taktika szerves egységében hitt, kedvenc példája volt, hogy legnagyobb hegedűművész is folyton gyakorolta az alapfogásokat, amit ő úgy fordított le a futball nyelvére, hogy a labdaátvétel, passzolás, lövés, fejelés sulykolása soha nem maradhatott el az edzéseken.

Miután abbahagyta az aktív játékot, edzői pályáját Lengyelországban kezdte, ahol öt esztendőt töltött el az FC Katowice és az SK Pogon csapatainál. 1930-ban hazatért, egy évig szakosztályvezetőként a BTC edzéseit vezette, majd 1931. februárjában a debreceni Bocskai irányítását vette át, ahonnan a bajnokság vége előtt két meccsel hirtelen távozott. Távozott, mert elfogadta a görög Enoszisz (a mai AEK Athén) ajánlatát. A görög csapatot a nyolcadik helyről a negyedikre hozta fel, így 1931/32-ben is maradt náluk, akikor megnyerték az első alkalommal kiírt Görög Kupát. 1932. nyarán hazajött, ám mivel nem kapott kispadot, 1933. elején újra Lengyelország felé vette az irányt, a Garbarnia Krakow szakvezetője lett fél esztendeig. A következő állomáshelye 1934. elejétől 1936. őszéig Csehszlovákiában volt, ahol az AC Topolcany, majd az SK Prostejov csapatainál volt edző, utóbbi csapattal a bajnoki bronzéremig jutott. Ezután 1937-ben idehaza, a Tatabánya edzéseit vezette, itt érte a Ferencváros megkeresése.

Látható, a ferencvárosi egy éve ritka sikeres volt, ilyen eredménysorral még senki sem rendelkezett előtte. Edzői elveiről már szóltunk, arról azonban még nem, hogy nagyon akkurátus ember volt. Maga mérte a játékosok testsúlyát, esténként az ellenőrzőútjait járta, így kontrollálta a futballistáit. Kuriózum, de még a szurkolókat és a játékosok hölgy hozzátartozóit is rendszabályozta. Azokkal a drukkerekkel szemben, akik éjszakai életre csábították a játékosokat, kitiltást helyezett kilátásba, míg a javaslatára a nők (beleértve a feleségeket is) csak akkor vehettek részt az egyesületi vacsorákon, ha a vezetőség külön meghívta őket. Akárhogy is nézzük, a különlegesnek tűnő módszerek eredményekkel párosultak, épp ezért hatalmas meglepetés volt, hogy a szezon végén a klub és Rauchmaul Emil elköszönt egymástól. A hivatalos kommüniké szerint mindezt maga az edző kezdeményezte, amelyet a klub elfogadott. A hírek szerint francia ajánlata volt a mesternek, ám ennek nem sok valóságalapja lehetett, hiszen a távozása után három héttel az alsóbb osztályú Magyar Pamut SC edzéseinek irányítását vette át. A bajnok és KK győztes Ferencváros után Magyar Pamut? Nehezen hihető, hogy mindez a saját elhatározásából történt, voltak is olyan vélemények, hogy gyakorlatilag leváltották őt. Miért? Nos, ezt a kérdést ennyi idő távlatából lehetetlen megválaszolni. Tény viszont, hogy a Magyar Pamutnál tőle szokatlanul hosszú ideig, négy évig volt edző, majd a kispadról a vezetőségbe lépett elő, szakosztályvezető lett. Élete vége felé újra az atlétika felé fordult, versenybíróként ténykedett egészen a haláláig.

 8. Hlavay György

Született: 1888.01.04. Budapest

Meghalt: 1958.07.17. Budapest

Ferencváros edzője: 1938. június 8-tól – 1939. október 15-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
1 x magyar bajnok
1 x bajnoki 2. helyezés
2 x KK 2. helyezés
1 x Húsvéti serleg győzelem

Rauchmaul Emilt egy újabb ferencvárosi körön kívüli edző követte Hlavay György személyében. Ő az NSC-ben játszott, annak idején még Tóth Potya Istvánnal nyerték meg az 1908/09 évi II. o. bajnokságot, majd 1913-ban az MTK-ba igazolt, ahol 1920-ig játszott, kétszer volt bajnokcsapat tagja. Kilencszer játszott a magyar válogatottban. Ezek a számok lehettek volna nagyobbak is, ám a világháború sok sorstársához hasonlóan az ő karrierjét is megtörte, angol fogságba került, onnan csak 1919. decemberében érkezett haza. Utána már nem sokat játszott, mert egy régi sérülése kiújult, kiugrott a térde, felhagyott a futballal. A pályán felhagyott, de a pálya szélén folytatta, ugyanis edző lett.

Ugyanott kezdte edzői karrierjét, ahol a játékosként is kezdett, az NSC trénere lett, majd 1924-től egy évig az UTE következett. Utána Olaszországba költözött, 1925-ben az Udinese irányítását vette át. Egy év után hazatért, az 1927/28-as idényben a szegedi Bástya edzője volt. Ezután Románia következett, 1929-ben a Juventus Bucuresti trénere lett egy évig. Innen újra Olaszországba ment, a SPAL, a Brescia, majd újra a SPAL edzője volt egészen 1936-ig, amikor újra hazatért. 1937-ben a Nemzeti kispadját kapta meg, innen hívta dr. Springer Ferenc a Ferencvároshoz. Remek csapat, ám nagyon nehéz feladat várt rá, hiszen láttuk, a bajnokságot és a KK-t is megnyerte a csapat. Temesváron debütált a kispadon, majd egészen a döntőig menetelt a csapat KK-ban, ahol viszont a prágai Slavia ellenében alulmaradt. A következő kupaszezonban ismét a döntőig meneteltek, akkor azonban az az Újpest bizonyult jobbnak a Fradinál, akik a bajnokságban is megelőzték őket. Az 1939/40. évi bajnokság elején a Fradi még Hlavay György vezetésével próbálta meg visszahódí­tani a bajnoki cí­met, ám négy győzelem után elég volt egy vereség ahhoz, hogy Hlavay György beadja a lemondását, mert – mint mondta – a csapata teljesen lélek nélkül játszott. Úgy is mondták, a játékosok megbuktatták az edzőt, aki vette a lapot és önként távozott. A szezon végén bajnok lett a Fradi, így az első öt meccs jogán Hlavay György is bajnok edzőnek mondhatta magát.

Érdekesség, hogy a Fradi neki is gyakorlatilag az edzői pályafutása végét jelentette, utána már neki sem volt komolyabb csapata, az edzőbizottságban ténykedett. Végső nyughelye a Rákoskeresztúri temetőben van.

 9. Dimény Lajos

Született: 1898.02.22. Budapest

Meghalt: 1983.06.25. Budapest

Ferencváros edzője: 1939. október 16-tól – 1942. április 11-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
2 x magyar bajnok
1 x Magyar Kupa győztes
1 x bajnoki 6. helyezés
1 x Szent István Kupa győzelem

FTC edzője: 1946. július 22-től – 1947. április 27-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
1 x bajnoki 4. helyezés
1 x Húsvéti torna győzelem

Edzői korszakok összesen

Mérkőzések:

Játékosként Dimény Lajos sem volt ferencvárosi kötődésű, előbb a BTC, majd az MTK játékosa volt. 1923. végén bírói képesítést szerzett, szövetségi játékbíró volt, majd 1924. végén gondolt egy nagyot és Olaszországba ment “szerencsét próbálni”, a Savona játékosedzőjeként dolgozott egészen 1930-ig. Ezután a Ravenna, az US Trani, az US Russi, az Aquila, a Sulmona, majd ismét a Ravenna voltak az állomáshelyei egészen 1938-ig, amikor hazajött. A Ferencvárosnál jelentkezett munkára, a “kis Fradi”, azaz az amatőr csapat edzője lett. Lelkiismeretesen dolgozott, reggeltől estig a pályákat járta, hat gárda is a felügyelete alá tartozott. Azt, hogy elégedettek voltak a munkájával, az is bizonyította, hogy 1939. októberében, Hlavay György lemondása után rábí­zták az első csapat, a Ferencváros irányí­tását. Az idény végén bajnokságot nyert a csapattal, igaz, gólaránnyal, de megelőzték meg a Hungáriát. A következő idény már sokkal izgalommentesebbre sikeredett, hiszen már öt fordulóval a vége előtt eldőlt a bajnoki cí­m sorsa. 1942. tavaszán vakbélgyulladás miatt kellett felállnia a ferencvárosi kispadról, betegszabadságra ment, ám a szerződésének lejárta után nem hosszabbítottak vele, a Ganz TE csapatához távozott.

1946. őszén visszatért egykori sikerei szí­nhelyére, újra az FTC edzője lett. Nem tartott sokáig a második korszak, hiszen a tavasszal zsinórban elszenvedett négy bajnoki vereség után, hét fordulóval a bajnokság vége előtt megköszönték a munkáját. Utána egy évig a MOGÜRT csapatát vette át, majd a Dunakeszi VSE, a Ganz Villamossági SE, a GANZ TE, a Pesterzsébeti EVTK, a Monori SE és az Ócsa következett, tehát alsóbb osztályú csapatok egészen 1965. nyaráig. Mindeközben folyamatosan részt vett a magyar edzőképzésben, oktatta a jövő edzőit. Civilben a GANZ MÁVAG-ban dolgozott üzemmérnökként. Sírja a Rákoskeresztúri temetőben található.

 10. Lyka Antal

Született: 1908.05.29. Budapest

Meghalt: 1976.05.19. Budapest

Ferencváros edzője: 1942. augusztus 1-től – 1943. május 30-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
1 x Magyar Kupa győztes
1 x bajnoki 3. helyezés
1 x Szent István Kupa győzelem

FTC edzője: 1948. január 15-től – 1950. február 16-ig.
ÉDOSZ edzője: 1950. február 16-tól – 1950. július 18-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
1 x magyar bajnok
1 x bajnoki 2. helyezés
1 x bajnoki 3. helyezés
2 x Húsvéti serleg győzelem
1 x Népszava serleg győzelem
1 x Pöstyéni torna győzelem
1 x Szabadságharcos kupa győzelem

Edzői korszakok összesen

Mérkőzések:

Három “nem Fradi nevelésű” edző után a klub vezetése újra egy ízig-vérig fradistának szavazott bizalmat, amikor Lyka Antalt kérték fel a csapat edzéseinek irányítására. Lyka Antal 1921-ben került az FTC-hez, pályafutását az zöld-fehérek ifjúsági csapataiban kezdte és már a 18. születésnapja előtt bemutatkozott az első csapatban egy UTE elleni Húsvéti torna meccsen.  A bajnoki bemutatkozása ugyanazon év őszén volt, azaz az újonnan alakult profi Ferencvárosban. Érdekesség, hogy két testvére, Rezső és János is a zöld-fehérek labdarúgója volt. Játékosként háromszoros magyar bajnoknak és ugyancsak háromszoros Magyar Kupa győztesnek vallhatta magát, aki tagja volt az 1928-as, első KK-győztes csapatnak is. A magyar válogatott mezét 12-szer viselte, korának egyik legjobb fedezete volt. A játékos pályafutása végén nem akart elszakadni a labdarúgástól, érdekelte az edzői szakma, ezért az elsők között iratkozott be a mesterképző tanfolyamra, ahol 1942. májusában kapta meg a “mesterlevelet”. Erre már csak azért is szüksége volt, mert az MLSZ 1942. augusztusától kötelezővé tette, hogy a hatáskörében működő egyesületeknél csak ilyen képesítéssel rendelkező edzők dolgozhattak. Ily módon teljesen szabályosan érte 1942. augusztusában Tóth Potya István sportigazgató felkérése, hogy legyen a Ferencváros edzője. Sok türelmet nem kapott a munkájához, hiszen nem egészen egy szezont dolgozhatott, a bajnokság vége előtt két mérkőzéssel felállították. Pedig minden jól indult, a csapattal megnyerte a Szent István Kupát, amely lendületet azonban nem tudta a bajnokság kezdetén folytatni, az első három mérkőzésen nyeretlen maradt, utána is váltakoztak a sikerek a kudarcokkal, a Magyar Kupában viszont remekelt a csapatával, három győzelemmel, kapott gól nélkül jutottak a legjobb négy közé. A végső kupagyőzelem azonban már nem az ő nevéhez fűződött, hiszen jött az a már említett “felállítás”. Nem sokáig maradt munka nélkül, még az új szezon előtt az első osztályba frissen feljutott BSzKRT csapatának az edzője lett, akiket azonban nem tudott benntartani az első osztályban.

A II. világháború után 1947-ben a Budafok csapatánál kezdett el edzősködni, 1948. elején itt érte az FTC újbóli hívása, amelyet azonnal elfogadott és másodszor is a csapat edzője lett. Mi tagadás, ez a korszaka sokkal jobban sikerült, mint az első, olyan csapatot épített, amely teljes joggal hagyott kitörölhetetlen nyomokat a klub dicsőségekkel teli történelmében. Minden idők leggólképesebb Fradijáról beszélünk, amely 1948/49-ben 30 meccsen 140 gólt szerezve nyerte meg a bajnokságot, amely a háború után az első ferencvárosi elsőség volt. Ki tudja, milyen sorozat indulhatott volna ott és akkor, ha nem szól közbe a politika. Tudjuk, az addigra megszilárduló kommunista hatalom nem szívlelte, hogy a Ferencváros bajnok legyen, sőt azt sem, hogy egyáltalán létezett. Ezért nemcsak, hogy erővel szétszedték az aranycsapatot, hanem elvették a klub nevét és színeit, el akarták szakítani a gyökereitől. Lyka Antalnak sem osztottak új lapot, távoznia kellett. A nevétől megfosztott Fraditól az 1949/50-es idény végén távozott távozott, ám a futballból nem, előbb a szövetségben dolgozott, majd 1951-ben az Ózdi Vasas, majd a Csepeli Vasas, a Debreceni Lokomotív edzője lett egy-egy évig. 1957-től 1962-ig Jugoszláviában dolgozott, a Vojvodina és a Vardar Skopje csapatainál, utóbbival jugoszláv kupagyőztes is lett. 1962-ben hazajött, a DVSC, később a Veszprémi Haladás, utoljára pedig a Kecskeméti TE edzője volt, ott dolgozott 1969-ig, amikor nyugdíjba vonult. Innentől kezdve a haláláig visszavonultan élt. Végső nyughelye a Farkasréti temetőben található.

 11. Schaffer Alfréd

Született: 1893.02.13. Budapest

Meghalt: 1945.08.30. Prien am Chiemsee

Ferencváros edzője: 1943. május 31-től – 1944. július 2-ig.

Mérkőzések:

Eredmények:
2 x Magyar Kupa győztes
1 x bajnoki 2. helyezés
1 x bajnoki 3. helyezés
1 x Szent István Kupa 2. helyezés

Óriási szenzáció volt, amikor 1943. májusának végén a Ferencváros bejelentette, hogy edzőként szerződtette Schaffer Alfrédot, azaz Spécit a “futballkirályt”. Igen, Schaffer Alfréd neve fogalom volt, nemcsak a magyar, de a nemzetközi labdarúgásban is, játékosként abszolút sztár volt, aki edzőként sem hazudtolta meg önmagát. Egy biztos, nem róla lehetett megmintázni a hűség szobrát, valódi vándormadár volt játékosként, majd lett edzőként is. Játékos-pályafutása  17 éve alatt, 1910-től 1927 ig nem kevesebb, mint 11 csapatban játszott itthon, további hatban külföldön. A 17 csapat egyike volt 1910-ben az FTC is, bár a pontos fogalmazás szerint, csak lehetett volna, ugyanis a benyújtott átigazolási kérelme érvénytelen volt, mivel előtte más csapatnak is aláírt már. Aztán 1914-ben az MTK “csapott le” rá, ahol hozzá képest meglehetősen sokáig, öt évig játszott, háromszor bajnokcsapat tagjaként. A vándorbotot 1919-ben vette a kezébe, az itthoni álamatőr viszonyok már nem voltak számára kielégítők, külföldön kereste a boldogságot, no meg a pénzt. 1926-ig játszott Svájcban, Németországban, Csehországban és Ausztriában, az utolsó éveiben játékos-edzőként, mert 1923-ban a trénerkedést is elkezdte. Nem véletlenül kapta a futballkirály elnevezést, valóban királyi jelenség volt, fölényes biztonsággal kezelte a labdát és szinte bármilyen távolságból hihetetlen pontossággal és erővel lőtt kapura. A klubelnökök irodájában épp olyan király volt, mint a pályán. Tökéletesen tisztában volt saját képességeivel, értékével, ebből adódóan mindig megérte szolgálatainak árát. 

Életének nagy részét három helyszí­nen töltötte, a futballpályán, a szállodában és a kávéházban. Szavahihető szemtanúk állí­tása szerint legalább olyan virtuóz módon bánt a dákóval, mint a bőrlabdával, napi átlagban mintegy három órán át biliárdozott. A család sem “hátráltatta”, hiszen soha nem nősült meg, bár jelentkezőben nem volt hiánya. Ha azt kérdezték tőle, hogy van, a válasza ez volt: „Futballozom, fizetnek érte, jól élek!”.

Trénerként a Fradi előtt 13 állomáshelye volt, amelyek során volt osztrák bajnok és kupagyőztes (Amateure Wien), csehszlovák bajnok (Sparta Praha), bajor birodalmi bajnok (1. FC Nürnberg), kétszeres magyar bajnok (Hungária), román kupagyőztes (Rapid Bucuresti), olasz bajnok (AS Roma) és 1938-ban a VB ezüstérmes magyar válogatott pályaedzője. Erre még akkoriban is azt mondták, ma is azt mondanák, “Nem semmi!”. A Ferencvárosnál is csodát vártak tőle, bajnoki címeket, kupagyőzelmeket. Ezekből a bajnoki címek elmaradtak, hiszen a beugró évében két mérkőzéssel a harmadik helyre hozta a csapatot, a teljes szezonjában is “csak” második lett, a két Magyar Kupa győzelem viszont összejött neki, így a Fradiból sem távozott megnyert cím nélkül.

A távozása után visszament Németországba, a Bayern München edzője lett, megnyerte a müncheni-délnémet birodalmi bajnokságot. Bizonyára nyert volna még több címet is, ha 1945-ben nem győzi le egy váratlanul rátört ellenfél, az élettempóját nem bírta a szíve, megszűnt dobogni. Sírhelye Németországban, Prien am Chiemsee-ben van, a kis helyi temetőben.

FTC vezetőedzője: 1978. június 19-től – 1980. június 14-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	68	32	22	14	145	96	86	63,2 %
Magyar Kupa	19	10	5	4	52	26	25	65,8 %
Nemzetközi_kupa	6	3	1	2	8	7	7	58,3 %
Nemzetközi_díj	27	9	10	8	65	40	28	51,9 %
Hazai_díj	17	13	4	0	89	20	30	88,2 %
Összesen	137	67	42	28	359	189	176	64,2 %
+Hazai edző	25	22	0	3	119	32	44	88,0 %
Mindösszesen	162	89	42	31	478	221	220	67,9 %

Eredmények:
1 x Magyar Kupa győztes
1 x bajnoki 2. helyezés
1 x bajnoki 6. helyezés
1 x Magyar Kupa 2. helyezés
1 x Brugse Metten 3. helyezés
1 x Trofeo Costa del Sol győzelem
1 x Nemzeti Bajnokságok Kupája 2. helyezés

---

Friedmanszky Zoltán a szülőhelyén kezdett focizni, majd az esztergomi és a kiskunfélegyházi testnevelési gimnázium tanulója volt. Kiskunfélegyházán az NB II-es csapatban is szerephez jutott. 1957-ben a Testnevelési Főiskolán testnevelő tanári diplomát szerzett. Ezután igazolta le a Ferencváros, a csapatba az ausztráliai túrán épült be. Játékosként kétszeres magyar bajnok, egyszeres kupagyőztes volt, tagja az 1965-ös VVK győztes csapatnak. Az élvonalban csak a Fradiban játszott, első, 1957/58-as NB I-es szezonjában, holtversenyben 16 góllal a bajnokság gólkirálya lett. Játékos-pályafutásának fiatalon, 30 éves korában, egészségi problémája miatt vetett véget.

1965-től a Ferencvárosnál kezdte az edzői pályafutását. Először a serdülő csapatnál dolgozott, majd az ifjúsági csapatnál. 1971 és 1975 között Kubában, a Matanzas tartományi válogatott edzője volt. 1977-től ismét itthon dolgozott egy évet Szolnokon, amikor megtalálta a Ferencváros hívása. A bajnokságban egy  ezüstérem és egy hatodik hely, a kupában egy győzelem és egy második hely volt a mérlege. A Fradi után a KSI-nél, majd Kuvaitban vállalt munkát, ahonnan újabb hét év után, 1988-ban tért haza. Később újra a Ferencváros következett, ahol 2004-ig az utánpótlással foglalkozott.

Edzői pálya futása mellett 1957 és 1965 között Budaörsön volt testnevelő tanár, a budai járás szakfelügyelője volt. 1965-től a Testnevelési Főiskola labdarúgó középfokú edzőképzés munkatársa, 1975 és 1977 között országos vezetője volt.

Nyugdíjas éveiben, egészen haláláig az FTC Baráti Kör aktív tagja, az összejöveteleinek állandó résztvevője volt. Hamvai Budapesten, az Üllői úti Szent Kereszt Plébánia urnatemetőjében nyugszanak.

 29. Vincze Géza

Született: 1945.04.21. Fehérgyarmat

FTC vezetőedzője: 1983. december 5-től – 1985. március 25-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	34	11	7	16	51	52	29	42,6 %
Magyar Kupa	7	6	0	1	29	6	12	85,7 %
Nemzetközi_díj	15	9	2	4	32	16	20	66,7 %
Hazai_díj	1	1	0	0	1	0	2	100 %
Összesen	57	27	9	21	113	74	63	55,3 %
+Hazai edző	32	22	6	4	72	29	50	78,1 %
Mindösszesen	89	49	15	25	185	103	113	63,5 %

Eredmények:
1 x bajnoki 12. helyezés
1 x bajnoki 13. helyezés

---

Vincze Géza tizenkét évesen kezdett focizni a Ferencvárosban. Játékos-pályafutása nem volt számottevő, végigjárta a korosztályos szamárlétrákat, egész a tartalékcsapatig jutott, ahol nagyon fiatalon megsérült, így ígéretesnek tűnő labdarúgó-karrierje megszakadt. Ezután kezdődött el edzői karrierje a Fradi utánpótlásában. Az edzések mellett tanult, 1968-ban a Testnevelési Főiskola tanári szakán végzett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Kar pszichológia szakán folytatta tanulmányait, ahol 1973-ban szerzett diplomát. Egy évvel később a Testnevelési Főiskola szakedzői szakát is elvégezte. Közben az FTC-nél az ifjúsági első csapat vezetőjeként a teljes utánpótlást felügyelte. Ebbéli pozíciójában érte a felkérés, hogy vegye át 1983. végén a nagy bajba került, 12. helyig süllyedt felnőtt csapatot. Az is elvárás volt felé, hogy mint az utánpótlás mélyreható ismerője, fiatalítson, rakja le egy új sikercsapat alapjait. Nem volt egyszerű a helyzete, ám ő belevágott. 1984. tavaszán a csapattal nem tudott a bajnokságban előrébb lépni, de legalább hátrébb sem esett, az új bajnokságnak viszont nagy reményekkel vágott az alaposan megfiatalított csapatával. A remények hamar elszálltak, az új, megfiatalított csapat is a Fradi számára egészen szokatlan módon nem a dobogós helyekért, hanem a kiesés elkerüléséért küzdött. A klubvezetés 1985. tavaszán úgy gondolta, a kiesés rémét mindenképp el kell hessegetni, ám ennek irányítását másra bízták, Vincze Gézát felállították a kispadról, miután a kiesőhelytől egyetlen ponttal állt feljebb a csapat. Vincze Géza ezután egészen Algériáig “menekült” öt évig ott dolgozott. 1990-ben a Fradi visszahívta egykori sikereinek a helyszínére, az utánpótlásba, ahol újabb öt esztendőt töltött el.  Ahogy korábbi utánpótlásbeli évei alatt is, ekkor is tanult, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi és Diplomáciai Tudományok Intézete BIGIS gazdaságdiplomáciai szakán 1995-ben szerzett újabb diplomát. 1995-től 1999-ig a tudását Irakban kamatoztatta, onnan hazatérvén a Szombathelyi Haladásnál lett újra magyar élvonalbeli csapat edzője 2001-ig.

Vincze Géza élete azt is példázza, hogy tanulni sohasem késő, a tanulást nem lehet befejezni, 2004-ben újabb tanulmányokat kezdett a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájában. Szakképzettségeinek listája ily módon egészen lenyűgöző, testnevelő tanár, szociálpszichológus, közgazdász, külügyi szakértő és labdarúgó szakedző, 1998. óta a nevelés- és sporttudományok doktora, aki négy nyelven is beszél.

---

 30. Dr. Sárosi László

Született: 1932.02.27. Budapest

Meghalt: 2016.04.02.

FTC vezetőedzője: 1985. március 25-től – 1985. június 30-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	11	5	3	3	14	11	13	59,1 %
Magyar_Kupa	1	0	0	1	1	2	0	0 %
Összesen	12	5	3	4	15	13	13	54,2 %

Eredmények:
1 x bajnoki 13. helyezés

---

Vincze Géza után egy tapasztalt edzőt keresett a vezetőség, akit képesnek véltek arra, hogy a legnagyobb szégyentől megmentse a csapatot. Sokan csodálkoztak akkoriban, hogy ezt a tapasztalt edzőt “házon kívül” találták meg, az “ősvasasos” Sárosi László személyében. Lehet, fradista kötődésű ember nem is vállalta volna a feladatot? Nem tudni, az viszont tény, hogy Sárosi László jött, látott és benntartotta a csapatot.

Sárosi László a Vasas balhátvédje volt, aki, 1956 és 1965 között 46 alkalommal játszott a magyar válogatottban, tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt együtteseknek is. Jellemzője volt, hogy mindig sportszerűen játszott, aki kiváló képességekkel volt megáldva, kitűnően helyezkedett, mindkét lábbal biztosan rúgott, jól fejelt. Mindehhez nagy gyorsaság, rendkí­vüli lelkiismeretesség, taktikai érettség és fegyelmezettség járult. Ellenfeleit szorosan őrizte, de nem feledkezett meg a korszerű hátvédjáték támadással kapcsolatos követelményeiről sem. Mint balszélső kezdte pályafutását, a csatársorban szerzett tapasztalatait hátul is jól hasznosí­totta. Ügyesen vezette fel a labdát és pontosan ívelte a kapu elé. Balszerencséjére elég sok sérülés érte, amelyek miatt rövidebb-hosszabb pihenésre kényszerült. Visszavonulása után befejezte egyetemi tanulmányait és doktorátust szerzett.

Játékos-pályafutását 1966-ban fejezte be, majd edzősködni kezdett a Vasas ifjúsági csapatainál, bár nem készült edzőnek. 1968-ban már felnőtt csapatot irányított, az akkor másodosztályú Debrecent próbálta az első osztályba juttatni, nem sikerült. Utána 1971-ig ugyancsak a másodosztályban, de már Budapesten a Szállí­tók csapatával dolgozott. 1971-ben felkérték az ifjúsági válogatott irányí­tására, majd hamarosan az utánpótlás-együttest is rábí­zták az aktuális EB-sorozatban. Igazából ekkor futott be edzőként, aki jól felépí­tett csapatot alakí­tott ki, bizonyí­tva, hogy a sokat szapult utánpótlásból igenis lehet számottevő nemzetközi eredményekre képes együttest kiállí­tani. Az 1974-es tavaszi mérkőzéseiket már kisebbfajta futball-láz kí­sérte, a szurkolók egyre jobban magukénak érezték a kezdetben nem túl sokra taksált fiatalokat. A fiatalokkal elért siker után 1974-ben elfogadta a Szombathelyi Haladás invitálását, mert szerette volna magát kipróbálni az első osztályban. Öt sikeres évet töltött Szombathelyen, majd az akkor élvonalbeli újonc Volán kispadjára ült le, akiket sikeresen az első osztályban tartott. Ezután a másodosztályba kiesett nagyhírű csapat, az MTK csapatát vette át, akiket azonnal visszavezetett a legjobbak közé. Szerette a nehéz, kockázatos feladatokat és rendre meg is oldotta őket. Ezért is fogadta el 1985. tavaszán a nagy bajba jutott Ferencváros hívását.s Tette ezt annak ellenére, hogy egészen addig játékosként és edzőként is mindig csak ellenfele volt a zöld-fehér együttesnek. Nem volt semmi ideje, azonnal eredményeket kellett produkálnia, amelyet meg tudott oldani a csapattal, már két fordulóval a vége előtt biztossá vált a bentmaradás.

A Fradi után egy évre Kuvaitba ment, majd hazatérve az addigiakhoz hasonlóan rizikós feladatokat vállt. 1986-tól kezdődően öt év alatt három csapatot hozott fel a másodosztályból, a Szegedet, a Volánt és a Haladást. Az 1991-es szombathelyi siker után a feljutás ellenére a vezetők megköszönték az addigi munkáját, nem hosszabbítottak vele. Ez a “pofon” sok volt neki, ezután már csak az alsóbb osztályú BKV Előre csapatánál dolgozott 1996-ig, utána visszavonult. A családjával Németországban telepedett le, ott élt a haláláig.

---

 31. Rákosi Gyula

Született: 1938.10.09. Budapest

FTC vezetőedzője: 1987. október 20-tól – 1990. június 30-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	80	39	21	20	133	82	99	61,9 %
Magyar Kupa	12	7	1	4	20	11	15	62,5 %
Nemzetközi_kupa	6	1	2	3	11	12	4	33,3 %
Nemzetközi_díj	27	17	2	8	72	37	36	66,7 %
Hazai_díj	3	1	0	2	11	8	2	33,3 %
Összesen	128	65	26	37	247	150	156	60,9 %
+Hazai edző	34	23	4	7	110	47	50	73,5 %
Mindösszesen	162	88	30	44	357	197	206	63,6 %

Eredmények:
1 x bajnoki 2. helyezés
1 x bajnoki 3. helyezés
1 x bajnoki 5. helyezés
1 x Magyar Kupa 2. helyezés
1 x Nemzetközi torna, Antwerpen 3. helyezés
1 x OTP Budapest ’95 Kupa győzelem

---

Rákosi Gyula az ősfradista. Ősfradista, mert a Ferencváros saját nevelésű játékosa, aki 1957-ben mutatkozott be az első csapatban, a Fradin kívül más klubcsapatban nem futballozott. 1957 és 1972 között négyszeres magyar bajnok, kétszeres kupagyőztes, részese volt a Fradi nagy nemzetközi sikereinek, azaz 1965-ben VVK győztes, 1968-ban VVK-döntős, 1972-ben UEFA-kupa elődöntős volt. 1960 és 1968 között 41 alkalommal szerepelt a magyar nemzeti tizenegyben, 1960-ban a római olimpián a bronzérmes csapat tagja volt. Kétszer vett részt világbajnokságon, 1962-ben és 1966-ban. Ugyancsak tagja volt az 1964-ben Európa-bajnoki bronzérmes csapatnak.

Játékos-pályafutása után 1973-ban a Fradiban kezdte edzői karrierjét, mint annyian előtte, az utánpótlásban, ahol 1976-ig dolgozott. 1977 és 1980 között is maradt az utánpótlásban, ám már az MLSZ alkalmazásában, mint a magyar ifjúsági válogatott vezetőedzője. 1980 és 1982 között a Kecskeméti SC vezetőedzőjeként tevékenykedett, majd visszatért a Fradihoz, mint Novák Dezső pályaedzője. Egy év múlva, 1983-ban Kuvaitból kapott ajánlatot az El-Nasszr csapatától, amelyet elfogadott, két évig ott dolgozott. Hazatérvén újra az MLSZ ifjúsági kapitányi posztja várta, amelyet 1987-ben a magyar hölgyekre cserélt, ugyanis a magyar női labdarúgó válogatott szövetségi kapitányának nevezték ki, amely pozícióban csak néhány hónapot dolgozott. Nem, nem a hölgyekből lett elege, a Fradi hívta edzőnek. Érdekes volt a szituáció, mert a nyilatkozatok szerint páros vezetés volt, az Albert-Rákosi duó, ahogy korábban a pályán, ezúttal a pálya széléről irányított, Albert Flórián szakosztály-igazgatóként, Rákosi Gyula, mint közvetlen segítője, edzőként. Ma erre azt mondanánk, csupán pályaedzőként dolgozott. Ám az élet az első pillanattól felülírta a papírokat, a pályaedző nemcsak edzést vezetett, hanem összeállításokban gondolkodott, a mérkőzéseken “meccselt”, tehát vezetőedzőként ténykedett. Hogy legyen tényleges pályaedző is, Rákosi Gyula maga kérte a régi harcostárs és barát Szűcs Lajos szerződtetését. Idővel aztán papíron is az élet rendezte valósághoz igazították a dolgokat, Rákosi Gyula valóban vezetőedző lett.

A Fradiból a szerződése lejártával távozott, mert azt nem újították meg, pedig ő teljesítette a tőle elvártakat, a dobogóra vezette a nehéz anyagi helyzetben levő csapatot, ám az új tőkeerős szponzor másban gondolkodott. Ezután egy évig a Tatabányát vezette, 1992 és 1994 között a III. Kerületi TTVE edzője volt. 1994-ben végleg hazatért, újra a Ferencvárosban, újra az utánpótlásban dolgozott és dolgozik, nem elsősorban edzőként, hanem szaktanácsadóként.

---

 32. Nyilasi Tibor

Született: 1955.01.18. Várpalota

FTC vezetőedzője: 1990. július 1-től – 1994. június 30-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	120	68	28	24	207	101	164	68,3 %
Magyar Kupa	34	24	6	4	69	25	54	79,4 %
Nemzetközi_kupa	12	3	2	7	14	21	8	33,3 %
Nemzetközi_díj	14	11	3	0	36	10	25	89,3 %
Hazai_díj	6	4	2	0	26	7	10	83,3 %
Összesen	186	110	41	35	352	164	261	70,2 %
+Hazai edző	52	48	2	2	292	38	98	94,2 %
Mindösszesen	238	158	43	37	644	202	359	75,4 %

Eredmények:
1 x magyar bajnok
3 x Magyar Kupa győztes
1 x Magyar Szuperkupa győztes
1 x bajnoki 2. helyezés
1 x bajnoki 3. helyezés
1 x bajnoki 4. helyezés
1 x Magyar Szuperkupa 2. helyezés
1 x OTP Budapest ’95 Kupa győzelem
1 x Szerencsejáték Rt. – TS’91 nemzetközi torna 2. helyezés
2 x Báder Fogadó-Kupa győzelem

---

FTC vezetőedzője: 1997. június 9-től – 1998. december 17-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	51	28	13	10	93	64	69	67,6 %
Magyar Kupa	3	1	0	2	3	5	2	33,3 %
Nemzetközi_kupa	10	7	0	3	27	12	14	70,0 %
Nemzetközi_díj	9	4	2	3	20	15	10	55,6 %
Hazai_díj	4	4	0	0	21	4	8	100 %
Összesen	77	44	15	18	164	100	103	66,9 %
+Hazai edző	21	17	0	4	77	20	34	81,0 %
Mindösszesen	98	61	15	22	241	120	137	69,9 %

Eredmények:
2 x bajnoki 2. helyezés

---

Edzői korszakok összesen

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	171	96	41	34	300	165	233	68,1 %
Magyar Kupa	37	25	6	6	72	30	56	75,7 %
Nemzetközi_kupa	22	10	2	10	41	33	22	50,0 %
Nemzetközi_díj	23	15	5	3	56	25	35	76,1 %
Hazai_díj	10	8	2	0	47	11	18	90,0 %
Összesen	263	154	56	53	516	264	364	69,2 %
+Hazai edző	73	65	2	6	369	58	132	90,4 %
Mindösszesen	336	219	58	59	885	322	496	73,8 %

---

Nyilasi Tibor, bár Várpalotán született, de Budán, a Vízivárosban nőtt fel, ott kezdett focizni. 1965-ben édesapja vitte el a margitszigeti Úttörő Stadionba, ahol 1970-ig volt igazolt játékos.  1970-ben Kertész János, a Ferencváros ifjúsági csapatának akkori edzője látta egy mérkőzését és a zöld-fehérekhez hívta. Nyilasi Tibor Fradi-szurkolóként boldogan szerződött az Üllői útra. Tehetségére jellemző, hogy a Fradi ifiben korosztályt is ugrott és 1955-ös születése ellenére az 1953-as korosztálynál vették figyelembe. Érdekesség, hogy első Fradin belüli edzője az a Rákosi Gyula lett, akit jóval később váltott a Fradi kispadján. A felnőttek között 1973-ban mutatkozott be. Két bajnoki cím, valamint három Magyar Kupa megszerzése után, 1981-ben 30 találattal ő lett a magyar bajnokság gólkirálya és ő kapta ebben az esztendőben az “Európai Ezüstcipőt” is. Szerepelt az 1975-ben Kupagyőztesek Európa-kupája döntőt játszó FTC-ben, továbbá az 1978-as és az 1982-es világbajnokságokon is. 1983-ban szerződést ajánlott neki az Austria Wien, amelyben 1987-ig szerepelt és nyert három osztrák bajnoki címet.

Fiatalon kapta meg az első igazi edzői feladatát a Fradiban, ahol 1990-től 1994-ig címhalmozó volt, egy bajnoki címet, három kupagyőzelmet és egy Szuperkupa-győzelmet ért el vezetőedzőként. Ezek után sokakat ért meglepetésként, hogy 1994. tavaszán közölte, a szezon végén távozik a csapattól, így utolsó mérkőzése a hírhedtté vált kispesti kupadöntő lett, ahol a győzelem után a rendőrök szó szerint szétverték az ünneplő tömeget, játékosokat és szurkolókat egyaránt. 1997-ben visszatért, ám ekkor már nem tudta korábbi sikereit megismételni, bár a bajnokságban ezüstérmes lett a csapattal, a szurkolók mégis “kikezdték”, így 1998. decemberében a vezetőség felállította a kispadról. Azóta sehol nem vállalt edzői feladatot, a tapasztalatával és szaktudásával tévés szakkommentátora lett. 2002 és 2007 között az MLSZ utánpótlásért felelős szakfelügyelőjeként is dolgozott. 2013 januárjában tagja lett az UEFA szakmai bizottságának, majd 2014. szeptemberétől Dárdai Pál szövetségi kapitány szakmai stábjában tevékenykedett. Folyamatosan tagja az MLSZ elnökségének, szakmai téren számot tartanak a véleményére.

---

 33. Mucha József

Született: 1951.10.25. Máza

FTC megbízott vezetőedzője: 1996. szeptember 5-től – 1996. szeptember 10-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	1	0	1	0	1	1	1	50,0 %
Nemzetközi_kupa	1	1	0	0	3	1	2	100 %
Összesen	2	1	1	0	4	2	3	75,0 %

Eredmények:
1 x bajnoki 3. helyezés

---

FTC vezetőedzője: 1999. június 19-től – 1999. augusztus 29-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	4	1	1	2	6	6	3	37,5 %
Nemzetközi_kupa	2	1	1	0	4	2	3	75,0 %
Nemzetközi_díj	2	1	1	0	3	2	3	75,0 %
Hazai_díj	3	3	0	0	14	3	6	100 %
Összesen	11	6	3	2	27	13	15	68,2 %
+Hazai edző	8	8	0	0	33	11	16	100 %
Mindösszesen	19	14	3	2	60	24	31	81,6 %

Eredmények:
1 x bajnoki 5. helyezés

---

Edzői korszakok összesen

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	5	1	2	2	7	7	4	40,0 %
Nemzetközi_kupa	3	2	1	0	7	3	5	83,3 %
Nemzetközi_díj	2	1	1	0	3	2	3	75,0 %
Hazai_díj	3	3	0	0	14	3	6	100 %
Összesen	13	7	4	2	31	15	18	69,2 %
+Hazai edző	8	8	0	0	33	11	16	100 %
Mindösszesen	21	15	4	2	64	26	34	81,0 %

---

Mucha József az akkor Tolna megyéhez tartozó Mázán. Szülőhelyén kezdett focizni és innen került Dorogra, ahol a helyi utánpótlás csapatban folytatta pályafutását. Tehetségére hamar felfigyelt a felnőtt csapat akkori edzője, aki már 17 évesen játéklehetőséget adott számára a felnőttek között. Hamarosan meghívást kapott az ifjúsági válogatottba, így fedezte fel a Ferencváros. A ferencvárosi színekhez 11 évig hű maradt, 1970-től 1980-ig játszott a csapatunkban, így lett kétszeres magyar bajnok és négyszeres kupagyőztes, természetesen tagja volt az 1974/75-ös szezonban a KEK döntőig menetelő csapatnak. A magyar válogatottban 1974 és 1981 között 6 alkalommal szerepelt, jelentős része volt az 1982-es spanyolországi világbajnokságra való kijutásban, ahová azonban nem vitték ki. 1981-ben két évig a belga KSV Waregem csapatában profiskodott. 

A Testnevelési Egyetemen szerezte labdarúgó-edzői diplomáját, majd 1983-tól a Fradinál dolgozott edzőként. Először a serdülő csapatnál dolgozott, majd 1990-től Nyilasi Tibor, később Novák Dezső pályaedzője volt. 1996-ban ebbéli funkciójában kérték fel ideiglenes vezetőedzőnek Varga Zoltán érkezéséig. 1998-ban egy szezon erejéig a Tiszaújváros csapatát edzette. 1999-ben azonban ténylegesen őt nevezték ki vezetőedzőnek, amely nem tartott sokáig, a gyenge bajnoki rajt miatt beadta a lemondását, amit ugyan nem fogadtak el, de elkezdtek új vezetőedző után nézni, akit meg is találtak Stanko Poklepovic személyében, akinek az addigi vezetőedző, Mucha József a pályaedzője lett. 2001-től egy évig Siófokon dolgozott. 2002-ben nagypályáról kispályára váltott a Rubeola FC Csömör futsal bajnokcsapat, egyben a magyar futsal válogatott kinevezett szövetségi edzője lett. 2010-től újra visszatért a zöld gyep melletti kispadra, először Pécsett, majd Kozármislenyben, mindkét helyen pályaedzőként segítette a munkát. 2014-óta nyugdíjasként él, a futballal és a Fradival való kapcsolatot a Baráti Kör jelenti neki, ahol 2018. óta titkárként is dolgozik.

---

 34. Varga Zoltán

Született: 1945.01.01. Vál

Meghalt: 2010.04.09. Budapest

FTC vezetőedzője: 1996. szeptember 11-től – 1997. június 9-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	29	19	7	3	57	28	45	77,6 %
Magyar Kupa	6	3	1	2	18	8	7	58,3 %
Nemzetközi_kupa	3	1	1	1	5	8	3	50,0 %
Nemzetközi_díj	14	4	4	6	20	29	12	42,9 %
Hazai_díj	1	1	0	0	3	1	2	100 %
Összesen	53	28	13	12	103	74	69	65,1 %
+Hazai edző	8	7	0	1	16	6	14	87,5 %
Mindösszesen	61	35	13	13	119	80	83	68,0 %

Eredmények:
1 x bajnoki 3. helyezés

---

Varga Zoltán a Ferencváros saját nevelésű játékosa volt, aki már gyermekként ámulatba ejtette az akkor még a gyermekek meccseit is szép számmal látogató nézőket. Ők már akkor látták, hogy egy készülő futball-zsenit látnak játszani, hisz olyan megoldásokat mutatott be a pályán, amelyeket tanulni nem lehetett, sőt megtanítani sem, amelyekre egyszerűen születni kellett. Jól látták, Varga Zoltán be is futotta a pályáját, ennek ellenére az is tény, sokkal többre vihette volna, ha… Igen, a ha után többféleképpen lehetne folytatni a mondatot. Ha nem abban a korban él, ha elfogadják a különcnek tűnő természetét, ha jobban megfért volna egymással a két zseni (Albert és Varga), ha és ha és ha. De az életben nem lehet a feltételes módra hivatkozni, Varga Zoltán is azt a pályát futotta be, amely neki kijelöltetett. Tudjuk, már 16 és fél esztendősen bemutatkozott a Fradi első csapatában, hiszen a korábbi ifi edzője, Mészáros József látta benne a tálentumot. Tudjuk, 1968-ig, amíg itthon csodálhatták a játékát, a Fradival elért négy magyar bajnoki címet és azt a fantasztikus, máig utolérhetetlen VVK-sikert. Emellett 12-szeres magyar válogatott volt, olimpiai arany és EB bronzérmes. Aztán 1968-ban, pont az olimpián elhagyta a csapatot, akkori szóhasználattal disszidált, ami miatt idehaza egyik pillanatról a másikra persona non grata, kiátkozott lett. Hosszú eltiltást kényszerítettek rá, ami mást biztosan megtört volna, ám őt nem. A letiltás után Berlinben, a Hertha csapatában lett ünnepelt sztár 1970-től 1972-ig, ám ott bundabotrányba keverték, eltiltották. Azt nem tiltották meg neki, hogy külföldre igazoljon, Skóciában, Aberdeen városában ma is legendákat mesélnek arról, miket művelt a pályán. 1973-ban az akkor európai élcsapat, az Ajax nem kisebb játékos pótlására igazolta le, mint Johan Cruyff. 1974-ben visszatért Németországba a Borussia Dortmund csapatához, akik akkor a másodosztályban szerepeltek. Varga Zoltán a játékával hozzásegítette őket a feljutáshoz, ám a Bundesligában az edzője nem osztott már neki lapot. Ezért 1977-ben előbb a másodosztályú Augsburg, majd a belga Genk csapatához igazolt. 

Ugyancsak 1977-ben végzett az akkor Európa legelőkelőbb edzőképzőjének számító kölni főiskolán, majd elkezdte edzői karrierjét. Első csapata a német sokadosztályú Brambauer volt, ahol 1978-tól 1980-ig játékosedzőként tevékenykedett. Ezután következett Németországban a Münster, majd az Ingolstadt. A csapatnevekből is érezhető, ebből megélni nem volt könnyű, ezért Varga Zoltán váltott, 1984-től egy biztosítótársaság üzletkötőjeként dolgozott, miközben a Bayern München öregfiúk csapatában “futballozgatott”. 1991-ben Münchenben újra kispadot kapott, 1993-ig az MSV München edzéseit vezette. Aztán megint csend, majd 1995. őszén jött a nagy durranás, hazahívta a Ferencváros. Sokan emlékeztek még a futballista Vargára, sokan csodát vártak tőle, aki majd minden zsenialitását átplántálja a játékosokba. Edzői hitvallása az volt, hogy egy mozgékony, gyors csapatot épít, mivel ezt tartotta az eredményesség alapjának. Igaza volt, de ezt mégsem tudta a Fradival, a Fradinál megvalósítani. Sokan voltak vele, de sokan ellene is, olyan közegben kellett dolgoznia, ahol nem tudott kiteljesedni. Ultimátumot kapott, amit ugyan nem teljesített, de akkor még nem tudták elmozdítani, mert tömegek mozdultak meg mellette. Végül a szezon végén, hiába érte el a dobogós helyezést, elküldték.

A Fradi után nem ment vissza Németországba, maradt idehaza. Először 1997-ben a Honvéd, majd 1998-ban a Dunaferr kispadjára ült le, utóbbi helyen ő rakta le a később az első osztályban bajnokságot nyert együttes alapjait. 2000-ben rövid ideig a Diósgyőr, majd 2001-től a Győri ETO szakmai vezetője volt, de 2003-tól “megcsömörlött” a magyar futballviszonyoktól, onnantól kezdve ha vállalt egyáltalán szakmai munkát, azt szigorúan a legalsóbb osztályokban tette vagy éppen gyerekekkel foglalkozott. Mindig, mindent a pályán mutatott be a játékosainak, akik sokszor csak bámulták, mi mindent is lehet megtenni a labdával. Ha nem edzést vezetett, akkor is futballozott, rendszeres résztvevője volt az öregfiúk mérkőzéseknek. A halál is egy ilyen mérkőzésen, a pályán jött el érte.

Hamvai a Szent István Bazilika altemplomában nyugszanak.

---

 35. Marijan Vlak

Született: 1955.10.23. Sisak (Sziszek)

FTC vezetőedzője: 1998. december 29-től – 1999. június 16-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	17	11	1	5	31	19	23	67,6 %
Nemzetközi_díj	7	3	2	2	10	8	8	57,1 %
Összesen	24	14	3	7	41	27	31	64,6 %
+Hazai edző	12	10	2	0	38	8	22	91,7 %
Mindösszesen	36	24	5	7	79	35	53	73,6 %

Eredmények:
1 x bajnoki 2. helyezés

---

Marijan Vlak a Ferencváros első külföldi vezetőedzője volt. Fontos a vezetőedző kitétel, hiszen erőnléti edzőként még az ősidőkben dolgozott az FTC mellett az angol Barney Gannon. Van azonban még valami, amiben a horvát nemzetiségű Vlak első volt a Fradi edzői között, ő volt ugyanis az első, aki játékos korában kapus volt. Nem volt “vándormadár”, hiszen játékosként mindössze három klubja volt, az első 1966 és 1972 között a Mladost Petrinja, táhát itt nevelkedett, majd 1973 és 1988 között a horvát élcsapat, a Dinamo Zagreb játékosa volt, ahonnan 1988-ban levezetni ment a HNK Segesta csapatához. 

Edzőként szintén a Dinamo volt első klubja, ahol az 1997/98-as szezonban vezetőedzőként dolgozott és lett bajnok. Utána a horvát válogatott kapusedzője volt az 1998-as világbajnokságon. 1999-ben nem volt könnyű feladata a Fradinál, egyrészt mert számára ismeretlen volt a közeg, másrészt, mert a bajnokság 7. helyén vette át a csapatot és mindenki azt várta tőle, hogy a dobogóra vezesse. Ezt a feladatot sikerrel teljesítette, hiszen a bajnokság végén ezüstérmes lett a csapatával, ám az idény végén, még a bajnokság vége előtt már újra a horvát Dinamoval tárgyalt, hogy ott lesz pályaedző, ezért a Fradinál szóba sem került a szerződéshosszabbítása. A horvátoknál újra csak egy szezonon keresztül dolgozott, ám megint horvát bajnoki címet ünnepelhetett. 2001-ben nem volt munkája, 2002-ben néhány hónap erejéig harmadszor is visszatért a Dinamóhoz. 2002 és 2006 között nem kapott sehol kispadot, 2006-ban elfogadta a szlovák Zilina (Zsolna) invitálását, ám még ugyanabban az évben újra Magyarországra került, a Videotonhoz, ahonnan 2007-ben távozott. Egy évig nem volt állása, majd negyedszer is a Dinamo edzője lett 2009-ig, érdekesség, hogy mind a négy zágrábi korszakában bajnok lett a csapatával, mint ahogy az is, hogy ezek ellenére sem maradt vagy maradhatott a következő szezonban is a kispadon. 2011-ben újra Magyarország, újra Budapest volt a célállomás, ezúttal a Vasas kispadjára ült, ahol 2012. januárban menesztették, majd áprilisban újra kinevezték, ám a csapatán semmi sem segített, kiestek az élvonalból. 2013-tól újra a Dinamo Zagreb a munkáltatója, ám nem edzőként, hanem az akadémiájuk igazgatójaként, majd 2016-tól sportigazgatóként dolgozik.

 36. Stanko Poklepovic

Született: 1938.04.19. Split

Meghalt: 2018.12.24. Split

FTC vezetőedzője: 1999. augusztus 29-től – 2000. május 27-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	29	14	7	8	59	33	35	60,3 %
Magyar Kupa	2	1	0	1	2	4	2	50,0 %
Nemzetközi_kupa	2	0	1	1	2	4	1	25,0 %
Nemzetközi_díj	6	3	1	2	5	4	7	58,3 %
Hazai_díj	1	1	0	0	6	0	2	100 %
Összesen	40	19	9	12	74	45	47	58,8 %

Eredmények:
1 x bajnoki 5. helyezés

---

Játékos pályafutását 1958 és 1972 között teljes egészében szülővárosa, Split munkáscsapatában, az RNK Splitben töltötte. Edzői pályafutása is itt kezdődött, 1969-ben még igazolt labdarúgóként kezdte a csapatot vezetni, három évig volt játékos-edző. Közben hajómérnöki diplomát is szerzett, ám a jövőjét mégis a futballban képzelte el. 1974-ben a Hajduk Split csapatánál lett edző, ott dolgozott 1986-ig. Utána Jugoszlávián belül váltott, előbb Montenegróban, a Buducnost Titograd, majd Bosznia-Hercegovinában a Borac Banja Luka kispadjára ült, előbbire három, utóbbira egy szezon erejéig. Ezután Ciprus következett, ahol az Apoel edzéseit irányította egy évig, majd 1991-től 1993-ig újra a Hajduk következett, amellyel 1992-ben megnyerte az első horvát bajnokságot. Közben, ugyancsak 1992-ben horvát szövetségi kapitánynak is felkérték, amely pozíciót 1994-ben az iráni szövetségi kapitányira cserélte egy idényre. 1995-ben nem jött el Iránból, átvette a Persepolis csapatát, amellyel kétszer egymás után iráni bajnokságot nyert. 1997-ben Szlovénia volt a következő állomáshelye, ahol a Publikum Celje csapatát irányította egy évig, majd 1998-tól ugyancsak egy évig a horvát NK Osijek (Eszék) következett, akikkel horvát kupát nyert. Ezt a csapatot hagyta el a Ferencváros kedvéért 1999-ben. Sajnos, nálunk nem tudott hasonló eredménysort felmutatni, a magyar kupasorozatból és az UEFA-Kupából hamar kiesett, a bajnokság végén pedig csupán az 5. helyre futott be. Így egyáltalán nem volt csoda, hogy nem marasztalták, az utolsó bajnoki után elköszönt, folytathatta vándorlását a világ kispadjain. Ezután már nem keresett “új országot”, viszont a régiekben gyakran megfordult. 2001-ben visszament Iránba a Sepahan csapatához, majd 2002-ben újra az Eszékhez. A 2005-ös év újra a Sepahan kispadján találta, majd 2009-ben egy harmadik iráni csapat, a Damash Gilan kispadjára ült le. Végül 2010-ben és 2015-ben rövid ideig újra a Hajduk Split irányítását bízták rá, előbbi évében újra Horvát Kupát nyert, az utóbbi azért érdekes, mert akkor már 77 éves volt, ezzel akkoriban a világ legidősebb élvonalbeli csapatot irányító edzője volt. 

Gyakorlatilag a haláláig dolgozott, a munka volt betegségére a gyógyír, mert ahogy akkor írták, hosszan tartó betegség után 2018. december 24-én hunyt el Splitben.

 37. Csank János

Született: 1946.10.27. Ózd

FTC vezetőedzője: 2000. május 30-tól – 2001. december 11-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	58	28	15	15	94	65	71	61,2 %
Magyar Kupa	5	3	1	1	15	3	7	70,0 %
Nemzetközi_kupa	2	0	2	0	0	0	2	50,0 %
Nemzetközi_díj	18	9	6	3	42	21	24	66,7 %
Hazai_díj	2	2	0	0	9	2	4	100 %
Összesen	85	42	24	19	160	91	108	63,5 %

Eredmények:
1 x magyar bajnok
1 x bajnoki 2. helyezés

---

FTC vezetőedzője: 2007. július 4-től – 2008. április 16-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
NB II bajnoki	22	12	7	3	45	27	31	70,5 %
Magyar Kupa	5	2	2	1	10	4	6	60,0 %
Nemzetközi_díj	5	3	0	2	6	4	6	60,0 %
Hazai_díj	1	1	0	0	4	0	2	100 %
Összesen	33	18	9	6	65	35	45	68,2 %

Eredmények:
1 x NB II bajnoki 3. helyezés

---

Edzői korszakok összesen

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	58	28	15	15	94	65	71	61,2 %
NB II bajnoki	22	12	7	3	45	27	31	70,5 %
Magyar Kupa	10	5	3	2	25	7	13	65,0 %
Nemzetközi_kupa	2	0	2	0	0	0	2	50,0 %
Nemzetközi_díj	23	12	6	5	48	25	30	65,2 %
Hazai_díj	3	3	0	0	13	2	6	100 %
Összesen	118	60	33	25	225	126	153	64,8 %

---

Csank János Ózdon született, már gyermekkorában sokat focizott, természetes, hogy labdarúgó lett. Eleinte a mezőnyben játszott, később azonban a kapuba állt. Védett az Ózdi Kohászban az NB II-ben, a DASE (Debreceni ASE) csapatában, alsóbb osztályban 1965-től 1969-ig. Egy év veszprémi kitérő után visszatért Ózdra, újra a Kohászhoz 1972-ig, majd hét esztendőn keresztül az Egri Dózsa kapusa volt. Egykori csapatai ingáztak az első és a másodosztály között, ám a sors úgy hozta, hogy ő mindig abban védett, amelyik éppen az alsóbb osztályban játszott.

Pályafutása végén már tudatosan készült az edzői hivatásra, annak ellenére, hogy a futball mellett agrármérnöki diplomát is szerzett, azonban amint az közismert, életét a futballnak szentelte. Edzőként 1983-ban Egerben kezdett, három év után váltott, Békéscsabára tette át a székhelyét. Itt is három esztendőt töltött el, immáron egy nagy sikerrel, 1988-ban csapatával megnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát. Békéscsaba után hat esztendeig a Vác csapatát vezette, ahol legnagyobb sikere az 1994-ben megnyert bajnoki cím, ami mellett kupadöntők és második helyek jelezték a szakmai munka nívóját. 1995-ben Görögországba szerződött, a Proodeftiki Pireusz másodosztályú csapatához. Ez a munka hozzá képest rövid ideig, nem egészen egy esztendeig tartott. Hazatérve elfogadta az MLSZ vezetőinek hívását a szövetségi kapitányi posztra, amit korábban még a Vác edzőjeként háromszor is visszautasított. 19 mérkőzésen vezette a magyar válogatottat, mérlege 6 győzelem, 3 döntetlen és 10 vereség. Vezetésével jutottunk el az 1998-as VB-re kvalifikáló selejtezőkben a pótselejtezőkig, amelyekre sem ő, sem a magyar labdarúgó közvélemény nem emlékszik szívesen, hiszen Jugoszláviától két súlyos vereséget szenvedtünk. Ezután folytatódott klubedzői karrierje. 1998-ban egy esztendeig újra Vácott, majd egy esztendeig a Videoton csapatánál, ahol bajnoki címet nyert az NB II-ben. Az NB I-ben azonban mégsem a fehérváriakat vezette, hanem a Ferencvárost, nem is akárhogy, egészen a bajnoki címig. A bajnokság utáni évben az őszi szezonban bontottak vele szerződést, azonban rövid ideig maradt munka nélkül, az akkor másodosztályú Siófok szerződtette. A Siófokot az első évében visszahozta az NB I-be, ez a bravúr már a negyedik volt, három különböző csapattal (Eger kétszer, Videoton, Siófok). További állomáshelyei: Székesfehérvár (újra a Videoton, immár az NB I-ben), 2003/04, Sopron (2005), Győr (2005/06), Diósgyőr (2006/07). Ezután jött másodszor is a Fradihoz, immáron az NB II-be, azzal a céllal, hogy pályafutása során egy negyedik csapatot is, ötödik alkalommal visszajuttasson az NB I-be. Sajnálatos módon, ez pont a Fradival nem sikerült neki. Innen Zalaegerszegre került, ahol 2011-ig dolgozott a ZTE edzőjeként. 2012-ben egy idény erejéig az NB II-es Gyirmót edzője lett, majd 2013-tól 2015-ig újra Vácon dolgozott. 2015/16-ban újra egy régi helyszínre, Zalaegerszegre tért vissza, hogy utána megint Vác következzen. Azóta, egy esztendei gyöngyösi kitérővel ott dolgozik, 2021-től szakmai igazgatóként.

 38. Garami József

Született: 1939.08.09. Pécs

FTC vezetőedzője (szakmai igazgatóként): 2001. december 11-től – 2003. december 23-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	64	39	14	11	105	48	92	71,9 %
Magyar Kupa	8	5	2	1	13	8	12	75,0 %
Nemzetközi_kupa	10	5	3	2	18	6	13	65,0 %
Nemzetközi_díj	16	8	6	2	22	16	22	68,8 %
Hazai_díj	4	3	1	0	12	3	7	87,5 %
Összesen	102	60	26	16	170	81	146	71,6 %

Eredmények:
1 x magyar bajnok
2 x Magyar Kupa győzelem
2 x bajnoki 2. helyezés

---

Garami József játékos karrierjét röviden le lehet írni. 1953-ban kezdte el a futballt a Pécsi Dózsa csapatában ahol tíz évig játszott. 1964-ben rövid ideig a Pécsi VSK labdarúgója volt, majd 1965-ben a Komlói Bányász játékosa lett. 1966-ban tért vissza a PVSK-hoz, majd itt is fejezte be pályafutását 1967-ben.

Annál hosszabban kell viszont írni az edzői karrierjéről, mert ezen a téren sokkal jelentősebbet alkotott. Tudatosan készült erre a pályára. A pécsi ciszterci gimnáziumban érettségizett, majd 1964-ben végzett a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar–orosz–testnevelés szakán. Első edzői állását a Pécsi Sportiskolánál kapta, ahol utánpótlásedzőként dolgozott. 1976-ban szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Főiskolán. 1973-ban régi csapatánál, a Pécsi Dózsánál, illetve annak későbbi jogutódjánál, a Pécsi MSC-nél lett utánpótlásedző, majd 1985-ben a felnőtt csapat vezetőedzője. Érdekesség, első mérkőzésén a kiesés elől menekülő PMSC épp a Ferencvárossal játszott és ért el döntetlent.. 1992-ig tartó pécsi edzősége idején élte el a pécsi labdarúgás a legsikeresebb időszakát, aminek csúcsa egy bajnoki második helyezés volt. Még a pécsi munkája idején, 1987-ben, öt mérkőzés erejéig a magyar labdarúgó válogatott megbízott szövetségi kapitánya is volt. 1985-ben mesteredzői címet szerzett.

1993-ban az Újpesti TE vezetőedzőjévé nevezték ki, majd 1996-ban lett először az MTK vezetőedzője, ahol bajnoki címet szerzett az együttessel. Ugyanebben az évben az MLSZ edzőbizottságának elnökévé választották. 1998-ban a Győri ETO FC szakmai igazgatójává, 1999-ben pedig a klub vezetőedzőjévé nevezték ki. 2001-ben rövid időre visszatért az MTK-hoz szakmai igazgatónak, majd 2002-ben a Fotex tulajdonlásának kezdetén a Ferencváros szakmai igazgatója, egyben a vezetőedzője lett. Első szezonjában majdnem teljesítette a lehetetlent, egy tavasz alatt ledolgozta az MTK-val szembeni nagy hátrányt, ám a ZTE meg tudott az előnyéből valamit őrizni, így egy ezüstéremmel mutatkozott be a ferencvárosi közönségnek. Annak a közönségnek, amely mindig aranyat vár a csapatától, különösen, ha annak külső feltételeit biztosítottnak látja, mint ahogy 2002/03-ban is. Tudjuk, mi történt, az utolsó fordulóban zsúfolt lelátók előtt egy hazai győzelem hiányzott ehhez a DVSC ellen, ami elmaradt, lett helyette egy példátlan botrány, ami alapjaiban megrengette a csapatot. Megrengette, mert a tulajdonos erre hivatkozva kivonult, új pedig csak névleg jött. Annyira azért nem névleg, hogy ne szóljon bele a szakmai kérdésekbe is, első kérésére edzőt váltottak a csapatnál, Garami József tevőlegesen nem fejezhette be a bajnoki aranyálmait.

A Fradiból való távozása után visszatért az MTK-hoz, annak szakmai igazgatója lett, majd 2004-ben újra a vezetőedzője is. 2008-ban megdöntötte az addig dr. Lakat Károly által tartott csúcsot, már ami edzőként a magyar elsőosztályú bajnoki mérkőzések számát illeti. Mindezt egy az MTK-val szerzett bajnoki címmel is ünnepelte. 2015. nyaráig irányította a csapatot, majd ezt követően is a klub alkalmazásában maradt, szakmai igazgatóként tevékenykedett tovább. 

2019. augusztus 9-én, a 80. születésnapján róla nevezték el a pécsi utánpótlásképző központot. 2020. augusztusától a PMFC számít a munkájára, mint szakmai tanácsadó és koordinátor.

---

 39. Pintér Attila

Született: 1966.05.07. Salgótarján

FTC vezetőedzője: 2003. december 23-tól – 2004. június 29-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	16	8	6	2	21	15	22	68,8 %
Magyar Kupa	3	3	0	0	8	3	6	100 %
Nemzetközi_díj	4	4	0	0	12	3	8	100 %
Összesen	23	15	6	2	41	21	36	78,3 %

Eredmények:
1 x magyar bajnok
1 x Magyar Kupa győzelem

---

Pintér Attila a szülővárosában, Salgótarjánban kezdett futballozni, serdülő évei alatt rövid időt töltött Budapesten, éppen az FTC-nél. Tizenhat évesen már a Salgótarjáni Üveggyár felnőtt csapatában játszott, aztán másfél évet töltött el Balassagyarmaton a területi bajnokságban. Még ifistaként volt a Bp. Honvéd játékosa is, majd visszatért a szülővárosába. A Sí­küveg csapatából válogatta be Bicskei Bertalan, az 1984-es EB-győztes ifi-válogatottba, amely után leigazolta a Fradi, ahol azonnal a megfiatalí­tott csapat alapembere lett, első tétmeccsén rögtön góllal mutatkozott be. A védelem közepén játszott, aki sallangmentes megoldásai mellett, a bődületes lövőerejéről volt híres, sok bombagól fűződött a nevéhez. 1989-ig játszott a Fradiban, majd Belgiumba, a Beerschot csapatához igazolt, ahonnan 1990-ben egy szezon erejéig visszatért a Fradihoz. Utána 1991-től 1997-ig még sok csapata volt, sehol sem játszott egy idénynél többet. Ezek a csapatok sorrendben a BVSC, a dunaszerdahelyi DAC, a Budafok, a Győri ETO, a Baja, a Vasas, a DVTK és a Sárvár voltak.

Az utolsó csapatánál Sárváron, mint játékos-edző elkezdte az edzői pályát, amit 2000-től Celldömölkön folytatott, ahol a csapatot a harmadik vonalból az NB I/B élmezőnyébe hozta fel. 2002-ben már az ugyancsak NB I/B-s Pápa csapatával próbálta útját állni a Fradinak a Magyar Kupában. Egy év múlva az élvonalbeli MATÁV-Sopron edzője lett, majd az őszi szezon után jött az FTC hívása, hogy lépjen Garami József örökébe. Viszontagságos tavaszt produkált, aminek a végén az utolsó fordulóban edzőként összejött  neki az, ami nem sikerült játékosként, bajnokságot nyert a Ferencváros szí­neiben. Hab volt a tortán, hogy ugyanezen a tavaszon a Magyar Kupát is magasra emelhette a játékosaival. A viszontagságos tavasznak azonban így is az lett a következménye. hogy bajnoki cí­mmel és kupagyőzelemmel a zsebében is eltávolí­tották az Üllői útról. Visszament Sopronba, ahol elégtételt vett az őt ért “sérelmekért”, a 2005-ös Magyar Kupa döntőjében az általa irányított Sopron kiütötte a Fradit. Később megfordult a Vasasnál, akikkel ugyan eljutott a kupadöntőig, de kiesett az élvonalból. Sokkal eredményesebben működött a Rába partján, két bajnoki bronzérem után a bajnoki cí­mig és Szuperkupa-győzelemig vezette az ottani  zöld-fehéreket. 2013. decemberében szövetségi kapitánynak nevezték ki, 2014-ben öt mérkőzésen vezette a magyar labdarúgó válogatottat, aztán azonnali hatállyal leváltották. Azóta 2016-ban Mezőkövesden, 2017/18-ban Felcsúton, 2020/21-ben újra Mezőkövesden, 2022-ben Óbudán, a III. ker. TVE csapatainál dolgozott, a hiányzó intervallumokban nem volt csapata.

---

 40. László Csaba

Született: 1964.02.13. Hodgya

FTC vezetőedzője: 2004. június 29-től – 2005. november 8-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	41	19	9	13	70	49	47	57,3 %
Magyar Kupa	5	4	0	1	14	8	8	80,0 %
Nemzetközi_kupa	12	5	2	5	13	15	12	50,0 %
Nemzetközi_díj	16	7	0	9	33	30	14	43,8 %
Hazai_díj	3	2	1	0	4	1	5	83,3 %
Összesen	77	37	12	28	134	103	86	55,8 %

Eredmények:
1 x UEFA Kupa csoportkör
1 x bajnoki 2. helyezés
1 x bajnoki 6. helyezés
1 x Magyar Kupa 2. helyezés

---

László Csaba Székelyföldön, Hodgyán született, amely Székelyudvarhely szomszédságában található. Az általános iskola első négy osztályát odahaza végezte, majd az ötödikben az udvarhelyi sportiskolába került, ott kezdett el futballozni. Végigjárta az utánpótlás ranglétrát, majd 17 esztendősen a felnőttek között is bemutatkozott a Székelyudvarhelyi Haladás csapatában. Akkoriban a székelyek nemzeti csapata a román harmadosztályban szerepelt, ahová nem sokkal László Csaba bemutatkozása előtt esett ki a második vonalból. És bár tehetséges játékosok gyűltek évről-évre össze, a feljutás valamiért soha nem sikerülhetett, annak ellenére, hogy mindig az élmezőnyben szerepeltek. Rendszeresen 3 – 4000 néző előtt játszottak, ünnep volt számukra minden mérkőzés. 1985-ben átigazolt, az ugyancsak a harmadosztályban szereplő Székelykeresztúr csapatához, ahol már csak fél esztendőt töltött. Ekkor ugyanis Németországba távozott, Kölnben telepedett le, amely város 18 esztendeig volt a lakhelye. Játszott a Fortuna Köln, a Bayer Uerdingen, aztán a III. osztályú Oberhausen csapatában. Itt érte 27 esztendősen az a súlyos sérülés (térd keresztszalag-szakadás), ami után hiába volt a nyolc egymást követő műtét, abba kellett hagynia az aktív játékot.

A futball azonban annyira átitatta az életét, hogy amikor a műtétek sora után jobban lett, jelentkezett a kölni „edzőegyetemre”, ahol sikeresen lediplomázott. Edzői pályafutását a Borussia Mönchengladbach utánpótlásában kezdte, ahol éveken keresztül a 16-17 éves korosztályokkal foglalkozott. Itt dolgozott akkor is, amikor 2004 első napjaiban a magyar labdarúgó válogatott pályaedzőjének kérték fel, Lothar Matthäus segítőjeként. Fél esztendő múltán pedig a Ferencváros frissen bajnokságot nyert csapatának a vezetőedzője lett. Irányításával a Fradi nagyon közel került az 1995-ben egyszer már megtapasztalt BL csoportkörhöz, ám az nem jött össze. Összejött viszont az UEFA-kupa csoportköre, ami addig ugyancsak nem sikerült még más magyar csapatnak. 2005. őszén a rossz bajnoki kezdés miatt kellett elhagynia a Ferencvárost. 2006-ban rövid ideig a Sopron edzéseit vezette, majd az év nyarán az ugandai válogatott szövetségi kapitányának nevezték ki. Irányítása alatt az ugandai nemzeti együttes a FIFA ranglista 167. helyéről a 91. helyre jött fel, az afrikai országban nemzeti hősként tisztelték. 2008. nyarán mégis váltott, elfogadta a skót Hearts megtisztelő felkérését és lett a menedzserük. Itt is nagyot alkotott, az előző évi 8. helyről a 3. helyre vezérelte a csapatot, megszerezve ezzel az újonnan induló UEFA Európa Ligában történő indulás lehetőségét, magának pedig a legrangosabb skót szakmai kitüntetést, az Év menedzsere címet. A skótok kispadjáról egy bajnoki szezon erejéig a 2010-ben a belga Charleroi kispadjára ült, majd 2012-től 2013-ig Litvánia szövetségi kapitánya volt. 2015/16-ban újra Magyarországon, az MTK csapatánál dolgozott, a következő idény pedig már Szlovákiában a DAC kispadján érte. 2017/18-ban visszatért Skóciába, ezúttal a Dundee United csapatához. 2019-ben rövid ideig a Sepsi OSK edzője volt, majd 2020-ban Ázsiába szerződött, az indiai Chennaiyin szakvezetője lett 2021-ig. 2022-től a Csíkszereda szakmai igazgatója.

 41. Gellei Imre

Született: 1950.03.29. Badacsonytomaj

FTC vezetőedzője: 2005. november 10-től – 2007. április 14-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
NB I_bajnoki	19	8	7	4	29	20	23	60,5 %
NB II_bajnoki	21	14	6	1	49	14	34	81,0 %
Magyar Kupa	6	5	0	1	13	6	10	83,3 %
Nemzetközi_díj	11	4	3	4	15	13	11	50,0 %
Összesen	57	31	16	10	106	53	78	68,4 %

Eredmények:
1 x bajnoki 2. helyezés
1 x NB II bajnoki 2. helyezés

---

Gellei Imre nevéhez is köthető egy elsőség a Fradi edzői között, bár erről az elsőségről minden fradista lemondott volna, ő volt ugyanis az első, aki másodosztályú bajnokin vezette a csapatot. Tudjuk, nem önerőből jutottak oda, hanem, mint utólag beigazolódott, jogtalanul zárták ki őket. Ekkor Gellei Imre is elmehetett volna, hisz ő nem egy “másodosztályú” edző volt, ám ő maradt, vállalta a szinte vállalhatatlant, alászállt a mélybe a Fradi csapatával.

Gellei Imre a Balaton mellett született, játékosként is a Balaton környékéhez kötötte a sorsa. 1976/77-ben Balatonfűzfőn futballozott az akkor NB II-es csapatban. 1977-ben Keszthelyen kapott tanári állást, ami mellett felajánlották neki a helyi csapat edzői állását is, 27 éves volt ekkor. Öt esztendeig párhuzamosan végezte a két munkát, ám mivel az edzői sem ment rosszul, választania kellett. Történt ugyanis, hogy a keszthelyi csapat feljutott előbb a harmad- majd a másodosztályba, az NB II-ben pedig már választania kellett, hiszen ott csak az kaphatott működési engedélyt, aki főállású edző volt. Az edzőséget választotta! Egy esztendő múltán pedig már az NB I-es ZTE vezetői keresték meg, így lett élvonalbeli edző 33 évesen. Akkor talán még maga sem gondolta volna, hogy ezt a debütálást jóval több, mint 500 NB I-es bajnoki mérkőzés követi. Merthogy 2009-ben már a félezredik élvonalbeli bajnokiján ült a kispadon.

A bemutatkozás és az említett szép jubileum között 1983-tól 1986-ig a ZTE, 1986/87-ben a Rába ETO, 1987/88-ban újra a Keszthely, 1988 és 1990 között a Siófok, 1991/92-ben a Vasas, 1992 és 1994 között az MTK, 1994/95-ben újra a Siófok, 1995 és 1999 között újra a Vasas, 2000/01-ben az U21-es válogatott, 2001 és 2003 között magyar szövetségi kapitány, 2004/05-ben újra a ZTE, 2005. nyarán a ciprusi Nea Salamancia edzője volt, majd 2005. őszén jött a Fradi felkérése. Ekkor még az NB I-ben, de a 11. forduló után a 12. helyen szerénykedett a csapat. Gellei Imre azonban felrázta a társaságot és a bajnokság végére a 6. helyig meneteltek előre. Ekkor jött az a nyár, ami a tönk szélére lökte a klubot, miután az MLSZ urai jogtalanul az NB II-be sorolták vissza. Az első NB II-es mérkőzés valóságos szimpátiatüntetés volt a csapat mellett, hiszen telt ház előtt játszották és nyerték meg a Jászapáti ellenében. Szépen indult, úgy is folytatódott, ám nem úgy végződött az NB II-es történet. A klub anyagi helyzete nem javult, a pénztelenség állandósult a csapat körül, ami feszültségeket okozott játékos és játékos, de mindenekelőtt a csapat és a szurkolók között. Ilyen körülmények között egy váratlan hazai vereség után, amely nem mellesleg az első volt a bajnokságban, Gellei Imre magára vállalta a felelősséget és lemondott. Lemondott úgy, hogy a csapat 9 fordulóval a vége előtt még mindig az első helyen állt, ahogy mondani szokták a maga kezében volt a sorsa. Ezt a sorsot azonban az új edző irányításával sem tudták a maguk javára fordítani, nem sikerült az azonnali visszajutás.

Gellei Imre a Fraditól való távozása után még abban az évben a Paks kispadjára ült le, ahol 2010-ig dolgozott. Ekkor végleg felállt a kispadról, azóta az MLSZ alkalmazásában dolgozik.

 42. Zoran Kuntic

Született: 1967.03.23. Szabadka

FTC vezetőedzője: 2007. április 16-tól – 2007. június 30-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
NB_II_bajnoki	9	4	5	0	21	7	13	72,2 %
Összesen	9	4	5	0	21	7	13	72,2 %

Eredmények:
1 x NB II bajnoki 2. helyezés

---

Ha már ebben az edzői felsorolásban kiemeljük a kuriózumokat, Zoran Kuntic edzőségében is találhatunk ilyet. Ő volt ugyanis az egyetlen a Ferencváros edzői között, aki kizárólag NB II-es találkozókon vezette a csapatot, azaz nem adatott meg neki elsőosztályú mérkőzés.

Zoran Kuntic szülővárosában, a Spartak Subotica színeiben ismerkedett meg a futball alapjaival, ott vált felnőtt játékossá. 1991-ben Szabadkáról Újvidékre, a Vojvodina csapatához igazolt, ahonnan 1992-ben Koreába került a Posco Atoms nevű együtteshez. Szűk egy év után már Magyarországon, a Kecskemét csapatában rúgta a labdát, ahonnan gyorsan leigazolta az akkor Parmalat FC-nek nevezett székesfehérvári klub, a szurkolók mindörökre Vidije. Itt is csak egy esztendőt játszott, mert 1995. nyara a Fradiban találta, egy olyan évre, amely kitörölhetetlen mindannyiunk emlékezetéből. Ő volt az, aki góljával eldöntötte az Anderlecht elleni kinti BL selejtezőt, amellyel oroszlánrészt vállalt a BL csoportkörbe jutásból. Sajnos, 1996. nyarán Ciprusra igazolt az AEK Larnaca csapatához, ahonnan ugyancsak egy esztendő után hazatérve a Vasas labdarúgója lett, szinte mondani sem kell, csak egy évig. Utána nagyon rövid ideig újra Székesfehérvár volt az állomáshelye, majd még egy évre hazament Szabadkára levezetni, utána végleg abbahagyta az aktív játékot. Megszerezte a legmagasabb edzői képesítést (UEFA Pro licensz), így maradt a futballpályákon, igaz nem rajtuk, hanem mellettük.

Edzőként először az utánpótlásban alkotott, ezt mutatta a Fradi ifjúsági csapatával megnyert bajnoki cím. A Fradiból Bodajkra került, az MTK fiókcsapataként üzemelő csapathoz, ott is fiatalokkal dolgozott, de már az NB II-ben. Felnőtt debütálása Diósgyőrben volt, ahonnan a Pápa következett, onnan “kérte ki” Gellei Imre lemondása után a Ferencváros. Az első helyen vette át a csapatot, ám annak megtartásához nem volt elegendő a kilenc meccsen aratott csak négy győzelem. A második hely a másodosztályban egy Fradinak egyértelmű kudarc volt, így az esetleges folytatásról nem is tárgyaltak vele. 

Ahogy játékosként, úgy edzőként sem az jellemezte, hogy túl sok időt töltött volna egy-egy csapatnál, a maximum mindenütt egy szezon volt. Így a Fradi után 2019-ig dolgozott a szerb Hajduk Kula, a Dunakeszi VSE, a bosnyák Zvijezda, a Szigetszentmiklós, az Ajka, a SZEOL, a Salgótarján, a Tiszafüred, az Ózd és a Kecskemét csapatainál. 2020 óta nincs csapata.

 43. Bobby Davison

Született: 1959.07.17. South Shields

FTC vezetőedzője: 2008. április 16-tól – 2009. október 30-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
NB I_bajnoki	11	2	4	5	15	18	8	36,4 %
NB II_bajnoki	38	31	4	3	112	30	66	86,8 %
Magyar Kupa	20	13	5	2	49	17	31	77,5 %
Nemzetközi_díj	9	3	1	5	19	20	7	38,9 %
Hazai_díj	1	1	0	0	4	0	2	100 %
Összesen	79	50	14	15	199	85	114	72,2 %

Eredmények:
1 x bajnoki 7. helyezés
1 x NB II bajnok
1 x NB II bajnoki 3. helyezés

---

Bobby Davison 1980-tól 1998-ig volt profi labdarúgó, középcsatárt játszott. 1980-ban a karrierjét a Huddersfield Town csapatában kezdte, ahol egy év alatt mindössze kétszer lépett pályára, ezért eligazolt a Halifax Town csapatához. Itt nem panaszkodhatott, játszott, sőt góljaival klubrekordot döntött. Fel is keltette fel a Derby County érdeklődését, ahol 1982 és 1987 között játszott, majd a Leeds United FC-hez került, ahol 1991-ig játszott, ugyancsak elismert játékos lett. Ahogy a Leeds került egyre feljebb, ő úgy csúszott egyre hátrébb a rangsorban, ezért kölcsönjátékosként visszakerült előbb a Derby County-hoz, majd a Sheffield United csapatához. 1992-ben a Leicester-hez igazolt, egy év után azonban ott is kegyvesztett lett, 1993-ban ezért a újra a Sheffield United következett 1994-ig. Ezután még két évet játszott, a Rotherham United és a Hull City színeiben, az utóbbiban fejezte be a pályafutását az 1995/96-os szezonban.

Edzőként 2000-ben az angol sokadosztályú Guiseley AFC csapatánál kezdett dolgozni, majd 2004-ben a Bradford City pályaedzője, később utánpótlás-edzője lett. 2007-ben a Sheffield United következett, ugyancsak, mint pályaedző dolgozott náluk. A 2008-as év elején Kevin McCabe felkérésére érkezett a Ferencvároshoz, először szakmai menedzserként, majd Csank Jánostól átvette a vezetőedzői posztot. Vezetésével az FTC a magyar másodosztályt leiskolázta, simán jutott vissza az élvonalba. Ott viszont már enyhén szólva sem ment jól a csapatnak, a bajnokságban a hátsó régióban ragadtak, ezért az eredménytelenségére hivatkozva leváltották a posztjáról.

A Fradiból távozva még egy ideig a Kevin McCabe vonzáskörzetébe tartozó csapatok környékén dolgozott, mint szaktanácsadó, aztán 2010-ben a Leeds United U18-as csapatát vette át, majd 2012-ben az Eccleshill csapata következett, azóta nincs hír a szakmai működéséről.

---

 44. Craig Short

Született: 1968.06.25. Bridlington

FTC vezetőedzője: 2009. október 30-tól – 2010. május 22-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	19	8	7	4	20	17	23	60,5 %
Magyar Kupa	10	2	3	5	10	20	7	35,0 %
Nemzetközi_díj	4	4	0	0	12	1	8	100 %
Összesen	33	14	10	9	42	38	38	57,6 %

Eredmények:
1 x bajnoki 7. helyezés

---

Craig Short az 1986/87-es szezonban a Pickering Town csapatánál kezdte profi karrierjét. 1988-ban a Scarborough-ba , 1989-ben pedig a Notts County-hoz szerződött. Négy Notts-szezon után az 1992/1993-as szezon elején Derby County-hoz igazolt, az akkori időben egy védőért kifizetett legmagasabb átigazolási összegért. Több mint száz Premier League mérkőzésen lépett pályára a Derbyben és következő klubjában az Evertonban, amelyhez három szezonnal később csatlakozott. Liverpool-ból 1999-ben távozott, a Blackburn Rovers csapatához. Itt hat szezont töltött, erőssége volt a PL-be visszajutott csapatnak. Miután csapata 2002-ben Ligakupát nyert, Short az UEFA-Kupában is játszhatott. A Rovers csapatától 2005-ben távozott a Sheffield United-hez, ahol a 2006/07-es szezon végén visszavonult az aktív játéktól.

Miután játékosként visszavonult, Craig Short vitorlás vállalkozásba kezdett, vitorlázást tanított a lakosságnak és a vállalati csapatoknak és hajókat szállított a tulajdonosaiknak.

2008. szeptemberében jelentették be, hogy Craig Short a Ferencvároshoz csatlakozott Bobby Davison játékos-edzőjeként. Túl a negyvenen három meccset játszott is a klub színeiben. 2009-ben azután át is vette az irányítást Bobby Davisontól. Mivel nem rendelkezett a magyar élvonalban megkövetelt UEFA Pro licensszel, ezért, bár ő irányított, kellett mellé egy “megfelelő papír”. Ez a bizonyos licenszpapír eleinte Tuboly Frigyes, majd az angol Ron Reid birtokában volt, akit az MLSZ felé ugyancsak lejelentettek, mint edzőt. Nem is annyira az eredménytelenség, hanem ezen licensz hiánya miatt vagy épp a kettő együttes hatása következtében kellett a 2009/10-es szezon végén távoznia.

Nem volt sokat munka nélkül, hiszen 2010. június 4-én már kinevezték a Notts County új menedzserévé, ám nem egész öt hónap után menesztették. 2011-től a Derby County akadémiáján a toborzásokért felelős vezetőként, dolgozott, majd 2013-ban újra kispadra ülhetett, mint pályaedző a Blackburn Rovers-nél. 2015-től 2020-ig visszatért a Derby County csapatához, ahol pályaedzőként alkalmazták, először az utánpótlásban, majd az első csapatnál is. 2020. augusztusa óta az Oxford United edzői stábjában dolgozik.

---

 45. Prukner László

Született: 1960.11.14. Sztálinváros (Dunaújváros)

FTC vezetőedzője: 2010. június 2-től – 2011. augusztus 16-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	35	15	7	13	53	49	37	52,9 %
Magyar Kupa	8	4	3	1	21	8	11	68,8 %
Nemzetközi_kupa	4	3	0	1	8	4	6	75,0 %
Nemzetközi_díj	20	10	4	6	22	19	24	60,0 %
Összesen	67	32	14	21	104	80	78	58,2 %

Eredmények:
1 x bajnoki 3. helyezés
1 x bajnoki 11. helyezés

---

Prukner László Sztálinvárosban született. Születési helyének a megnevezése is utal a korra, az akkori magyar viszonyokra. 1960-ban még Sztálinváros volt a mai Dunaújváros. Születése után nem sokkal nevezték át Dunaújvárossá. Édesapja a Kaposvárhoz közeli Kaposmérőről, édesanyja Erdélyből, Marosvásárhelyről származik, útjuk “Somogyországban” keresztezte egymást. Miután összekerültek, sorsukat és lakhelyüket az apa foglalkozása határozta meg. Fizikus volt, aki Sztálinvárosban kapott munkát. Itt született meg első gyermekként László. Édesapja a munkája mellett szerette a sportot, társadalmi munkában hamar tagja lett a helyi sportmozgalomnak. Részese és tagja volt a dunaújvárosi labdarúgást és kézilabdát irányító testületeknek, magának a sportklub elnökségének is. Példának okáért akkor is, amikor a labdarúgó szakosztály edzője egy bizonyos Novák Dezső volt, így az ifjú Prukner László 18 évesen tagja lehetett annak a labdarúgó csapatnak, amelyet Novák Dezső edzett.  Három évvel később Pécsre került a PEAC csapatához, mert akkor tanulmányai oda kötötték. Pécsett a megye I-ben játszott, érdekesség, hogy ebben a csapatban figyelt fel rá Garami József és marasztalta őt, ám mégsem nála folytatta, hanem Szegeden, a SZEOL csapatánál. 1984-ben került Kaposvárra, ahol a tanulmányaival egyidejűleg az NB III-ban játszott. Jól ment a csapatnak, egyre feljebb és feljebb kerültek, így Prukner László 1987. nyarán az NB I-ben is bemutatkozhatott. Futballozott és tanított, merthogy időközben tanár lett, no meg edző is, mert ezekben az években szerezte meg az edzői munkához szükséges papírokat is. 1989-ben Ausztriába, az SK Altheim csapatához szerződött, ahol két évet töltött, majd hazajött Kaposvárra. Ekkor már egyértelműen az edzői munkát preferálta, az utánpótlásban kezdett dolgozni, aki másodedzőként besegített az első csapat munkájába is. 2002-ben ideiglenes megbízással átvette az első csapatot, majd véglegesítették, így immár vezetőedzőként jutott vissza a Kaposvárral 2004-ben az NB I-be. Hat éven át stabilan az NB I-ben tartotta a kaposvári csapatot, ami addig példátlan volt, vezetésével a Rákóczi a 6. helyen zárta a 2007/08-as szezont, ami a klub történetének legjobb élvonalbeli szereplését jelentette. Edzősködése mellett mindvégig a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium testnevelőtanára is volt. 

2010. június 2-án 2+1 éves szerződést írt alá az FTC csapatával, amit nem töltött ki, 2011. augusztusában lemondott a pozíciójáról, majd szeptemberben a ZTE edzője lett, ahonnan 2012. májusában közös megegyezéssel távozott, egy hónappal később bejelentették, hogy visszatér Kaposvárra. 2016. nyarán a Budafoki MTE-Újbuda FC edzőjének nevezték ki, ahol vezetésével a klub feljutott a másodosztályba, a Magyar Kupa 2016/2017-es kiírásában pedig az elődöntőig jutott, ahol épp a Fradi búcsúztatta őket. Az NB II 2017/18-as kiírásában az első 13 fordulót követően csapata csupán a tabella 16. helyén állt, ezért felbontották a szerződését. 2018-től 2020-ig a Ferencváros utánpótlás szakmai igazgatója volt, majd 2022-től a kaposvári Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke.

 46. Nagy Tamás

Született: 1963.10.27. Veszprém

FTC megbízott vezetőedzője: 2011. augusztus 16-tól – 2011. augusztus 30-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	2	0	0	2	1	4	0	0 %
Összesen	2	0	0	2	1	4	0	0 %

Eredmények:
1 x bajnoki 11. helyezés

---

Nagy Tamás 1974-ben lett igazolt labdarúgó, első egyesülete a Herendi Porcelán volt, aztán pedig a Bakony Vegyész következett. Középiskolás korában innen került a Keszthelyi Haladásba, ahol profi játékossá vált, az edzője és a tanára Gellei Imre volt. Ekkor az NB I/B-ben szerepelt, a Keszthelyen töltött két éve alatt egyedüli másodosztályú labdarúgóként az U 21-es válogatottba is bekerült. 1983-ban a ZTE-hez került, ahol ugyancsak Gellei Imrével dolgozott együtt. 1986-ban Győrbe igazolt, majd egy év múlva Pécsre, ahol Garami József nagyon szerette volna a csapatában látni. Jól ment neki a játék, válogatott kerettag lett, a Péccsel Magyar Kupát nyert. 1990-ben néhány hónapos szabadkai kitérő után a Vasas játékosa lett, ahol két esztendeig játszott. 1993-ban rövid ideig Kiskőrösön futballozott, majd leigazolta az MTK, ahonnan néhány mérkőzés után Svájcba költözött, a Winterthur játékosa lett. 1994-ben hazajött, a Mohács játékosa lett, majd Ausztriába, alsóbb osztályba hívták, ahová el is ment levezetni. Jól indult ez a levezetés, de súlyos sérülés lett a vége, tönkrement a térde. Műtétek sorozata várt rá, utána még további három kis osztrák csapat hívta, végül hazajött és úgy gondolta befejezi a játékot. Ehelyett azonban 1998-ban a Pécsváradra ment, hogy segítsen a kiesőhelyen álló csapaton. Ment és segített, az első pár meccsen játékosként, aztán játékos-edzőként, végül már “csak” edzőként. Végül bennmaradt a csapattal, sőt a következő szezonban már a bajnoki címért játszottak, amikor “felfigyelt rá” a Pécs és 2000-ben a csapata edzői stábjába invitálta. Eleinte a tartalékcsapattal dolgozott, majd 2002. áprilisában már ő lett a vezetőedző. Érdekes megemlíteni, hogy ekkoriban még nem volt “licenszpapírja”, így csak úgy irányíthatott, hogy volt egy megfelelő papírral rendelkező “felettese”, ám sokkal inkább stróman-ja. Pécsett 2004. tavaszán felállították a kispadról. Nem töltötte tétlenül a csapat nélküli időszakot, megszerezte az edzői pro-licenszet, amely után 2005-ben Sopronba került, ám nem edzőnek, hanem sportigazgatónak. Itt fordult a kocka, neki volt papírja, ám mégsem ő irányított, hanem olyan valaki, akinek nem volt. Az élet azonban úgy hozta, hogy később hivatalosan is őt nevezték ki, ám ez csupán két napig, nem tévedés két napig tartott, amely után felmondtak neki. Ekkor “nemkívánatos” személlyé vált a magyar futballban, sokáig nem keresték sehonnan, ami akkor ért véget, amikor 2006-ban Kecskeméten kapott munkát, majd néhány hónap után a ZTE edzője lett, ahol az NB I dobogójára vezette a csapatot, ennek ellenére nem hosszabbítottak vele. Ekkor, 2007-ben visszahívták az akkor másodosztályban szereplő Pécs csapatához. Egy év után azonban másodszor is idő előtt köszönték meg Pécsen a munkáját. A 2009/10-es szezonban az NB III-as Baja edzője volt, akikkel “csont nélkül” nyert bajnokságot. Ő azonban nem velük folytatta a másodosztályban, hanem a Fradi kispadján, mint Prukner László segítője, aki kinevezésekor a stábjába hívta. Amikor Prukner László lemondott, az utód megtalálásáig Nagy Tamásra bízták a csapatot. Ez az átmeneti időszak két hétig tartott, amely időbe két bajnoki mérkőzés fért bele, mindkettőt elvesztette a Fradi, utána Nagy Tamás úgy ment, hogy maradt. Igen, megint a licensz, pontosabban, annak hiánya szólt közbe, ugyanis az edzői utód Détári Lajosnak akkor még nem volt pro-licensze, ezért szakmai igazgatói titulust kapott és hogy az MLSZ felé is minden rendben legyen, Nagy Tamás maradt a “papírral rendelkező vezetőedző”. Ám mivel dolgozatunk az FTC mindenkori tényleges szakvezetőit sorolja fel, ezért az ő fradibéli edzői időszaka csupán erre a két hétre korlátozódik. A papíron igazolt végzettségével együtt Nagy Tamás is maradt a Fradi edzői stábjában, ahonnan a távozó felettesével együtt állt fel.

A Fradi után 2013. elején Veszprémbe szerződött, az NB II-es együttes szakmai irányítását vette át. Mivel nem sikerült kivívni a bentmaradást, elköszöntek tőle, sokáig nem volt csapata, mígnem 2017-ben az NB III-ból éppen kieső FC Hatvan szerződtette, ott biztosan megnyerte a megyei bajnokságot, magát pedig “visszahelyezte” az edzői térképre, így 2018-ban újra az élvonalba igyekvő Zalaegerszegen kapott munkát. Bár a szezonja jól indult, mégis menesztették, így megint edzői munka nélkül maradt. Nem esett kétségbe, sport-coach-nak képezte magát, aki a sportolók mentális felkészítésében segédkezik. 2020-ban  Kaposvárra került a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatójaként, ahol 2022-ig dolgozott, közben egy évig az akkor harmadosztályú Kaposvári Rákóczi edzéseit is vezette.

 47. Détári Lajos

Született: 1963.04.24. Budapest

FTC vezetőedzője (szakmai igazgatóként): 2011. augusztus 30-tól – 2012. augusztus 19-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	27	10	7	10	34	29	27	50,0 %
Magyar Kupa	9	1	3	5	13	18	5	27,8 %
Nemzetközi_díj	5	1	1	3	10	11	3	30,0 %
Hazai_díj	4	3	0	1	18	5	6	75,0 %
Összesen	45	15	11	19	75	63	41	45,6 %

Eredmények:
1 x bajnoki 5. helyezés
1 x bajnoki 11. helyezés

---

Détári Lajos gyerekként az Aszfaltútépítő pályájára járt focizni, ahol hamar felfedezték és leigazolták. Innen került a Bp. Honvéd ifjúsági csapatához. Kispesten kezdte profi pályafutását 1980-ban, nem volt még 18 éves, amikor debütált a Honvéd első csapatában. A következő szezontól már meghatározó tagja volt a csapatnak, amellyel három egymást követő idényben nyert bajnokságot.  1985-ben az év legjobb magyar játékosává választották. 1987-ben Debrecenben játszott utoljára a Honvéd mezében, utána a bajnokság megnyerését követően az Eintracht Frankfurtba szerződött, amellyel megnyerte a DFB-kupát. Ennek ellenére a szezon végén Görögországba távozott, mivel a játékjogát akkori rekordösszegért, 18 millió német márkáért eladták az Olympiakos-nak. Az itt eltöltött két esztendő alatt bajnokságot ugyan nem sikerült nyernie, de utolsó évében görög kupát nyert. A két szezon alatt szerzett góljának köszönhetően a szurkolók kedvence volt, a mai napig nagy tisztelet övezi, a klub stadionjában névre szóló széke van. 1990-ben Olaszországba igazolt, ahol a Bologna FC játékosa lett. Az olasz klubbal az UEFA-kupa negyeddöntőig menetelt és Alpok Kupát (Coppa delle Alpi) nyert. 1992-ben átigazolt az Anconához, majd 1993. nyarától néhány hónapig az FTC játékosa volt, utána a Genoa játékosa lett. 1994-ben végleg elhagyta Itáliát és Svájcba szerződött. A Neuchatel csapatával bronzérmet szerzett, megválasztották az év játékosának. Két év után újra országot váltott, a célállomás Ausztria, az új csapata a Sankt Pölten lett. 1999-ben tért újra haza, előbb a BVSC-ben játszott, majd Dunakeszire igazolt. Ezek után már az edzőségre készült, ám az edzősködése mellett focizott még külföldön, előbb visszatért Ausztriába, majd a magyarlakta szlovák Felsőpatony negyedosztályú csapatához igazolt. 2001-ben vonult vissza végleg az aktív játéktól, amely pályafutás alatt összesen 61 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban.

Edzőként kész regény volt az élete. Még játékos-karrierje befejezése előtt edzőnek állt, 2000-ben írt alá egy évre az FC Bihor Oradeához, munkáját azonban nem tudta befejezni, mert szezon közben menesztették. 2001. őszén, miután befejezte aktív pályafutását, Csepelre szerződött szintén egy évre. Fél év után azonban ismét váltott, ám ezúttal nem azért, mert menesztették, hanem úgymond előre lépett. 2001. telén ugyanis megkereste nevelőegyesülete, a Kispest Honvéd. Miután a csepeli vezetők elengedték fél plusz két évre írt alá. Kispesten az elvárás a középmezőny volt, amit év végére teljesített is a csapat, 7. helyen zárt. A következő szezon előtt elindulhattak az Intertotó-kupában, de gyorsan kiestek és a bajnoki rajtot már nem vele kezdte el a Kispest. Nem sokáig maradt klub nélkül, 2002. novemberében ugyanis Vietnámból kapott felkérést, a hanoi ACB vezetőedzője lett. Három hónap próbaidőre írt alá, azonban hat hónapig húzódott a kaland, ekkor az elmaradó sikerek miatt közös megegyezéssel távozott. Miután hazatért, rögtön talált csapatot, a másodosztályú szombathelyi Lombard Haladáshoz szerződött, ahol első edzői sikerét érte el azzal, hogy a tíz fordulóval a vége előtt a feljutástól még hét pont hátrányban levő együttest a célba, azaz az élvonalba juttatta. Az NB I-ben is jól indult a Haladás, éppen ezért nagyon meglepő volt, hogy Détári Lajos lemondott, elmondása szerint azért, mert összeveszett a klub elnökével. 2003. végén Tatabányára szerződött, ahol az NB II alsó régiójában tanyázó együttessel szinte csodát művelt, majdnem elérték az osztályzós helyezést, ezért a szerződését hosszabbították, ám ő mégis távozott, az élvonalba akkor feljutó DVTK 1910 ajánlatát fogadta el. Igenám, de a diósgyőri klub nem kapott az induláshoz nélkülözhetetlen klublicencet, ezért nem indulhatott a bajnokságban. Ugyanakkor a Balaton FC Miskolcra költözése után felajánlották neki, hogy irányítsa együtt a csapatot Kiprich Józseffel, de ezt elutasította. A 2004/05-ös őszi szezonnak kispad nélkül vágott neki, ám hamarosan hívta a Nyíregyháza, ahol az edző kérésére nagy átalakítást hajtottak végre, 15 játékost elküldtek, ennek ellenére a csapat kiesett, Détári Lajost is elküldték. 2005. nyarán visszatért játékoskori sikereinek színhelyére, Görögországba, a másodosztályú Panserraikos edzője lett, ahol a kimondott cél az élvonalba jutás volt. Két bajnokit követően vitába keveredett a klub elnökével, aki azonnal kirúgta. Ezek után ismét hazajött, az ötödosztályú budapesti kiscsapat, az Unione FC kispadjára ült le, akikkel megnyerte a bajnokságot, azonban nem tudták vállalni az NB III-as indulást. 2006. márciusában Kisteleki István MLSZ elnök felkérte a válogatott pályaedzőjének és 2007. novemberéig szóló szerződést kötöttek. Azonban ezt sem töltötte ki, mert már 2006. márciusában menesztették őt és a szövetségi kapitányt, Bozsik Pétert is. 2007. elején az ötödosztályú Felsőpakony vezetőedzői tisztségét fogadta el. Ezen a tavaszon, Gellei Imre lemondása után kereste meg először a Ferencváros, ám akkor nem őt választották, így maradt Felsőpakonyban. 2007. júniusában korábbi nagyváradi főnöke, Marius Vizer hívta Sopronba, ahol az első bajnokiján kiállították, majd eltiltották. Közben az FC Sopronnál tulajdonosváltás történt, az új tulajdonos egyik első lépéseként menesztette őt. 2008. januárjában megkereste a görög FC Poros vezetősége, hogy legyen a csapat edzője. Bár megegyezett a Tatabányával, a tulajdonos végül nem őt, hanem egy külföldi edzőt szerződtetett, így Détári Lajos a görögökhöz írt alá. 2008. júniusában az élvonalbeli BFC Siófok csapatának vezetőedzőjévé nevezték ki. A Siófok rendkívül gyengén szerepelt irányításával, a szezon felénél kiesőhelyen álltak, ezért a vezetőedzői posztról leváltották, az utánpótláshoz irányították. 2009. januárjában a  Vecsés FC szakmai igazgatójának nevezték ki, miután a BFC Siófok nem gördített akadályt a távozása elé. A szezon végén ott is elköszöntek tőle.  2009. nyarán a tornaljai FK Tornala szakmai igazgatója lett, ott 2012-ig írt alá, amit nem meglepő módon nem töltött ki,  2010. november elején ismét a Vecsés FC vezetőedzője lett. Itt volt akkor is, amikor jött a Ferencváros újbóli hívása, hogy ő vegye át a mély kátyúba jutott csapat irányítását. Annyi sikere volt, hogy kiesőhelyen vette át az együttest, amellyel végül a 11. helyen végzett, ám az új szezonban a negyedik fordulóban, az Újpesttől elszenvedett vereség után közös megegyezéssel távozott a klubtól.

A Fradi után már ritkább volt az edzői történéseinek a sora, 2013-ban szűk egy évig a Felsőtárkány szakmai munkáját irányította, majd 2015-ben rövid ideig a Balatonszepezd kispadján ült, utolsó csapata 2016-ban a Nagyréde volt.

 48. Ricardo Moniz

Született: 1964.06.17. Rotterdam

FTC vezetőedzője: 2012. augusztus 20-tól – 2013. december 1-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	42	19	11	12	70	57	49	58,3 %
Magyar Kupa	20	15	2	3	52	21	32	80,0 %
Nemzetközi_díj	16	7	8	1	26	16	22	68,8 %
Összesen	78	41	21	16	148	94	103	66,0 %

Eredmények:
1 x Ligakupa győzelem
1 x bajnoki 3. helyezés
1 x bajnoki 5. helyezés
1 x Football Impact Cup győzelem

---

Ricardo Moniz profi játékos pályafutása alatt 1981 és 1993 között öt klubban (FC Eindhoven, HFC Haarlem, RKC Waalwijk, FC Eeklo és Helmond Sport) játszott. Edzőként kissé szövevényesebb a pályafutása. Edzői pályafutása elején a Grasshoppers és a Tottenham csapatainál volt technikai edző, de tevékenykedett a PSV Eindhoven utánpótlás képzésében is. A londoni csapattól három szezont követően, 2008. májusában távozott. 2008-ban a német Hamburg gárdájához került, mint másodedző. Itt a vezetőedző távozása után két bajnoki mérkőzésen vezethette is a csapatot. 2011. áprilisában  nevezték ki az osztrák élcsapat, a Red Bull Salzburg élére, ahol a 2011/12-es szezon végén bajnoki címet és kupagyőzelmet ünnepelhetett a csapatával. A Red Bull akadémiai rendszerének köszönhetően az Egyesült Államokban, Brazíliában és Ghánában is edzősködött. Ilyen előélet után fogadta el a Ferencváros vezetőinek ajánlatát és lett a Fradi vezetőedzője. A csapatot négy forduló után, a kilencedik helyen vette át, amellyel a bajnokság végén az ötödik helyen végzett, emellett megnyerte a Ligakupát, így meghosszabbították a szerződését. A labdarúgás iránti elkötelezett és szenvedélyes stílusával a szurkolók szeretetét is kivívta magának. A következő szezonban azonban az Újpest elleni derbigyőzelem után megtört a lendület, aminek egyik kiváltó oka a csapat egyik labdarúgójának, Akeem Adamsnak a  tragikus szívinfarktusa volt, amely később a halálát is okozta. Ricardo Moniz ezt a tragédiát nem tudta feldolgozni, a sikerek rendre elmaradtak, ezért szerződést bontottak vele.

A Fradi után 2014. tavaszán a lengyel Lechia Gdańsk vezetőedzője lett. A Lechiát a bajnokság negyedik helyére vezette, de 2014. júniusában személyes okokból lemondott pozíciójáról, majd nem sokkal később az 1860 München vezetőedzőjévé nevezték ki. Itt több vitatott döntést is hozott, ráadásul az eredmények is elmaradtak, ezért 2014. szeptemberében menesztették. 2015. áprilisában az angol harmadosztályban szereplő Notts County-hoz írt alá hároméves szerződést, ám fél év után innen is menesztették. 2016. júliusában az FC Eindhoven élére nevezték ki, de a 2016/17-es évad végén elhagyta a klubot. 2017. októberében a dán élvonalban szereplő Randers FC vezetőedzője lett, nem sokáig, bő három hónap után ott is megköszönték a munkáját.  2018. júniusában a szlovák AS Trenčín edzője lett, innen négy hónap után távozott. 2019. áprilisában a holland Excelsior szerződtette, hogy benntartsa őket az első osztályban, ám ez nem jött össze, így 2020. januárban onnan is elküldték. Ezután másfél évig nem volt munkája, majd 2021. nyarán a német Hamburg utánpótlásához került egyéni edzőnek, innen hívták 2022. nyarán újra Magyarországra, a ZTE együtteséhez, ahonnan 2023. áprilisában annak ellenére elküldték, hogy a kupadöntőbe vezette a csapatot, ám a bajnoki eredményei nem voltak meggyőzőek. 2023. júliustól két hónapig a horvát Slaven Belupo volt a csapata, azért csak addig, mert onnan is elküldték. 2023. októbere óta Svájcban, az FC Zürich csapatánál dolgozik eleinte, mint technikai edző, majd mint U21-es edző.

---

 49. Máté Csaba

Született: 1969.10.23. Szekszárd

FTC megbízott vezetőedzője: 2013. december 2-tól – 2018. december 17-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	1	1	0	0	3	2	2	100 %
Magyar_Kupa	1	0	0	1	0	1	0	0 %
Összesen	2	1	0	1	3	3	2	50,0 %

Eredmények:
1 x bajnoki 3. helyezés

---

FTC megbízott vezetőedzője: 2021. december 13-tól – 2021. december 19-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	1	1	0	0	1	0	2	100 %
Összesen	1	1	0	0	1	0	2	100 %

Eredmények:
1 x magyar bajnok

---

FTC vezetőedzője: 2023. július 20-tól – 2023. szeptember 3-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	4	3	0	1	18	8	6	75,0 %
Nemzetközi_Kupa	6	6	0	0	21	2	12	100 %
Összesen	10	9	0	1	39	10	18	90,0 %

Eredmények:
1 x magyar bajnok
1 x EKL csoportkörbe jutás

---

Edzői korszakok összesen

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	6	5	0	1	22	10	10	83,3 %
Magyar Kupa	1	0	0	1	0	1	1	0 %
Nemzetközi_Kupa	6	6	0	0	21	2	12	100 %
Összesen	13	11	0	2	43	13	22	84,6 %

---

Máté Csaba 1983 és 1993 között a Szekszárdi Dózsa, a Pécs és az FC Tatabánya labdarúgója volt, majd Belgiumban légióskodott a másodosztályban szereplő Kortrijknál, a harmadik és második ligás Roeselare és az amatőr Wevelgem együtteseiben. 2001-ben tért vissza a Szekszárdhoz, mint játékos.

2001-től edzőként is elkezdett dolgozni a Szekszárdi Utánpótlásnevelő Football Clubban, amely klubnak egyébként elnöke is volt. Így óriási része volt abban, hogy Szekszárdon napjainkban már mintegy kétszáz gyereket foglalkoztatnak és tanítanak a labdarúgás fortélyaira. 2008-tól 2010-ig a magyar válogatott edzői stábjába került, mint a holland Erwin Koeman egyik segítője. Kiválasztásánál szempont volt a holland nyelvismerete, de feladata volt a kiválasztott játékosok folyamatos megfigyelése és az ellenfelek feltérképezése is. A válogatott melletti munkájával párhuzamosan 2009-től Szombathelyen az Illés Akadémián is edzősködött, ahol az NB III-as második csapat tréneri feladatait látta el. 2010-ben Paksra került pályaedzőnek, ahol 2012. augusztusában az éppen induló NB I-es szezon előtt öt mérkőzés erejéig megbízottként a vezetőedzői feladatokat is átvette. 2012. augusztusának utolsó napján adták hírül, hogy Máté Csaba Ricardo Moniz segítőjeként a Ferencváros pályaedzője lett, így Koeman után már a második holland szakember munkáját segítette. Ki gondolta volna akkor, hogy a holland nyelvismeret mellett a Fradi egy olyan pályaedzőt is kap, aki a későbbiekben német, ukrán, osztrák és orosz szakember mellett is folyamatosan dolgozhatott, a ferencvárosi kispad legstabilabb személye lett. Olyan személy, akire bármikor lehetett számítani, akire bármikor rá lehetett bízni a csapatot, ha éppen az aktuális főnökének távoznia kellett. Így volt ez Moniz és így volt Stöger menesztése után is, amikor megbízottként az első esetben két, a másodikban csupán egy mérkőzés irányítása jutott neki. 2023. július 20-án reggel azonban némiképp más volt a helyzet, amikor előző este a feröeri KÍ elleni BL-blama után Csercseszovtól hirtelen köszöntek el. Másnap úgy kapta meg a csapatot, hogy azt nem egy vagy két mérkőzésen irányítja, hanem azzal be kell jutnia az Európa Konferencia Liga csoportkörébe. Máté Csaba parádésan oldotta meg ezt a feladatot, úgy felrázta a csapatot, hogy hatból hat győzelemmel abszolválták a csoportkörig vezető utat, közben a bajnokságban is három győzelemmel és mindössze egyetlen vereséggel kezdtek. A győzelmek ráadásul közönségcsalogató és gólgazdag játékkal születtek meg, nem véletlen, hogy a szurkolók Máté Csaba nevét hosszasan skandálták a lelátón, egyáltalán nem lett volna ellenükre egy olyan bejelentés, hogy Máté Csabával hosszabb távon kötnek vezetőedzői szerződést. Ám nem ez a verzió következett, a csapat élére új mester, az egykori szerb világklasszis játékos, Dejan Sztankovics került.  Egy biztos, Máté Csabának senki sem felejti el azt a szolgálatot, amit 2023. forró nyarán a Fradiért tett, hogy megmentette a nemzetközi szezont, bebizonyította, hogy ő jóval több, mint pályaedző. Azonban az is biztos, hogy azóta sem tudott egyetlen csapattal sem megállapodni.

---

 50. Thomas Doll

Született: 1966.04.09. Malchin

FTC vezetőedzője: 2013. december 18-tól – 2018. augusztus 21-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	148	89	37	22	278	130	215	72,6 %
Magyar Kupa	49	33	9	7	131	31	75	76,5 %
Nemzetközi_kupa	16	4	5	7	12	14	13	40,6 %
Nemzetközi_díj	33	17	8	8	57	29	42	63,6 %
Összesen	246	143	59	44	478	204	345	70,1 %
+Hazai edző	14	14	0	0	91	9	28	100 %
Mindösszesen	260	157	59	44	569	213	373	71,7 %

Eredmények:
2 x magyar bajnok
3 x Magyar Kupa győztes
1 x Magyar Szuperkupa győztes
1 x Ligakupa győztes
2 x bajnoki 2. helyezés
1 x bajnoki 3. helyezés
1 x bajnoki 4. helyezés

---

Thomas Doll fiatalon a szülővárosában a BSG Lok Malchin csapatában kezdett futballozni. Sportkarrierje javára lemondott az érettségiről, majd gépszerelői képesítést szerzett. A Hansa Rostock hamar felfigyelt rá és 1979-től a rostocki klub játékosa lett. 1983-ban már az elsőosztályú bajnokságban is bemutatkozhatott, ahol csatárként lépett pályára. 1986-ig volt a mecklenburgi csapat alkalmazásában, majd amikor az kiesett az első osztályból, a berlini Dynamo szerződtette. Németország újraegyesítése után a Hamburg játékosa lett. A jól sikerült bundesligás bemutatkozás után rekordösszegért leigazolta az olasz Lazio. Három év múlva visszatért Németországba és az Eintracht Frankfurt játékosa lett. Az ott töltött két évben sokat volt sérült, kevés mérkőzést játszott, majd újra Olaszországba, a Barihoz igazolt, végül 1998-ban visszatért a Hamburghoz, ahol 2001-ben fejezte be az aktív játékot. Pályafutása alatt 1986 és 1990 között az NDK válogatottjában 29-szer játszott, majd az egyesített német válogatottban további 18 alkalommal lépett pályára, 1992-ben részt vett a svédországi Európa-bajnokságon és a csapattal ezüstérmet szerzett.

Edzőként először 2002-ben a Hamburg második csapatát irányította, majd 2004. októberében előrébb lépett, átvette az első csapatot, amikor az az utolsó helyen állt. Látványosan feljavította a csapat játékát, olyannyira, hogy a 2005/06-os bajnokságban a harmadik helyen végeztek és az Intertotó-kupán keresztül bejutottak az UEFA-kupába. Miután 2006. nyarán néhány jelentős játékosa elhagyta a csapatot, a Bajnokok Ligája-kvalifikáció ellenére hanyatlás következett be a 2006/07-es bajnoki évadban, ezért 2007. februárjában menesztették. Nem volt sokáig kispad nélkül, hiszen 2007. márciusában már megkapta a  Borussia Dortmund kispadját, akik akkor a kiesés ellen küzdöttek, végül simán bennmaradtak. A 2007/08-as évadban bejutottak a Német Kupa döntőjébe, ám a bajnokságban csupán a 13. helyen végeztek, ekkor Thomas Doll felajánlotta a lemondását, amelyet a vezetőség elfogadott. Egy évig nem volt csapata, majd 2009. júniusában a török Gençlerbirliği edzője lett, ahol 16 hónapot töltött, akkor bontottak vele szerződést. 2011. júliusától a szaúdi el-Hilál vezetőedzője lett, de a klub sportigazgatójával való vitája miatt 2012. januárjában lemondott a posztjáról. Ezután csaknem két évet volt munka nélkül, amikor befutott a Ferencváros ajánlata, amelyet elfogadott és Ricardo Moniz örökébe lépett.  Ferencvárosi karrierje során az összes magyar címet elérte, volt bajnok, Magyar Kupa (háromszor is), Ligakupa és Szuperkupa győztes. Csak egy valami nem sikerült neki, a nemzetközi áttörés, az európai kupák selejtezőiben rendre kiesett a csapatával, gyakorlatilag ez vezetett el a szakításhoz, amely végül közös megegyezéssel történt.

A Fradi után 2019. januárjában a kieső helyen álló Hannover 96 vezetőedzője lett, amelyet azonban nem sikerült a kieséstől megmentenie, ezért a szezon végén szerződést bontottak vele. 2019. augusztusától Ciprusra szerződött, az APOEL vezetőedzője lett, ahonnan decemberben a gyengébb bajnoki szereplés miatt annak ellenére menesztették, hogy az Európa-liga csoportkörébe, majd a legjobb 32 közé juttatta a csapatot. Ezután 2022. áprilisáig nem volt csapata, amikor nagyon messzire ment, hogy újra legyen, egészen Indonéziáig, ahol a Persija nevű gárdát vette át.

---

 51. Szerhij Rebrov

Született: 1974.06.03. Horlivka

FTC vezetőedzője: 2018. augusztus 22-től – 2021. június 4-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	94	65	20	9	185	69	150	79,8 %
Magyar Kupa	14	9	1	4	34	12	19	67,9 %
Nemzetközi_kupa	25	8	10	7	33	41	26	52,0 %
Nemzetközi_díj	28	16	7	5	70	25	39	69,6 %
Összesen	161	98	38	25	292	147	234	72,7 %
+Hazai edző	21	12	7	2	56	27	31	73,8 %
Mindösszesen	182	110	45	27	248	174	265	72,8 %

Eredmények:
3 x magyar bajnok
1 x BL csoportkör
1 x EL csoportkör

---

Szerhij Rebrov 1990-ben ifjúsági korú játékosként csatlakozott a Sahtar Doneckhez. 1991-ben 17 évesen mutatkozott be a felnőttek közt az akkor még szovjet élvonalban. 1992-ben megalakult az ukrán élvonal, Rebrov a kijevi Dinamóhoz szerződött, ahol nemzetközileg is jegyzett csatárpárost alkotott Andrij Sevcsenkóval és ahol az ukrán Premier League történetének legeredményesebb játékosává vált. Számos kulcsfontosságú gólt szerzett az európai kupasorozatokban is, így a Bajnokok Ligája 1997/98-as és 1998/99-es szezonjában. Utóbbi sorozatban a Dinamo egészen az elődöntőig jutott, ott azonban a Bayern München megállította. 2000. május 17-én 11 millió fontért a Tottenham Hotspur igazolta le, ahol nem igazán ízlett neki az angol stílus, 29 találkozó során tőle szokatlanul kevés volt a mindössze kilenc gól. A következő szezonban sem ment jobban, akkor egyetlen bajnoki gólt szerzett, végül 2002-ben két évre a török Fenerbahçe csapatához került kölcsönbe. 2004-ben, miután a Tottenhamnél lejárt a szerződése, egy évre aláírt az akkor a másodosztályban szereplő West Ham Unitedhez.  2005. június 1-jén szabadon igazolható játékossá vált, majd úgy döntött visszatér hazájába, újra a Dinamo Kijev csapatához. A 2005/06-os szezonban 13 góllal a csapat legeredményesebb játékosa lett, a gólok mellett pedig gólpasszokkal is segítette csapatát. A szezon végén az edzők és a játékosok szavazata alapján jelölték az év játékosa díjra. 2007. júliusában ő lett a Dinamo csapatkapitánya. 2008-ban az orosz Rubin Kazany kétéves ajánlatát fogadta el. Így tagja volt a Rubin története első bajnokcsapatának. 1992 és 2006 között összesen 75 alkalommal szerepelt az ukrán válogatottban.

2009. július 20-án jelentette be a visszavonulását, amivel egy időben a Dinamo Kijev tartalékcsapata mellett kezdett el dolgozni. 2014. április 17-én ideiglenes jelleggel nevezték ki a Dinamo Kijev élére, majd miután a szezon végén kupagyőztes lett a csapattal, a szerződését véglegesítették. Két-két bajnoki címet és ukrán kupát nyert a csapattal, a 2015/16-os szezonban bejutott csapatával a Bajnokok Ligája csoportkörébe. Egy évvel korábban, a 2014/15-ös Európa-liga-sorozatban a csoportkörből is továbbjutott együttesével, a nyolcaddöntőben pedig emlékezetes párharcban búcsúztatták az angol Evertont. 2017. május 31-én bejelentette, hogy az idény végeztével lejáró szerződését nem hosszabbítja meg és távozik a csapat éléről. A következő szezonban Szaúd-Arábiában az Al-Ahli csapatánál edzősködött, majd 2018. augusztusában következett a Ferencváros. Sikereire élénken emlékezünk, itthon háromszor bajnokságot nyert, az első nemzetközi szezonjában az Európa Liga csoportkörébe, majd a következőben a Bajnokok Ligája csoportkörébe vezette a csapatot, amellyel meglépte azt a szintet, amit a vezetők a szerződéskötéskor elvártak tőle, amit elődje, Thomas Doll nem tudott. 2021. júniusában távozott a csapat éléről, majd aláírt az egyesült arab emírségekbeli el-Ain együtteséhez. 2023. június 6-án bejelentették, hogy 2026-ig Ukrajna szövetségi kapitányának nevezték ki, ahol első lépésként országa válogatottját kivezette a 2024-es Európa-bajnokságra.

 52. Peter Stöger

Született: 1966.04.11. Bécs

FTC vezetőedzője: 2021. június 5-től – 2021. december 13-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	15	10	2	3	31	12	22	73,3 %
Magyar Kupa	2	2	0	0	16	0	4	100 %
Nemzetközi_kupa	14	6	0	8	22	21	12	42,9 %
Nemzetközi_díj	5	4	0	1	12	3	8	80,0 %
Hazai_díj	1	1	0	0	14	0	2	100 %
Összesen	37	23	2	12	95	36	48	64,9 %

Eredmények:
1 x magyar bajnok
1 x Magyar Kupa győztes
1 x EL csoportkör

---

Peter Stöger a Favoritner AC Wien csapatában kezdte pályafutását, majd hat éven keresztül, 1988-tól 1994-ig az Auistria Wient erősítette, akikkel három bajnoki címet szerzett. A következő klubja az Tirol Innsbruck volt, ahol mindössze egy évet játszott, majd 1995-ben a Rapid Wienbe szerződött, amely csapattal szintén megnyerte az osztrák bajnokságot, és szerepelt az 1996-os kupagyőztesek Európa-kupája-döntőben, ahol a Paris Saint-Germain ellen vereséget szenvedtek. 1997-ben elhagyta a Rapidot, és Linzbe szerződött, ahol egy évet töltött, majd visszatért az Austria Wienbe, ahol szintén egy évig játszott, mielőtt felhagyott volna profi pályafutásával. Az osztrák labdarúgó-válogatottban 1988. februárjában mutatkozott be, tagja volt az 1998-as labdarúgó-világbajnokságon részt vevő osztrák keretnek. Utolsó válogatottbeli mérkőzésére 1999. márciusában került sor, a nemzeti együttesben 65 mérkőzésen lépett pályára.

Aktív pályafutása után 2004-ben az osztrák SC Interwetten sportigazgatója lett, majd két hónap után visszatért az Austria Wien csapatához ugyanilyen minőségben. 2005. májusától decemberéig edzőként is átvette az Austria irányítását. Ezután másfél évig csapat nélkül volt, majd 2007. júliusától, mint sportigazgató a First Vienna FC-nél dolgozott, ahol ugyanazon év októberében a vezetőedzői feladatokat is átvette. A 2010/11-es szezonban a Grazer AK csapatához szerződött, majd a következőben a Wiener Neustadt vezetőedzője volt. A 2012/13-as szezonban visszatért az Austria kispadjára, ahol  bajnok lett a csapattal. 2013. június 11-én a német másodosztályú 1. FC Köln élére nevezték ki, őket a szezon végén bajnokként juttatta fel a Bundesligába. Az ezt követő két szezonban sikerült benntartania az élvonalban a kölnieket, a 2016-17-es idényben pedig már az ötödik helyen végeztek, amivel kvalifikáltak az Európa-Ligába, ezzel a kölni csapat 25 év elteltével nyert indulási jogot valamelyik európai kupasorozatba. Úgy tűnik a kettős terhelés sok volt, mert a következő bajnokságot gyengén kezdték, ezért 2017. végén Peter Stöger távozott a csapat éléről, néhány nappal később a Borussia Dortmund vezetőedzője lett. Mint új seprű ott nagyon jól sepert, hiszen a dortmundiakat a nyolcadik helyről a negyedikre hozta fel a tabellán, ezzel kiharcolták a Bajnokok Ligája szereplést, Stöger ennek ellenére a szezon végén távozott a csapat éléről. Egy évig nem volt csapata, majd 2019-ben újra az Austria alkalmazta, egy évig mint sportigazgató, 2020-tól azonban újra vezetőedzőként. Amikor a 2020/21-es szezon végén lejárt a szerződése, nem hosszabbított, hanem elfogadta a Ferencváros ajánlatát. A feladat nagy volt, a Szerhij Rebrov által nagyon magasra tett lécet kellett megugrania. Gyakorlatilag meg is ugrotta, hiszen a csapattal eljutott a BL csoportkör kapujáig, oda azonban nem tudott bejutni, de az Európa Liga csoportkörébe igen. Azonban ott nem úgy szerepelt a csapat, ahogy azt mindenki várta, öt vereség után csak az utolsó tét nélküli csoportmeccsen tudott nyerni, ráadásul a bajnokságban is “csak” a második helyen álltak, ezért a DVSC-től elszenvedett vereséget követően december 13-án a klub vezetősége menesztette Stögert.

A Fradi után 2023. nyaráig nem volt csapata, akkor az osztrák másodosztályban szereplő Admira Wacker sportigazgatójának nevezték ki.

---

 53. Sztanyiszlav Csercseszov

Született: 1963.09.02. Alagir

FTC vezetőedzője: 2021. december 20-tól – 2023. július 19-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	50	30	9	11	90	52	69	69,0 %
Magyar Kupa	6	5	0	1	14	4	10	83,3 %
Nemzetközi_kupa	18	6	4	8	24	25	16	44,4 %
Nemzetközi_díj	14	6	4	4	26	13	16	57,1 %
Összesen	88	47	17	24	154	94	111	63,1 %
+Hazai edző	1	1	0	0	1	0	2	100 %
Mindösszesen	89	48	17	24	155	94	113	63,5 %

Eredmények:
2 x magyar bajnok
1 x Magyar Kupa győztes
1 x EL csoportkör, továbbjutással a negyeddöntőbe

---

Sztanyiszlav Csercseszov kapus volt, 1981 és 1984 között az Alanyija Vlagyikavkazban játszott. 1984 és 1987 között a Szpartak Moszkva játékosa volt, amelynek színeiben 1987-ben megnyerte a szovjet bajnokságot. 1988-ban a Lokomotiv Moszkva csapatában szerepelt, majd visszatért a Szpartak Moszkvához, ahol 1988 és 1993 között további egy szovjet és két orosz bajnoki címet szerzett. 1993-ban Németországba szerződött a Dynamo Dresden együtteséhez, amelynek két évig volt a tagja, de 1995-ben kölcsönadták a Szpartaknak. 1996-ban Ausztriába igazolt a Tirol Innsbruck csapatához, ahol 2002-ig védett, ugyanis ekkor csődbe ment az osztrák klub. A Tirol Innsbruckkal három alkalommal nyerte meg az osztrák bajnokságot. 2002-ben hazatért a Szpartakhoz és még abban az évben befejezte az aktív játékot. 1990-ben és 1991-ben nyolc alkalommal szerepelt a szovjet válogatottban, 1992-ben kétszer lépett pályára a FÁK (Független Államok Közössége) csapatában, részt vett az 1992-es Európa-bajnokságon. 1992 és 2002 között további 39 alkalommal védett az orosz válogatottban, amellyel részt vett az 1994-es és a 2002-es világbajnokságon, illetve az 1996-os Európa-bajnokságon.

Edzői pályafutását az osztrák FC Kufstein csapatánál kezdte 2004-ben, majd még ugyanebben az évben az osztrák első osztályú Wacker Innsbruck edzője lett. Két év múlva távozott, majd 2007. júniusában kinevezték a FK Szpartak Moszkva sportigazgatójának, rövidebb időre pedig az edzői feladatokat is ellátta. 2013. júniusától 2014. áprilisáig az orosz Amkar Perm menedzsere volt, ezután a Dinamo Moszkva élére nevezték ki. A 2015/16-os idényben a lengyel Legia Varsót irányította, ahol kupát és bajnokságot is nyert. 2016. augusztus 11-én kinevezték az orosz válogatott szövetségi kapitányának, a 2018-as világbajnokságon a válogatottal a negyeddöntőig jutott. 2021-ben az Európa-bajnokságon az orosz csapat nem jutott tovább a csoportkörből, emiatt 2021. július 8-án elbocsátották. Ilyen előzmények után került a Ferencvároshoz, ahol eleinte be is váltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen biztosan nyerte meg a bajnokságot, ráadásként a Magyar Kupát is, majd bejutott az Európa Liga csoportkörébe, ráadásul azt megnyerve jutott tovább a 2023-as tavaszi folytatásba, ahol azonban nem bírt a Bayer Leverkusen csapatával. 2023. nyarán azonban a feröeri KÍ Klaksvík elleni, 3:0-ra elveszített hazai BL selejtező mérkőzés után Kubatov Gábor és Sztanyiszlav Csercseszov megegyezett arról, hogy nem folytatják a közös munkát. A Fradi után egyelőre nem vállalt sehol munkát.

 54. Dejan Sztankovics

Született: 1978.09.11. Belgrád

FTC vezetőedzője: 2023. szeptember 4-től – 2024. május 16-ig.

Mérkőzések:

	Mérkőzés	Győzelem	Döntetlen	Vereség	Lőtt	Kapott	Pont	Arány
Bajnoki	28	19	5	4	60	22	43	76,8 %
Magyar Kupa	6	4	1	1	17	7	9	75,0 %
Nemzetközi_kupa	8	2	4	2	9	8	8	50,0 %
Nemzetközi_díj	3	1	0	2	3	6	2	33,3 %
Összesen	45	26	10	9	89	43	62	68,9 %
+Hazai edző	1	1	0	0	1	0	2	100 %
Mindösszesen	46	27	10	9	90	43	64	69,6 %

Eredmények:
1 x magyar bajnok
1 x EKL csoportkör, továbbjutással a nyolcaddöntőbe
1 x Magyar Kupa 2. helyezés

---

Dejan Sztankovics a szerb óriásnak számító csapatban, az FK Crvena Zvezdában kezdte pályafutását. A klub összes korosztályos csapatában játszott, az első csapatba először az 1994/95-ös bajnokságban került be, amikor bajnok is lett a csapattal. Azokban az időkben a Crvena nem léphetett ki az európai kupaporondra, mivel a délszláv háború miatt ezt nem engedélyezték. Más volt a helyzet az 1996/97-es szezonban, amikor a KEK-ben indulva mások mellett a német  Kaiserslautern csapatát is legyőzték. 1997-ben, mindössze 19 évesen ő lett a klub történetének legfiatalabb csapatkapitánya. 1998. nyarán Rómába igazolt az SS Lazio csapatához. A Lazionál töltött időszak alatt csaknem mindent megnyert (olasz bajnokság és kupa, olasz szuperkupa, KEK, európai szuperkupa), amikor 2004. januárjában úgy döntött, vált és az Internazionale ajánlatát fogadta el. Ha azt írtuk, a Lazioval csaknem mindent megnyert, az Interrel még ezt is fokozni tudta, nem kevesebb, mint öt alkalommal volt olasz bajnok, négyszer olasz kupa, ugyancsak négyszer olasz szuperkupa győztes, BL-győztes és a klubvilágbajnokság győztese. Nem véletlen, hogy Milánóban is legendává tudott válni, 2013-ban ott hagyta abba az aktív játékot. A válogatottban három címer alatt (Jugoszlávia, Szerbia és Montenegró, illetve Szerbia) összesen 103 alkalommal játszott.

A labdarúgó pályafutása után az edzői munkát 2014-ben kezdte az olasz Udinese csapatánál, mint pályaedző, majd egy év múlva Milánóban az Internél lett csapatkoordinátor. 2017. márciusában az UEFA alkalmazásába került, mint tanácsadó, innen szerződött 2019. december végén Belgrádba a Crvena Zvezdához vezetőedzőnek. 2022. augusztusáig a csapattal nyert három szerb bajnokságot és két szerb kupát, majd belevágott egy olasz kalandba, a Sampdoria vezetőedzője lett. Az olasz csapattal nem tudott csodát tenni a 2022/23-as bajnokságban, kiestek az első osztályból. Ezután jött 2023. nyarán a Ferencváros érdeklődése, majd konkrét megkeresése, amely után átvette az EKL csoportkörbe frissen bejutott csapatot. Nem volt könnyű dolga, hiszen a szurkolók egy része az addigi edzőt, Máté Csabát szerette volna tovább is a kispadon látni, ám Dejan Sztankovics a maga lehengerlő habitusával, futball iránti szenvedélyével jött, látott és győzött. Veretlenül teljesítette az egyáltalán nem könnyű EKL csoportot, jutott tovább a tavaszi folytatásba, ahol azonban fejet kellett hajtania a görög Olympiakos előtt. Ám 2024. tavaszán csupán a görögök elleni mérkőzések kerültek a vereség oldalára, az összes többi hazai mérkőzést veretlenül hozta le a csapattal, így nem csoda, hogy öt fordulóval a bajnokság vége előtt bebiztosította a bajnoki címet, bejutott a kupadöntőbe. Utána azonban megtört a varázs, két fordulóval a vége előtt oda lett a tavaszi bajnoki veretlenség, majd ami ennél is fájdalmasabb, elúszott a kupadöntő. Sztankovics pedig nem várta meg a bajnokság utolsó mérkőzését sem, az Újpest elleni derbi előtt bejelentette, távozik az orosz Szpartak Moszkva csapatához.

---