A hatalom rátett egy lapáttal. Az előző évben elvette a klub nevét, ebben az esztendőben pedig egy további új névvel és új színekkel próbálta a múltat elfeledtetni. Ők nem tudhatták, amit viszont minden fradista tudott, ezt nem lehetett hatalmi gőggel megtenni, ez egyenlő volt a lehetetlen küldetéssel. Olvassa el a teljes cikket »
A most kezdődő epizódtól kezdődően néhány részen (az életben éven) valahogy túl kell jutnunk. Ezek az évek nem a Fradi aranykönyvébe tartoznak. A kor igencsak rányomta bélyegét a klubra. Pedig dicsőséges bajnokként, minden idők leggólképesebb Fradijaként vághattak neki az új bajnokságnak, a továbbfejlődés minden ígéretével együtt. Egy fél szezon után azonban valami megroppant, sokkal helyesebben, megroppantották. 1950 elején elvették az egyesület nevét, február 16-án az FTC-t beolvasztották az ÉDOSZ Sport Egyesületbe. Igaz, ekkor legalább még a színek megmaradtak, bár már azok sem sokáig. Olvassa el a teljes cikket »
Az előző bajnokságot 17 helyett 16 csapat fejezte be, az újat eleve erre a létszámra írták ki. A Fradi csatárai már egy évvel korábban is mutatták, valami nagy dolog van készülőben zöld-fehérben, ami ebben a bajnokságban kiteljesedett. Olvassa el a teljes cikket »
Az új bajnokságban nem 16, hanem 17 csapat indult. Az MLSZ állandóan kereste az üdvözítő megoldást. Pedig akkoriban még számottevő csapatok is voltak. Nem tudni miért döntöttek a páratlan számú csapat mellett. Olvassa el a teljes cikket »
Az MLSZ-re nem csak napjainkban jellemző, hogy állandóan át kívánja szervezni a bajnokságot. A történelemkönyvek oladalait lapozgatva folyton átszervezésekbe botlunk. Mint, ahogy az 1946-ban kezdődő idényben is. Elvetélt az egy évvel azelőtti 28 csapatos, kétcsoportos, rájátszásos ötlet, visszatértek a 16 csapatos bajnoksághoz. Olvassa el a teljes cikket »
1945 nyarán a bajnokságban ismét országosan indult útjára a labda. Nem kis átszervezések történtek. Rekordlétszámú, összesen 28 csapatot hívtak meg. A csapatokat két csoportra osztották, a keleti és a nyugati csoportban egyaránt oda-vissza játszottak. A csoportok első öt helyezettje játszhatott a bajnoki címért a rájátszásban, ahová a csoporton belüli ellenfeleikkel játszott mérkőzéseik eredményét magukkal vitték. Olvassa el a teljes cikket »
Rudas Ferenc
Sárosi III. Béla
Folytatódott a háború, és ekkor még a magyar labdarúgó bajnokság is, változatlanul 16 csapattal. Volt Szent István Kupa, Magyar Kupa és Karácsonyi-torna is, csakúgy mint egy esztendővel korábban. Olvassa el a teljes cikket »
Az 1942-43-as bajnokságban szervezési változás nem történt, továbbra is 16 csapat részvételével írták ki. A Ferencváros célja mi más lehetett volna, mint kijavítani az előző szezon méltatlan szereplését. Olvassa el a teljes cikket »
A háború szelét a futballban idehaza még nem nagyon lehetett érezni. Az MLSZ például reformra szánta el magát, 14-ről 16-ra növelte az NB I létszámát, amely abszolút csúcs a korábbiakhoz képest. A Fradi ennek a bajnokságnak úgy vágott neki, hogy a legutolsó kettőt megnyerte, az egyiket gólaránnyal, a másikat hatalmas pontelőnnyel. Mi sem természetesebb, az új bajnokságban is esélyesnek tartották. Olvassa el a teljes cikket »
