2017. november 25. szombat

A Fradi mai szakosztályai: Úszás (2.rész: 1934-1960)

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. január 11.

fradi_cimer uszasMa is működő szakosztályok: ÚSZÁS

2. rész: 1934-től 1960-ig

Az úszás, nem véletlenül alapsport. Az FTC-n belül is oly népszerűségnek örvendett és örvend, hogy történetét egyetlen részben nem lehet feldolgozni, az első részt az első harminc év történései töltötték ki. Ezúttal folytatjuk a sportág történetének ismertetését…

1934 és 1938 között kisebb visszaesés következett a szakosztály életében. Ennek több összetevője volt, egyrészt a korábbi sikereket szállító versenyzők abbahagyták az aktív sportolást, másrészt a vezetésben is változások voltak, az új vezetés az utánpótlásnevelésre helyezte a hangsúlyt.

Az első vonalban azért a nők még ebben az időben is tartották magukat, 1934-ben és 1935-ben is megnyerték a 4×100 méteres gyorsváltót az országos bajnokságon. A “régiek” közül maradt Bábel Zsófia, Csányi Borbála, majd Mallász Margit visszavonulása után újra edzésbe állt és visszatért Bethlen Margit. 1938-ra felnőtt hozzájuk az új nemzedék, Balogh Katalin, Linhardt Margit, Sóthy Borbála és Szabó Ágnes, akik női 4×100 m gyorson ugyancsak bajnoki arannyal vették át a stafétabotot.

Ugyanezek a hölgyek a folyamúszásban sem “tétlenkedtek”, hiszen Csányi Borbála 1934-ben, Szabó Ágnes pedig 1937-ben nyert bajnoki címet, amit ugyanebben az évben Zákonyi Máriával és Bábel Zsófiával kiegészülve csapatban is megismételt.

A férfiak jobban megsínylették a generációváltást, amit Székely András visszavonulása okozott. A fent jelzett négy évben nem tudtak bajnoki címet hozni az egyesületnek. Viszont az utánpótlás az valóban beindult, olyan nevek kerültek előtérbe, mint Lőrinc László, Kulcsár Imre, Somogyi Miklós és mindenekelőtt a későbbi gyorsúszófenomén Tátos Nándor.

Tátos Nándor, a harmincas évek végén tűnt fel a medencék partján. Vékony, jó mozgású ifjú volt, akiben az FTC vezetői hamar meglátták a tálentumot. Nem is csalódtak benne.

A rendkívül jó kedélyű és legalább annyira szorgalmas fiatalember hamarosan a legjobbak közé küzdötte fel magát, sorra nyerte a bajnokságokat. Olyan sokoldalú úszó, mint amilyen ő volt, igazán ritkán születik. 100 métertől 1500 méterig minden gyorsúszószámban elindult. 1941-ben és 1942-ben minden ilyen számban győzött is.Ezt a Tátos-féle bajnoki sorozatot azóta sem sikerült senkinek megismételnie.

Fénykora arra az időre esett, amikor a háború miatt szüneteltek a nagy világversenyek, nem rendeztek sem olimpiát, sem Európa-bajnokságot. Mindezek ellenére egymás után érte el a nagyszerű eredményeket, országos csúcsokat, sőt egy alkalommal Európa-csúcsot is.

1939 és 1946 között gyorsúszásban 100 méteren 3, 200 méteren 6, 400 méteren 7, 800 méteren 5, 1500 méteren pedig 6, mindösszesen 27 országos bajnoki aranyérmet szerzett.

Sokoldalúságát az is mutatja, hogy 1944-ben tagja volt a bajnokságot nyert vízilabdacsapatnak is.

Ebben az időszakban egyértelműen Tátos volt a szakosztály éke, mellette szinte már természetes módon a hölgyek is hozták a maguk megszokott minőségi eredményeit. A közölt fotó 1940-ben készült a Fradi gyorsúszónőiről, sorrendben Molnár Magda, Sándor Éva, Ács Ilona. A női 4×100 méteres gyorsváltó különböző összeállításokban 1939-ben és 40-ben is a Fradié lett, mint ahogy a folyamúszásban is verhetetlenek voltak a hölgyek. Az 1940-es bajnoki trió összetétele: Lovász Margit, Vámos Adél és Székely Éva volt. Szinte jelképes ez az összeállítás, amelyben Lovász Margit képviselte a múltat (a harmincas évek elejét), Vámos Adél a jelent (a harmincas évek vége, negyvenes évek eleje), míg az akkor még csak 13 esztendős Székely Éva a jövőt jelentette (50-es évek eleje, sajnos már nem a Fradi színeiben).

Ebből a korszakból feltétlenül ki kell emelni egy korszakos edzőegyéniséget, Sárosi Imrét, aki úszóként kezdett a Ferencvárosban 1920-ban és úszott 1930-ig. A névjegyét azonban nem ezzel, hanem az ekkor elkezdett edzői tevékenységgel tette le a Fradi és az úszósport asztalára. Érdemeit 1974-ben az FTC örökös tag oklevéllel ismerte el.

Aztán 1942 és 1945 között a háborús évek szinte természetes módon visszavetették a szakosztály fejlődését. A férfiaknál Tátos hozta a tőle elvárt magas szintet, ám a nők visszaestek, egyszerűen azért, mert lecsökkent a létszámuk.

A II. világháború után lassan tért vissza az élet a szakosztályba, de amikor visszatért, azt nem csak itthon, világszerte megemlegették. Az 1950-es évek eleje újabb aranykornak, az FTC úszótörténelme fénykorának, bizonyult. A magyar válogatott úszócsapat nagy része az FTC-ből (Kinizsiből) került ki.

Világklasszis úszók szereztek az egyesületnek nagyszerű eredményeikkel még több hírnevet. Novák Éva (ő úszott a Fradiban először világcsúcsot), Novák Ilonka, Szőke Kató, Killermann Klára, Csordás György olimpiai és Európa bajnoki szereplésükkel beírták nevüket nemcsak az FTC, hanem a magyar úszósport aranykönyvébe is. Csodálatos győzelmek és rekordok az országos- és Európa bajnokságokon, remek eredmények az olimpiákon.

Kezdjük az eredmények ismertetését 1949-ben, amikor első győzelmeit aratta Tátos Nándor méltó utóda, Csordás György. Az első évben 400, 800 és 1500 m gyorson nyert. 1950-ben “csak” 800-on és 1500-on, 1951-ben újra mindhárom távon. Ebben az évben folyamúszó bajnok is volt. Ezeket toldotta meg 1952-ben még egy arannyal 400 méteren, majd 1953-ban 1500 méteren.

1954-ben “úgy döntött”, kicsi már neki a magyar medence, ebben az évben 400 és 1500 méteren Európa-bajnok lett.

Meg kell emlékezni Szilárd Zoltánról is, aki Csordás első győzelme évében, 1949-ben a klasszikus gyorsúszószámban, 100 méteren tudott országos bajnok lenni, rá egy évre pedig a 200 méteres hátúszásban nyert.

Novák Éva érdekes párosítású úszásnemekben volt világklasszis, mellen és gyorson. Ma azt mondják, ez a kettő kizárja egymást. Ő bebizonyította már, hogy lehetséges. Már 18 évesen országos bajnok volt 200 m mellen, amely számban a londoni olimpián is harmadik lett, és 100 m gyorson. 1949-ben a két mellúszó számban lett bajnok, 1950-ben “csak” 200 mellen. 1951-től a mellúszásban komoly vetélytársnőt kapott klubtársa, Killermann Klára személyében, aki idehaza éveken át legyőzte. Ettől függetlenül a helsinki olimpián 200 mellen ezüstérmes tudott lenni, csakúgy, mint 400 m gyorson. Ezt fényesítette ki a 4×100 m-es női gyorsváltó tagjaként aranyra a Novák Ilonka, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Kató kvartett tagjaként, méghozzá fergeteges világcsúccsal. Temes kivételével mindannyian Fradisták voltak. Itt azonban meg kell említeni, hogy ugyanitt az előfutamban Temes helyén Littomeritzky Mária úszott, aki viszont Fradista volt. Az olimpia után 1953-ban itthon a gyorsúszószámokban nyert még bajnokságot 200 és 400 méteren, majd kalandos úton Brüsszelbe emigrált.

Ő nem a Fradiban kezdett úszni, hanem a MUE színeiben. A londoni olimpia után igazolt a Fradiba, ahol egyből országos bajnok lett 100 m háton. 1950-ben 200 m vegyesen nyert bajnoki címet. A helsinki olimpián húgával, Évával együtt tagja a világhíres 4×100-as gyorsváltónak. Érdekesség, hogy 1953-ban Balaton-távúszásban lett országos bajnok.

Szőke Katalin, vagy ahogy a világ megismerte, Szőke Kató 14 esztendősen lett a Fradi versenyzője. A nagyszerű technikával, hihetetlen könnyedséggel úszó bajnoknő Helsinkiben alig 17 évesen nyerte a 100 méteres gyorsúszás bajnokságát, és tagja volt a fantasztikus világrekorddal győztes 4×100 méteres magyar gyorsváltónak. Két évvel később Torinóban az Európa-bajnokságon ismételt, de Melbourne-ben az előfutamból nem jutott tovább. Résztvett azon az amerikai körúton, amelyet a Sport Illustrated a magyar olimpikonok számára rendezett, s annak végeztével nem tért haza. Los Angelesben telepedett le, azóta is ott él. Ilyen világviszoylatban is híres eredménysorral némileg meglepő, hogy egyéniben csupán kétszeres magyar bajnok (1954-ben 100 és 200 m gyorson), de váltóban is “csak” kétszer nyert, 1951-ben és 1954-ben a 4×100 méteres vegyesváltóban. Az pedig szinte hihetetlen, hogy az a 4×100 méteres női gyorsváltó, amely 1952-ben elkápráztatta a világot és négy Fradista tagja is volt, idehaza nem nyert országos bajnokságot.

Említettük már Littomeritzky Máriát, mint a 4×100-as női gyorsváltó 1952-es tartalékemberét. A nagy konkurrencia ellenére ő is tudott itthon bajnoki címet szerezni, 1952-ben a 100 méteres pillangóúszásban.

Ugyancsak szó volt már Killermann Kláráról, aki Novák Éva után lett a hazai mellúszás királynője. 100 méter mellen 1950-től 1954-ig zsinórban ötször, majd 1959-ben és 60-ban még kétszer nyert. 200 méteren pedig 1951-től 1954-ig négyszer, majd 1956-ban és 1959-60-ban még háromszor nyert, az annyi mint tizennégy bajnoki cím. Ezt fejelte meg még néggyel a 4×100-as női vegyesváltók tagjaként (1951, 54, 59, 60). Hihetetlenül nagy szorgalom, akaraterő és bajtársiasság jellemezte hosszú pályafutása alatt. Természetesen részt vett a helsinki olimpián is, ahol 200 m mellen a negyedik lett, 54-ben az EB-n pedig harmadik. Kitartására és eredményességére jellemző, hogy tagja volt az 1956-os és 1960-as olimpiai csapatnak is. Olyan csúcsokat úszott, amelyek hosszú-hosszú évekig éltek.

Ugyanezekben az években nyerte sorra bajnoki címeit hátúszásban Hunyadfi Magda. 100 méteren 1952-től 54-ig zsinórban háromszor, 53-ban és 54-ben pedig 200 méteren is. Természetesen tagja volt a Killermann Kláránál már említett 4×100 méteres vegyesváltó aranycsapatoknak is.

1954-ben a női 400 méteres vegyesúszás bajnoki címe is Fradista (Kinizsis) hölgyé lett, Székely Ripszina személyében.

Térjünk vissza egy kicsit az 1956 utáni évekre, amikor úszóink, a világklasszisok távozása után is szállítottak még eredményeket, bajnoki címeket. A férfiaknál 1956-ban 100 m gyorson Áts Jenő, 1959-ben Lantos László nyert aranyérmet. Ennél többet és többször tudott nyerni Záborszky Sándor, aki 1955-ben és 56-ban 1500 m gyorson, utóbbi évben pedig 400 méteren is bajnok lett. 1958-ban Kunsági György lett a 200 méteres mellúszás országos bajnoka, Várszegi Lajos 1959-ben és 60-ban pedig az azóta magyar szíveknek oly kedves számban, a 400 méteres vegyesúszásban győzött.
Ehelyütt meg kell említeni egy váltószámot, a 4×200 méteres férfi gyorsúszást is, ahol 1956-tól 60-ig, öt éven keresztül minden évben a Fradi csapata lett a bajnok, érdemes felsorolni az ő neveiket is: Áts Jenő, az elnyűhetetlen Csordás György, Záborszky Sándor, Budai Béla, Kovács Miklós, Nyéki Imre, Csikány József, Lantos László, Vörös Sándor, Gallasi István és három alkalommal is a vízilabdázó Kárpáti György.

A hölgyeknél Madarász Csilla nyert 400 m gyorson 1959-ben és 60-ban. Sőt, 1960-ban megnyerte a 100 métert gyorson és háton is. Mellette egy hölgyet kell kiemelni ezekből az évekből, ő pedig nem más, mint Kárpáti Vera, a Fradisták legendás vízilabdázójának, Kárpáti Györgynek a testvére. Amikor 1956 után nem Killermann Klára nyerte meg a mellúszószámokat, akkor ő gondoskodott arról, hogy a címek mégis a Fradinál maradjanak. 1957-ben a 100 m mellen, 1957-ben és 58-ban pedig 200 m mellen is nyert. Univerzalitását pedig azzal bizonyította, hogy 1957-ben és 59-ben a 400 m vegyesúszás bajnoka lett.

Folytatása következik …

Simon Sándor

Felhasznált irodalom és weblapok:
Nagy Béla: Zöld-fehérben

Az FTC úszószakosztályának honlapja

Novák Éva, Novák Ilona és Szőke Kató fotója a Magyar Olimpiai Bizottság honlapjáról http://www.mob.hu való, csakúgy, mint a szószedetben felhasznált információk.

A végére ugorhat és hozzászólhat.

2 hozzászólás

  1. fodor éva írta:

    Tisztelt Szerkesztő úr! Molnár Magda az anyósom volt. Az eredményei hosszútáv úszásban megérdemelték volna, hogy leírja azokat (Capri-Nápoly) de a kép felirata is hibás, ő a baloldalon áll. Fia, Pécsi Gábor öttusa technikai igazgató volt sok éven át, unokája dr. Pécsi Annamária a Fradi úszóedzője jelenleg is. Üdvözlettel Fodor Éva

    Hozzászólás ideje: 2010. február 14. 20:42

  2. Simon Sándor írta:

    Tisztelt Asszonyom!

    Hozzászólását nagyon szépen köszönöm. Sajnos, a forrásaim végesek, így az Ön által közölt információknak – mint a régmúltból sajnos nagyon sok hasonlónak – sem voltam a birtokában. A képen mutatottak sorrendjét természetesen javítottam.

    Üdvözlettel

    Simon Sándor

    Hozzászólás ideje: 2010. február 14. 20:59

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Egy reakció margójára

    Bejegyzés ideje: 2010. március 9.
    Szerző: Simon Sándor

    Játékosaink mondták a Fradi-Vasas után

    Bejegyzés ideje: 2010. március 29.
    Szerző: tibu1

    Napi válasz, VII.30.

    Bejegyzés ideje: 2009. július 31.
    Szerző: Simon Sándor

    Eseménynaptár: 10.11 – 10.17.

    Bejegyzés ideje: 2010. október 11.
    Szerző: Simon Sándor

    A Fradi egykor volt szakosztályai, 13.rész: Műugrás

    Bejegyzés ideje: 2010. január 17.
    Szerző: Simon Sándor