2017. szeptember 21. csütörtök

A Fradi mai szakosztályai: Kerékpár (1.rész: 1904-1973)

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. január 21.

fradi_cimer kerekparozasMa is működő szakosztályok: KERÉKPÁR

1. rész: 1904-től 1973-ig

A kerékpárhoz kapcsolódó csapatjáték, a kerékpárpóló bemutatásánál már említettük, hogy az első kerékpárt, akkori szóhasználattal velocipédet vagy biciklit, Kosztovics László hozta be hazánkba. Már 1882-ben megalakult a Budapesti Kerékpár Egylet (BKE), amely egy évvel később már versenyt rendezett az ügetőpályán. A pesti köznyelv gyorsan reagált, a helyszínre is utalva a versenyt úgy jellemezték, hogy azt “drága zabot és lovászt nem igénylő, mégis menésre kész, fáradhatatlan vasparipákon” folytatták. A siker töretlen volt, két évvel később már kb. 5000 kerékpáros versenyzőt tartottak nyilván. 1898-ban azonban beütött a krach. Az állam minden kerékpárt 10 korona adóval sújtott, ez elvette a kerékpárgyárak kedvét a sport üzleti célú patronálásától, a pályaversenyek visszafejlődtek. Akik az adó terhét vállalták, a kerékpározást túrázgatásként folytatták.

Mint annyi más sportági szakszövetség esetében, a Magyar Kerékpáros Szövetség megszületésekor is ott “bábáskodtak” az FTC vezetői. Ez a szövetség 1902-ben alakult, amikor pedig a clubnak nem volt még önálló szakosztálya. A szövetség első elnökének az FTC tagját, Kiss Jánost választották. Sőt egy esztendő múltán, 1903-ban alelnöknek Keönch Boldizsárt.

Újabb egy év telt el, amikor 1904-ben, Keönch Boldizsár vezetésével túracéllal megalakult az FTC önálló kerékpár-szakosztálya.

A hőskor első legendás versenyzője a képen is látható Szamek Ferenc volt, aki 1912-ben egymaga 10 első, 5 második és 6 harmadik helyezést ért el a különböző versenyeken, ezenkívül megnyerte a Budapest-bajnokságot és a Király-díjat.

A Szamek, Pirity, Eigner, Győrffy összetételű csapat az eredményeivel Magyarország második legjobb kerékpáros-egyesületévé emelte az FTC-t.

Az I. világháború, sok más hasonló sportághoz hasonlóan megakasztotta a kerékpársport fejlődését is, sőt az eszközigénye miatt, azt külnösen. Megakasztotta, de megállítani nem tudta. Az FTC-ben a 20-as évek közepétől újra érezhető volt a fellendülés. Elsősorban a kiváló pályaversenyzők jeleskedtek, újra az ország legjobbjai közé emelték a clubot.

Eigner Jenő a repülőversenyben 1925-ben megnyerte az FTC számára az első országos bajnoki címet, amely megadta a versenyzők számára az alaphangot, mert a soron következő másfél évtizedben rendre nyerték a bajnokságokat.

1927-ben Eigner ismételte meg két évvel korábbi teljesítményét, tőle a stafétabotot Győrffy Imre vette át, aki a korszak legkiemelkedőbb pályaversenyzőjének számított. 1929, 1930, 1932 voltak azok az évek, mikor a repülőversenyben bajnok lett. Annak ellenére, hogy a kimondottan pályaversenyző volt, annak is a legnagyobb robbanékonyságot jelentő ágában, Győrffy megpróbálkozott az országúti kerékpározással is. Klasszisát 1933-ban egy bronzéremmel igazolta a 100 km-es országos bajnokságon.

1934-től felzárkózott Győrffy mellé egy másik szuperklasszis, Éles Ferenc, aki valóban megtestesítette az univerzális kerékpárost. 1934 és 1947 között nem kevesebb, mint 22 bajnoki címet szerzett. Az univerzalitást igazolandó, íme a lista

Pályán:
Repülőverseny, 1939
1000 m-es állórajtos időfutam, 1937-39 és 1941
4000 m-es üldözőverseny egyéni, 1947
4000 m-es üldözőverseny csapat, 1937, 1938, 1943 (társai: Morvai József, Holmár Imre, Kucsera Pál, Vida Tibor)
Pontverseny, 1947
Kétüléses verseny, 1938 és 1942 (Morvai Józseffel), 1940 (Nótás Károllyal)
Párosverseny, 1939-40 és 1944 (Nótás Károllyal)

Országúton:
100 km, 1937, 1939-41, 1943

Terepen:
Hegyi verseny, 1934.

A kor többi élversenyzője óhatatlanul feltűnt Éles oldalán. Morvai József azonban egyéniben is jeleskedett, hiszen 1938-ban és 1943-ban repülőbajnok, 1943-ban és 1948-ban a pontverseny bajnoka is volt.

Nem említettük Éles oldalán, mert nem versenyzett pályán, Barvik Ferencet, aki 1945-ben a háztömb körüli bajnokságot nyerte meg. A terepen pedig Ermler László (1949, mezei verseny) és Farkas András (1949, hegyi verseny és 1950, mezei verseny) lett országos bajnok. Ilyen egyéni eredmények mellett nem csoda, hogy 1947-től 1950-ig zsinórban az FTC kerekesei nyerték meg terepen a csapat országos bajnokságot.

A felsoroltak mindegyike azonban 1950-re abbahagyta a versenyzést, így egy eredményekben jóval szerényebb korszak következett, amelyben elsősorban az utánpótlás nevelésére koncentráltak.

Hogy legyenek húzónevek is, 1957-től újra igazoltak idősebb versenyzőket, mint Schillerwein István, aki később edzőként is jeleskedett. 1952-ben a helsinki olimpián azzal a Furmen Imrével indult tandemben, aki ugyancsak a Fradiba igazolt. Képünk is az olimpián készült róluk (balról – a nyeregben – Schillerwein, jobbról Furmen).

Furmen Imre a kétüléses versenyben Bicskey Richárddal párban hosszú idő után nyert újra bajnoki címet az FTC-nek.

Schillerwein István (balról) és Sipos Zoltán edzői munkája a hatvanas évek végére érett be igazán, felnőtt egy új bajnok generáció. Az “első fecske” Hóbor Lajos volt, aki 1969-ben megnyerte a 4000 m-es egyéni üldözőverseny országos bajnokságát.

1970-től aztán megint nem volt megállás. 1970-ben és 71-ben Nagy Gábor váltotta Hóbort 4000 m-en a bajnoki trónuson, sőt 1971-ben az 1000 m-es állórajtos időfutamot is megnyerte.

Ugyanezt a számot 1972-ben Szűr István hozta a Fradinak.

A felsorolt eredmények után nem csoda, hogy a három említett sportoló 1970-től 1973-ig négyszer egymás után a 4000 m-es csapat üldözőverseny bajnoka is lett. 1970-ben Jäckel Gábor, a következő két évben Bodnár József volt a kvartett negyedik tagja. Utóbbi a későbbi évtizedekben arról is híres lett, hogy ő volt az FTC labdarúgócsapatának gyúrója (Szakáll néven). Ezt le kellett írni, mert a közölt képből, ahol ő látható, ez sokak számára nem derülhet ki. 1973-ban a négyes összeállítása Szűr-Bodnár-Hóbor-Bürger volt.

AZ 1973-as esztendő kimagaslóan sikerült a Fradi kerekeseinek, 15 bajnoki címet szereztek, amelyekből Szűr egymaga tízet szerzett.

Folytatása következik …

Simon Sándor

Felhasznált irodalom és weblapok:
Major János – Nagy Béla – Várszegi János: Zöld-fehérben
Borbély Tibor: Fejezetek az FTC kerékpár szakosztályának történetéből

http://www.ftcbaratikor.hu/2009/05/03/drspringer-miklos-unnepi-beszede/#more-6827

http://bikemag.hu

A végére ugorhat és hozzászólhat.

4 hozzászólás

  1. gyuri írta:

    minden tiszteletem hobor lajosnak ö tényleg a kerékpár sportnak él és foglalkozik a tanitványokkal

    Hozzászólás ideje: 2010. március 28. 17:08

  2. egyenes ember írta:

    Nagy korszak volt, és ezeket az embereket mind ismertem, ismerem személyesen. És sajnálom azokat, akikkel már nem találkozhatok, még úgy is ha nem voltak Fradisok: Habony, Magyar, Bicskei Riki és Béla, Sipi (aki kölcsönemberként pár futamban FTC mezben indult az egyik bajnokságon a 4000-es csapatban, amikor Sarkadi Nagy Zsiga beteg volt), Baranyecz Bandi, Patyi… és a nagy kedvenc, akinek 8 éves koromtól a vezérszurkolója voltam, Szűr Pisti.
    Szegény Knézyt is volt alkalmam az Arany Mokka kupákon kikupálnom, mert halvány fogalma se volt pl. a páros, a repülő és más számok szabályairól se.

    És nagyon nem szeretett engem Csigabá, mert akkor még őszinte ember voltam, és a bírói “véletlen’ tévedéseket is az 1. páholyból jó hangosan kritizáltam. Tán épp ezért szeretett engem az egész pályabringás társaság.

    Hozzászólás ideje: 2012. augusztus 4. 20:08

  3. bakonyi józsef írta:

    szia Lajos. Már régóta kereslek irj már vagy hivj. Biztos nem kell bemutatkoznom. PL Felker-Hóbor -bakonyi. csőváz. Józsi

    Hozzászólás ideje: 2012. november 14. 20:39

  4. Mester István írta:

    Nagy örömmel olvasom a régi kerékpáros neveket,emlékeket.Nagyon jó érzés visszagondolni a régi versenyzőkre,akikkel volt szerencsém együtt edzeni. A Jenő Úr,a Szegecs,a Hóbor Lali,Bodnár Józsi.,stb.A bátyám is ott tekert,és nagyon büszke voltam Rá ,amikor megnyerte.a Lakatos úti tömbversenyt.Akkor én voltam a Fradi legfiatalabb kerékpárosa. Jó érzéssel gondolok vissza a népligeti ,a hármashatárhegyi ,pilisi edzésekre ahol nagyon “eléheztem”és vagy az öregek toltak,vagy a Sipi bá a cz jáwájával húzott. Szép emlékek. Jó egészséget kívánok azoknak akik még köztünk vannak.

    Hozzászólás ideje: 2014. március 4. 20:08

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    A Fradi dicső múltja, 1.rész – 1901

    Bejegyzés ideje: 2009. január 28.
    Szerző: Simon Sándor

    Nyereményjáték, az 1.forduló eredményei és a pillanatnyi állás

    Bejegyzés ideje: 2009. február 22.
    Szerző: Simon Sándor

    A Fradi dicső múltja, 33.rész – 1934-35

    Bejegyzés ideje: 2009. május 10.
    Szerző: Simon Sándor

    Szurkolók a jelenből: beszélgetés Prof. Dr. Klinghammer Istvánnal

    Bejegyzés ideje: 2010. augusztus 15.
    Szerző: Simon Sándor

    Éppen ötven esztendeje hunyt el egy nagy legenda: Blum Zoltán

    Bejegyzés ideje: 2009. december 25.
    Szerző: Simon Sándor