2017. március 29. szerda

Egy új Springer-szobor

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2011. szeptember 27.

Nem, nem Budapesten, hanem Agárdon. Mint tudjuk, az Albert Stadionban levő alkotás nem Dr. Springer Ferencet mintázza, az ő arcképe az emlékmű oldalán látható egy domborművön. Ettől még a köznyelv az egész művet hívja Springer szobornak. Szombattól Agárdon, a Velencei-tó partján is látható egy alkotás, amit a helyiek minden bizonnyal Springer-szobornak fognak nevezni.

Az alkotás egy mellszobor, mely dr. Springer Ferencet mintázza. De nem az FTC alapító elnökét, hanem annak unokáját, aki – ha már a Fradinál nem segíthetett – egy egész térséget, a Velencei-tavat és környékét felvirágoztatta. Zseniális szervező volt. Testvéröccse, dr. Springer Miklós így vallott róla közel két esztendővel ezelőtt adott interjújában:

A bátyámmal a tudtán és akaratán kívül kiszúrtak. 1944-45-ben, amikor a nyilasok átvették a hatalmat, akkor utasításukra ki kellett zárni a Fradiból a zsidó elnökségi tagokat. Négy ilyen zsidó vezető volt akkor. A közgyűlést soha nem hívták össze, csak papíron történt meg a kizárás. Sőt még kizárás sem volt, csak papíron feloszlatták a régi közgyűlést és megalakították az újat. Az új közgyűlésbe, beleírták a bátyámat is, mint elnökségi tagot. Később ezt a szemére hányták, hogy benne volt ebben a kizárásban. Pedig semmi köze nem volt hozzá, csak szerepelt benne a neve.

A bátyám lába térdben béna volt. Az orvosok amputálni akarták, de az apám nem engedte levágni a lábát, így megmentették. Később, amikor feltalálták a penicillint, akkor egész szépen helyrehozták neki. A csontvelő állandóan vándorolt a lábában és itt-ott tályog keletkezett. Borzasztó volt szegénynek, mert nagy fájdalmai voltak. Sajnos, soha nem tudott sportolni, de helyette a sportszervezésben élte ki magát. Végül sportágat is talált magának, hiszen elkezdett vitorlázni, mert ezt az ő állapotában is tudta űzni. Imádta a vitorlázást. Ő alapította meg a Velencei-tavi Vitorlás Sportiskolát, ő lett a Velence-tavi Intéző Bizottság főtitkára, minden, ami fejlesztés volt, az ő nevéhez fűződik. Díszpolgára lett Fejér Megyének, Kossuth díjra is felterjesztették de azt pártvonalon megfúrták. Ettől függetlenül, rengeteg kormánykitüntetést kapott. Létre hozta a Pro-Recreatione Alapítványt, mely Velencén alakult, és a diákoknak a nyári táborozását oldotta meg, ingyen és bérmentve. Állami finanszírozás nélkül, önerőből hozta létre. Ennek a történetét éppen most készülnek megírni. Tudomásom szerint egy utcát is el szeretnének nevezni róla, elindították a folyamatot.

A Fradit a Velencei-tónál sem felejtette el, szerzett egy tóparti területet a kajak-kenu szakosztály részére. Amikor államosították a pályákat, akkor ezt egyszerűen elvették, sajnos. Zseniális ember volt ő is. A Kádár-rendszer alatt olyan állami pénzeket tudott szerezni, hogy az szinte hihetetlen. A Velencei-tónak elintézte, hogy több pénzt kapott, mint a Balaton. Az Országos Tervhivatalnál mindenkivel jóban volt. Saját pénzen vendégül látta az illetékes elvtársakat a Velencei-tavon, elvitte őket vitorlázni, majd a Szúnyog Csárdában ettek-ittak. Rém jó hangulatot csinált, és ezt minden évben megismételte. A barátai meg kijárták neki az állami pénzeket, amit ő remekül használt fel. Az akkori politikai államtitkár, aki óriási nagy pártember volt, élt halt a bátyámért. Az összes politikai ügyet ő vitte, a bátyámat pedig mindenkitől megvédte. A temetésén döbbentem meg, hogy ott voltak MSZP-sek, SZDSZ-esek, FIDESZ-esek. Mindenki ott volt, mindenki szerette, pártállástól függetlenül. Maga a politika soha nem érdekelte, csak a Velencei-tó. Egy megszállott volt.

Az utcánál előbb lett szobor. Domonkos Béla szobrászművész alkotását 2011- szeptember 24-én leplezték le. Az ünnepségen a családtagokon kívül részt vett Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, L. Simon László, a térség országgyűlési képviselője, Tóth István, Gárdony polgármestere, Szabó Mátyás, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság egykori igazgatója, valamint Marinovich Endre, a Velencei-tavi Vízisport Szövetség egykori főtitkára, majd elnöke.

Az FTC Baráti Körét dr. Springer Miklós mellett Rudas Ferenc és Hélisz József, a Nagy Béla Fradi Hagyományőrző Egyesületet Takács Tibor képviselte. Képviselték dr. Springer Ferenc Fradihoz való kötődésen kívül azért is, mert a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, más vállalkozások és magánszemélyek mellett anyagilag is támogatták a szobor létrejöttét.

Íme néhány kép, amelyet az eseményen Harsányi György készített:

Ismét egy alkalom, ahol jó volt fradistának lenni.

Összeállította: Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      A Fradi krónikására emlékeztünk

                      Bejegyzés ideje: 2017. március 28.
                      Szerző: SzB

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Vegyen Fradi könyvet kedvezménnyel

                      Bejegyzés ideje: 2015. február 7.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Beszélgetés Kulcsár Dáviddal

                      Bejegyzés ideje: 2010. április 2.
                      Szerző: tibu1

                      Csak ennyien vagyunk?

                      Bejegyzés ideje: 2010. október 17.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Bemutatjuk mai ellenfelünket

                      Bejegyzés ideje: 2009. július 6.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Öt évtized – öt hónap

                      Bejegyzés ideje: 2010. november 14.
                      Szerző: Simon Sándor