2017. augusztus 18. péntek

A Fradi egykor volt szakosztályai, 3.rész: Jéglabda (Bandy)

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. október 17.

fradi_cimer Grek500bcJÉGLABDA (BANDY): 1910-1928
Dr. Springer Miklós, az FTC Elnökségének a tagja, az FTC Baráti Kör alelnöke 2009. május 8-án, a klub fennállásának 110-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen nagy formátumú beszédben méltatta a múltban elért sikereket. Igen informatív része volt a beszédnek, hogy sorjában megemlékezett az FTC összes valaha is működött szakosztályáról, azokról is, amelyek ma már a múlt homályába merülnek. Oda merülnek, de el nem veszhetnek!

Ez is indokolja, hogy most induló sorozatunkban megemlékezünk ezekről az egyszer volt szakosztályokról, hogy az internet adta nagyobb publicitást kihasználva minél több érdeklődőhöz eljuthassanak ezek az információk.

A sorozatban a sportágakat a fentebb idézett ünnepi beszéd elhangzási sorrendjében mutatjuk be, a lehetőségekhez mérten kiegészítve, további adatokkal, nevekkel, képekkel színesítve a szóban is elhangzottakat.

JÉGLABDA (BANDY): 1910-1928

Az FTC jéglabda (bandy) szakosztálya 1910.01.02-án alakult. A csapatot ekkoriban jórészt futballisták alkották.

Bevezetőül szólni kell néhány szót magáról a sportágról, amely napjainkban reneszánszát éli.

Már a XVII. században, Hollandiában űztek egy kolven nevű csapatjátékot, amely akkoriban nagy népszerűségnek örvendett, és amely később Skandináviában, majd Angliában bandy (jéglabda) néven vált ismertté. A XIX. század végén több európai ország is átvette ezt a sportot. A jéglabda futballpályányi jegfelületet igényelt, ami bizony nem kedvezett a sportág fennmaradásának. A jégkorong, vagy akkori nevén a kanadai hoki (melyet Európában az angolok mutattak be először, St. Moritzban) a XX. század elején lassan, de biztosan elkezdte kiszorítani a bandyt.

Európához hasonlóan a jégkorong meghonosodását Magyarországon is a jéglabdáé (avagy bandyé) előzte meg. 1899-ben már történtek kezdeményezések a jéglabdázás bevezetésére. A bandy főleg az északi országokban terjedt el abban az időben, azonban az ő játékszabályaik eltérnek bizonyos szempontból a mieinktől. Ugyanis amíg nálunk 7 vagy 9, addig az északi országoknál mindig 11 játékos szerepel. A svédek, finnek, norvégok és a többi kisebb északi országok játékosai a játékhoz könnyű zsineglabdát használnak, ellentétben nálunk szokásos telt gumilabdával. 1904-05–ös idényben a Budapesti Korcsolyázó Egylet keretén belül Kertész János vezetésével játszották a bandyt, aki nagy lelkesedéssel buzgólkodott a játék előbbrevitelén. Ugyanakkor a mágnások, akik ezt a sportot már külföldről ismerték, kész csapattal rendelkeztek, gróf Bethlen István vezetésével. 1906-07–es idény februárjában tartották az első mérkőzést a BKE és a Mágnás csapat között melynek eredménye 2:2 lett. Ettöl az időtől kezdve bandy sportunk a Műjégpálya előtti időben a mostoha jégviszonyok dacára is rendkívüli fejlődést mutatott. 1908-ban a sportbizottság elérkezettnek látta az időt, hogy nemzetközi mérkőzéseket szervezzenek. Kezdetnek három neves csapattal mérkőztek, a bécsi Training Eis Club –bal, a prágai Slavia –val és a Deutsche Eishockey Gesellschaft –tal, melyek közül csak a Slavia csapata tudta nagy küzdelem árán megverni a magyar csapatot. Az akkori csapat gróf Bethlen, Lauter, Hevesi, dr.Lator, gróf Csáky, Ságody, Izsák később sorra verte az osztrák ( WEV, WAC, Weiner Sport Club), a cseh (Slavia, Sparta), és a német (Akademischer Sport Club) csapatokat, kivéve az akkori Európa bajnok Leipziger Sport Clubot.

Ilyen korban érezték úgy a Ferencvárosban, hogy nekik is lépniük kell, így jött el 1910. január 2-a.

Főleg a futballisták lelkesedtek az új játékért, hisz így télen is leköthették a futballban ki nem használt energiáikat. Játszott a csapatban Rumbold, Weisz, Koródy, Ordódy és Ungár . A kapus pedig nem volt más, mint a legendás Slózi, azaz Schlosser Imre, aki az alábbi képen sapkában látható.

jeglabda_FTC

    A csapat a legjobb eredményét a kor legjobb együttese, a BKE ellen érte el, amikor 1913-ban csupán 1:0 arányban szenvedett vereséget. És hogy ez miért volt megsüvegelendő helytállás? Azért, mert a BKE csapata ezekben az években, 1914–ben Prágában a Ringhoffer serlegmérkőzés során 2:1–re, majd ugyanezen évben St. Moritzban 4:0–ra győzött az Európa legjobbjaként számontartott Leipziger SC ellen, és ezzel méltán érdemelte ki a megtisztelő legjobb középeurópai bandy csapat címet.

    Időközben a kitört világháború és a rossz jégviszonyok az új generáció fejlődését hátráltatták. Tátrafüreden évente rendezték meg a slovenskoi bajnokságot, továbbá rendszeresek voltak a különböző vándordíjak (Zsigmondy, Ságody, gróf Csáky és Hevesi játékosokról elnevezve). Ezeken mindig résztvett az FTC csapata is, bár sok siker nem termett számára, hiszen ezeket a tornákat egyértelműen uralta a BKE együttese.

    Aztán az I. világháború alatt úgy megváltoztak a jégviszonyok, hogy alig volt Magyarországon pár nap jégnap. Az osztrákoknak, akik már rendelkeztek műjégpályával 1916–ban sikerült legyőzniük a magyarokat, de ezzel le is zárták a bandy sportot és áttértek a koronghockeyra. A magyarok, akik teljesen egyedül maradtak a bandyvel, mivel minden környező ország áttért a korong hockey-ra és ezzel abban az időben meghalt egy olyan sportág, melyben mi magyarok közép-európában a legjobbak voltunk.

    Ilyen körülmények között is az FTC jéglabda csapata a végsőkig kitartott, sőt 1926-ban egy nagyszerű diadalt is aratott. Önálló szövetség nem volt, így bajnokságokat nem írtak ki, a már említett díjmérkőzések jelentették az erőpróbákat. Az egyik legnevesebb, szinte bajnokságot pótló verseny, a Ságody-emlékverseny volt, amelyet ebben az évben az FTC csapata nyert meg. A Lőrincz- Morvay, Ordódy – Hungler III – Huber, Hungler II, Germán (cserék: Kővágó, Fazekas) összetételű csapat sorban verte az ellenfeleit (BBTE: 2:1, MAC: 1:0, MHC: 4:0, BHC: 3:0), megnyervén az emlékversenyt.

    Ezekben az években vált Magyarországon is központi kérdéssé, hogy a labdás jégjátékot, a bandy-t, vagy pedig a kanadai stílusú jégkokit űzzék. 1928-ban az FTC-ben is eldőlt ez a kérdés, mint sportvonalon szinte mindig, ezúttal is abban az irányban, amely a további fejlődést szolgálta. Ebben az évben ugyanis megalakult az FTC jégkorong szakosztálya, amely a jéglabda végét is jelentette.

    A korábbiakban említettük, hogy napjainkban reneszánszát éli a bandy. Létrejött a Nemzetközi Bandy Szövetség, amelyhez egyre több ország csatlakozik. 1988-ban hazánkban is feltámasztották ezt a sportágat, amely az északi, tehát a 11 fős változatnak felel meg. Még ebben az évben megalakult a Magyar Bandy Szövetség, és csatlakozott a Nemzetközi Bandy Szövetséghez. Lehet, hogy egyszer lesz még Fradi-bandy is?

    Simon Sándor

    Felhasznált irodalom és weblapok:
    Nagy Béla: Zöld-fehérben
    http://www.ftcbaratikor.hu/2009/05/03/drspringer-miklos-unnepi-beszede/

    http://www.whitesharks.hu/hoki/info_jegkorongrol.html
    http://bandy.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=12&Itemid=99999999&limit=1&limitstart=1

    Hozzászólhat, vagy visszanézhet a saját oldaláról.

    HOZZÁSZÓLÁS






    Legutóbbi hozzászólások

    Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Őszköszöntő az FTC Baráti Körben

    Bejegyzés ideje: 2016. szeptember 29.
    Szerző: SzB

    Utánpótlás Híradó 1.

    Bejegyzés ideje: 2011. augusztus 21.
    Szerző: Simon Sándor

    Fradi-Újpest Baráti Körben

    Bejegyzés ideje: 2015. április 13.
    Szerző: Simon Sándor

    Tovább!

    Bejegyzés ideje: 2010. augusztus 22.
    Szerző: Simon Sándor

    Elbúcsúztunk Elek Gyulától

    Bejegyzés ideje: 2012. június 5.
    Szerző: Simon Sándor