2017. január 19. csütörtök

A Fradi mai szakosztályai: Úszás (3.rész: 1961-1985)

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. január 13.

fradi_cimer uszasMa is működő szakosztályok: ÚSZÁS

3. rész: 1961-től 1985-ig

Folytatjuk a Fradi úszósport, az FTC úszószakosztály történetét. A korábbi részek elérhetőek innen is:
1. rész (1904-1933)
2. rész (1934-1960)

A minden szakosztály életében elkerülhetetlen “hullámvasút” az úszóknál is folytatódott. Volt már fenn és lenn is. Az ötvenes évek elején olyan magaslatokon volt, amely egyértelműen a világszínvonalat jelentette, különösen a női vonalon.

Már 1958-tól elkezdődött egy nagyszabású fiatalítási hullám. Ez nem csak amiatt volt, hogy az idősebb és rutinosabb versenyzők abbahagyták a versenyzést, hanem amiatt is, hogy az 1956-os forradalom után sok versenyző külföldre távozott.

A fiatalítás első eredményei már az elmúlt rész végére bekívánkoztak, hiszen Madarász Csilla és Várszegi Lajos is ebbe a vonulatba tartozik.

Most jöjjenek a többiek, nem kevésbé dicséretes eredményeikkel!

Kezdjük a sort egy az úszósportban ma is nagyon nagyra tartott és becsült emberrel, Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Güttler Károly felfedezőjével és edzőjével, a mai magyar válogatott szövetségi kapitányával, Kiss Lászlóval, aki már 14 évesen, 1954-től a Fradi (akkor még Kinizsi) úszója volt, egészen 1962-ig. Elsősorban pillangóban jeleskedett, 1960-ban országos bajnokságot nyert 100 méteren és tagja volt az ugyancsak bajnok 4×100 méteres vegyesváltónak is.

Magyarországon hátúszásban a hatvanas éveket Csikány József uralta. 100 méteren 1960-tól 67-ig volt legyőzhetetlen az országos bajnokságokon, 200-on pedig 1961 és 66 között. Mindez 14 egyéni bajnoki címet jelent. Ehhez jön még 14 váltóban nyert bajnokság (4×100 gyorson 2, 4×200 gyorson 5, 4×100 vegyesen 7), azaz összesen 28-szoros magyar bajnok. Két olimpián (1960, 64) vett részt, Tokióban a 4×100 méteres vegyesváltó tagjaként 6. helyezést szerzett. Európa-bajnokságokról két bronzérme is van, 1962-ben 200 háton, 1966-ban a 4×100-as vegyesváltóval nyerte. Nem mellesleg ma, 66 évesen is aktívan úszik, lakhelyén az Újbuda Senior Úszóklub elnöke.

A már említett Madarász Csilla természetesen 1960 után is folytatta sikersorozatát. 1963-ban és 1964-ben is ő bizonyult a vízben a leggyorsabb magyar hölgynek, azaz országos bajnok volt 100 m gyorson. Szinte természetes, hogy a váltószámokban is gyarapította aranyai számát, a vegyes és a gyorsváltókban további 4 címmel. Mindent összetéve összesen 14-szeres magyar bajnok. 1960-ban 100 m gyorson Európa-rekorder volt. Két olimpián vett részt (1960, 1964), Rómában ötödik, Tokióban hatodik lett 100 gyorson, a 4×100-as váltóval pedig mindkétszer negyedik. 1962-ben tagja volt az Európa-bajnokságon bronzérmet nyert 4×100-as gyorsváltónak. Testvére, Madarász Imola is a Fradi versenyzője volt, a gyors és vegyesváltókban 1961-62-ben ő is háromszoros magyar bajnok.

1961-ben nyerte első egyéni bajnoki címeit a 60-as évek másik nagy úszócsillaga, Egerváry Márta. Hogy milyen számokban? 100 m mell, 200 m mell (tehát ő vette át Killermann Klárától a stafétabotot), 100 m pillangó és 400 m vegyes. Egy év múlva, 1962-ben fokozta a tempót, az előbbieken kívül 200 m háton is nyert. Ez az év volt a csúcséve, az Európa-bajnokságon harmadik lett 400 m vegyesen, az év végén Magyarország legjobb női sportolójának választották. A már említett egyéni számokban 1968-ig összesen 26 országos bajnoki címet nyert, amihez még hozzá lehet adni a váltószámokban elért 14 aranyat, ami 40 bajnoki cím! Három olimpián vett részt (1960, 64, 68), ott azonban nem kísérte a hazaihoz hasonló siker a szereplését, csupán 1960-ban szerzett egy hatodik helyet a 4×100 méteres vegyesváltóval. Ahogy az olimpiák és az Európa-bajnokságok nem igazán sikerültek neki, úgy jött ki a lépés az Universiade versenyein, ahol kétszer indult és hétszer győzött. Csikány Józsefhez hasonlóan még ő is úszik, ugyanott, ahol ő, az Újbuda Senior Úszóklubban.

Amikor Egerváry Márta 1964-ben felhagyott a 100 m mellel, ezt a bajnoki címet Kovács Zsuzsa biztosította a Fradi úszóinak.

1963-tól 1968-ig a hátúszás hazai királynője Balla Mária (képünkön) volt. Egyéniben (100-on és 200-on) nyolc, váltóban (4×100 vegyes és gyors) még hat aranyérmet szerzett. Az előbbiek után tán említeni sem kell, ő is az Újbuda Seniorban úszik, nem is akárhogy, korosztályában 200 háton még ma is Európa-rekorder.

Balla Mária 1968-ban “csak” 100 m háton tudott nyerni, 200-on “elorozták” előle a címet, természetesen klubtársa, Pók Edina.

A hatvanas évekből még egy hölgyet kell megemlíteni, a leghosszabb női gyorsúszószám (800 m) specialistáját, Fodor Juditot, aki 1966 és 68 között triplázott ebben a számban. 1967-ben 400 m gyorson is nyerni tudott.

Csikány József nevének említése óta egy kicsit “elhanyagoltuk” a többi férfi versenyzőt, pedig a hatvanas években ők is szállították az eredményeket. 1966-ban Csaba László nyerte meg a 100 és a 200 méteres gyorsúszás bajnokságát. 1967-ben aratta első győzelmét Borlóy Mátyás a 200 m háton (nem mellesleg Csikány József sorozatbajnoki címeit követve), amit 1968-ban is megismételt, de ebben az évben 200 és 400 m gyorson is nyerni tudott. Ugyancsak 1967-ben nyert először Lázár Péter (képünkön), aki 200 m vegyesen lett bajnok. Ezt a győzelmét egy esztendő múltán megismételte, sőt 400 m vegyesen duplázott. Ők hárman ezekben az években a váltókban sem tétlenkedtek, Csaba Gáborral, Csikány Józseffel, Jaczó Lászlóval, Szendrő Miklóssal, Bányai Miklóssal és Dávid Gyulával különböző összeállítású csapatokat alkotva összesen 9 bajnoki címet szereztek a Ferencvárosnak.

Ahogy a 2. részben is megemlékeztünk egy edzőről, azt most is meg kell tenni. Először 1956-tól 1963-ig, majd 1967-68-ban volt az FTC edzője Bakó (Heizer) Jenő, akinek munkája nagy mértékben hozzájárult tanítványai ezen az oldalon is felsorolt sikereihez.

1968-ban sajnos nagy vérveszteség érte a szakosztályt, eltávoztak az edzők, akik magukkal vitték legjobb versenyzőiket. Így nem volt mit tenni, újra az utánpótlás felé kellett fordulni. 1969-től elindult az ún. korcsoportos úszóprogram, amelynek első eredményei már 1971-től jelentkeztek.

Ám az igazi fellendülést mégsem ez, hanem egy új sztár, egy új húzónév felbukkanása jelentette. 1970-ben lett ugyanis a Fradi versenyzője Gyarmati Andrea, aki igazán a génjeiben hordozta a víz, az úszás szeretetét. Szülei olimpiai bajnokok, Gyarmati Dezső és Székely Éva. Andrea 1963-ban kezdett el úszni a BVSC-ben, édesanyja irányításával, és már az 1968-as mexikói olimpián jó helyezéseket (két ötödik hely) ért el. Az 1970-es EB-n már a Fradi színeiben szerzett két arany- (100 m pillangó, 200 m hát) és két ezüstérmet (100 m hát, 4×100 m gyorsváltó). 1972 szeptemberéig 13-szoros Európa-csúcstartó és 26 felnőtt bajnokság győztese, háromszor az év magyar sportolónője. A müncheni olimpián a 100 m pillangóúszás középdöntőjéből új világcsúcsot úszva jutott a döntőbe, ahol azonban a rajtot sajnos elrontotta és “csak” bronzérmes lett. Utána a 100 m háton javított, ezüstöt nyert. Az 1973-as világbajnokságon 200 m háton lett harmadik. Az aktív sportolást 1975-ben hagyta abba.

A hetvenes években – a magyar úszósport újabb fellendülésekor – az FTC úszók is szerepet játszottak a hazai úszóeseményeken és a válogatott csapatokban (főleg az Európa Kupa viadalokon). Ebben az időszakban Ernszt Ágnes, Dugántsy Anna, Kormos István fémjelezte a zöld-fehér klub úszóéletét. Szépen teljesítettek a fiatalabbak is: Besze Gábor az 1978-as IBV-n (Ifjúsági Barátság Verseny) – máig egyedülálló teljesítményként – öt aranyérmet nyert.

Folytatása következik …

Simon Sándor

Felhasznált irodalom és weblapok:
Nagy Béla: Zöld-fehérben

Az FTC úszószakosztályának honlapja

Bakó Jenő szószedete a wikipedia bejegyzéséből való.

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS




Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      III. Novák Dezső utánpótlás emléktorna

                      Bejegyzés ideje: 2017. január 16.
                      Szerző: Admin

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Pénteken sok minden eldől

                      Bejegyzés ideje: 2010. április 26.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Dr. Fenyvesi Máté dedikál

                      Bejegyzés ideje: 2013. október 25.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Szubjektív – Gondolatok az Anyák napi győzelem után

                      Bejegyzés ideje: 2013. május 7.
                      Szerző: SzB

                      Újra a klubban a Baráti Kör

                      Bejegyzés ideje: 2013. június 26.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Az FTC Baráti Kör januári összejövetele

                      Bejegyzés ideje: 2016. január 27.
                      Szerző: Simon Sándor