2017. augusztus 17. csütörtök

A legnagyobb

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. július 2.

Egy Fradista érzelmű honlapon nem nehéz kitalálni, mit is jelenthet ez a cím, miről szólhat ez a szubjektív írás.

Kezdem egy kis nyelvészkedéssel. Félreértés ne essék, ezzel nem utalok semmire, legfőképpen senkire. Csupán azt kívánom leírni, hogy a magyar nyelvtan szabályaival egy ponton nyíltan és szándékosan ellenkezem. Én a Fradista szót, csakúgy, mint a Fradizmust nagy kezdőbetűvel írom le, holott tudom jól, szabály szerint azt kis betűvel kell kezdeni. Egy dolog azonban a szabály, egy másik a szív és az érzés. Az, amit szabályok közé nem lehet szorítani.

Folytatom azzal, köszönöm mindenkinek, aki az utóbbi időben bátorított, nem hagyott csüggedni, akik megerősítettek abban a hitemben, hogy a Fradi a szívemben él. Kimondott, leírt szavaimat ezen szív dobbanásai vezetik, hogy ezen szavakra más is kíváncsi lehet. Nekik is köszönhető ez az írás, melynek természetesen van némi aktualitása.

A legnagyobbról írok, ami ebben a környezetben nyilvánvalóan a Fradi. Az a klub, amelynek mindenkori zászlóshajója, a futballcsapata, ma újra színre lép. Igaz, hogy egy edzőmeccsen, de elkezdi az új szezont. Nem akármilyen edzőmeccsen teszi ezt, hiszen a régi idők szokásaihoz visszatérve határainkon túlra viszi színeinket, egyúttal népszerűsítvén ezzel azt. Mindig fontos egy első fellépés, különösen az most, 2010 nyarán. Miért? Mindannyian tudjuk a választ. Új a vezetőség, új a csapat. Így együtt ez egyáltalán nem általános. Volt, hogy a csapat mellett kicserélődött a vezetőség, olyan is, hogy a régi vezetők új csapatot hoztak. Most azonban mindkettő igaz.

A legnagyobb magyar csapat kétségkívül új korszakába lépett. Tudjuk, közel volt a megsemmisüléshez. Magyaroknak nem kellett, angol segítséggel menekült meg. Angol tulajdonos, angol vezetés, angolok hozta játékosok. Reménykedtünk, mert elegünk volt a magyar viszonyokból, a magyar posványból. Az angol tulajdonostól, az angol vezetéstől azt vártuk, hogy klasszis játékosokat hoz, akikkel a Fradi nem csak a nevében lesz a legnagyobb. Mondhatjuk, ehhez a munkához a bizalmat is megkapták a legnagyobb magyar szurkolótábortól. Amely azért is a legnagyobb, mert a múlt eredményei, az ősök által genetikailag átörökített érzések táplálták, amelyek a sikerre voltak kódolva. Ez a siker pedig több, jóval több volt, mint a papírra vethető racionális tervek sora. Minden más csapatnál elfogadható lett volna egy ilyen építkezés. Nyerjük meg az NB II-t, szokjuk meg az NB I-t, erősödjünk bele, aztán arról majd lehet építkezni. Igen, minden más csapatnál Magyarországon, valószínű, az európai csapatok döntő többségénél is. De nem a Fradinál! Itt ugyanúgy nem lehetett az, mint egy-egy emblematikus olasz, spanyol vagy angol csapatnál sem lehetett volna. A Fradi a múlt okán összemérhető ezen mai nemzetközi klasszis csapatokkal. A feszültség nyilvánvaló volt, mi, a szurkolók tudtuk ezt, a tulajdonosok, a vezetők könyvek szerint próbálták nézni ezt.

Az angol foci a jobb vagy a magyar foci? Ma ez nem kérdés. Sajnos. A magyar foci mellé ebben a kérdésben nehéz olyan nemzetet találni, ahol egyértelműen felénk billenne a válasz. Egy dolog a múlt, a hagyományok, egy pedig a mai helyzet. Meggyőződésem, hogy elmulasztottunk egy esélyt. Azt, hogy a magyar hagyományokat, ezen belül a Fradi hagyományait ötvözzük az angolok adta lehetőségekkel. Ezek a lehetőségek ne a másolásban merüljenek ki, hanem a szó szerint vett ötvözésben, ahol az alkotó elegyek egy még erősebbet tudnak létrehozni.

A másolás nem jött be, egy új korszak viszont igen. Maradt az angol tulajdonos, de mások lettek a helytartói. Mások, akik újra a magyarokra tettek. Magyar szakmai vezetéssel, az általuk megálmodott játékosokkal. Mondhatjuk, győzött a legnagyobb magyar szurkolótábor. Meggyőzte a legnagyobb magyar klub tulajdonosát. És vajon megkapja azt, amit akar? Ez itt a kérdés. Persze, erősen leegyszerűsítve.

Azt, hogy megkapja-e, azt amit remél, az nem ma, később derül ki. Ezt mindenkinek látnia kell. Mndenkinek, aki felelősen nézi a csapatát. Mi is történt eddig? Érdemes számba venni. A vezetés új vezetőedzőt keresett, mert a réginek nem voltak meg a papírjai. Repkedtek a nevek, határon innen és túl. Prukner László személyében a határon innen elv győzött. De kérdés volt, hogy viszonylik ehhez a határon túl, miként szól bele a munkájába. Gondolom, ez a kérdés leginkább Prukner Lászlónak volt kérdés. A válasz mindenkit meglepett. Ugyanis, az a sehogy volt. Prukner László olyan feladatot kapott, amire az első tárgyalásain bizonyosan nem gondolt. Övé lett a teljes szakmai felelősség, amit ő el is vállalt. Miután elvállalta kiderült, minden megváltozik körülötte. Más lett a főnöke, mások lettek a munkatársai. Viszont hozhatott új munkatársakat, megjelölhetett új játékosokat. Ezt a munkát nap, mint nap nyomon követhettük. Erre mondtuk, alakul az új Fradi.

Milyen dolog egy új Fradit építeni? Szándékosan egy olyan példát hozok elő, amely Prukner László nevéhez is köthető, hiszen előző munkahelyét, a Kaposvárt idézi. Tudjuk, Prukner távozása Kaposvárról megrendítő volt a helyieknek. Ő volt az, aki az elmúlt hét évben a kaposvári első osztályú futballt jelentette. Évről-évre ő épített ott új csapatot. Egy olyan feladatot teljesített, amelyet ma a Fradinál is elvárunk tőle. Nyilvánvaló, hogy az általa ott kitaposott út ma is követendő példa. Hogy zajlik ez ma Kaposvárott? Csak egyetlen mai hír: “A kapos.hu beszámolója szerint az elmúlt napokban csaknem 30 próbajátékos fordult meg a zöld-fehéreknél, ezek közül négyen már a Rákóczi alkalmazottjának mondhatják magukat.” Ehhez szokott korábban Prukner László! El tudjuk ezt képzelni a Fradinál? 30 próbajátékost, csak úgy a fű alatt? Akikből négyet le is lehet igazolni?

Ugye nem? Ezért is nagyobb a Fradi, mint a Kaposvár, de említhetnénk az összes magyar csapatot, ezért a Fradi a legnagyobb. Itt nem lehet csendben építkezni, itt minden a kirakatban van. Jó ez? Igen is, meg nem is. Jó, mert, mi már egy edzésre, egy edzőmeccsre nagyobb publicitást biztosítunk, mint a magyar csapatok túlnyomó többsége. Rossz, mert, a nálunk próbálkozók az elfuserált magyar futballüzletben ezáltal irreálisan fals értéket érhetnek el, nehezítvén ezzel valódi céljaink elérését.

Mi, szurkolók kíváncsiak vagyunk, követeljük a nyilvánosságot. Mindig, minden percben. Azt sem vesszük észre, hogy ha ezt kielégítik, azzal esetleg éppen a jövőbeli eredményességnek ártanak, amit pedig éppen mi fogunk a legjobban számon kérni. Róka fogta csuka ez.

Mi lehet a megoldás? Írhatnám, türelem, ami azonban sokaknál elfogyott. Írhatnám, bizalom, ami azonban ma sokak szótárában már ismeretlen. Ezért csak azt írom, Fradi, Fradizmus, mert ezek a szavak genetikailag bennünk élnek, valahol mélyen, ott a szívünkben.

Ma pályára lép az új Fradi. Nekünk nincs más dolgunk, mint szurkolni. Aki teheti, az nyilván elmegy a helyszínre, aki nem, de tudja, az nyomon követi az online tudósításokat, aki még azt sem teheti, az reménnyel teli izgalommal fogja elolvasni a híreket, hogy megtudja, mi történt. Ezek, így mindannyian leképezik a Fradi iránt szurkoló tömeget, amelyekre méltán lehet mondani, hogy a legnagyobb.

Hajrá Fradi!

Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

13 hozzászólás

  1. eagleeye írta:

    Nagyszerű írás, tökéletesen összefoglalja azt a helyzetet, ami most Prukner úr körül van, amilyen szituációba került a Fradi-foci.
    Sokan kívántak “magyar Fradit”.Úgy gondolom, nekik mindenképpen most a csapat mellé kell állniuk.Ha valóban segítő, aggódó Fradisták.Mostantól nem lehet kérdés, hogy Prukner vagy nem Prukner, Maróti vagy nem Maróti és még sorolhatnánk.Mert az már “a semmi sem jó” esete.
    Akik pedig eddig is bíztak a Fradiban, az “angol jövőben”, azok valószínűleg ugyanúgy maradnak a csapat mellett.
    Hasonlóan az egy évvel korábbi szezonkezdéshez, most ismét össze kell fognunk és megmutatni, hogy mi vagyunk a legnagyobbak!

    Hozzászólás ideje: 2010. július 2. 13:02

  2. 4everftc írta:

    Nem tudom miert de nekem a 73-74 -es szezon jut eszembe Prukner ur szinre lepeserol – Mindent Bele!!!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. július 2. 14:59

  3. trebla77 írta:

    Ami nekem és sokunknak hiányzik, akár tudatos akár tudat alatti, az az ami a háború óta sokszor megtörtént már velünk. Sokan kijárogatunk, kijárogattunk a fiatalok meccseire is.Ma már alig.Albert ,Rákosi, Szűcs még ott van a meccseken, de Flóri szerint nem sok nézni való akad. Mire is gondolok: valamikor 15-16 éves gyerekek között igazi gyémántok voltak, csak minimális csiszolás kellett ahhoz, hogy briliánssá váljanak. A nevek sokaságát lehetne sorolni. Mennyi örömünk volt az olyan kissrácokban akik bátran bevállalták a cseleket,trükköket, akik meg mertek indulni az ellenfél kapuja felé, akik alig várták, hogy hozzájuk kerüljön a labda, mert a fejükbe már ott volt négy öt variáció előre.Pedig még csak gyerekek voltak!De emlékezzünk a tanáraikra is!
    Ma csak a tanácstalanságot lehet látni és ezt viseli el nehezen egy Fradi drukker!
    A játékosainkban utánpótlás szinten, csak nagyon nehezen fedezhető fel az a valami ami régen minden második játékosunkban megvolt.A csapat is kitermelt olyan zseniket akik valamiben jobbak voltak mint a világ élvonala, gyorsaság, lövőerő, cselezés,technikai trükkök,fejelés, hát ez a mult, eltünt és már csak a szívünkben él.
    Szeretném megélni újra azt amikor egy tizenhat éves játékost a nagyközönség bekövetel a csapatba, mert ez jelentené a Ferencváros újboli felemelkedését.
    Feltenném a kérdést, ezek után mi maradt nekünk?
    Prukner László!
    Ő az az ember és mester aki még rendelkezik azokkal a képességekkel, aki észre tudja venni a sárban a gyémántot!
    Ez maradt nekünk és sokan tudjuk, hogy a csodák végleg elmaradnak, a kis zsenik már nem kopogtatnak a nagycsapat öltözőjének ajtaján.
    Maradt a mester, aki ha megkapja a bizalmat és szeretetet amit csak mi Fradisták tudunk adni, nagyot fog alkotni nálunk is.Meg fogja találni a mi csiszolatlan gyémántjainkat, akik nélkül már alig tudunk létezni.
    Vajon lesz annyi türelem bennünk szúrkolókban, hogy megérjünk egy gyémántcsiszolást?

    Hozzászólás ideje: 2010. július 3. 08:57

  4. tibu1 írta:

    Kedves Trebla77!

    Tökéletesen egyet tudok érteni, az általad megfogalmazottakkal. Viszont az utánpótlásunk a nehéz idők miatt, elszáradt, szinte “kihalt”.
    Jelenleg ennek az építése zajlik, ami sajnos nem megy máról-holnapra. Ezen a területen még éveket kell várnunk, hogy a megkezdett munka, gyümölcsöket teremjen.
    Addig viszont marad a gyémánt keresése a “sárban”, ami bármennyire szkeptikus is a közhangulat, lehetséges. Jó szemek és komoly szakmai munka kell hozzá, de kár lenne a jelenlegi srácokat egy kéz legyintéssel elintézni. Kitartó, magas szakmai munkával, ők is alakíthatóak.

    Hozzászólás ideje: 2010. július 3. 10:13

  5. Szlavicsek Béla írta:

    Hallottam kikapott a csapat a tegnapi edzőmeccsen. Kérem ez a csapat ugyanolyan, mint volt. Semmi változás. Az edző le lett cserélve, csakúgy mint a játékosok nagy része és kérem lett itt változás? A zöld-fehér szín megmaradt, meg a stadion és a klubház, a többi jött, ment. Hatalmas hiba. Fradi máskor, máshol most vár a fröccsöm, jó hétvégét.

    Hozzászólás ideje: 2010. július 3. 15:42

  6. trebla77 írta:

    Kedves Tibu1!
    Újra olvasva a hozzászólásokat kicsit negatívra sikeredett az enyém. De Te jól látod, hogy az utánpótlás azért nem teljesen reménytelen.
    Ezt én is kihagytam, de azért bízom a fiatalokban, még akkor is ha sokmindent máshogyan kell csinálni.
    Az új dolgokban mindig benne van a siker lehetősége is. Én néhány fiatalnak rendszeresen megadnám a nagycsapat közelségét.Erre jó lesz a ligakupa ,vagy az előkészületi meccsek.
    Rajtunk szúrkolókon nagyon sok fog múlni,végre egyszer jól kéne hozzá állnunk, jól kéne szeretni ezt a csapatot.
    Kár, hogy már megint megtalálták egyesek az elüldözendő játékosunkat, most már bőr színtől függetlenül.
    Reményekkel teli új évadot mindnyájunknak! Hajrá Fradi!

    Hozzászólás ideje: 2010. július 4. 10:02

  7. Brumi bácsi V/18/6 írta:

    Sajnos a pénz és újra csak a sok pénz,ami kell ahozz,hogy a mi drága csapatunk újra
    nemzetközileg is jegyzett csapat legyen.A Kolozsvári Vasutas (CFR) magyar nemzetiségű tulajdonosa ujsághírek szerint, az első évi megerősítésre 6 milliárd Ft.-nak
    megfelelő pénzt költött,valamint legálább ugyanenyit a játékosok megnövekedett fizetésére.Átmenetileg,(egy-egy) érhetünk el igen jó eredményt,de csak nagy pénz ismétlődő befektetésével lehet tartósan nagy a Fradi.
    Az átigazolások terén nem várok “meglepetést”. Prukner úr kinevezésének örülök,hisz-
    en JÓ SZAKEMBER és emberileg,a közösséghez való viszonyába is jó híre van.
    Azok a kedves drukkertársak,akik gyorsan szinte a semmiért is úgy szidják az edzőt,
    hogy a nyakukon kijönnek az erek (lásd Gellei Imrét,Csank Jánost) legyenek türel-
    mesek.Szerintem ha az őszi szezon végén sikerül negyedik helyen végeznünk meglehetünk elégedve. A mai keret játéktudását én az ötödik hely elérésére tartom meg-
    felelőnek.Bár egyelőre semmi jele sincs,de remélem belátható időn belül (6 év)
    olyan erős csapatunk lesz,ha a Livepool FC jön hozzánk BL mecsre,megse fordul a fradisták fejében,hogy kikaphatunk.Esőmentes mecseket,FRADI győzelmeket kivánok minden drukker társamnak. Brumi bácsi

    Hozzászólás ideje: 2010. július 4. 10:33

  8. gio írta:

    ezredszer is leírtátok ugyanazt. színvonal.

    Hozzászólás ideje: 2010. július 5. 18:29

  9. trebla77 írta:

    Kedves Gio!
    Ezt Régen úgy hívták, hogy beszélgetés.
    Sok ilyen elavult fogalom van a könyvekben,pl: barátság, szeretet,egyetértés, na látod itt néhányan már egyet is értünk.
    Régen egy Fradi meccs után még órákig ecseteltük, hogy a Zoli miért vette le a labdát bal küsővel.Aztán elmentünk az éjjelnappali közérthez a friss újságért, ott újra meg újra kitárgyaltuk ugyanazt, amíg megjött a friss újság, éjfél körűl. Több száz ember gondolta ugyanazt ugyanúgy.Milyen nagy butaság nem?
    Sokkal jobb ez a modern világ, minek ide érzelem?
    Remélem nem sértettem meg a színvonalad?
    Fradista üdvözlettel, egy tapsikolós, oldallelátós, semmire se jó, öreg Fradista!

    Hozzászólás ideje: 2010. július 10. 09:35

  10. zöldi írta:

    Kedves trebla77!

    Megemelem bézbol sapkámat a kommented előtt. 🙂 Persze a satyek zöld-fehér, ahogy illik. 🙂 Azok a régi meccsnézések sajnos már nagyon távoliak, ma már a gyűlölködés a divat. Tudom, hogy irónia volt a soraid között, de nem tudom szó nélkül hagyni, te nem lehetszsemmire se jó ember, hiszen a soraid elárulják, zöldvérű testvérünk vagy.

    Hozzászólás ideje: 2010. július 10. 12:20

  11. bockor írta:

    Kizárt dolognak tartom, hogy van nálam nagyobb Fradista a lelátón, mint ahogy azt is kizárom, hogy én bárkinél nagyobb Fradista legyek. Amíg ezt nem fogja fel mindenki, addig sosem lesz olyan hangulat, mint amit már én is megélhettem a 80-as évek végén, 90-es évek elején.
    Bár bízom Pruknerben, – nincs is más esélyem – még mindig nem látom úgy, hogy elindultunk volna valamerre. Ne legyen igazam!

    Hozzászólás ideje: 2010. július 10. 14:30

  12. iviftc67 írta:

    Nehéz nagyon nehéz időket élünk jelenleg és sajnos én személyszerint nem látom az alagút végét!!! A múltból meritünk erőt és reménykedünk csak ennyit tehetünk!!!
    Nem hiszek az angolok ígéreteiben mert nem látom a csapatépitést,ami jelenleg folyik az csak toldozgatás!!!Pénz nélkül nem lehet jó csapatott csinálni és ha minden évben 8-10 új játékossal probálkozunk és nem tarsuk meg azt akiből lehet valaki akkor szerintem soha nem lesz ÍGAZI FRADI!!!De ne legyen ígazam!!!Hajrá Fradi!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. július 11. 20:36

  13. Szlavicsek Béla írta:

    Jó estét! Roppant mód tudok azonosulni Trebla 77 (úr?) hozzászólásával. Bizony kérem, annak idején nem ment szenzáció és ritkaságszámba, amikor hasonló érdeklődésű emberek osztották meg egymással gondolataikat. Amikor még örömöt adott a “kibeszélés”, mert nem kellett félni fröcsögőszájú rosszindulatúaktól, más dátumot írtunk. Na persze akkoriban is voltak ilyen borzasztóan negatív gondolkodású emberek, de mégsem merték torz gondolataikat kinyilvánítani, talán az erőskezű rendszer megszorításai miatt, talán saját, morális értékrendjük szabott ennek határt.
    Egyszerűen ignoráljuk a fradiellenességet, magasról tegyünk rá, kérem! Mert mi így születtünk, ésezt nme vehetik el! Emlékszem, apám 4 éves koromban a bal térdére ültetett, és elénekelte a Fradi indulót. Az élmény belémivódott, ottragadt! Nem a legfényesebb korszakát éli most a Ferencváros, világbajnokságról, egy mostani játékos sem álmodozhat. Mégis, ők a CSAPAT.
    jó estét, legalább örüljünk a Spanyolok bajnokságának!

    Hozzászólás ideje: 2010. július 12. 00:43

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    A Fradi dicső múltja, 2.rész – 1902

    Bejegyzés ideje: 2009. január 28.
    Szerző: Simon Sándor

    Deák Ferenc emlékét is ápoljuk

    Bejegyzés ideje: 2013. január 17.
    Szerző: Simon Sándor

    75 év az Üllői úton

    Bejegyzés ideje: 2011. november 16.
    Szerző: SzB

    Kupán vágva!

    Bejegyzés ideje: 2010. november 11.
    Szerző: Simon Sándor

    Beszélgetés Kaszás Pállal

    Bejegyzés ideje: 2010. december 1.
    Szerző: Simon Sándor