2017. április 24. hétfő

Szent István ünnepe és a Fradi

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2011. augusztus 20.

Ünnep van ma, nemzetünk egyik legrégebbi ünnepe. Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Uralkodása idején I. István király még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint
Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásukkal volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan a bajor és a német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban, XI. Ince pápa nyilvánította szentté Istvánt. A pápa akkor azt is elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, a Szent István-nap kimaradt az egyetemes ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvetette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg újra a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent Istváni (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.

Korabeli filmhíradó az 1933. augusztus 20-i Szent Jobb körmenetről:

Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.

A kommunista rendszer számára ez az ünnep sem vallási, sem nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ugyanakkor a teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem merték vállalni, ezért, ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább az ideológiájukba ágyazottan újították azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltették. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja azonban csak 1991-ben történt meg, amikor az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek (március 15., augusztus 20., október 23.) közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Sporteseményeket sokáig nem rendeztek ezen az ünnepnapon. Az első jelentősebb sportesemény, aminek a Ferencvárosi Torna Club – szinte természetesen – részesévé vált, az 1922-ben rendezett Magyar Kupa döntő megismétlése volt, ahol csapatunk a Hungária körúton az UTE együttesét győzte le 1:0 arányban.

Tíz esztendő múltán, 1932-ben Bécsben vendégszerepelt a Ferencváros az ünnepen, ahol sajnos nem ünnepi eredményt ért el, hiszen 4:1-re kikapott az Austria csapatától. Egy év elteltével jött a javítás, ezúttal Temesvárott, ahol a helyi Kinizsi együttesét 8:1-re győzte le a Fradi.

A futballvezetés 1940-ben gondolta úgy, hogy külön is megemlékezik e jeles napról. Nem is akárhogy, Szent István ünnepéhez igazítva írtak ki új tornát, amelynek fő támogatója az Elektromos Művek volt. Saját, Latorca utcai pályáján már 1940-ben bevezette a villanyvilágítást, ebből az alkalomból találtak ki egy villanyfényes meccs-sorozatot Szent István Kupa néven. Minden mérkőzés este 1/4 9-kor kezdődött. Az első évben a Fradi a nemzetközi kötelezettségei miatt még nem nevezett, ám 1941-től rendszeres résztvevője lett a kupának. 1941-ben és ’42-ben megnyerte azt, 1943-ban is a döntőbe jutott, ám ott vereséget szenvedett, második lett. Sajnos a háború előrehaladtával ez a kezdeményezés is elhalt.

Később már nem rendeztek kifejezetten az ünnepre időzített tornát, ám egy-egy kupadöntőt előszeretettel rendeztek ezen a napon. A Fradi még további 13 esztendőben játszott ezen a napon mérkőzést.

Az ünnep és a Fradi múltjának felvillantásával köszöntjük e napot. Kívánjuk, hogy játékosaink ma úgy ünnepeljenek és pihenjenek, hogy holnap minden szurkolójuknak határtalan örömet tudjanak majd okozni az éppen esedékes bajnoki mérkőzésükön. Ezt az örömöt most egy apró győzelem jelentheti a Haladás ellen, amelynek értékét az ünnepen túl az növelheti meg, hogy ebben a bajnokságban az első lesz. Az első, melynek nagyon is itt az ideje, hiszen az ünnepi forduló immár a hatodik ebben a szezonban.

A várt győzelem megszületéséig azonban addig gondoljunk Szent Istvánra, történelmünkre, az ünnepre!

A www.stop.hu oldalon megjelentetett MTI forrású archív cikk és Nagy Béla Fradi futballkrónika 1899-1973 című kötetének felhasználásával a megemlékezést készítette: Simon Sándor
(A filmhíradó részlet a filmhiradok.nava.hu oldalról)

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Meghívó emléktábla avatására

                      Bejegyzés ideje: 2017. április 21.
                      Szerző: Admin

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Magyar bajnoki múlt, 6.rész. Az első harminc év (összesítés)

                      Bejegyzés ideje: 2009. október 25.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Hogy is állunk? Férfi kézilabda: 2011.03.16.

                      Bejegyzés ideje: 2011. március 16.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Eseménynaptár: 11.22 – 11.28.

                      Bejegyzés ideje: 2010. november 22.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Kedvenceink voltak: beszélgetés Nagy Zsolttal

                      Bejegyzés ideje: 2009. január 28.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Sanyi bá csalódott

                      Bejegyzés ideje: 2013. október 7.
                      Szerző: Simon Sándor