2017. május 29. hétfő

Szent István ünnepe és a Fradi

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2011. augusztus 20.

Ünnep van ma, nemzetünk egyik legrégebbi ünnepe. Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

Uralkodása idején I. István király még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg.

Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István (még abban az évben fia, Imre, valamint
Gellért püspök) relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásukkal volt egyenértékű.

I. (Nagy) Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként élt tovább e nap. István kultusza ugyan a bajor és a német városokban, valamint Namurban és Monte Cassinóban is elterjedt, de az egyetemes egyház nevében csak 1686-ban, XI. Ince pápa nyilvánította szentté Istvánt. A pápa akkor azt is elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, a Szent István-nap kimaradt az egyetemes ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvetette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.

Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg újra a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált.

Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek címeres zászlóval történő fellobogózását.

A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent Istváni (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel.

Korabeli filmhíradó az 1933. augusztus 20-i Szent Jobb körmenetről:

Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a II. világháború végén a nyilasok Nyugatra menekítették. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, s 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból.

A kommunista rendszer számára ez az ünnep sem vallási, sem nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ugyanakkor a teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem merték vállalni, ezért, ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább az ideológiájukba ágyazottan újították azt meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését, mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltették. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja azonban csak 1991-ben történt meg, amikor az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek (március 15., augusztus 20., október 23.) közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Sporteseményeket sokáig nem rendeztek ezen az ünnepnapon. Az első jelentősebb sportesemény, aminek a Ferencvárosi Torna Club – szinte természetesen – részesévé vált, az 1922-ben rendezett Magyar Kupa döntő megismétlése volt, ahol csapatunk a Hungária körúton az UTE együttesét győzte le 1:0 arányban.

Tíz esztendő múltán, 1932-ben Bécsben vendégszerepelt a Ferencváros az ünnepen, ahol sajnos nem ünnepi eredményt ért el, hiszen 4:1-re kikapott az Austria csapatától. Egy év elteltével jött a javítás, ezúttal Temesvárott, ahol a helyi Kinizsi együttesét 8:1-re győzte le a Fradi.

A futballvezetés 1940-ben gondolta úgy, hogy külön is megemlékezik e jeles napról. Nem is akárhogy, Szent István ünnepéhez igazítva írtak ki új tornát, amelynek fő támogatója az Elektromos Művek volt. Saját, Latorca utcai pályáján már 1940-ben bevezette a villanyvilágítást, ebből az alkalomból találtak ki egy villanyfényes meccs-sorozatot Szent István Kupa néven. Minden mérkőzés este 1/4 9-kor kezdődött. Az első évben a Fradi a nemzetközi kötelezettségei miatt még nem nevezett, ám 1941-től rendszeres résztvevője lett a kupának. 1941-ben és ’42-ben megnyerte azt, 1943-ban is a döntőbe jutott, ám ott vereséget szenvedett, második lett. Sajnos a háború előrehaladtával ez a kezdeményezés is elhalt.

Később már nem rendeztek kifejezetten az ünnepre időzített tornát, ám egy-egy kupadöntőt előszeretettel rendeztek ezen a napon. A Fradi még további 13 esztendőben játszott ezen a napon mérkőzést.

Az ünnep és a Fradi múltjának felvillantásával köszöntjük e napot. Kívánjuk, hogy játékosaink ma úgy ünnepeljenek és pihenjenek, hogy holnap minden szurkolójuknak határtalan örömet tudjanak majd okozni az éppen esedékes bajnoki mérkőzésükön. Ezt az örömöt most egy apró győzelem jelentheti a Haladás ellen, amelynek értékét az ünnepen túl az növelheti meg, hogy ebben a bajnokságban az első lesz. Az első, melynek nagyon is itt az ideje, hiszen az ünnepi forduló immár a hatodik ebben a szezonban.

A várt győzelem megszületéséig azonban addig gondoljunk Szent Istvánra, történelmünkre, az ünnepre!

A www.stop.hu oldalon megjelentetett MTI forrású archív cikk és Nagy Béla Fradi futballkrónika 1899-1973 című kötetének felhasználásával a megemlékezést készítette: Simon Sándor
(A filmhíradó részlet a filmhiradok.nava.hu oldalról)

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Meghívó Pestszentlőrincre

    Bejegyzés ideje: 2017. május 25.
    Szerző: Admin

    Statisztikák

    Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
    Szerző: Simon József

    Találkozások. Baráti Körben Varga Zoltánnal …

    Bejegyzés ideje: 2010. április 20.
    Szerző: Simon Sándor

    Fradi évfordulónaptár: 2011.03.25.

    Bejegyzés ideje: 2011. március 25.
    Szerző: Simon Sándor

    Fradi dalok, 3. rész

    Bejegyzés ideje: 2010. február 16.
    Szerző: Simon Sándor

    Ellenfélnézőben: Pécsi MFC

    Bejegyzés ideje: 2011. augusztus 6.
    Szerző: Simon József

    Nyereményjáték, a 3.forduló eredményei és a pillanatnyi állás

    Bejegyzés ideje: 2009. február 26.
    Szerző: Simon Sándor