2017. február 23. csütörtök

ZTE-FTC után – zalai hősök

Szerző: Simon József Bejegyzés ideje: 2012. április 9.

Húsvét ünnepéhez méltó feltámadást láthattunk csapatunktól a vasárnapi zalaegerszegi bajnokin: szűk egy órányi hamvába holt játék után óriásit küzdve, kétgólós hátrányból az utolsó másodpercben fordítva mindhárom pontot bezsebeltük, ezzel megerősítettük helyünket a középső zónában, míg a kék-fehérek továbbra is nyeretlenek.

Az köztudott, hogy a két szurkolótábor hagyományosan jó kapcsolatot ápol egymással, mégis egészen szokatlan hangulatban telt a mérkőzésre való készülődés. A városban kék és zöld sálas emberek békésen megfértek egymás mellett, szinte egy rendőrt sem lehetett látni, a lelátón pedig a ZTE gyászos szereplése ellenére szép számú nézősereg gyűlt össze. Ám ez még csak a kezdet volt: a vendégszektort megtelítő fradisták szimpátiájukat kifejezve rázendítettek a “Zeg-zeg-zeg, Zalaegerszeg!” rigmusra, majd az ősi rivális szombathelyieket szidó strófák is előkerültek, mire válaszul a hazai ultrák az újpestiekről szóló nem túl barátságos nótát kezdték énekelni, amire természetesen a mieink ráerősítettek. A két tábor tehát az első pillanattól kezdve közös nevezőre került, ami – a találkozó drámai alakulása ellenére – egész végig így maradt. Közben száznál is több utánpótlás korú egerszegi focista “ZTE” feliratot formázó élőképet alkotott a pálya közepén, majd a hazai és a vendég ultrák előtt is tiszteletüket tették, akik hosszasan tapsolták őket. A zalai szervezők és a szurkolók tehát valóban mindent megtettek, hogy ünnepi hangulatot varázsoljanak az arénába, már csak a játékosokon volt a sor.

Détári Lajos ismét nem az előző héten alkalmazott hadrendet választotta, hiszen visszatért a 3-4-3-as felálláshoz, így Grúz ismét a védelemben kapott szerepet Balog és Klein mellett, a Jovanović-Busai-Józsi-Junior középpálya előtt pedig Kulcsár, Pölöskey és a második meccsén máris a kezdőbe kerülő Šimić rohamozhatott. Ennek ellenére támadásaink rendre elhaltak a középpályán, nem volt meg bennünk a kellő átütőerő, ha meg mégis eljutottunk a hazai tizenhatosig, akkor rossz döntéseket hoztunk. Talán legrosszabb tavaszi félidőnket produkáltuk, Jahič kapuja egyáltalán nem forgott veszélyben. Annál inkább a mienk: Balázs Zsolt és Szakály Dénes révén két ízben is Jova mögött jártak a hazai támadók, ám mindkétszer a visszafutó utolsó védő jelentette a góltól való megmenekülést. Ezeken kívül is vezetett ígéretes támadásokat a ZTE, a félidő végén pedig a harcos Brkić révén egy büntetőt is kiharcoltak, amit a jubiláló kapitány, Kocsárdi bevágott, megérdemelt előnyhöz juttatva a kékeket.

A szünetben két helyen is próbáltunk frissíteni, Juniort és Busait Sváb és Lisztes váltotta, de úgy tűnt, hogy ez sem hozza meg az áttörést, bár valamivel aktívabban kezdtük a második játékrészt. Aztán miután Máté Péter Jova és a felsőléc érintésével a gólvonal mögé juttatott egy szögletet, a zalaiak nagyon közel kerültek első győzelmük megszerzéséhez. Ekkor azonban megdobbant a Fradi-szív, és végre úgy játszottunk, ahogy azt mindenki elvárja. Ehhez talán az is kellett, hogy a szünetben beálló Lisztes cserét kérjen, így Hakolának már az 59. percben be kelljen állnia (Détári mester egyébként a meccset követő sajtótájékoztatón elmondta, Hakola pályára küldése mindenképp tervbe volt véve, csak nem akkor és vélhetően nem Lisztes helyett). Fontos volt, hogy gyorsan jött a szépítés: egy védők mögé hosszan beívelt labdát Šimić magabiztosan értékesített az 1 az 1 elleni ziccerekben nagyon erős Jahič kapus mellett, így maradt elég idő és hit a fordításra. A ZTE védői eddig is sokat hibáztak, ha nyomás alatt kellett játszaniuk, és ez most is megtörtént: Balog mindenki előtt továbbcsorgó nagy bedobását Hakola okos lövéssel helyezte a bal alsó sarokba. 2-2-nél a hazaiak már csak egy 20 méteres szabadrúgásban reménykedhettek, amit Máté csúnyán fölévágott, és amikor már mindenki elkönyvelte a döntetlent, akkor a meccs utolsó eseményéből megszereztük a győztes gólt: egy kifejelt szöglet után Hakolának még arra is volt ideje, hogy igazítson a labdán, majd ugyanoda csavarta, mint az előzőt (csak kicsit messzebbről).

A középkezdést követően a játékvezető azonnal le is fújta a találkozót, ennél jobbkor tehát nem is lehet gólt lőni. Már legalábbis a mi szempontunkból, hiszen a Zetének ez egy rettentő demoralizáló vereség lehetett. Míg a Fradi-játékosok ölelkezve ugráltak örömükben a gyepen, addig a kékmezesek magukba roskadtak, Prukner mesteren pedig még jóval a lefújás után is látszott a tehetetlen düh okozta feszültség, hisz már nem az első alkalommal kapnak ki nyert helyzetből, egyéni hibák miatt. Persze sok tétje nem volt ennek a meccsnek, hiszen azt már az előző fordulóban is gyakorlatilag biztosan lehetett állítani, hogy az egerszegiek kiesnek, nekünk pedig nem kell számolgatnunk a végén (sem a kiesés, sem a nemzetközi indulás miatt). Sajnos nem sikerült visszatérnünk a tabella első felébe, hiszen a forduló meglepetését pont az előttünk 8. helyen álló Paks okozta diósgyőri győzelmével, de a következő három nagyon nehéznek ígérkező mérkőzés (Győr és Kecskemét itthon, Videoton idegenben) előtt jól jött egy kis önbizalom-növelés a srácoknak. Ami pedig a ZTE-t illeti, mi a magunk részéről nagyon szurkolunk annak, hogy legalább 1 győzelem sikerüljön nekik ebben a bajnokságban (erre a legnagyobb esély talán épp az Újpest elleni otthoni mérkőzésen mutatkozik), utána pedig rögtön, megerősödve térjenek vissza az élvonalba!

Hajrá Fradi!

Simon József

 

Hozzászólhat, vagy visszanézhet a saját oldaláról.

4 hozzászólás

  1. Struhács Gyula írta:

    Hát ez is egy kiszenvedett győzelem volt!
    Sajnos ennyi telik tőlünk mostanság.

    Csodálkoznék, ha az előttünk álló 3 meccsen sikerülne pontot szereznünk.
    De akkor is: Hajrá Fradi!

    Hozzászólás ideje: 2012. április 11. 14:31

  2. Simon József írta:

    4 pontot szerzünk a következő 3 meccsen. Az ETO ellen döntetlen, a Kecskemétet verjük, a Vidit otthonában kikapunk.

    Hozzászólás ideje: 2012. április 12. 21:15

  3. Simon Sándor írta:

    Hiába, aki tud, az tud! TELITALÁLAT! Most már csak azt kérdem, mit csinálunk az utolsó négy meccsen, mert nem akarok idegeskedni… 🙂

    Hozzászólás ideje: 2012. április 29. 18:07

  4. Simon József írta:

    Szerintem a következő eredményeket érjük el: a Pápát megverjük 2-3 góllal, az Újpesttől kikapunk, a Siófokot szoros meccsen megverjük, Pakson jók leszünk egy ikszre. További 7 pont, ami a 8. helyhez lesz elegendő, a Pécset sikerül leelőzni.

    Hozzászólás ideje: 2012. április 30. 00:14

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Baráti Körben, áprilisban

                      Bejegyzés ideje: 2012. április 25.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Egy kötetlen sporteseményről …

                      Bejegyzés ideje: 2010. május 14.
                      Szerző: moncsi1

                      A Fradi dicső múltja, 12.rész – 1912-13

                      Bejegyzés ideje: 2009. február 8.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Mekkora legyen az új stadion?

                      Bejegyzés ideje: 2010. február 10.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Baráti körök barátkozása

                      Bejegyzés ideje: 2017. február 3.
                      Szerző: SzB