2024. március 29. péntek

Sanyi bá és a két csapat

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2013. november 11.

Két csapatról írok ebben a bejegyzésben. Az egyiket kedvelem, a másikat kevésbé, az elszomorít, nem kicsit, nagyon.

ftc-haladasNagyon úgy tűnik, ebben a bajnokságban két Fradi szerepel. Egy, amelyiket legutóbb egy hete Diósgyőrben láttunk, egy másik, amelyiket a Diósgyőr előtti hetekben és vasárnap este. A fájó az, hogy a meccs előtt megtippelni sem lehet, hogy a bíró kezdő sípszavára melyik Fradit látjuk a pályán.

A vasárnapi produktumra és eredményre lehetne akár kifogásokat is keresni, de az legalább olyan hibás lenne, mint a Fradi teljesítménye. Tény, hogy a bíró az első percben elnézett egy nyilvánvaló tizenegyest (érdekes, a 89. percben egy ugyanolyan szabálytalanságért a mezőnyben szabadrúgást adott és sárga lapot a szombathelyi védőnek, amiért vállmagasságban, mondhatni nyaknál, lökte el az ellenfelét). Az is gyanús, hogy az első szombathelyi gól lesről indult. Na és? Volt már ilyen, és ne áltassuk magunkat lesz is bőven. A másik, a jobbik Fradi ezt tudja kezelni. Ellenben a rosszabbikban a Haladás ellen bohózatba illő volt Gerson játéka, három gól indult róla. Ez egy kicsit sok! Nem tudni hol volt a középpályás védekezés, merthogy a pályán nem, az biztos. Ezzel együtt a kreativitás is hiányzott a középpályáról. Ez már nemcsak sok, ez sokk!

Szóval van két Fradi. Az egyik valóban esélyes lehetne a bajnoki címre, ha meg csak a másik szerepelne, lehet az NB I is sok lenne. E kettőből nem is jöhet más össze, mint az, ami most van, újra a középmezőny. Őszintén szólva ezt nagyon unom már, a Fradinak tényleg az elején van a helye. Ehhez azonban meg kéne szüntetni ezt a tudathasadásos kettősséget.

Ez van! Beletörődni nem tudok, akkor is mormolom, mondom, kiáltom, Hajrá Fradi! Van aki hallja?

Tudom, ilyenkor felerősödnek azok a hangok, hogy ez a Fradi már rég nem az a Fradi, ebben csupán zsoldosok szerepelnek, akiknek a színek, a címer, a hagyományok nem jelentenek semmit. Ha körülnézek az európai élfutballban, akkor mindenütt ezt látom. Mit szóljanak a futball tanítómesterei, az angolok, náluk is nyomozni kell a hazai játékost. És mégis tele vannak a stadionok. Mondják, az már nem is futball, az színház, ott csak tapsikolnak a nézők, a szurkolás elmúlt. Ez kell nekünk? Én örömmel tapsikolnék, ha lenne minek. Ha a Fradi, ezekkel az úgynevezett zsoldosokkal mindig ugyanúgy játszana, küzdene, mint teszem azt a Győr, az Újpest vagy a Diósgyőr ellen, hogy csak ezt a bajnokságot, ugyanezeket a játékosokat említsem, akkor csattanhatna a tenyér. De van ez a másik Fradi is, nos, ezt kellene minél előbb elfelejteni!

Most két hét bajnoki szünet jön, edzések, Ligakupa és egyebek. Két hét múlva újra a győztes Fradit szeretném látni. Gondolom, ezzel nem csak én vagyok így.

Sanyi bá,
alias Simon Sándor

Fotó: Sas Gábor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

8 hozzászólás

  1. gyulabá írta:

    “Két hét múlva újra a győztes Fradit szeretném látni.”
    Mit mondjak – én is. És még sokan vagyunk így ezzel. De…
    De, ez a Fradi. Én csak 1958 óta figyelem szinte minden meccsüket, és el kell mondjam nagyon sokszor volt már ehhez hasonló, nagyon keserű emlékem. Akkor is, ha Albert volt a center, akkor is amikor Szabadi, Szabó, vagy Dzurják Csöpi. Akkor is, ahogy mindig, sokezer szurkoló várta a fiúkat a dobogó tetejére, de akkor is bármikor ki tudtak kapni Dorogon, Győrben, Szegeden vagy éppen Dunaújvárosban.
    Le kellett nyelni sok-sok békát, a legmeghökkentőbb vereségeket, stadionavatón, otthon, és idegenben.
    Öregségemre rájövök, hogy mindez a “fradisággal” együtt jár. Imádott fiaink nem képesek sorozatban teljesíteni, megsértődnek, ha az ellenfél nem hagyja magát, ha olyan pimasz, hogy ellentámadásokat mer vezetni…
    És az ellenfelek pedig a Fradi ellen bizony duplán harapnak. Számtalan példát tudnék felsorolni, amikor nevenincs csapatok gólokkal nyertek ellenünk, aztán kiestek az nb1-ből…
    Ez van. Akinek nem tetszik, szurkoljon a Paksnak, az is zöld fehér.
    Hajrá Fradi!!!

    Hozzászólás ideje: 2013. november 11. 21:44

  2. Dobos Gábor írta:

    “Két hét múlva újra a győztes Fradit szeretném látni.”

    És akkor mi van, ha győznek? Azzal kéne végre szembenézni, hogy ami most van, az minden csak nem Fradi. Olyan, mint egy bevásárlókocsi a Tescóban. Minden olcsó szart bele tesznek, aztán azt mondják, hogy tudatos vásárlók. Holott egy ócska szar.

    Érdemes azt elemezni, hogy egy színmagyar, tiszta koncepcióval tudatosan felépített csapat leiskolázza könnyedén, a kommunikációban felépített és agyon fényezett, de a pályán használhatatlan társaságot. Mindannyian tudjuk, hogy koncepcióváltásra van szükség, ez ami most van, nem vezet sehova.Lehet megkönnyebbülni egy-egy győzelemtől néhanapján, de azt tisztán látni, hogy előre nem lépünk és nem is fogunk.
    Azt mondják: a fejétől bűzlik a hal. A Fradinál sincs ez másképp.

    Hozzászólás ideje: 2013. november 12. 07:30

  3. Bakonyi Antal írta:

    A következő két hét kérdése

    Jova – Besics-Gyömbér-Jenner-Böde (esetleg Bönig és Somalia)
    Az elmúlt mérkőzések alapján – ha én lennék az edző – ők maradnának, a többieknek pihenő, vagy…De akkor ki játsszon? Buzsáky, Busai, Hídvégi, Diallo, Ionescu, Jovanovics…
    Lehet, hogy változtatni kellene, egy kicsit meglepni az ellenfeleket, mert egyre jobban ismernek már minket. Fájó, hogy a lilák örömtüzeket gyújtanak, hogy meccselhetnek velünk, hiszen úgy gondolják, hogy zsebükben a mérkőzés! Persze ezt még a javunkra fordíthatjuk…

    A következő két hét válasza

    Moniz Mester! Ricardo! Remélem már tudja…
    Bizakodom, mint ’78 óta mindig! Hajrá Fradi!

    Hozzászólás ideje: 2013. november 12. 13:36

  4. Dobos Gábor írta:

    Az utóbbi hetek eredményei alapján egyre többen és többféleképpen adnak hangot elégedetlenségüknek a csapat szereplésével kapcsolatban.Megoszlanak a vélemények Moniz mester alkalmasságával kapcsolatban is.Nézzük hát a számok tükrén keresztül a Moniz éra produkcióját.Jelen esetben a csapat bajnokságban elért eredményeit vettem figyelembe.Ki-ki vonja le a következtetéseket ,már amennyiben a statisztikák elégségesnek bizonyulnak erre.Ami számomra-mint otthon és idegenben is rendszeresen jelen lévő szurkoló számára-a legszembetűnöbb volt az az,hogy szinte „minden” meccset hendikep-el kezdtünk,azaz folyton futottunk az eredmény után.Moniz 40 bajnoki mérkőzésen ült a kispadunkon ebből 19 alkalommal az ellenfél szerzett vezetést.Mélyebb elemzést igénylő tétel lenne ,hogy miért szériaszerűen produkálja a csapat ezeket a sorozatokat.A 2012-13-as idény őszi szezonjában egymást követő 6 meccsen kerültünk hátrányba.Az idei őszön az utolsó 7 találkozónkból 6 alkalommal szintén aktuális ellenfelünk szerezte az első gólt.Aggasztóbbnak tűnik a helyzet az idén mert itt 14 meccsből 9-szer indult hátrányból a meccs..Ha egy csapat rendszeresen az öltözőben „felejtődik” az valóban csak a játékosok felelőssége lenne..?De nézzük a további számsorokat.Hazai pályán viszonylag elfogadható a mérleg itt 11 győzelemre 4 döntetlen és 5 vereség jut.Bár egy ilyen klub szurkolójaként ,az ellenfél táborának diadaléneklése közepette kivánszorogni a stadionból egyszer is sok ,nemhogy 5-ször.Idegenbeli mérlegünk:8 győzelem 6 döntetlen és 6 vereség.Végül foglaljuk össze a Moniz írányítása alatt elért eredményeket.19 győzelem ,10 döntetlen,11 vereség.A maximálisan megszerezhető 120 pontból 67 került a birtokunkba.. Első,második és harmadik pillantásra is középszerű teljesítmény.Főleg az ha szemügyre vesszük a klub hagyományait a rendelkezésre álló körülményeket és egyedülálló szurkolótáborát.Uraim!Ez az eredménysor hazai,szerethető játékoskerettel és edzővel is teljesíthetőnek tűnik és legalább az a csúfság nem eshet meg,hogy 200 szombathelyi szurkoló a 3-0-ás győzelmüket követően üvöltse bele a pesti éjszakába:Ria-Ria-Hungária!!

    Hozzászólás ideje: 2013. november 13. 12:54

  5. Bakonyi Antal írta:

    Ligakupa: 2-0-ra győztünk! Lehet, hogy Ricardo olvasta a hozzászólásomat? 🙂
    Hídvégi kivételével mindenki kezdő volt, akit hiányoltam, és végre játszhatott Leo is!
    Szerintem Ricardo Moniz szerethető edző, sőt régen volt ennyire “érzelmekkel telített” szakvezető csapatunk kispadján! Talán Nyíl volt az utolsó, ha most végiggondolom a listát. Vagy mégsem: Pintér Attilát majdnem elfelejtettem…A maga módján Prukner tanár úr is az volt, legalább is nekem nagyon jó érzés volt a bronzérmet a már lebontott stadionunk gyepszőnyegén ünnepelni!

    Hozzászólás ideje: 2013. november 14. 00:46

  6. Dobos Gábor írta:

    Mutatta tegnap a TV, Pintér is köpköd a kispadnál. Mondom, hogy cigány szokás ez. Ahogy a törlés is az.

    Hozzászólás ideje: 2013. november 17. 11:04

  7. Dobos Gábor írta:

    Ezért köpködhetnek, mert ha valaki felhánytorgatja a neten, akkor azt törlik, nem a köpködőnek magyarázzák el a kulturált viselkedést az FTC kispadján. Egyre lejjebb csúszunk és csak magunkat okolhatjuk emiatt.

    Hozzászólás ideje: 2013. november 17. 11:05

  8. Simon Sándor írta:

    Tisztelt Dobos Úr!

    Ön eddig ezen az oldalon nem talált egyetlen olyan bejegyzést sem, amivel egyetértett volna, néhány keresetlen, kritikus szava mindegyikhez volt. Ebből az a következtetés vonható le, ez nem az Ön ízlésének megfelelő oldal. Többen kinyilvánították már, mind a Baráti Kör tagjai, hogy nem kívánnak Önnel vitatkozni. A legutóbbi hozzászólásaiban Ön, nem lévén vitapartnere, minősíteni kezdett, edzőt, hozzászólót, moderálót. Ugye megérti, erre nem vagyunk kíváncsiak! Ezért a jövőben eltekintünk a hozzászólásaitól.

    Hozzászólás ideje: 2013. november 17. 15:21

HOZZÁSZÓLÁS