2024. március 29. péntek

Bemutatjuk szombati ellenfelünket: Kaposvári Rákóczi FC

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. október 15.

Szombaton 17:30-kor az Albert Stadionban a Kaposvári Rákóczi FC lesz a következő ellenfelünk a bajnokság 10. fordulójában. Szokás szerint lapozzuk fel ellenfelünk virtuális történelemkönyvét.

Az egyesületet Rákóczi Sport Club néven, 1923. augusztus 15-én Ambrus János kaposvári pénzügyigazgatási díjnok és néhány más sportszerető ember alapította meg. Színük zöld-fehér lett. A csapat első labdarúgó-pályája a jelenlegi stadion helyén volt, amit csak “cukorgyári gödörként” emlegetettek. 1927-ben már 11 szakosztállyal működött az egyesület, azonban a nagy gazdasági világválság hatására a csapat egy jelentős része Dél-Amerikába távozott. Nem feledve gyökereiket, megalakították Buenos Airesben az argentin Rákóczit. A 30-as években a pécsi alosztály első vonalában szerepeltek.

A magyar futballtörténelmet ismerők tudják, ezekben az években a professzionalista magyar bajnokság első vonalában is szerepelt somogyi csapat, a Somogy FC. Ehhez nem volt köze a Rákóczinak, a profi csapat a KAC (Kaposvári Atlétikai Club) együtteséből alakult meg.

A háborús évek alatt, 1941-ben a Rákóczi játékosa lett a legendás hírű Avar István (képünkön), akinek hívására több jó képességű futballista érkezett Erdélyből Kaposvárra. A csapat Avar vezetésével az NB I kapujához érkezett, azonban akkor még a dédelgetett álom nem válhatott valósággá, mivel a csapat messze legjobbját elvitték katonának. Avar volt a klub első válogatott játékosa, akinek legemlékezetesebb válogatott mérkőzése az angolok elleni hazai 2-1-es győzelem volt, amelyen az ő gólja jelentette a magyar sikert.

A II. világháborút követően a Rákóczit beolvasztották az újonnan létrehozott KDSK-ba, majd 1951-től a csapat neve Kinizsi lett (úgy tűnik, ez jutott akkor a zöld-fehér csapatoknak), és a másodosztályban küzdött a minél jobb helyezésért.

A Rákóczi (pontosabban Kinizsi) háború utáni igazi talpraállása csak a 60-as években kezdődött meg. Tehetségek sora bontakozott ki ebben az időszakban. Elég csak a később az Újpesti Dózsával világhírnévig jutó, marcali születésű, Bene Ferenc (képünkön) nevét megemlíteni, aki itt futballozott bő egy évig. 1960 őszén mutatkozott be a Kinizsiben, a csapat rögtön bajnokságot is nyert az NB III-ban. Bene Ferenc sajnos ma már nincs az élők sorában, nevét a Kaposvári Rákóczi utánpótlása őrzi, 2006 decemberétől Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia néven.

A csapat az 1970-es évek elején, immár a régi nevén, Mathesz Imre vezetésével ismét a feljutás közelébe került, majd 1975-ben a csapat bejutott az NB I-be, ahol Burcsa Győző (képünkön) duplájával 22.000 néző előtt 2-0-ra verte a Budapesti Vasas csapatát. A Rákóczi egymás után három évet töltött el az élvonalban. Mathesz Imre menesztése után kiestek az első osztályból. A visszajutásra azonban csak két évet kellett várni, 1980-ban a dr. Puskás Lajos edzette csapat visszaküzdötte magát a legjobbak közé, ám ezúttal sem sokáig. Ezt követően 1987-ben jutott fel újra a csapat, amikor is sporttörténeti esemény szemtanúi lehettek a Rákóczi-stadionba kilátogató nézők: ekkor játszott két somogyi csapat először NB I-es meccset egymással (Kaposvár-Siófok 1-3).

Az új évezred megint a második vonalban találta a csapatot. Valóságos “edzőfalók” voltak ekkoriban. Keszei Ferenc fél évet volt az edzőjük, a 2002/2003-as szezont Kovács Kálmán vezetőedzővel kezdték el. A bajnoki szezon felénél 2003 januárjában ismét visszatért Keszei Ferenc. A tavaszi nyitány vereséggel kezdődött, amely után újabb nyögvenyelős mérkőzések következtek. Az utolsó három mérkőzésen már nem Keszei Ferenc volt az edző, helyét Prukner László, az U19-es csapat korábbi edzője vette át. Rövid idő állt a rendelkezésére, de mindhárom meccsen győzelemre vezette a Rákóczit. 2003 őszét is jól kezdte a Rákóczi, a folytatás azonban nem sikerült túl jól, a csapat a 10. helyen zárta az őszt. Volt azonban egy óvási ügye, melynek eredménye ebben nem szerepelt. Decemberre azonban jogerős ítéletet hoztak, a csapat egyszerre a a harmadik helyen találta magát. Ekkor született az a döntés is, hogy nem csak az első kettő, hanem az első négy csapat jut fel az NB I-be. A tavasszal a csapat nagyon jó formában játszott, így érkezett el 2004. május 15-e, a nagy nap, amire 17 éve (a csapat akkor volt utoljára NB I-es) vártak a drukkerek és a játékosok. A csapat a Szolnokot fogadta, és 2-0-s győzelmével ismét kiharcolta az első osztályban való szereplés jogát.

Prukner László kinevezése telitalálatnak bizonyult a csapat életében. Mára minden idők legeredményesebb kaposvári edzőjének mondhatja magát. Vele nem csak hogy visszajutottak az NB I-be, de évről évre ott is maradandót alkottak, immáron stabil középcsapatnak számítanak. Nem kellett a kiesés ellen küzdeniük, általában a hetedik helyre értek oda, sőt 2007/2008-ban elérték eddigi történelmük legjobb helyezését, a hatodik helyet. Tették ezt úgy, hogy a szisztematikus munkával kinevelt és felfedezett játékosaikat rendre el kellett adniuk, hisz lényegében ez a működtetésük egyik legfőbb forrása. Egykoron náluk játszott a BL csoportkört is megjárt DVSC-ből Szakály vagy éppen Oláh, aki idén tavasszal visszatért hozzájuk. De említhetnénk a ma egyik bajnokesélyesét, a Videotont is, ahol a gólgyáros csatársor két erőssége Alves és Nikolics ugyancsak Kaposvárott lett elismert futballista.

Idén nyáron mindenképpen új fejezet kezdődött a csapat életében, hiszen távozott az emblematikus edző Prukner László. Ráadásul éppen a Fradihoz! Reméljük, hét év után a Fradi történetének is emblematikus edzője lehet.

A valaha Kaposvárott játszó nevesebb labdarúgók közül többeket már említettünk, de folytathatjuk a sort Kiss Lászlóval (ki ne emlékezne a norvégoknak rúgott csodagóljaira), Waltner Róbertre, vagy a ma Újpestjét erősítő Rajczi Péterre és Balajcza Szabolcsra. Érdekes, hogy a Fradi, annak ellenére, hogy színeiben sőt a szocializmus évei alatt irányító bázisaiban is azonos volt, igazából soha nem részesedhetett a kaposvári “játékostermés”. De csak az idén nyárig, amikor valóságos áttörést hozott Prukner László azzal, hogy három kaposvári játékost (Maróti, Stanic, Junior) is leigazolt.

Említettük már a Kinizsi korszakukat, nézzük, milyen neveken játszottak még:
1923 – 1944: Kaposvári Rákóczi SC
1944 – 1946: Kaposvári Barátság
1946 – 1949: Kaposvári Rákóczi SE
1949 – 1950: Kaposvári Dolgozók SK
1950 – 1951: ÉDOSZ
1951 – 1956: Kaposvári Kinizsi
1956 – 1957: Kaposvári Rákóczi Sport Club
1957 – 1970: Kaposvári Kinizsi
1970 – 1992: Kaposvári Rákóczi SC
1992 – 2006: Kaposvári Rákóczi FC
2006 – 2007: NABI-Kaposvári Rákóczi FC
2007 – 2009.06.30 Gabona Trans Kaposvári Rákóczi FC
2009.07.01 – Kaposvári Rákóczi FC

Prukner László helyét egy másik tanárember,  Sisa Tibor vette át. Átvette és villámrajtot produkált az együttessel, annak ellenére, hogy a Fradihoz hasonlóan ott is nagy volt a játékosmozgás, rengeteg új játékost kellett beépíteni. Ki gondolta volna, hogy a 10. fordulóban úgy érkeznek a Fradihoz, hogy a második helyen állnak? Valószínűleg senki, még Kaposvárott sem.

Íme a jelenlegi csapatuk fotója:

Említettük már, hogy első pályájuk is a jelenlegi helyén volt, ebből a szempontból is őrzik a tradíciókat. A stadiont persze folyamatosan csinosítgatták, módosították. A jelenlegi formáját 2004-ben nyerte el, ekkor kapta hivatalosan is a Rákóczi Stadion nevet. Jelenlegi befogadóképessége 7.000 fő, 4.500 ülő-, 2.500 állóhellyel. Az ülőhelyekből 1.600 fedett.

Az írásból is egyértelmű, hogy a Kaposvári Rákóczi az elmúlt években a történelmének legjobb szezonjait futja. A mostani bajnokságban is némileg jobban áll, mint a Ferencváros. Reméljük, csak szombat estig!

Az összeállítást a Kaposvári Rákóczi FC hivatalos honlapjának (www.rakoczifc.hu), a hu.wikipedia.org/wiki/Kaposv%C3%A1ri_R%C3%A1k%C3%B3czi_FC wikipedia bejegyzés és a www.magyarfutball.hu/stadionok/ internetes tartalmak felhasználásával készítette:
Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

6 hozzászólás

  1. Zsocc írta:

    Prukner Tibor! Ez nevetséges és sértő! Ilyen oldal ilyet nem engedhetne meg magának!

    Hozzászólás ideje: 2010. október 15. 23:19

  2. Franto írta:

    nekem is szemet szúrt a hiba, de azért nem kell túl dramatizálni a helyzetet…

    Hozzászólás ideje: 2010. október 16. 00:28

  3. Simon Sándor írta:

    Az elkövetett hibáért mindenkitől, elsősorban Prukner Lászlótól elnézést kérek! A hibát természetesen javítottuk.

    Hozzászólás ideje: 2010. október 16. 09:08

  4. Herkules írta:

    emberi dolog tévedni, és csak az hibázik, aki dolgouik. egyébként sokkal értelmesebb a mester annál, mint hogy megsértődjék egy elütésen. na csumi. jah, és azért nincs nagybetűm, mert éppen ebédelek, és egy újjal pötyögöm be a véleményem. szeva mindenkinek, emberek az üllői útra!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. október 16. 11:57

  5. green potato írta:

    Zsocc!

    Eltévedtél testvérem mint székely a pesti forgalomban! A nevetséges és sértő, az a te szöveged volt, mert nem segítő szándékkal írtál ide, hanem megjátszó dumával. Ettől hidd el, nem leszel menőbb egy centivel sem. Testvérem Fradista társaidat, akik itt téged szolgálnak ki a munkájukkal, figyelmeztesd nyugodtan ha hibáznak, csak az arcocskádból egy pettyet vegyélközben vissza és segítő szándék legyen benned, meg egy kis tisztelet. Amúgy semmi baj veled tesókám, gondolkozz el magadon, azt Hajrá Fradi, tedd oda a lelátón magad rendesen, rád is szükség lesz ma, szurkolj a pályán, ne itt vagánykodj a gép előtt!

    Hozzászólás ideje: 2010. október 16. 13:28

  6. Herkules írta:

    Green tesa mekkora dumád van 😀 Igazad van, ez elmérte a pöcsét, máshol vagizzon, ne itt! FRAAAAADI FRADI, ezt irogassad apám!

    Hozzászólás ideje: 2010. október 16. 13:59

HOZZÁSZÓLÁS