Az előző részt ott hagytuk abba, hogy volt egy egyidényes bajnokság, amelyet nagy csatában elvesztett a Fradi. Viszont „megérte” a csoportmeccseken jól szerepelni, hiszen az ott elért eredmények alapján az új bajnokságban bónuszpontokkal indultak a csapatok, a legtöbbel (nyolc pont) a két csoportgyőztes, a bajnoki döntőt játszó Újpesti Dózsa és a Ferencváros. Olvassa el a teljes cikket »

Megint elérte a futballreform Magyarországot. Ebben az esetben ez azt jelentette, hogy hét esztendő múltán ismét rájöttek, hogy hazánknak az a jobb, ha őszi-tavaszi rendszerben játszik, mint az UEFA kontinentális országainak a zöme. Így az aktuálisan legjobb csapataink kapnak esélyt az európai kupákban indulni, nem pedig az előző évben jó helyezést elérők. Az átállás persze azt jelentette, hogy 1970 tavaszán ismételten csak egyidényes bajnokságot írtak ki. Olvassa el a teljes cikket »

20, 21, 22? A szurkolók így találgattak, sőt így gondolták az év elején. Azaz legyen meg a bajnoki triplázás, ezzel együtt a huszonkettedik bajnoki cím. Ráadásul ebben az évben elindulhatott a csapat a BEK-ben is. Olvassa el a teljes cikket »

1967-ben megvolt a huszadik bajnoki cím. A csapat állt még a VVK-ban, az ősztől kezdődően pedig a BEK-re készühetett. A nézők, sőt a szakemberek szerint is jó eséllyel. Nézzük, mi történt 1968-ban. Olvassa el a teljes cikket »

Legutóbb azt írtuk, Európa egyik legjobb csapataként tekintettek a Ferencvárosra. Ez természetesen így volt ebben az évben is. A fradisták százezrei persze ezzel nem elégedtek meg, ők itthon is a legjobb csapatként akarták látni a Ferencvárost. És nem csak a pályán, a tebellán is! Olvassa el a teljes cikket »

VVK győzelem, bajnoki ezüstérem, indulás a BEK-ben. Ezek voltak az előző év szalagcímei. Európa egyik legjobb csapataként tekintettek a Ferencvárosra. Olvassa el a teljes cikket »

1964-ben újra bajnokcsapatot ünnepelhettek a Fradi szurkolói. Egy olyan csapatot, amely ezzel párhuzamosan az európai kupaküzdelmekben is sikerrel vette az első két kört. Ez a kupaküzdelem a VVK volt, amely 1965-ben folytatódott. Olvassa el a teljes cikket »

Nem, nem tévedés a címben jelölt egyetlen évszám. Az MLSZ ugyanis megint meg akart felelni a politikai elvárásoknak. És ha a szovjet rendszerben a naptári évenkénti bajnokság a „divat”, akkor ehhez alkalmazkodni kell. Megtették ezt az ötvenes évek elején is, ám a forradalom után visszakoztak. Most újra keresztülvitték. Eleve anomália, hogy egy félszezonos bajnokságot egésznek nyilvánítsanak, hisz nem kell különösebben magyarázni, hogy ez mennyire sérti a versenysemlegesség elvét. Azt ugyanis senki nem vitatja, hogy ilyen helyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy a csapatok mely ellenfeleikkel játszanak otthon és melyekkel idegenben. És ez már 1945 után már harmadszor fordult elő. Emlékeztetőül, ezt 1906-ban még nem hivatalos formában oldották meg, ami valahogy igazságosabbnak tűnt. Olvassa el a teljes cikket »

Tizennégy esztendő után a csapat újra visszatalált a méltó helyére. Hosszú volt ez a 14 esztendő, megdöntötte a történelem addigi negatív rekordját, amit 1913 és 1926 között kellett a fradistáknak átélni két bajnoki cím között. Olvassa el a teljes cikket »