A VII.11-én feltett kérdésünk és a helyes válasz. Olvassa el a teljes cikket »

A most közölt beszélgetéssel megint egy új irányt vesz vállalkozásom, melyben a Fradiról, a fradizmusról beszélgetek olyan emberekkel, akik ahogy mondják, közel voltak vagy vannak a tűzhöz. Úgy kezdődött, hogy régi, a pályafutásukat már befejező játékosokat kerestem meg. Olvassa el a teljes cikket »

A VII.10-én feltett kérdésünk és a helyes válasz. Olvassa el a teljes cikket »

Nem, nem tévedés a címben jelölt egyetlen évszám. Az MLSZ ugyanis megint meg akart felelni a politikai elvárásoknak. És ha a szovjet rendszerben a naptári évenkénti bajnokság a „divat”, akkor ehhez alkalmazkodni kell. Megtették ezt az ötvenes évek elején is, ám a forradalom után visszakoztak. Most újra keresztülvitték. Eleve anomália, hogy egy félszezonos bajnokságot egésznek nyilvánítsanak, hisz nem kell különösebben magyarázni, hogy ez mennyire sérti a versenysemlegesség elvét. Azt ugyanis senki nem vitatja, hogy ilyen helyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy a csapatok mely ellenfeleikkel játszanak otthon és melyekkel idegenben. És ez már 1945 után már harmadszor fordult elő. Emlékeztetőül, ezt 1906-ban még nem hivatalos formában oldották meg, ami valahogy igazságosabbnak tűnt. Olvassa el a teljes cikket »

A VII.9-én feltett kérdésünk és a helyes válasz. Olvassa el a teljes cikket »

Néha úgy érzem, rossz korban születtem. Amikor olvasom a Ferencváros történelmét, ezen vélekedésem minduntalan erősödik bennem. Olvassa el a teljes cikket »

Tizennégy esztendő után a csapat újra visszatalált a méltó helyére. Hosszú volt ez a 14 esztendő, megdöntötte a történelem addigi negatív rekordját, amit 1913 és 1926 között kellett a fradistáknak átélni két bajnoki cím között. Olvassa el a teljes cikket »

A VII.8-án feltett kérdésünk és a helyes válasz.

Kérdés: Mióta érvényes, a szögletrúgásból érintés nélkül szerzett gól?

A helyes válasz: FIFA 1924. júniusi párizsi ülésén hozták a döntést.

A FIFA 1924. júniusi pá­rizsi ülésén több szabálymó­dosítás történt. A szabályok kimondták, hogy a bíró csak súlyos sérülés esetén szakít­hatja félbe a játékot, továbbá a játékosnak joga van ahhoz, hogy megkérdezze a bírót döntésének indokairól. A bí­róval való vitatkozást azon­ban továbbra is tiltották.

A legfontosabb szabály­változás, amit egyhangúlag el­fogadtak: ezentúl szögletrú­gásból érintés nélkül is lehet gólt rúgni. Kicsit későn hoz­ták az új szabályt, mert ha egy hónappal előbb életbe lép, érvényes lett volna az a szög­letből elért, érintésnélküli ma­gyar gól, amit játékosaink a párizsi olimpián az egyiptomi kapuba rúgtak.

„Amikor az új szabály életbe lépett az FTC Tóth Potyája jutott az eszünkbe. Az ő kornerei utolérhetetlenek voltak annak idején. Jobbról a ballal, balról a jobb lábbal csavarta a labdát halál­biztosan a kapura, s ha valaki érinteni tudta, kész volt a gól. De az érintés nehéz dolog, volt. A kapus a tumultusban inkább arra ügyelt, hogy ne érintse a labdát, semhogy fog­ta volna. Ez a passzív védeke­zés nem volt könnyű ugyan, mégis alapjában véve nagyon egyszerű volt. Most meg kell tanulni szélsőinknek a régi, Potya-szerű csavarást, ami ha sikerül, ezentúl valóban fél gólt jelent. Bizonyos, hogy a Potya iskola hamarosan tért hódít a szélsők körében!” (NS. 1924. szeptember 6.)

Mivel Tóth Potya hama­rosan edzőnk lett, egyáltalán nem csoda, hogy Kohut Vili szögletrúgásaitól a kapusok egyre inkább tartottak.

Két napja Sheffieldben a világ legrégebben alapított, ma is működő klubjával a Sheffield FC csapatával játszottunk és győztük le 5:1-re.

Ma este Lincoln városába utaznak a fiúk, hogy magyar idő szerint 20:30-kor megmérkőzzenek a Lincoln City F.C. együttesével.
Olvassa el a teljes cikket »

95 esztendővel ezelőtt, a mai napon született Tátrai Sándor.

Megint egy olyan név, amely bővebb ismertetést igényel. Annak ellenére, hogy nem csak játékosként, hanem edzőként is letette névjegyét a Ferencváros asztalára. Olvassa el a teljes cikket »