2017. december 14. csütörtök

A 65 éves Szűcs Lajost köszöntjük

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. január 26.

szucs-lajos-1966-69Szűcs Lajos, az FTC Aranydiplomával kitüntetett egykori labdarúgója ma ünnepli 65. születésnapját. Isten éltesse!

Szűcs Lajos élete, pályafutása nem szokványos. 1943. december 10-én született – az akkor éppen a Magyar Királysághoz tartozó – Apatinban. A család sorsáról, a Szűcs-család mai Magyarországra kerüléséről ünnepeltünknek még nem maradhattak emlékei. Az viszont már bizonyítható, hogy 14 éves korában újpesti focista lett. Annak ellenére, hogy ifjúsági válogatott játékos volt, az ifi korból kinőve nem kapott helyet a felnőtt keretben. Kapóra jött Buzánszky Jenő hívó szava, és 1962-ben Dorogra igazolt. 61 mérkőzésen játszott az NB I-es Dorogban, azonban a csapat 1965. évi kiesése újabb helyváltoztatást eredményezett. A magyar labdarúgás érdeke is úgy kívánta, hogy a tehetséges, fiatal játékos az élvonalban maradjon. Ekkor jött a Ferencváros hívása.

– Nagyon boldog voltam. Olyan kiforrott csapatba kerülhettem, amelyben világklasszisok játszottak. Szeretettel fogadtak, segítették a beilleszkedésemet, a fejlődésemet. Kitűnő kollektíva volt olyan kiváló edzőkkel, mint Tátrai Sándor és dr. Lakat Károly. Jöttek az eredmények. Bajnoki cím 1967-ben és 1968-ban. 1967. április 23-án a Népstadionban a Jugoszlávia elleni 1:0-s győzelemmel végződött mérkőzésen a válogatottban is bemutatkozhattam. Majd jött 1968-ban a mexikói olimpiai győzelem, ráadásul a torna legjobb játékosának választottak. 1968-hoz kötődik még egy hatalmas élmény. Alberttel, Farkassal és Novákkal együtt szerepelhettem a világválogatottban Brazília ellen a riói Maracanában.

– Nincs semmi hiányérzete ezzel a gyönyörű két évvel kapcsolatban?

– Sajnos van. Az 1968-as csehszlovákiai események miatt a Fradit, a többi szocialista ország bajnokcsapatához hasonlóan, visszaléptették a BEK küzdelmeitől. Az ügy pikantériája, hogy a csehszlovákok az utolsó pillanatban mégis elindultak, és a Spartak Trnava a legjobb négyig menetelt. Mi pedig elestünk egy nemzetközi megmérettetéstől, amelynek során komoly esélyeink lettek volna.

– Pályafutásának csúcsidőszaka a Fradinál eltöltött évekre esik, ezért érthetetlen még ma is sokak számára, hogy miért ment el a Honvédba?

– Még így utólag is nehéz erről beszélni. Megváltozott a csapat körüli légkör, aminek több oka volt. Kikezdték a sikeredzőt, Lakat Karcsi bácsit. Albert Flóri súlyos sérülésével a csapat elvesztette vezéregyéniségét. Az idősebbek és a fiatalok közötti ellentét erősödött, klikkek alakultak ki. Ehhez adódott még a válogatott marseille-i kudarca (én nem játszottam), ami az egész magyar labdarúgásra kihatott. Levelet írtam a Fradi és az MLSZ elnökségének, hogy a Honvédban kívánom folytatni a pályafutásomat. Rosszul esett, hogy az egyesülettől választ sem kaptam, meg sem próbálták megismerni elhatározásom okát, megváltoztatni a szándékomat. Az akkori szabályok szerint így egy évet, 1970-et ki kellett hagynom. A Honvédnak sokat köszönhetek, mert lehetőséget adtak ahhoz, hogy a pályafutásom meghosszabbodjék. Újra válogatott lettem, tagja voltam az 1972. évi müncheni olimpián ezüstérmet és a belgiumi EB-n 4. helyet elért csapatnak.

– Újpest (1957-1962), Dorog (1963-1965), Ferencváros (1966-1969), Honvéd /1971-1977), Vasas Izzó (1977-1980), Hévíz (1982). A vándorlás főbb állomáshelyei. Összesen 377 NB I-es bajnoki, 37 válogatott mérkőzés, amelyek többségénél nem a zöld-fehérek játékosa volt. Mégis a Fradihoz tért vissza. Miért?

– Pályafutásom legszebb, legsikeresebb időszakát töltöttem a Fradiban. Életre szóló barátokat szereztem. Ez a visszatérés egyszerű indoka. 1981-ben szereztem edzői oklevelet a TF-en, s örömmel jöttem a Fradihoz, amikor szükség volt rám, akár pályaedzőként, akár utánpótlás-edzőként, vagy szaktanácsadóként. Ma is szinte minden nap kint vagyok az Üllői úton Albert Flórival és Rákosi Gyuszival, és a jövőbenis szívesen segítek, ha a munkámra igényt tartanak.

– Ezek szerint tisztában van a jelenlegi helyzettel. Mit vár a jövőtől?

– A Fradi – úgy néz ki – megmenekült a pénzügyi válságtól. A feljutás ebben a bajnokságban nem lehet veszélyben. A nagy kérdés azonban az, hogy mi lesz azután? Sikerül-e úgy megerősíteni a csapatot, hogy az NB I-ben is helytálljon, és teljesüljenek a nagy tervek, a nagy álmok.

– Kedves Szűcs Lajos! Köszönjük a beszélgetést. Isten éltesse még sokáig erőben, egészségben és – nem utolsó sorban – zöld-fehérben!

2008. december 12.

Balaginho

Hozzászólhat, vagy visszanézhet a saját oldaláról.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Varga Zolira emlékeztünk

    Bejegyzés ideje: 2015. október 9.
    Szerző: SzB

    FTC – Kaposvár bajnokik a történelemben

    Bejegyzés ideje: 2010. április 2.
    Szerző: Limpi

    Fradi-naptár: 10.25. – 10.31.

    Bejegyzés ideje: 2010. október 25.
    Szerző: Limpi

    Miért?

    Bejegyzés ideje: 2009. augusztus 12.
    Szerző: Simon Sándor

    Zalaegerszeg – Ferencváros: Az elmúlt 30 évben

    Bejegyzés ideje: 2010. november 4.
    Szerző: Limpi