2017. február 22. szerda

A Fradi egykor volt szakosztályai, 10.rész: Asztalitenisz

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. január 6.

fradi_cimer asztaliteniszOlyan sportág Fradi múltját idézzük, melynek népszerűsége ma is az egeket verdesi. ASZTALITENISZ: 1933-1980

Dr. Springer Miklós, az FTC Elnökségének a tagja, az FTC Baráti Kör alelnöke, 2009. május 8-án, a klub fennállásának 110-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen nagyformátumú beszédben méltatta a múltban elért sikereket. Igen informatív része volt a beszédnek, hogy sorjában megemlékezett az FTC összes valaha is működött szakosztályáról, azokról is, amelyek ma már a múlt homályába merülnek. Oda merülnek, de el nem veszhetnek!

Ez is indokolja, hogy sorozatunkban megemlékezzünk ezekről az egyszer volt szakosztályokról, hogy az internet adta nagyobb publicitást kihasználva minél több érdeklődőhöz eljuthassanak ezek az információk.

ASZTALITENISZ: 1933-1980

Egy sportág, amelyet az FTC történetében nem a focisták kezdtek el művelni, hanem az atléták, akik 1931-ben tartották első házibajnokságukat. Nem kevesebb, mint 30 férfi és 10 női versenyző indult el ezen. A nyitány oly sikeres volt, hogy a következő évben, 1932-ben is megismételték. Már itt és ekkor indult egy későbbi nagy bajnoknő Ferenczy Ida.

A bemutatkozást követően 1933-ban alakult meg hivatalosan is a szakosztály, mégpedig Kovács Ferenc kezdeményezésére. Első vezetői Kispéter Jenő és Havas László voltak.

A megalakulást követően az FTC csapatai az alsóbb osztályokba kaptak besorolást. Emellett természetesen a legjobbak az egyéni versenyeken is indultak. Az első egyéni versenyt Kovács Ferenc meg is nyerte.

A fejlődés folyamatos volt, 1935-ben már mind a nők, minnd a férfiak az első osztályban indulhattak. A férfiak ugyan az alsóbb régióban végeztek, de a nők egyből ezüstérmet nyertek, a Ferenczy, Mihálszki, Wilhelmusz összeállítású csapatukkal. Aztán, amikor 1935-ben Király Ilona is az FTC-be igazolt, akkor elmondhatták, hogy az ország két legjobb női versenyzőjével rendelkeztek.

Csapatban nem mindig jött ki az erőfölény, de egyéniben volt olyan, hogy a Budapest-bajnokságot Ferenczy Ida nyerte meg Király Ilona előtt. A férfiak sem tétlenkedtek, hiszen 1935-ben ők is harmadikok lettek a bajnokságban, élversenyzőjük Bellák László pedig tagja lett a Világválogatottat legyőző magyar válogatottnak.

1936-ban a Király, Ferenczy, Mihálszki összetételű női csapat pontveszteség nélkül lett bajnok. Bellák és Király részt vehetett a prágai világbajnokságon.

A nagy sikerek után 1937-ben váratlan visszaesés következett be, amit csak némileg indokolt Bellák és Király kiválása. A fő ok inkább a minőségi utánpótlás hiánya volt, ami végül oda vezetett, hogy a vezetőség 1938-ban bizonytalan időre felfüggesztette a szakosztály működését.

A II. világháború után, már 1946-ban indultak kezdeményezések a szakosztály felélesztésére, amely végül a Kinizsi-korszakban sikerült. Újlaky Jenő volt az az edző, aki olyan női csapatot verbuvált, amely 1953-tól már a csapatbajnokság élmezőnyében küzdött. Ebben a korban egyénileg Sági Edit, Sági Adél, Mossóczy Lívia és Máthé Sára eredményei voltak kiemelkedők. Mossóczy Lívia 1957-ben világbajnoki címet szerzett (női párosban Almási Ágnessel). 1960-ban pedig az EB-t nyert női válogatott tagja volt ugyancsak Mossóczy Lívia és Máthé Sára.

Újlaky Jenő munkája a folyamatosságot jelentette a szakosztály életében. Ez legfőképp azt jelentette, hogy az utánpótlás nevelése is jó úton haladt, a kieső nagyokat mindig újak tudták követni. A fiatal Heirits Erzsébet és Poór Éva nemcsak a Fradiba, a válogatottba is bejátszotta magát. Aztán 1965-ben már a bajnokság megnyerése is sikerült, mégpedig imponáló magabiztossággal. Ez a bajnokság egy nagy sikersorozat kezdetét jelentette.

1966-ban, immáron Pénzes György vezetőedzősége idején a Jurikné, Poór, Petrányi, Maklári, Zacher összetételű csapat megvédte címét, sőt 1967-ben triplázni tudott. A hazai szereplést nemzetközi szinten is tartotta a csapat, hiszen a BEK-ben is a döntőig meneteltek, ahol sajnos kikaptak, de az ezüstérem is szépen csillogott.

Ezt követően a hazai bajnokságban rendre második lett a csapat, amit 1970-ben a VVK-ban is el tudott érni. Ezt a sikert azonban meg is tudta fejelni, 1972-ben a Jurikné, Poór, Petrányi, Szendy összeállítású csapat megnyerte a VVK-t. A győztes csapat tablóját megmutatjuk.

Hogy ez nem volt véletlen, azt egy év múlva, 1973-ban bizonyították mindenkinek, amikor újra VVK-győztesek lettek. A Lisszabonban megrendezett döntőben 5:3-ra győzték le a TTC Kiel csapatát. Ez a mérkőzés volt a nagy klasszis, Jurikné Heirits Erzsébet búcsúja az aktív sportolástól. Ismét egy kép a kupával (balról: Pénzes György edző, Jurikné, Petrányi, Deáki Imre szakosztályelnök, Poór, Szendy, Csontos István szakosztályvezető):

A Fradi klasszisai természetesen a válogatottban is megmutatták magukat a világnak. 1966-ban Jurikné Heirits Erzsébet Kóczián Évával női párosban lett Európa-bajnok, mint ahogy a női csapat tagjaként is. A női csapat tagjaként az EB bajnoki cím 1972-ben Szendy Katalinnak is sikerült.

A klasszisok búcsúja sajnos szép lassan a szakosztály végét is jelentette. Az utánpótlást nem sikerült megtartani, az eredmények elmaradtak, végül 1980-ban kimondták a szakosztály megszűnését.

Simon Sándor

Felhasznált irodalom és weblapok:
Nagy Béla: Zöld-fehérben

http://www.ftcbaratikor.hu/2009/05/03/drspringer-miklos-unnepi-beszede/#more-6827

A végére ugorhat és hozzászólhat.

2 hozzászólás

  1. virág andrás írta:

    világéletemben újpest-szurkoló voltam, és azt hiszem, az IGAZI újpest-szurkolókhoz hasonlóan mindig is szerettem a Fradit, az igazi, nagy és nemes ellenfelet, a magyar sport egyik reprezentáns képviselőjét. Nagyon rossz érzéssel figyelem évek óta, hogy mennyi zavaros ügy tekeredik az Önök nemes sportclubja köré. Az egész magyar sport jövője szempontjából alapvető fontossága van annak, hogy SÜRGŐSEN végezzenek minden homályos ügy tisztázásával, és az FTC minden energiáját arra fordítsa, amiért létrejött, és amiért mindig is szerettük: az élvezetes, szuper-színvonalú sportra, a nemzetközi szintű teljesítményekre és a magyar sport hírnevének erősítésére. Mindenkinek sikert kívánok, aki a Fradi régen várt újjászületéséért dolgozik!

    Hozzászólás ideje: 2011. április 14. 21:08

  2. takács Gábor írta:

    A VVK-győzelmeket átélhettem,Csodálatos volt

    Hozzászólás ideje: 2015. február 11. 18:18

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      A Fradi egykor volt szakosztályai, 12.rész: Gyeplabda

                      Bejegyzés ideje: 2010. január 12.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Fradi-Nyíregyháza pro és kontra

                      Bejegyzés ideje: 2014. augusztus 25.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Hogy is állunk? Férfi kézilabda: 2011.03.16.

                      Bejegyzés ideje: 2011. március 16.
                      Szerző: Simon Sándor

                      A máltai napok Rósa Dénes szemével, 2.nap

                      Bejegyzés ideje: 2010. január 27.
                      Szerző: Simon Sándor

                      FTC Baráti Kör öregfiúk – a 10. fordulóban

                      Bejegyzés ideje: 2010. október 26.
                      Szerző: Simon Sándor