2017. május 29. hétfő

Szurkolók a jelenből: beszélgetés Vörös Istvánnal

Szerző: tibu1 Bejegyzés ideje: 2010. január 24.

Három népszerű és nagyszerű zenész Balázs Fecó, Deák Bill Gyula és Nagy Feró után itt a negyedik. Mai beszélgetőtársunk Vörös István, akinek nevéhez korábban a Prognózist is köthettük.

– Rohanó világunkra nehezen lehetne rásütni, hogy helyén kezeli az értékeinket. Tucatzenékkel vagyunk bódítva, míg az értékek csak egy réteghez jutnak el. A Te zenéd, nagyon távol áll ettől a műanyag világtól. Dalaid sokszor felidézik a régi, tábortűz melletti nyári éjszakák hangulatát. Egy másik világba visznek bennünket, hol az érzés még nem elfeledett, összegyűrt újságpapír. Mit jelent neked, aki értéktisztelő ember vagy, a Fradizmus?
– A Fradi egy olyan jelenség ebben az országban, mely mindig is a klasszist és a kitartást képviselte. A nemzet csapata számomra adott az életben egy állandóságot. Ez a csapat mindig a csúcsra tört, ezért is volt nagy csalódás, mikor kizárták az élvonalból. Szerencsére túl vagyunk már ezen a fájó időszakon, és elindult a csapat felfelé.

– Fradistának születtél, vagy azzá váltál?
– Nem, én azzá váltam. Fradistának az születik, aki eleve egy ilyen érzelmű családban látja meg a napvilágot. Én a nyolcadik kerületben nőttem fel, az Üllői úttól nem messze. Barátaim, osztálytársaim, mind a Fradi mérkőzéseire jártak, természetes volt, hogy ez a csapat került a szívem közepére. A Fradi felé való vonzódásom, mégis akkor kezdődött, mikor gyerekkoromban megvettem egy trafikban a Fradi gombfoci csapatát. Nem akármilyen nevek alkották, Fenyvesi Máté, Albert Flórián, Varga Zoli, Mátrai, Géczi, Friedmanszky és Páncsics is ott volt a nagy értékű csapatban.

– „A dal még most is a régi” című számodban azt énekled, „Ugye nincs meccs az Üllői úton, nincs kezdőrúgás nélküled.” Most ezt a szövegrészt felhasználva kérdezem, kilátogatsz a mérkőzéseinkre, vagy a televízión keresztül követed a Fradi meccseit?

– Azzal kezdem, hogy elmesélem ennek a dalnak a rövid történetét. Gyerekkoromban sokat jártam meccsekre, később viszont elmaradoztam a lelátóról. Az egyik zenész barátom inspirálására mentem ki ismét az Üllői útra. Azt mondta remek a hangulat, és megkért tartsak vele. Ez a hangulat annyira magával ragadott, hogy ebből megszületett a dal, megjelent a lemez, és erről egy klipet is készítettünk, melyben szerves szereplők lettek az akkori Fradi játékosok.

Nagyszerű élmény volt együtt dolgozni a ma már sajnos közülünk elköltözött Zavadszky Gabival, Simon Tibivel, de a többiekkel is. Az akkori csapat még olyan nevekkel volt tele, mint a kis Flóri, Hrutka, vagy például Horváth Feri. A klip, természetesen az Üllői úton készült. A dalt megtanulták a játékosok és együtt énekeltük el a kamerák előtt. Erről a mai napig fent vannak a képek a honlapomon. Visszatérve az általad feltett kérdésre, a mérkőzéseket mostanában elsősorban a televízión keresztül nézem. Egyrészről azért, mert egyéb teendőim – koncertek és fellépések – miatt nehezen tudom összeegyeztetni az időpontokat. Másrészről be kell valljam, zavarnak a „háborús” jelenetek a pálya körül.

– Mit kaptál Te a Fraditól az évek során?
– Rengeteget, de ha pár szóval akarom magam kifejezni, akkor azt kell mondjam, megtanultam a Fraditól a kitartást, az összetartozás örömét, és a jó értelemben használt fanatizmust.

– Melyik mérkőzést emelnéd ki az életedből, melyik számodra a legfontosabb?
– A Manchester United elleni mérkőzés, ahol Karába bődületesen kilőtte a kapu jobb felső sarkát.

– Mindannyian kiemelünk magunknak különösen értékes, kedves játékosokat. Te kit választottál kedvencedül?
– Egyértelműen Karábát! Ő nem beszélt sokat, nem cifrázta, bődületesen bevágta a felső sarokba.

– Zenésztársaiddal szoktál a Fradiról beszélgetni?
– Igen, de fanatikus szurkolók nincsenek körülöttem. Az erőszakos fanatizmusnak úgy gondolom nincs is helye egy klub mellett. Nem kell, hogy ez feltétlen velejárója legyen egy csapat szeretetének. Azt gondolom mindannyiunk szeretetét az a csapat érdemli meg legjobban, amelyik kitartó munkával, győzniakarással elhódítja a közönség szeretetét. A szeretetet ki kell érdemelni. Az nem megy, hogy valaki folyamatosan rosszul viselkedik és mindig szeretem. Egy idő után kiábrándulok belőle. A Fradinál pont ugyanez a helyzet, a játékosoknak mindent meg kell tenniük, hogy egy ilyen patinás klub tagjaiként, kiérdemeljék a közönség szeretetét. Ahhoz pedig, hogy megteljenek a lelátók, ahhoz mindig százhúsz százalékot kell nyújtani. Minden edzésen ki kell hozni magukból a maximumot, mert ellenkező esetben elfogy a szeretet, és bár mindig lesz egy lelkes mag, aki kitart a csapat mellett, de nagyszámú közönséget, csak színvonalas produkcióval lehet fenntartani.

– Mint már említetted, saját honlapodon is fent vannak a Fradi játékosokkal készült képek. A mai csapatot mennyire ismered? Személyesen tartod valakivel a kapcsolatot?
– A régi játékosokat ismertem személyesen is, a mostaniakat sajnos nem. Nagy érvágás volt a Ferencváros számára ez a három másodosztályban töltött év, de most végre ismét az első osztályban játszik a Fradi és ez sokakkal egyetemben nekem is új hitet adott.

– Játszunk el egy kicsit a gondolattal, hogy Te vagy a Fradi edzője. Milyen felfogásban játszatnád a csapatot?
– Négy-kettő-négy. Mint régen az olaszok. A közönség azt szereti, ha történik valami. Az nem közönségbarát foci, ha tologatják hátul a labdát, aztán a végeredmény pedig 0-0. Az a jó, ha színes a játék, unalmas előadásért senki sem szeret fizetni. Valójában mi sem csak lassú számokat játszunk a koncertjeinken, mert akkor az egész unalomba fulladna. Igaz kellenek a lassú számok is, mint ahogy minden mérkőzésben is van egy bizonyos „holt” időszak, miután ki lehet az ellenfelet ritmusváltással zökkenteni, de meg kell találni az egyensúlyt.

– Régebben a Fradi megmozgatott 30-40.000 embert is. Ehhez képest manapság az is nagy szó, hogy 10.000 ember kimegy a mérkőzésekre. Szerinted, hogyan lehet visszacsalogatni a magukat még most is Fradistának valló több tízezres tömeget az Üllői útra?
– Csakis a lelkes, játszós focival. A külföldi mintát kell követni. Valójában a hazai zenekarok is külföldi minták alapján dolgoznak, nem magyar találmány például a turnémanager sem, mégis kiválóan alkalmazzák a zenekarok ezeket a külföldi példákat. Persze, most ez már szerencsére így működik a Fradinál, de ennek még be kell érnie. Minél inkább racionális egy tevékenység, annál hatékonyabb, ezáltal jobb lesz a foci. Minél jobb lesz a foci, annál többen lesznek a lelátón. Ennyire egyszerű ez az egész.

– Milyen stílusú szurkoló vagy? Csendes, vagy megmozgatnak a pályán történtek és lelkesen buzdítod a csapatot?
– Kiabálni nem nagyon szoktam. Van, hogy elkap a hév, de rögtön leállítom magam, mert azonnal eszembe jut, hogy holnap még lehet énekelnem kell. Ezért inkább csendes, de aktív szemlélője vagyok az eseményeknek.

– A játékosok már megkezdték a felkészülést a tavaszi küzdelmekre, mit vársz ettől a szezontól?
– Ahogy mindenki, úgy én is sokkal jobb játékot várok mint ősszel, mert ugye hol vannak már azok a régi szép idők, mikor még az volt a kérdés, hogy a Fradi vagy a Vasas lesz a bajnok? Azt várom már végre, hogy a dobogóért küzdjön kedvenc csapatom.

– Merre megy tovább a „magányos utazó”, mik a terveid céljaid még az életben?
– Erre az évre, nagy események várhatóak. Márciusban fog megjelenni egy dupla CD, melyhez jelenleg is zajlanak a felvételek. Ennek az érdekessége, hogy külön-külön is megvásárolható lesz. Az egyik, az 17 vadonatúj dalt tartalmaz, a másik pedig egy akusztikus lemez lesz, mely a korábbi dalok válogatása. Egy kis billentyű, egy kis percussion és persze a különböző hangolású gitárjaim, mandolin és dobro. Rajta lesz ezen az albumon a “Kőhegyek” c. szám is, de így akusztikusan, akárcsak a többi dalnál, sokkal jobban életre kelnek a szövegek. Vagy például a “Hajsza közben” „én az időt nem sajnálom, csak élni szeretnék” is kuriózum ebben a feldolgozásban. Egy zenekari buli az inkább show-jelleggel bír, mikor a fények cikáznak, és mi is kihasználjuk a színpad minden szegletét. Amúgy viszont mindkét előadásmódot csinálom jelen pillanatban is. A zenekari produkció magába foglalja a Prognózis korszak dalait is, majd a kilencvenes évektől, a napjainkig megjelent dalokig, minden műsoron van.. Az akusztikus műsorommal, külföldre is sokszor eljutottam, például Mexikóba, Dél-Koreába, Brüsszelbe vagy Szarajevóba. Most Szófiába készülök, utána pedig február 13-án a “Téglagyári megálló” pubban koncertezek a zenekarommal. Bővebb információ fellépéseimről, honlapomon http://www.vorosistvan.hu/ található.

– A végére már csak egy kérdés maradt, mit üzennél a Fradi szurkolóinak?
– Tartsanak ki a csapat mellett, buzdítsák azt teljes szívből, de ne fogadjanak el semmit feltétel nélkül!

– Köszönöm ezt a beszélgetést és sok sikert a további zenei pályafutásodhoz.
– Én köszönöm és “Hajrá Fradi”, mindent bele!

Istenes Tibor

A beszélgetést illusztráló képek a http://www.vorosistvan.hu/ honlapról vannak.

A végére ugorhat és hozzászólhat.

1 Hozzászólás

  1. Franto írta:

    Nagyon bízom benne, hogy a közös munka a csapattal csak ideiglenesen szakadt meg és mondjuk jövőre fel lehetne játszani közösen egy dalt a bajnokság megnyerése alkalmából… 🙂

    Hozzászólás ideje: 2010. január 26. 19:54

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Meghívó Pestszentlőrincre

    Bejegyzés ideje: 2017. május 25.
    Szerző: Admin

    Statisztikák

    Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
    Szerző: Simon József

    Annyi arc ismerős

    Bejegyzés ideje: 2011. szeptember 11.
    Szerző: Simon Sándor

    Közkívánatra: Rudas Ferenc újra dedikál

    Bejegyzés ideje: 2011. augusztus 1.
    Szerző: Simon Sándor

    Elbúcsúztunk Szabó Lászlótól

    Bejegyzés ideje: 2013. április 1.
    Szerző: SzB

    Beszélgetés Csizmadia Csabával

    Bejegyzés ideje: 2010. április 9.
    Szerző: tibu1

    Ellenfélnézőben: Budapest Honvéd

    Bejegyzés ideje: 2012. március 17.
    Szerző: Simon József