2017. december 14. csütörtök

Tavaszi új remény

Szerző: tibu1 Bejegyzés ideje: 2010. február 11.

A hó alatt pihen még a remény, de már a végét járja a tél. Utolsó csatái megtévesztő erőfölényről tanúskodnak, de közeledik már a tavasz, és a hó alól előbújó kis virág már megújult bizalmunkat hozza el.

Kik, csak a látható dolgokra néznek, és hitüket nem a jó reménység fonja át, úgy gondolhatják, örök lesz a tél. A hótakaróra majd újabb dunnát szór az ég, a hideg pedig megőrzi fehér színében alvó természetünk. Pedig a tavasz már ott áll az ajtó előtt, bizalmát egyre jobban erősíti a nap, s ha látunk is még újabb hótakarót, azért biztosak lehetünk benne, a szemünk megvezet, becsap. Lassan-lassan zöldbe borulnak a fák, s mi szurkolók a lelátókra vonulva, újra bizakodhatunk.

Tudjuk a felkészülés alatt nem teltek tétlenül a fagyos napok, hiszen alakul már csapatunk új játékrendszere, ehhez pedig úgy tűnik, megtaláltuk a megfelelő embereket is. Ugyan akadozik még a télen gyakorolt gépezet, itt-ott még akadnak hibák, de tisztán látszik, hogy játékunkban végre van elképzelés, a szakma csapatunkra rátette a névjegyét.

Hétvégéig, még azt mondják lesz újabb hóesés, a műfüvön sem biztos, hogy megrendezhető a REAC elleni edzőmérkőzés, ha viszont sikerül játékra alkalmassá tenni a pályát, akkor minden kíváncsi szemnek ajánlom, jöjjön ki és nézze meg a „tavaszi remény” csapatát.

A védelmünk masszívnak, a középpályánk kreatívnak, a csatársorunk gólérzékenynek tűnik. Ezzel persze nem jött még el a Kánaán, de szerethető, összetartó társaságot láthat, aki kilátogat hétvégén a Népligetben lévő edzőpályánkra.

Mi ott leszünk, mert hisszük, hogy bizalmunk újból erőt meríthet majd a csapat játéka láttán, és látni szeretnénk az előrelépést is az eddigiekhez képest. Mi szurkolók azért vagyunk, hogy biztassuk, támogassuk kedvenceinket. Csapatunknak pedig vissza kell tükröznie ezt a szeretetet, így találhat egymásra szurkoló és a csapat.

Az egymásra találás pedig igazán fontos a rideg téli napok után, hiszen minket arról ismer az ország, hogy elvakultan szeretjük kedvenceinket. Kitartunk mellettük jóban-rosszban, győzelembe hajtjuk őket akkor is, ha már elszállt minden remény. Gerjesszük fel ezt a szeretetet lelkünk izzó kohóiban, s új reménnyel, bizakodva várjuk a tavaszt.

Istenes Tibor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

7 hozzászólás

  1. Csabuso írta:

    Ez igazán jól sikerült Tibu!

    Hozzászólás ideje: 2010. február 11. 10:06

  2. Head írta:

    Mire kienged a fagy, remélem a szurkolók is megbékélnek egymással, és a tavasz ébredező napsugarai már egy erős, lecsapni készülő sólymot láthatnak körözni kis Hazánk egén!

    Szép írás volt tibu 🙂

    Hozzászólás ideje: 2010. február 11. 12:28

  3. Franto írta:

    Biztassuk, támogassuk csapatunkat jóban és rosszban(!) egyaránt! Ugyan “könnyebb” egy őszi bajnok csapatnak szurkolni, de egy döcögő, pontosabban alakuló csapatnak sokkal jobban kell a segítség!
    ne csak akkor legyen nagy hangunk mikor majd minden meccset megnyerünk. Régi időkben is voltak gyengébb csapataink, mégis megannyi meccsen hajtották szurkolóink győzelembe a csapatot!

    Álljunk ki most is a csapatunk mellett mert megérdemlik, mert ez a Ferencváros! Mutassuk meg, hogy az Egyetértés még mindíg jelent valamit és együtt legyünk részesei egy csodálatos (de akár megszokott) tavaszi feltámadásnak!

    Hozzászólás ideje: 2010. február 11. 18:31

  4. eagleeye írta:

    Nálam az utolsó sorban foglalt érzés automatikusan elérkezik minden szezonkezdet előtt.Akkor is, ha minden stimmel és akkor is, ha zűrös, eredménytelen időszak áll mögöttünk.
    Hiszem, hogy a mostani növekvő optimizmusunk nem csak amolyan “kincstári”, hanem okkal vagyunk bizakodóak és joggal hiszünk Családunk új és “régi” játékosaiban.

    Hozzászólás ideje: 2010. február 12. 07:29

  5. Pilu írta:

    “Gerjesszük fel ezt a szeretetet lelkünk izzó kohóiban, s új reménnyel, bizakodva várjuk a tavaszt.”

    Ezt szerintem a mindennapi életben is szem elött kellene tartani.

    Hozzászólás ideje: 2010. február 12. 18:06

  6. figura írta:

    nagyon várom hogy ujra iduljon a labda nagyon hiányoznak a mecsek. hogy üvölthesem hajrá fradi. holnap ha minden jo megy látom a fiukat rugni a labdát. most már csak a szurkolo társak fognak hiányozni ha adig nem békélnek meg. most is fogjunk össze mint amikor az elsö nbII-es mecsünk volt szurkoljuk végik a tavaszt minél többen mutasuk meg hogy a csapat az elsö többi csak másodlagos a csapat miértünk van mi a csapatért vagyunk. HAJRÁ FRADI

    Hozzászólás ideje: 2010. február 12. 18:42

  7. Arányi József írta:

    Tibu ! Ez egy újabb remekmű !!!
    És megvalósulnak látszik, mert a Népliget műfüvén virágok nőttek az aranylábú gyerekek lábai alól.

    Istenes Mónika figyelmébe !
    Ha elolvasod ezeket a hozzászólásokat, ajánlom figyelmedbe azt a tényt, hogy lehet a Fradi megsemmisítésével kisérletezni fenn is, lenn is. Talán egy szörnyű pilanatban sikerül is, amiben nem hiszek. DE LEGYŐZNI SOHA !!! Ezt sokan nehezen viselik, ezért “előitélkeznek”.

    Hozzászólás ideje: 2010. február 15. 19:26

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Elhunyt egy lelkes Fradi drukker

    Bejegyzés ideje: 2013. március 13.
    Szerző: SzB

    A máltai napok Rósa Dénes szemével, 3.nap

    Bejegyzés ideje: 2010. január 27.
    Szerző: Simon Sándor

    Varga Zoltán születésnapjára

    Bejegyzés ideje: 2009. január 26.
    Szerző: Simon Sándor

    “A Fradinak a politika mindig csak ártott”

    Bejegyzés ideje: 2016. április 7.
    Szerző: Simon Sándor

    Kicsit rendhagyó meccsfelvezető statisztika

    Bejegyzés ideje: 2010. március 18.
    Szerző: Limpi