2017. november 25. szombat

Rögös úton a csúcs felé

Szerző: tibu1 Bejegyzés ideje: 2010. május 12.

Halkan, lágyan, elsuhant mellettünk a tavasz bársonyos illata. Bárányfelhőivel játszik az ég, aranyló fénnyel szórja sugarait a nap. Lassan itt a nyár. Becsapott volna a tavasz? Ősszel még forradalmat, diadalmas győzelmi mámort vártunk feljutásunk után, de megmaradt nekünk a szürke középszerűség.

Más csapat büszkén állna a feljutás után tábora elé és diadalmasan emelné kezeit, hálával eltöltött békés életérzéssel nyugtázná ezt a tavaszi szereplést.

A ferencvárosi terek, utcák és utak azonban nem ehhez szoktak hozzá. Itt minden ház, minden ablak mesélni tud. Mesélni más korok dicső hangulatáról, mesélni diadalmas győzelmekről és büszke labdarúgókról.
Manapság azonban nem diadalmainktól hangos a média. Rikkancsfiú sem kiálltja világgá hétről-hétre, hogy ismét győzött a Fradi.

Mielőtt azonban beállnék én is az elkeseredettek táborába, magamba szívom az élet örökös üzenetét, kelj fel és menj tovább! Ki megáll, az ernyedt izmokkal pihen. Lehajtott fejjel, keserűen nézi a múlt csillogó fényeit és sötét szemekkel réved a jövő felé.

Sivár és elégedetlen ma a hangulat, sokaknak erejük sincs hinni a jövő fényeiben. Könnyebb megállni és elhinni nincs tovább. A középszerűség foglyai lettünk, gondolják sokan. Pedig ez önbecsapás.

A Fradi mindig magasra tört, és hiszem, hogy ez mit sem változott. Génjeinkbe van vésve apáink sikerkódja, s nem adhatjuk alább, csak most is küzdeni kell. Küzdeni és hinni. Kizárni fülünkből a külvilág poshadt hitetlen himnuszát és a bensőnkben dúdolt diadalmas indulót előhozva, harsogva énekelni a győztesek dalát.

Mindig magasra törtünk, hiszen az ember régóta szereti a magaslatokat. Egyrészt mert szeretjük megmérni magunkat és haladunk felfelé legyőzve a hegy erejét, másrészről pedig ki már fent van, az tisztábban látja az elé táruló panorámát. Nem véletlen, hogy a hegyekre épült városok szinte bevehetetlenek voltak a régi háborúk során. Fentről kiszámíthatóbb volt az ellenség minden lépése, a magasból átlátható és kiismerhető minden taktika. Ezért vágyunk mindig egyre magasabbra, hogy a csúcson érezhessük, most jó helyen és biztonságban vagyunk.

A Fradi a csúcsokhoz szokott. Azonban lelöktek minket erről a hegyről, és most látjuk csak, hogy az mennyire magas volt. Miközben mászik felfelé az ember, akkor érzi csak igazán, honnan is zuhant a mélységbe.
Nincs még vége a bajnokságnak, de az már tisztán látszik, a csúcsra idén még nem érünk fel. A hegy tetejéig még rögös az út. Lehet, jövőre sem mi leszünk a bajnokok, de én hiszem, hogy már előrébb leszünk. Megyünk lépésről-lépésre előre és megmásszuk a hegyet.

Addig azonban még sok ág vágódik arcunkba és sokszor elfáradunk. Olyankor jusson eszünkbe mindig, hogy egyszer bizony feljutunk a hegy tetejére, feltéve, ha nem veszítjük el hitünk.

Istenes Tibor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

4 hozzászólás

  1. 4everftc írta:

    jovore ott leszubk az elso 4 kozott – iden is ott lettunk VOLNA ha …de ez mar a multe
    nezzunk elore – En mar az uj stadionban szeretnem unnepelni a 29.-et

    Hozzászólás ideje: 2010. május 12. 04:26

  2. Herkules írta:

    Tibukám, remek gondolatok! HAJRÁ FERENCVÁROS!

    Hozzászólás ideje: 2010. május 12. 19:08

  3. Franto írta:

    Nagyon szép írás Barátom!

    Én még sosem mentem úgy meccsre, hogy nem lettem volna 100%-ig biztos a győzelmünkben, lehetett itt bárki az ellenfél! Hiszek most is a csapatban, hiszem, hogy szépen zárjuk az évet és, hogy jövőre bajnokságért játszunk. Hiszek, mert Fradista vagyok, mert szeretem a mindenkori Ferencvárost!

    Hittem akkor is mikor kizártak, meg sem fordult a fejemben nem hinni, sőt talán még erősödött is a hitem. Elődeink is hittek “Kinizsi-korszak” alatt. Most itt vagyunk és hiszem, hogy miképp Te is fogalmazol, lépésről lépésre haladunk! Hiszem, hogy a gyümölcs be fog érni! De ez nem akármilyen gyümölcs lesz, nem az az időszakos, szezonális, ami elmúlik! Hanem időtálló, örök, pont, mint a Ferencváros…

    Hozzászólás ideje: 2010. május 13. 21:41

  4. trebla77 írta:

    Csak annyit tennék hozzá kitűnő írásodhoz, hogy úgy érzem az eredményektől függetlenül végre megszilárdult az az alap amire lehet majd a jövőben építeni.

    Hozzászólás ideje: 2010. május 22. 09:57

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Fradi-naptár: 07.12. – 07.18.

    Bejegyzés ideje: 2010. július 12.
    Szerző: Limpi

    A Kocsis Sándor emlékmű avatása

    Bejegyzés ideje: 2014. november 20.
    Szerző: Simon Sándor

    Fradista nem tudhatom

    Bejegyzés ideje: 2016. február 28.
    Szerző: Simon Sándor

    Megint vékonyabb lett a Fradi jege …

    Bejegyzés ideje: 2010. június 8.
    Szerző: Simon Sándor

    Újabb gyászhír – elhunyt Szabó László

    Bejegyzés ideje: 2013. március 20.
    Szerző: SzB