2017. augusztus 17. csütörtök

Bemutatjuk vasárnapi ellenfelünket: Budapest Honvéd FC

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. augusztus 12.

A 2010/11-es bajnokság harmadik fordulójában vasárnap 17:30-kor hazai pályán a Budapest Honvéd FC csapata lesz az ellenfelünk.

Szokásainkhoz híven tallóztunk egy kicsit ellenfelünk múltjában.

A csapat tavaly ünnepelte a centenáriumát, hiszen hivatalosan 1909. augusztus 3-án alapították.

Azért a hivatalos megjelölés, mert már öt esztendővel korábban, 1904. elején felbukkant egy kezdeményezés Kispesten a labdarúgás meghonosítására. A Kispesti Sport Club néven megalakult sportegyesület diákokból álló csapatát benevezték az Ifjúsági Labdarúgó Szövetségnél, ennél többet azonban nem tudni a klub sorsáról, elhalt a kísérlet. Egy lelkes tanár, dr. Varga Bálint ebbe nem tudott belenyugodni, és 1908. augusztusában megalapította a Kispesti Athletikai Club-ot, mely az atlétika, torna és a vívás mellett a labdarúgással is foglalkozott. Azonban mégsem innen datálódik az egyesület történelme. Ennek oka, hogy az alapítók között viták voltak, még az alapszabályban sem tudtak megegyezni. Erre az alapító dr.Varga Bálint lemondott, az egyesület viták közepette működött egy évig. Így játszották le első még nem hivatalos futballmeccseiket 1909 tavaszán Erzsébetfalva, Lőrinc, Rákosliget és Rákoscsaba csapatai ellen.

A belső vitákat az zárta le, hogy 1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az első összejövetel után a tisztújító választmányi gyűlésen végül hivatalosan is megalakult a Kispesti Atlétikai Club, a KAC. Induláskor nyolc szakosztálya (atlétika, birkózás, kerékpár, ökölvívás, tenisz, torna, vívás és labdarúgás) volt. A közgyűlésen a régi emberek kerültek a vezetőségbe, az elnöki hely pedig betöltetlen maradt.

A KAC 1909. december 10-én lett az MLSZ tagja. Az első barátságos mérkőzést a MAC tartalék ellen játszották, ahol 5-0-ra kikaptak. Az MLSZ a csapatot a Pestvidéki Bajnokságba sorolta be, amely 1909. szeptember közepén indult és két fordulós volt. Ez volt a Kispest első hivatalos bajnoksága. Az első mérkőzésük győzelemmel végződött, 1909. szeptember 19-én Monoron 3-1-re nyert a csapat.

1910 őszén az MLSZ létrehozta a IV. osztályú bajnokságot, oda sorolták a kispestieket, ahonnan másodikként rögtön fel is jutottak a III. osztályba.

Az 1911-es év komoly változásokat hozott az egyesület életében. Kispest egyik leggazdagabb polgára, Csimár Károly építész lett a KAC elnöke és rögtön 1000 koronát adományozott a klubnak. Ez akkoriban rendkívüli segítség volt a szegény egyesület számára amit meg is háláltak, 1913-ban bajnokként jutottak feljebb.

Ez a feljebb végül nem a következő lépcső, a II. osztály lett, mert a történelem viharai és az akkori MLSZ állandó átszervezési kísérletei azt eredményezték, hogy az I. osztályban indulhattak.

Az 1914 őszén kitört I. világháború miatt szünetelt a bajnokság. Az egyik helyettesítő tornán, az “Auguszta Serlegért” a KAC a 4. helyet szerezte meg. Majd 1915 őszén is a negyedikek lettek a nem hivatalos bajnokságban.

Végül, és számukra végre, 1916. szeptember 13-án játszották le első NB I-es bajnoki mérkőzésüket Kispesten, a Sárkány utcában. Ennek eredménye: Kispesti AC – III. Kerületi TVE 0:3

Első jelentősebb sikerüket az 1919/20-as bajnokságban könyvelhették el, amikor az MTK mögött és a Fradi előtt a 2. helyen végeztek.

1921 végén azonban szétment ez a sokra hivatott csapat. Ennek okát a történelemkönyvek a kispesti „profi perben” látják. Abban az időben nem dúskáltak pénzben a játékosok, ezért mellékjuttatásként ruhákat, cipőket és egyéb praktikus dolgokat fogadtak el, ami akkoriban bűn volt az amatőrizmus ellen. Mivel feljelentették őket, megindult ellenük az eljárás, az ún. “profi per”, aminek következtében legjobb játékosaikat eltiltották, akik később a nagy egyesületekbe (FTC, MTK) igazoltak.

A KAC túlélte a vérveszteséget, olyannyira, hogy 1926 decemberében történetük során először jelentős címet, a BEAC legyőzésével Magyar Kupa győzelmet arattak.

A professzionalizmus korszakában a csapat Kispest FC néven szerepelt.

1938-ban először indultak nemzetközi, a Közép-európai Kupában (KK). Első ellenfelük az Internazionale (akkori nevén Ambrosiana) volt, amelytől Milánóban 4:2-re kikaptak, idehaza 1:1-es döntetlent értek el.

Történelmükben a legközelebbi jeles dátumként 1944-et jegyzik, amikor a Nagyvárad és a Gamma legyőzése után, a Szent László kupa döntőjében még a Fradit is megverték, elhódítva ezzel a kupát. Ekkor már játszott a csapatban a 17 esztendős Puskás Ferenc, a csapat edzője pedig id. Puskás Ferenc volt.

3902516N PUSKAS FOOTBALLERBozsik_CucuA II. világháború után 1946/47-ben kezdett el kialakulni a jövő nagy Honvédjának a gerince, Puskás mellett ekkor már stabil csapattag volt Bozsik és Bányai. Ebben a bajnokságban másodikok lettek. Aztán eljött 1949 ősze, amikor a politikai fordulatnak nagy haszonélvezői lettek, hiszen a néphadsereg csapataként jobbnál jobb játékosokat igazolhattak, ha akarták a kinézett játékosok, ha nem. Emlékezzünk csak Kocsis Sándorra, Budai Lászlóra vagy Czibor Zoltánra, akiknek a Fradit kellett otthagyniuk a minél nagyobb Honvéd kedvéért. Nem csoda, hogy az 1949/50-es szezonban, akkor már Budapesti Honvéd néven megnyerték első bajnoki címüket.

Aztán az ötvenes évek a sikereiktől hangosak, az Aranycsapat gyakorlatilag rájuk épült. A bajnokságban ugyan becsúszott néhány második hely, hiszen az ugyancsak “rendszerkedvenccé” vált MTK (Bástya, majd Vörös Lobogó néven) két alkalommal elcsente tőlük az aranyat, de az vitathatatlan, hogy nem csak az ország, hanem az akkori világ egyik legerősebb csapatát hozták akkor össze, amely uralta a hazai labdarúgóéletet.

Ez a fantasztikus együttes az 1956-os forradalom után torpant meg és esett szét, nem kis részben annak köszönhetően, hogy Puskás, Kocsis és Czibor a megtorlásoktól félve nem tért haza a csapat külföldi portyájáról. Akik hazatértek, azokat is rövidebb, hosszabb ideig eltiltották.

machos_ferencTichy LajosÚj csapat épült ekkoriban, ekkor vált a Honvéd és a magyar futball meghatározó alakjává Machos Ferenc és Tichy Lajos. Az 1957-58-as bajnokságban a bajnok MTK mögött másodikok lettek. 1959-ben lett először gólkirály Tichy Lajos, aki ezt a címet még négyszer gyűjtötte be. Ebben az évben a Közép-európai Kupa döntőjét is a Honvéd nyerte.

1964-ben, az 1926-os első a Magyar Kupa győzelem után újrázott a csapat, ezúttal az MNK-ban. Fradista szempontból ez azért is érdekes, mert ennek a kupagyőztes csapatnak az edzője a Fradi korábbi emblematikus alakja, Kispéter Mihály volt.

A hetvenes években újabb generációváltás után új csapat épült, Kocsis Lajos és Kozma Mihály köré, amely komoly vetélytársa volt az időközben egyeduralkodóvá vált Újpesti Dózsának. Az újabb bajnoki címet azonban csak 1980-ban érték el, 25 évvel az azt megelőző után. A csapat edzője a korábbi legenda Tichy Lajos volt, akinek a munkája megalapozta a 80-as évek nagy sikereit, amelyek a klub második aranykorát jelentették.

Előbb Komora Imre vezetésével 3 bajnoki arany és egy kupagyőzelem, majd Bicskei Bertalan edzősége idején további két bajnoki arany és egy kupasiker következett. Kisebb hullámvölgy után, amikor majdnem kiestek, Mezey György vezérletével újra bajnokságot nyertek.

Utolsó bajnoki címüket 1993-ban nyerték, a finn Martti Kuusela edzősége idején. 1996-ban még egy Magyar Kupa győzelem mutatta, hogy ott vannak az élmezőnyben, majd hanyatlásnak indultak. Évről-évre a kiesés ellen küzdöttek, ami 2003-ban be is következett. Ebben az évben a végleges megszűnéshez is nagyon közel álltak. A játékosállomány szinte teljesen kicserélődött, Gálhidi György vette át a csapat irányítását, és rövid idő alatt csodát művelt velük, a másodosztályt ugyanis amolyan rajt-cél győzelemmel nyerték, sőt a Magyar Kupa döntőjébe is bejutottak, amit pont a Fradi ellen vesztettek el.

Az NB I-be történt visszajutást követően, ha nehezen is, de megragadtak az élvonalban (2005-ben a 11., egy évre rá a 13. helyen végeztek). 2006 nyarán aztán megint furcsaságok zajlottak a csapat körül, az olasz főtulajdonos Piero Pini a klub vidékre költöztetésével fenyegetőzött, majd megbukott. Ekkor lett a csapat 100 százalékos tulajdonosa a Hemingway Group, amelynek vezetője George F. Hemingway azóta is tulajdonosként irányítja a klubot. Néhány hónap alatt az addig kiesés ellen küzdő csapatból – a tavaszi eredmények alapján – élcsapat lett. Az idény csúcspontja a Magyar Kupa döntője volt, amelyen 11 év után újra kispesti diadal született, amelyet 2009-ben megismételtek.

A történelem viharai, mint minden magyar csapaton, a Honvédon is átvonultak, már ami az elnevezésüket illeti. 1909-től 1926-ig szerepeltek a tradicionális KAC néven, 1926-1944 között Kispesti FC, 1944-49 között újra Kispesti AC, 1949-1991 között Budapesti Honvéd, 1991-2003 között Kispest-Honvéd FC, majd 2003-tól Budapest Honvéd FC a nevük.

A csapat az első saját pályáját 1913-ban vette birtokba a Sárkány utcában, amelyet az ellenfelek stílszerűen “sárkánybarlangnak” neveztek el. Az első modernizálási beruházásra 1927-ben került sor, azonban a falelátó és az épületek 1935-ben leégtek.

1938. január 2-án vasárnap avatták fel a Kispesti AC új sporttelepét a jelenlegi helyén. Az új aréna 8.000 néző befogadására volt alkalmas, 5.000 ülő- és 3.000 állóhellyel rendelkezett. Az öltözők már korszerűek voltak, hideg-meleg vizes tisztálkodási lehetőséggel. 1939. február 12-re a tribünt kibővítették, a pályát már gyepszőnyeg borította.

A felújítás után 1955-ben újabb bővítés és átalakítás következett.

1967. május 20-án a Szombathelyi Haladás elleni barátságos labdarúgó-mérkőzésen avatták fel a villanyvilágítást és az új, kibővített tribünt.

2006 szeptemberében a centerpálya új vízelvezető és automata-öntözőrendszert, valamint új gyepszőnyeget kapott, 5.500 piros-fekete műanyag széket szereltek fel a korszerűsített lelátóra. Felújították a sajtóhelyet, kondicionáló termet építettek, a hangosítást, az eredményjelzőt és a világosítást modernizálták, így jelenleg 9.500 néző befogadására alkalmas (5.500 ülő- és 4.000 állóhely).

A stadion 1986. október 1. óta viseli a Bozsik Stadion nevet, névadója a magyar válogatottsági csúcstartó Bozsik József.
Bozsik_panorama_5_001

A történelem folyamán nem volt ritka a játékos- és edzőmozgás sem a két csapat között. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány nevet, akik mindkét csapatban alkottak. Persze ki itt, ki ott kezdett: Szűcs Lajos, Pusztai László, Páncsics Miklós, Détári Lajos, Fodor Imre, Tóth Mihály, Bárányos Zsolt, Horváth Péter, Keller József, Schulz Levente, Dragan Vukmir. A mai Honvédban is jócskán vannak egykoron a Fradiban is játszók, mint Németh Gábor, Kemenes Szabolcs, Sorin Botis vagy éppen Takács Ákos.

Az ellenfélbemutató végén, nézzük a Honvéd NB I-es múltját a számok tükrében.

A jelenlegi a befejezett érvényes bajnokságokat tekintve a 95. szezon, amit az első osztályban kezdenek. Eddigi eredménysoruk:

2581 1161 616 804 4783 – 3753 3128 pont

Ami azt jelenti, hogy a megszerezhető pontok 54,84 %-át szerezték meg. Nem rossz!

No. de akkor mit mondjunk a csapatunk teljesítményéről, a 106. NB I-es szezonjukban:

2718 1585 573 560 6370 – 3193 4002 pont

Azaz nemcsak, hogy elérte az előző fordulóban a 4000 pontot, hanem kettővel meg is haladta.

Az összpontszámok mindkét csapatnál a mindenkor érvényes bajnoki pontszámítás alapján értendő. A Fradi pontteljesítménye a megszerezhető pontok 67,60 %-a.

Nem mellesleg, ez a teljesítmény az összes magyar csapat közül a legjobb.

Az összeállítást a Budapest Honvéd FC hivatalos honlapjának (www.honvedfc.hu), a http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_Honv%C3%A9d_FC wikipedia és a www.magyarfutball.hu bejegyzések a felhasználásával készítette:
Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    A Fradi egykor volt szakosztályai, 14.rész: Férfi kosárlabda

    Bejegyzés ideje: 2010. január 23.
    Szerző: Simon Sándor

    Eseménynaptár: 12.06 – 12.12.

    Bejegyzés ideje: 2010. december 7.
    Szerző: Simon Sándor

    Női szemmel… (2.rész)

    Bejegyzés ideje: 2009. október 21.
    Szerző: moncsi1

    Napi válasz, VII.22.

    Bejegyzés ideje: 2009. július 23.
    Szerző: Simon Sándor

    Búcsú a Fekete Párductól

    Bejegyzés ideje: 2014. július 1.
    Szerző: SzB