2024. március 28. csütörtök

Bemutatjuk mai ellenfelünket, a KTE csapatát

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. október 24.

KTE címerAz idei szezonban már játszottunk két tétmérkőzésnek minősülő találkozót, nevezetesen Ligakupa meccset a mai ellenfelünkkel. Azok látogatottsága, a vele kapcsolatos elvárások nem is hasonlíthatók egy-egy bajnoki mérkőzéshez.

Ez indokolja, hogy az első Ligakupa mérkőzésre írt ellenfélbemutatót ismét elővegyem és a lehetőségek szerint egy kicsit aktualizáljam, mert a reményeink szerint lesznek olyanok, akik most találkoznak vele először.

Ma délután, azaz 2009. október 24-én, 17:30-kor Kecskeméten lép az FTC bajnoki mérkőzésen pályára a KTE-Ereco ellen.
KTE-FTC

Ellenfelünk 98 éves múlttal büszkélkedhet, még ha az nem is volt mindig folyamatos, fel lehet benne fedezni a magyar történelem és a magyar sporttörténelem lenyomatait. A történelemkönyvek szerint 1911. június 11-én alapították meg a Kecskeméti Munkás Testedző Egyesületet, KMTE néven, melynek színe piros-zöld lett. Persze már korábban is ismerték a futballt a városban, a Kecskeméti Lapok című újság például 1871.május 6-án arról tudósított, hogy

Labdázgató társaságot akar városunkban egy élemedettebb korú polgártársunk alakítani, mely társaság hetenként kétszer dobásokban és szaladgálásokban gyakorolná magát.

Ez a kísérlet azonban még korainak és ezért sikertelennek bizonyult. 33 év elteltével, 1904-ben játszották az első kecskeméti labdarúgó-mérkőzést, melyen a budapesti III. kerületi Főgimnázium legyőzte a helyi Piarista Gimnázium csapatát. 1910 májusában került sor az első Kecskeméten rendezett, sportegyesületek közötti labdarúgó mérkőzésre, melyen egy helyi és egy fővárosi csapat vett részt. Majd eljött az idézett dátum, a hivatalos megalakulás ideje.

A KMTE együttese első mérkőzését 1911.augusztus 15-én játszotta, azon 1:0-ra kikapott a helyi KSC csapatától. A másodikon azonban már 5:1-re győzött a Szolnoki MÁV ellenében.

1913. június 29-én az egyesület nevéből kimaradt a Munkás szó, így lett
KTE. Színeiket is megváltoztatták, mégpedig a ma is használatos lila-fehérre. 1921-re már városszerte elfogadottak és elismertek voltak. 1921-ben a Kecskeméti Közlöny így írt:

Az őszinte érdeklődés, mely a KTE jubileumát kísérte beszédes bizonysága annak, hogy az egyesület társadalmi missziót tölt be… Ma már Kecskemét város társadalmának tekintélyes részét vallhatja magáénak.

A saját pálya megépítését 1922-ben határozták el, az 1926-ra épült fel, a mai Műkertvárosban. A két világháború között először a Közép-, majd a Dél-kerületi bajnokságban játszott a csapat. Akkoriban még nem létezett a mai, egymásra épülő bajnokságok rendszere (egészen 1942-ig). A KTE itt középcsapatnak számított, a sikereiket is ehhez képest számolták. Így például feljegyezték a helyi krónikák, hogy az 1929/1930-as bajnokságban megelőzték a helyi riválist, a KAC csapatát. Az ilyen “sikerek” mellett olyan kudarcok is jöttek, hogy két alkalommal a csapat kiesett a bajnokságából, ám mindkét alkalommal rögtön a következő szezonban vissza is került.

1945. júliusától ismét felvette az egyesület a KMTE nevet. Az 1946/47-es szezon kezdete addig nem látott magaslaton találta a klubot, hiszen az NB II-ben kezdhették el az évadot, ahol a középmezőnyben végeztek. 1948/49-ben nagy sikerként értékelték, hogy az NB II Déli csoportjában a 4. helyet szerezték meg. Ezt követően, 1949. június 28-án egyesült két rivális kecskeméti csapat, a KTE és a KAC, az új klub a KszTE nevet kapta, új színösszeállítása a piros-kék lett. Az egyesülést nyilván az motiválta, hogy az erők egyesítésével feljebb jussanak. Ez a számítás nem jött be, a csapat továbbra is az NB II középmezőnyében végzett, meg sem közelítve az addigi csúcs negyedik helyezést.

1954. január 11-én újabb névváltoztatás után Kecskeméti Kinizsi lett a klub neve. A névváltozás megint nem hozott szerencsét, a csapat ebben az évben kiesett az NB II-ből. Eredeti nevét és színeit (lila-fehér), mint annyi más magyar csapat, csak az 1956-os forradalom után, december 2-án vehette fel újra. Innentől kezdve 40 éven át a csapat a megyei bajnokság és az NB II között hullámvasutazott. Ezen korszak legnagyobb sikere, hogy 1967-ben a csapat elődöntős volt a Magyar Népköztársaság Kupában.

1997-ben az önkormányzat dobra verte a régi Kurucz körúti pályát, a csapat mérkőzéseit 1998-ig a Széktói stadionban játszotta. Ezután ismét beavatkozott a napi politika a csapat életébe. Egy fúziót kényszerített ugyanis ki a KTE illetve a KSC-RSC között. Ezen egyesülésből jött létre a KFC (Kecskeméti Futball Club), amelynek működtetője és főszponzora az ismert vállalkozó, Jámbor János lett. Mivel az eredmények nem az elképzeléseinek megfelelően alakultak, 2003-ban kiszállt a kecskeméti labdarúgásból, a KFC játékjogát átruházta az időközben megszűnt, ám akkor újjáélesztett Vasasra.

A fúziót már létrejöttekor sokan ellenezték, akik a régi-új elnök, Pinczés István vezetésével vitték tovább KTE néven a klubot. Mivel a jogaikat a KFC elvitte, így csak a legalsóbb szinten, a megyei III.osztályban kezdhették újra, mégpedig reaktivált idősebb és ifi korú játékosokkal. Ez a próbálkozás azonban nem bizonyult sikeresnek, a KTE, mint egyesület 2000-ben megszűnt.

Ám a magyar futball malmai tovább őröltek, a tulajdonosi érdekharcok folyamatosan dúltak. 2003 nyarán a Kispest Honvéd volt tulajdonosi köre, élén Koncz Lászlóval és Vida Pállal megvásárolta az NB I/B-ben szereplő Büki TK-t működtető kft.-t, és ezen joggal Kecskeméten az NB I/B-ben KTE néven újraindította a csapatot. Így a KTE sem maradhatott ki a XX. század végének illetve a XXI. század elejének magyar “futball-abszurdjából”.

Aztán 2006-ban a kecskeméti helyi vállalkozók, élükön Rózsa Pállal és Versegi Jánossal megvásárolták a csapatot birtokló Kft. tulajdonjogát, innentől kezdve újra helyi irányítás alá kerültek. Ez a lokálpatriotizmus meg is látszott a csapat teljesítményén, hiszen elindultak egy olyan úton, olyan magasságokba, amelyekről korábban csak álmodtak, vagy még azt sem mertek.

KTE-feljutásA csapat 2007/08-as NB II-es diadalmenetére mi, ferencvárosi szurkolók nem szívesen emlékszünk, hiszen az egyebek közt a Fradi kárára történt. Ezzel együtt a csapat először mérethette meg magát a magyar labdarúgás első osztályában, ahol első idényében a dicséretes 5. helyen végzett. A 97 éve várt feljutásnak köszönhetően Kecskeméten a futball népszerűsége és nézettsége jelentősen megugrott. A történelmi siker nem utolsó sorban a biztos anyagi háttérnek, a helyi vállalkozók és a város összefogásának köszönhető. A tulajdonosok egy kvázi nyugati mintájú klubmodell kialakításba fogtak: hosszú távú elképzelések, fiatalok szerepeltetése, jó kapcsolat kialakítása a szurkolókkal (naprakész honlap üzemeltetése, szurkolói bolt működtetése, ingyenes buszoztatás az idegenbeli meccsekre), fejlett médiakapcsolatok…stb. A megyei jogú város önkormányzata eddig még soha nem tapasztalt mértékben állt a csapat, az utánpótlás és a tulajdonosok mellé. Anyagi és egyéb támogatásuk is hozzájárult a sikerhez. Persze, ehhez kellenek a szponzorok is, mint például a csapat nevében is szereplő Ereco Zrt., teljes nevén ERECO Kelet-Európai Hulladékfeldolgozó és Környezetvédelmi Részvénytársaság.

KTE-Széktói StadionMérkőzéseiket az 1962-ben átadott Széktói Stadionban játsszák, melynek mai befogadóképessége 6.320 néző. A feljegyzett nézőcsúcs 2006.09.16-ról datálódik, amikor a Fradi első NB II-es vendégjátékára 8.000 néző volt kíváncsi, közte nagyon sok fradista.
KTE-FTC_2007

Reméljük, ma is sokan lesznek a zöld-fehér szimpatizánsok, akik teli torokból és sportszerűen fogják biztatni a csapatukat, hogy többszörösen sikerüljön a visszavágás az NB II-ben elszenvedett “sérelmekért”. Mint, ahogy a Ligakupában már elkezdünk tölesztgetni, hiszen az egy év alatt lejátszott négy meccsünkből hármat nyertünk, egyet pedig döntelenre hoztunk.

Legyünk optimisták! Most kecskeméten sem elég a döntetlen! Hiszen mégiscsak egy osztállyal feljebb, a Fradi örökös helyén, az NB I-ben történhet a revans. A Fradinak örökös hely, a Kecskemét még mindig csak ízelítőt vesz ebből az osztályból. A mai napig mindösszesen 41 ilyen mérkőzést vívott, a következő eredménysorral:

41 17 8 16 76-70 59 pont, ami 47,97 %-os teljesítményt jelent.

Most írjuk le, a Fradi ugyanilyen mutatóit? Igen, írjuk!

2704 1579 567 558 6366-3188 3974 pont, ami 67,7 %-os teljesítmény.

A számsorok magukért beszélnek, csaknem 66-szor több mérkőzésen 20 %-kal jobb eredmény. Ezért sem elégedhetünk meg a döntetlennel, a pillanatnyi helyzet okozta nehézségek mellett, ezért is győzni kell!

Hajrá Fradi!

Az összeállítást a KTE hivatalos honlapjának (www.kecskemetite.hu), a http://hu.wikipedia.org/wiki/Kecskem%C3%A9ti_TE wikipedia bejegyzésnek és a http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/23 stadionbemutató oldalnak a felhasználásával készítette:
Simon Sándor

Hozzászólhat, vagy visszanézhet a saját oldaláról.

1 Hozzászólás

  1. tibu1 írta:

    Meccsnapon, még ébredni is máshogy ébred az ember. Gondolataink nagyon hamar a mérkőzésre terelődnek és innentől kezdve, rövid úton letaglóz minket a meccsláz. Tanulmányozzuk az ellenfelet, tippelgetjük a kezdő tizenegyet, szóval érdeklődésünket nagyon hamar a mérkőzés köti le. Ma muszáj megszerezni a három pontot. Remélem kellően dinamikusak leszünk és győztesen hagyjuk el a Kecskeméti pályát. Hajrá Fradi! Mindent bele!

    Hozzászólás ideje: 2009. október 24. 10:07

HOZZÁSZÓLÁS