2024. október 7. hétfő

A máltai napok Rósa Dénes szemével, 2.nap

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. január 27.

Az ftc.hu engedélyével folytatjuk Rósa Dénes máltai “tréning” és útijegyzeteit.

2. nap, 2010. január 24. vasárnap

A napunk szokás szerint indult, nyolckor Dragóner átzörgetett a falon, de olyan erővel, hogy az ágyam felett lévő kép majdnem a fejemre esett. Annyi előnye mindenképp van Dragi sajátos ébresztési technikájának, hogy így biztos nem késsük le a reggelit, de azért legközelebb választhatna humánusabb módszert is.

A reggeli után szokás szerint indultunk az edzésre, a buszon ment a sztorizgatás, most valamiért Vasas Zoli volt terítéken, akinek ugyan akadtak furcsa szokásai, de számomra az ugrik be róla, hogy kiválóan zenélt, akár két kanállal is tudott koncertet adni. A sok dumának a buszsofőr vetett véget, hiszen megérkeztünk az edzésünk helyszínére.

Ez is iszonyatosan kemény volt, az első felében az erőnléti feladatok domináltak. Ezt követően előkerült a labda is, majd egy olyan gyakorlatot végeztünk, amelyet Ron Reid Brazíliából importált. Az volt a lényege, hogy mindkét csapat egyforma szerelésben játszott, csak egy fejpánt különböztette meg az ellenfeleket. Ez azért fontos, mert így egész biztos, hogy felnézünk mielőtt passzolunk, hiszen csak akkor tudjuk eldönteni, hogy akinek szánjuk a labdát, az velünk van-e vagy sem. A fejpánt nagyon tetszett mindenkinek, Lipcsei Peti meg is jegyezte, hogy úgy nézek ki benne, mint James Blake, a teniszező. Nem tudom, ő miből következtetet erre, hiszen minimum a bőrünk színe azért különbözik…

A fárasztó edzés után visszatértünk a hotelba, majd ebéd után túráztunk egy kicsit a környéken, egy pubban megnéztük a Stoke – Arsenal meccset.

Visszaérkezés után, egy kis gyúratás és szauna után jöhetett a vacsora. A srácok evés közben mindenképp meg akartak győzni, hogy este kártyázzam velük, de tudtam: ha egyszer beadom a derekam, akkor el is dől, hogy az edzőtábor végéig mivel tölthetem azt a kevés szabadidőmet…

A többiek megnézték az Inter – Milan meccset, én inkább bevonultam a szobámba, lefeküdtem, hiszen nem tudhatom, hogy kedves csapattársam milyen reggeli ébresztéssel készül majd holnap. Bízom a kreativitásában és abban, hogy azokat a technikákat már nem lövi el újra, amelyeket az elmúlt két napban bevetett…

(A hivatalos honlap bejegyzése nyomán)

A korábbi napok történései:
1. nap

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS