2017. március 25. szombat

Bemutatjuk mai ellenfelünket: MTK Budapest FC

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. augusztus 19.

190px-mtk_svgGondolom, egy kicsit bővebb magyarázatra szorul a címben leírt név, hiszen ellenfelünket nem így ismerjük, sokkal inkább az első három betű jelenti sokaknak a csapatot, MTK. Az alábbiakból minden kiderül…

MTK – Rövid focitörténelem…

1888. november 16-án hívta össze alakuló közgyűlését a Magyar Testgyakorlók Köre. Az alapító tagok a magyar arisztokrácia és a zsidó polgárság köréből verbuválódtak. Az 1888-as alapítás előzménye az volt, hogy az atletizálást nem kifejezetten preferáló Nemzeti Torna Egylet atletizálni vágyó, főként zsidó származású sportolóinak nem volt lehetőségük a keresztény és arisztokratikus szellemiséget árasztó Magyar Athletikai Clubba belépni. Az alternatívaként, részben kényszerből alapított ‘Magyar Testgyakorlók Köre’ elnevezés azonban még a látszatát is igyekezett elkerülni annak, hogy a klubnak valamiféle köze lenne a főváros zsidó közösségéhez. A ‘Magyar’ jelző még érthető is, viszont akkoriban példa nélküli volt, hogy egy klub a nevében kifejezetten magyar szavakat használjon. A XIX. század végén, amikor a sportéletben még a német torna és az angol atlétika dominált, egyedülálló volt a ‘Testgyakorlók’ és a ‘Köre’ szavak használata.

Vallották, hogy az MTK következetesen demokratikus sportegyesület, amelyben vallásra, nemzetiségre, iskolai végzettségre és foglalkozásra való tekintet nélkül mindig otthonra lelhetnek a tehetséges sportolók. Minden nyitottság ellenére a labdarúgás klubon belüli elfogadása és a labdarúgó szakosztály megalakítása nem ment könnyen. Amikor az MTK 1897-ben belépett a Millenáris pálya megmentésére alakult Versenypálya Szövetség részvényeseinek táborába, a Millenárison folyó tréningek során a klubtagok egy része közelebbről megismerkedhetett a labdarúgással. A labdarúgó szakosztály megalakítására tett első javaslatot az elnökség 1897. február 28-án elvetette, aminek következtében az új sportág iránt nyitott tagok egy része elkezdett átszivárogni a labdarúgást már folytató BTC-be. Ez a folyamat 1900-ban nyílt szakításhoz vezetett és részben az MTK létét is veszélybe sodorta. A klub taglétszáma 62 főre csökkent és a válságos helyzetben az egyetlen ésszerű megoldásnak a labdarúgó szakosztály megalakítása látszott. A klub alapszabályának módosításával 1901. március 12-én a BTC-ből visszatérő Kertész Sándor vezetésével megalakult az új szakosztály.

Az első meccsre azonban csak 1901. október 20-án került sor a BTC III-IV. vegyes csapatával, az eredmény 0:0 lett. 1902-ben a klubot a soron következő bajnoki idényben a II. osztályba sorolták, ahol második lett a Postás mögött. Az MTK az 1903-as bajnoki évet már az első osztályban kezdhette el. A tavaszi-őszi rendszerben lebonyolított bajnokság rögtön szép sikert hozott. Az MTK harmadik lett az FTC és a BTC mögött. Május 10-én pedig legyőzték az addig veretlen BTC-t 3:1 arányban.

mtk_1904novemberEzután új korszak kezdődött a magyar labdarúgásban, ami többbé kevésbé azóta is tart – az MTK és az FTC párharca. 1904-ben a focisták bajnoki címet nyertek az FTC és a BTC előtt. A klub sikerei mögött már ott állt – eleinte alelnökként, utána elnökként – Brüll Alfréd. 1905-től, mint klubelnök vált a klub soron következő, közel négy évtizedes történetének meghatározó személyiségévé. Saját magánvagyonát áldozta a kék- fehérek felemelkedéséért. Az 1907-1908-as bajnokságot újra az MTK nyerte. A következő diadalt a Magyar Kupa megszerzése jelentette 1910-ben.

Az MTK vezetőségének energiáját ebben az időben a pályaépítés kötötte le. Az örök vetélytárs FTC már 1911-ben felavatta Üllői úti sporttelepét. Még az év tavaszán Bárczy István polgármester támogatásával az MTK megkapta a Temető dűlő és a Hungária körút mentén elterülő hét kataszteri holdnyi területet.

1912. március 31-én meg lehetett tartani a nyitó mérkőzést, ahol a kezdőrúgást a budapesti polgármester, Bárczy István végezte el. A sikeres stadionavatón az MTK 1:0-ra legyőzte az FTC-t. A következő évtől egy olyan sorozatott produkált a klub, amely azóta is példa nélkül áll a magyar labdarúgás történetében. Egymás után tíz bajnoki címet szerzett a kék-fehér csapat. A kék-fehér csúcs az 1917-1918-as év volt, amikor is a csapat 147 gólt rúgott és emellett mindössze csak 10-et kapott 22(!) mérkőzés alatt. Az 1913-1914-es bajnoki cím után új edző érkezett a csapathoz. Jimmy Hogan, Angliából. Az MTK-nál töltött öt év alatt nem sok hibát követett el, hiszen pontosan öt bajnoki címet szerzett a csapattal. A fantasztikus tréner ezzel a teljesítményével máig az MTK legsikeresebb edzőjének tekinthető.

Az MTK páratlan sorozata az 1925-1926-os bajnoki évben szakadt meg. A bécsi Amateur elleni mérkőzésen a durvaságáról hírhedt osztrák hátvéd, Tandler szétrúgta Orth térdét, aki egy évre harcképtelenné vált. Orth Gyuri soha többé nem lett már a régi. Kertész II. is ekkor távozott, és ezt már nem bírta el a csapat. Természetesen az FTC szakította meg ezt a sorozatot.

Ekkoriban a magyar labdarúgás történetében nagy változások történtek. A profi ligát 1926. július 14-én alakították nyolc budapesti egyesülettel. A létszám augusztus elején a Szeged és Szombathely csapatával tízre bővült. Az MTK a csapatát Hungária FC néven nevezte a profibajnokságba. A kényszerszülte alapítás, a félelem az antiszemitizmustól, a deklarált zsidó háttér hiánya, a nem homogén felekezeti jelleg miatt az MTK mindig tabuként kezelte és igyekezett eliminálni annak jelentőségét, hogy a klub által hordozott jelentéstartalmak a főváros zsidóságához kapcsolódnak. Jellemző, hogy a klub történetét feldolgozó könyvek is igyekeznek e ténynek minél kisebb jelentőséget tulajdonítani és többnyire – kétségkívül helytállóan – az MTK demokratikus, befogadó és kozmopolita jellegét emelik ki.

A profi bajnokság élmezőnyében egészen 1940-ig – egyetlen kivételtől eltekintve – a Hungária, az FTC és az Újpest végzett az élen, változó sorrendben. 1931-1932-ben sikerült megnyernie a Hungáriának a Magyar Kupát, méghozzá a Ferencváros ellen, akik pedig ekkor nyertek 100%-os teljesítménnyel bajnokságot. Az 1939-1940-es bajnoki esztendő a Hungária működésének utolsó évét hozta.

Az 1936 őszén hatalomra került Darányi-kormány elméletileg fékezni igyekezett az ismét előtérbe kerülő szélsőjobboldali áramlatokat, de a mindinkább hitlerista érdekszférába kerülő ország bel- és külpolitikája éppen ellenkező irányba módosult. E folyamatoknak volt folytatása az 1938. május 29-én életbe lépett 15. tc., amelyben kimondták a zsidó hitfelekezethez tartozó sportolók szervezkedésének korlátozását. Az 1939. 14. tc. értelmében intézkedéseket foganatosítottak a zsidó sportvezetők leváltására. Az 1941. augusztus 8-án kihirdetett 15. tc. értelmében kitiltották a zsidókat a sportegyesületekből. Az 1940. június 26-ára a klubházba összehívott közgyűlésen az érintettek hajlandónak is mutatkoztak a teljes visszavonulásra. A játékosok és más érintettek azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elnökük és munkatársaik nélkül nem akarnak tovább működni. A Hungária FC kimondta teljes feloszlatását. Az MLSZ támadásba lendült. Felfüggesztették az MTK játékjogát, a Hungária körúti pályát pedig a szerződés lejártának mondva csinált ürügyén cinikus módon a MOVE fasiszta szervezetének utalták át. Így megszünt az MTK is. A két nagy ellenfél, a Ferencváros és az Újpest vezetősége egyaránt kérte a döntés megváltoztatását. Brüll Alfréd az MTK legendás elnöke – 1943-ban – az üldöztetések megszüntetéséről kapott hamis értesülés nyomán hazatért Magyarországra, ahol később a nyilasok elfogták és meggyilkolták. A világháború utáni kábulatból az MTK labdarúgó szakosztálya viszonylag gyorsan magához tért. Ekkoriban vette fel a kapcsolatot a vezetőség az akkor Jugoszláviában élő Bukovi Mártonnal, a korábbi legendás ferencvárosi fedezettel. Az 1946-1947-es idényben már ő irányította az MTK futballcsapatát.

A fejlődés az 1948-1949-es évadban már a második helyet jelentette az MTK-nak, és a nemzetközi porondon is elődeihez méltó eredményeket produkált a csapat. A következő két idényben a Budapesti Bástya névre keresztelt MTK előbb harmadik lett, majd 1951-ben – 14 év után – bajnok. 1953-ban a Textiles Szakszervezethez került vissza az MTK. A változatosság kedvéért ekkor Budapesti Vörös Lobogó néven szerepelt, és még abban az évben ismét bajnok lett, mindkétszer a nagyhírű Honvéd előtt. Az 1956-os bajnoki idény félbeszakadt a harcok miatt és a következő 1957-es szezonban már újra MTK néven szerepelt a csapat és visszatért a kispadra Bukovi Márton edző is. Ebben a “tavaszi” bajnokságban második helyen végeztek a kék-fehérek. Hidegkuti ekkor már az edzőségre készült, Bukovi segitőjeként dolgozta végig a szezont. Hidegkuti az MTK-ban kezdhette el edzői pályafutását is, az 1959-1960. évben negyedik, rá egy évre pedig harmadik helyezést ért el a csapattal. Az 1962-1963-as idényben Kovács Imre vette át a csapatot és egy remek szezon lezárásaként ezüstérmet nyert a csapattal. Ez az évad egy másik, talán az előbbinél is nagyobb sikert hozott. Az MTK könnyed játékkal került be a KK döntőjébe, ahol a Vasas volt az ellenfél. Mindkét mérkőzést a Népstadionban játszották- az első mérkőzés 2:1-es MTK diadallal, míg a második 1:1-es döntetlennel végződött. Így az 1955-ös győzelem után immár másodszor lett a Közép-Európa Kupa győztese az MTK! A következő évadban majdnem sikerült a KEK-győzelem is, de a döntőben a portugál Sportinggal az első mérkőzés 3:3-mal, míg a megismételt döntő 1:0-s portugál győzelemmel végződött. Ám ennek a kupasorozatnak volt egy, még a döntőnél is sokkal emlékezetesebb párharca, a híres Celtic elleni összecsapás. Az elődöntő első mérkőzésén a Celtic sima 3:0-ás győzelmet aratott, ekkor már mindenki lefutottnak tekintette a továbbjutás kérdését. Kivéve azt a 15 ezer szurkolót, aki végigbiztatta az első perctől oroszlánként harcoló emtékásokat. A Népstadionban lejátszott visszavágón csodaszámba menő eredmény született – MTK-Celtic 4:0!!! 1965-ben és 1966-ban egy másik legendás fradista, Lakat Károly vezette az MTK futballcsapatának edzéseit. Ezután Hideguti Nándor tért vissza a csapat kispadjára. Az 1971-1972-es bajnokságban a csapat éppen hogy bent tudott maradni az első osztályban.

A következő két idényben Kalocsay Géza dr. irányította a csapatot, de neki sem sikerült kitörnie a középszerűségből. Az 1975-ös év nem csak újabb edzőváltást hozott, hanem a fúziót is a VM Egyetértés csapatával. Az MTK- VM kispadján Kovács Imre váltotta Kalocsay dr.-t. Kovácsot Mezey György követte, aki három idényen keresztül irányította a csapatot. Az MTK labdarúgó-szakosztályának egyik legcsúfosabb bajnoksága az 1980-1981-es volt. A csapat 17. lett és története során először kiesett az első osztályból. A klub vezetői Sárosi Lászlót, a Vasa egykori hátvédjét kérték fel edzőnek (később ő is volt a Fradi edzője, sőt megmentője). 1982-1983-as bajnokságot újra az első osztályban kezdhette a csapat, az edző továbbra is Sárosi maradt. A csapat a 12. helyen zárta az idényt. A következő évben ismét Palicskó Tibor lett az edző, akinek vezetésével a 8. helyen végzett a csapat. 1985-1986-ban a váci “sikertréner”, Both József vezette a csapat edzéseit. A következő évben sikerült edzőnek szerződtetni a Rába ETO-val többek között két bajnoki címet szerző Verebes Józsefet. Senki nem akarta elhinni, hogy sikerülhet megnyerni a bajnokságot 29 év után. Ám sikerült! Az 1988-1989. centenáriumi évi bajnokság végén ismét dobogóra állhatott fel a Verebes József által vezetett MTK-VM. Az 1992-1993-as évben Verebes helyett Gellei Imre lett az edző és negyedik lett a csapat. Ezért is teljesen megmagyarázhatatlan, hogy egy ilyen erős játékosállománnyal rendelkező gárda hogyan végezhetett a következő idényben a bajnokság utolsó(!) helyén.

A következő szezonban (1994/95) érkezett Várszegi Gábor a csapathoz és neki köszönhetően rendeződtek a dolgok. A csapat hatalmas fölénnyel nyerte meg az NB II-es bajnokságot Bicskei Bertalan edző vezetésével és került vissza az első osztályba. Az 1995-1996-os idényben az újonc csapatnak megfelelő ötödik helyen végzett az MTK, ám a vezetés nem elégedett meg ennyivel, idényközben Bicskeit Kisteleki, majd Kistelekit Garaba Imre váltotta a kispadon. 1996-tól a csapat MTK Hungária néven szerepel a nemzeti bajnokságban. Az 1996-1997-es év volt az áttörés éve az MTK legújabbkori történetében. Garami József lett az edző, akinek vezetésével hihetetlen menetelésbe kezdett a gárda, 15 meccset nyert zsinórban az MTK, ami a magyar bajnokság 1945 utáni történelmében példátlan sorozat. A csapat amellett, hogy fölényesen megnyerte a bajnokságot, a Magyar Kupában is megszerezte a végső győzelmet. Emellett a Bajnokok Ligájában majd az UEFA Kupában is két kört menetelt. 1997-98-as bajnokságban idényközben távozott a sikeredző Garami József, akinek helyét Egervári Sándor vette át a kispadon. 1999. május 8-án az MTK ismét megnyerte a Nemzeti Bajnokságot. A bajnokság megnyerése ellenére 2000-ben új edző ült a csapat kispadján, a holland Henk ten Cate személyében, vele is menetelt a csapat a Nemzetközi Kupákban, de a bajnokságban “csak” a második helyre vezényelte a csapatot. A 2000-2001-es évben a távozó holland szakember helyére egykori segítője Pölöskei Gábor ült le, de vele csupán csak a hatodik lett a csapat. A következő idényben már az egykori válogatott játékos Bognár György ült a kispadon és egy csodálatos őszt produkált. A tavasz azonban sikertelen volt és még idény közben Bognárt a Hollandiát is megjárt Popovics Sándor váltotta a kispadon. Ám a csapaton ő sem tudott segíteni, így a bajnokság utolsó fordulóiban lecsúsztak a harmadik helyre. 2002 nyarán visszatért a csapathoz a korábbi sikeredző Egervári Sándor, akivel a szezon végén újra bajnokok lettek.

A Várszegi nevével fémjelzett korszak 2004-ben ért véget, ekkor lett az MTK Hungáriából MTK Budapest. Sokan a mai napig vitatják, hogy ezzel jogfolytonosságot szerzett-e a csapat, ugyanis az előző néven adódtak bizonyos pénzügyi problémák, amikre akkoriban az MLSZ elnöksége is felfigyelt és kötelezte is a csapatot ezek rendezésére. Hogy ez megtörtént vagy nem, az a magyar labdarúgás újkori történelmének titkosított ügyei közé tartozik.

Az MTK Budapest mindenesetre nagy fiatalításba kezdett, a Várszegi által alapított Sándor Károly Akadémia bázisára és Garami József pedagógiai érzékére építve évről évre új és új ifjú labdarúgókat épít be a csapatába. Nem kis meglepetésre ez a fiatal csapat megnyerte a 2007/08-as bajnokságot, amely immár a klub 23-ik bajnoki címe volt. Mindehhez 12 Magyar Kupa győzelem is társul, 2 Szuperkupa és 2 KK győzelemmel. Eredményesség szempontjából így a Fradi után a második legeredményesebb csapat.

Találkozója a Fradival méltán viseli az örökrangadó nevet. A múltban mindenképp az volt, reméljük a Fradi tesz arról, hogy a jelenben és a jövőben is emlékezetes legyen ez a találkozó. Azt is kívánhatjuk, hogy a Fradi tegyen arról, hogy az MTK megemlegesse ezeket a rangadókat!

Az összeállítást az MTK Budapest FC hivatalos honlapjának (ami még mindig www.mtkhungaria.hu) és a hu.wikipedia.org/wiki/MTK_Budapest_FC wikipedia bejegyzések feljhasználásával készítette: Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Nyereményjáték, 9.forduló

                      Bejegyzés ideje: 2009. március 9.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Meghívó

                      Bejegyzés ideje: 2015. október 12.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Ellenfélnézőben: FGSZ Siófok

                      Bejegyzés ideje: 2012. május 19.
                      Szerző: Simon József

                      Történelemóra – labdarúgás

                      Bejegyzés ideje: 2016. október 27.
                      Szerző: SzB

                      Fradi-naptár: 01.07. – 01.10.

                      Bejegyzés ideje: 2010. január 7.
                      Szerző: Simon Sándor