2017. augusztus 17. csütörtök

A Fradi mai szakosztályai: Atlétika (2.rész: 1920-tól napjainkig)

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. december 13.

fradi_cimer atletikaMa is működő szakosztályok: ATLÉTIKA

2. rész: 1920-tól napjainkig

Az atlétika FTC-n belüli történetét egyetlen részben nem lehet feldolgozni, az első részt gyakorlatilag az első egy híján húsz év történései kitöltötték. Ezúttal folytatjuk a történet ismertetését…

Az I. világháború után hagytuk abba, vegyük fel itt a fonalat. A magyar történelmet a világháború után még egy csapás sújtotta, a 133 napos kommün kísérlete, amely a rövid idő alatt is sikeresen szétzilálta a hazai sportéletet. 1919 végén, 1920 elején az FTC-ben is a szakosztályok újjáélesztésével kellett kezdeni. A vezetők, dr. Springer Ferenc elnök és Mattyók Aladár társelnök mindent megtettek annak érdekében, hogy a klubot azon az úton tartsák, amelyet a ferencvárosi kispolgárság célkitűzései jelöltek ki a számukra. Sokféle eszközzel éltek a közösség újbóli összekovácsolásához, például a műsoros klubdélutánok szervezésével is, ahol a kor legkiválóbb művészei léptek fel, akik szinte mindegyike természetesen “zöldvérű” volt.

A sportágak reorganizációjában nagy szerepet vállalt Mailinger Béla, aki az atlétika fejlesztésébe közvetlenül is beszállt, a szakosztály intézői tisztségét Brunner Nándorra bízta. Mailinger az a vezető volt, aki polgári állása mellett is minden délután és este az Üllői úti pályán volt, ahol bizton fordulhattak hozzá a sportolók. Szorgalmasan látogatta az atléták és a labdarúgók edzéseit is.

Térjünk is át a versenyzőkre. 1920-ban a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) jelvényrendszert vezetett be. A jelvények megszerzését meghatározott teljesítményekhez, szintekhez kötötte. Ebben az évben egyetlen aranyjelvényt adtak ki, amelynek tulajdonosa klubunk atlétája, Némethy Jenő lett. Ugyanekkor ezüstjelvényt kapott Kovács János, Zsolt Géza és Szablár Péter.

1921-ben hat, 1922-ben hét országos bajnoki címet nyertek az atléták. A győztesek: Gyurkó László (gerelyhajítás), Hóra Ferenc (30 km-es gyaloglás), Némethy Jenő (5000 m síkfutás), Szablár Péter (10 km-es gyaloglás), Toldi Sándor (diszkoszvetés) és Újfaluczky József (hármasugrás). 1922 volt a nők bemutatkozásának az éve is, színeinkben az első versenyzőnő Mekler Margit volt.

Ezekben az években túlzás nélkül kijelenthető, az FTC atlétái a magyar élvonalat jelentették.

A széria 1924-ben még tartott, Szablár Péter tovább szállította a gyaloglócsúcsokat, mellette Hóra és Toldi is bajnokságot nyert. Többen azonban visszavonultak, ezért a vezetés újból kiemelt figyelmet fordított az utánpótlásra. Az első fecske már ebben az évben Forbáth Sándor súlylökő volt, aki aranyjelvényt kapott.

1925-ben egy tehetséges sprinter is feltűnt a salakon Hajdú Sándor személyében, aki egy évvel később már teljesítette az aranyjelvényes szintet, amikor 100 méteren 10,6 mp-et, 200-on pedig kerek 22 mp-et futott. Egycsapásra többszörös országos és Budapest-bajnoknak mondhatta magát. Élete csúcsformáját 1927-ben érte el, amikor Európa-hírű vágtázókat utasított maga mögé. Az értékes eredményekkel társa, Papp György sem maradt adós, aki 3000 m-en futott országos rekordot.

1928 a kudarc éve volt, ugyanis a szakosztály nem nyert egyetlen országos bajnoki címet sem. A vezetők azonnal léptek és 1929-től kezdődően bevezettek egy új rendszert. A kerület középiskoláiból hoztak létre egy olyan tömegbázist, ahol a szakértő edzői gárda segítségével nevelték a jövő új bajnokait. Bár már voltak női versenyzők, 1929 volt az önálló női atlétikai alosztály felállításának az éve is.

1930-ra az eredmények is elkezdtek jönni. Nadányi Ágnes 37,17 méteres diszkoszvető rekordját másfél évtizedig csak nézték a vetélytársak.

1932-ben írták ki az első női atlétikai bajnokságot, ahol Nadányi Ágnes magától értetődően nyert, amely címét egy évvel később megvédte.

Az 1929-ben elindított ifjúsági program 1934-ben érett be igazán, hiszen hét év után ünnepelhetett újra férfi felnőtt országos bajnokságot az FTC. Aki ezt “szállította” az Somló Lajos volt hármasugrásban. Azonban ekkor sajnálatos módon az anyagiak szóltak közbe. Az egyesület nem tudott olyan erőforrásokat mozgósítani, amelyek magas szinten tették volna lehetővé a sportolást. Az idősebb versenyzők visszavonultak, a fiatalabbak más egyesületekbe igazoltak. Ismét az alapoktól kellett elkezdeni az építkezést. Talán a nagy gyalogló-hagyományoknak is betudható, hogy itt értek el újra sikert, nem is akármilyent, 1937-ben az 50 km-es gyaloglásban az első három helyet ferencvárosi atléták szerezték meg, a győztes Fehér Dezső volt.

A tartós megkapaszkodás azonban ekkor sem sikerült. Egy-egy rekordjavítás, mint Selmeczi József az 1 órás gyaloglásban, amit 1941-ben és 1942-ben bajnoki címre tudott váltani 10 km-en, ahol 1943-ban is fradista nyert Jánosik Rezső személyében. 1942-ben a magasugró Tordai Gyula is bajnok lett.

Aztán sokáig semmi jelentősebb eredmény a felnőttek szintjén, az FTC atlétikai szakosztályát, mint az utánpótlásnevelés egyik műhelyét tartották számon. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a II. világháború csaknem döntő csapást mért rájuk. 1945 után olyan mostoha volt a szerelésellátottság, hogy az ellehetetlenítette a versenyzést, a sportolók végérvényesen leszakadtak az élvonaltól a második vonalban versenyeztek. Ezen az ÉDOSZ, majd a Kinizsi korszak sem változtatott. Javult ugyan az anyagi helyzet, de visszakapaszkodni nehéz volt. Talán csak azt lehet sikerként elkönyvelni, hogy az ötvenes években olyan válogatott versenyzőket neveltek ki, mint a távolugró Juhász Ilona és a hármasugró Németh Róbert.

simon-attilaEgy, csak egy legény volt a gáton, szó szerint az akadályon, aki az ifjúsági korszak után a felnőttek között is győzelmeket aratott, Simon Attila. 1961-ben 18 hosszú év után nyert újra országos bajnoki címet a Fradinak, 3000 m-es akadályfutásban. 1962-ben az ún. kismezei futásban lett bajnok, majd ezt a sort ismételte meg 1964-ben (akadály) illetve 1965-ben (mezei). Közben az 1962-es Európa-Bajnokságon igen értékes ötödik helyezést szerzett 3000 m-es akadályfutásban.

1965-től újra a hanyatlás évei következtek, aminek következtében az egyesület elnöksége 1970-ben a szakosztály működését felfüggesztette. Nem sokáig tartott ez a “holtszezon”, hiszen a szakosztály ismételt felállítására már 1972-ben megkezdődtek az előkészületek, amely után a szakosztály újjáéledt és a mai napig létezik. Reméljük, a sikerek is újjáélednek, és azok megismétlik az első negyven év sikereit, amikor bizony országos szinten számolni kellett a Fradi atlétáival.

Simon Sándor

Felhasznált irodalom és weblapok:
Nagy Béla: Zöld-fehérben

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Vehemensen vitatkozó szurkolók figyelmébe ajánljuk

    Bejegyzés ideje: 2009. június 26.
    Szerző: tibu1

    Mégis, kinek a bajnoka?

    Bejegyzés ideje: 2012. április 12.
    Szerző: Simon Sándor

    Eseménynaptár: 09.27 – 10.03.

    Bejegyzés ideje: 2010. szeptember 27.
    Szerző: Simon Sándor

    Szent István ünnepe és a Fradi

    Bejegyzés ideje: 2011. augusztus 20.
    Szerző: Simon Sándor

    A Fradinak megfelelni

    Bejegyzés ideje: 2014. március 9.
    Szerző: Simon Sándor