2017. július 26. szerda

Beszélgetés Anthony Eldinggel

Szerző: tibu1 Bejegyzés ideje: 2010. március 5.

A múlt héten Ferenczi Istvánnal beszélgettünk. Sokat gondolkodtunk, kit kérjünk fel a következő beszélgetésre. Választásunk Anthony Eldingre esett, aki már az edzőmérkőzéseken sokak kedvencévé vált, hiszen bebizonyította, hogy ért a góllövéshez. Mint ahogy az első bajnoki mérkőzésen is beköszönt. Őt próbáljuk meg egy kicsit részletesebben bemutatni.

Külön köszönettel tartozunk honlapunk egyik aktív olvasójának és hozzászólójának, Arányi Józsefnek, aki értő és szakavatott tolmácsa volt a beszélgetésnek, nélküle nem jöhetett volna az létre.

– Az igazi alapokat, gyökereinket, mindannyian otthonról a szülőházunkból hozzuk. Milyen körülmények között nevelkedtél? Mesélj kérlek egy kicsit a gyermek éveidről.
– Lincoln körzetében születtem, Bostonban éltem, ami egy kis város, ötvenezer lakossal. Családunk nem tartozott a tehetősebb réteghez, az is problémát jelentett, hogy miből vegyenek nekem a szüleim futballcipőt. Keményen dolgoztam, az életemet a futballra helyeztem és ennek a munkának a következménye, hogy most itt lehetek.

– Hogyan kerültél kapcsolatba a sporttal, a focin kívül aktivizáltad magad más sportágakban is?
– Más sportágakat nem űztem soha. Egész pici gyermekkoromban, a tévében néztem a futballmeccseket, ez motivált arra, hogy én is futballista legyek. Gyermekkoromtól focizom mind a mai napig.

– Hogyan tudtad összeegyeztetni a tanulást és a labdarúgást?
– Nem volt nehéz, mert számomra az első a futball volt, a tanulás az csak a második helyet foglalta el az életemben.

– Pályafutásod befejezése szerencsére még arrébb van. Én mégis megkérdezem, hogyan tervezed az életedet, az aktív sportolás befejezése után?
– Egyelőre még nem gondolkozom azon, hogy mi lesz a pályafutásom után, minden koncentrációmat a jelenre élesítem. Az élet halad a maga útján, majd megmutatja, hogy mit kell tennem, egyelőre a mostani feladatomat akarom ellátni maximálisan, amikor pedig abba a helyzetbe kerülök, akkor majd teljes erővel arra fogok összpontosítani.

– Szabadidődben mivel töltődsz fel, mi az, ami téged kikapcsol, megújít a kemény edzések és mérkőzések után?
– Számomra a kikapcsolódás a kisfiammal és a kislányommal történő játék. Én a velük eltöltött időtől újulok meg, számomra ez az igazi feltöltődés. Amikor a gyermekeim lefekszenek aludni, akkor én is pihenni térek.

– Melyek azok az elvek, amik meghatározzák a labdarúgáshoz fűződő viszonyodat.
– Az én személyes büszkeségem az, ami meghatározza a kapcsolatomat a labdarúgással. Soha nem leszek elégedett azzal, hogy én vagyok a második legjobb. Nekem mindig, mindenben az elsőnek kell lennem.

– Kik azok az edzők, akiknek sokat köszönhetsz, kik adták át tudásukat leginkább?
– Chris Cook az egyik, aki Bostonban volt az edzőm. Én odamentem hozzá és kértem rá, hogy próbáljon ki. Ő megajándékozott a bizalmával, nélküle ma nem lennék itt, neki nagyon hálás vagyok.

– Mit jelent neked a Ferencváros, mennyire ismered a történelmét?
– Az interneten utánanéztem a klubnak, ott olvastam, hogy játszott a Liverpool és a Newcastle ellen is. Az ismereteimet pedig még mélyíteni fogom.

– Tudsz róla, hogy a Fradi nem csak a legnépszerűbb együttese Magyarországnak, hanem nemzeti értéket is képvisel, jobban mondva a nemzet csapata?
– Kint Angliában is beszélgettem már barátaimmal a Fradiról. Ők is ismerték a Ferencvárost, tehát ezzel tisztában voltam. Amióta pedig itt vagyok, már látom is, hogy ez egy nagyon erős, masszív klub. Biztos vagyok abban is, hogy nagyon sok barátom szívesen magára húzná a Ferencváros zöld-fehér mezét. Büszke vagyok rá, hogy ezt a mezt viselhetem.

– A Fradi címerében van három E betű. Meséltek neked már erről? Tudsz róla, hogy milyen szavak rövidítése ez?
– A Fradi címere nagyon híres. Amikor Liverpoolban voltam, akkor is láttam, találkoztam a Ferencváros címerével. A három E betűről azonban még nem hallottam, de nagyon tetszik. Meg is fogalmazódott bennem egy gondolat, amivel majd az egyik gólom után meglepem a közönséget.

– Magyarországra való igazolásod előtt jártál már Budapesten?
– Nem sokat jártam külföldön, életemben talán ötször. Magyarországon pedig még soha nem jártam ideigazolásom előtt.

– Milyen benyomást tett rád az országunk és az itt élő emberek?
– Mikor megérkeztem, akkor a téli idő szürkesége és borongós hangulata eltakarta előlem azt a szépséget, amit az idő előrehaladtával már látok. Gyönyörű ez az ország. Volt szerencsém egy vízibuszos kiránduláson részt venni. Már látom, hogy nyáron csodaszép lesz ez a hely.

Az emberek nagyon szimpatikusak, az utcán már felismernek és jönnek gratulálni. Remélem, hogy mikor látják majd, hogy továbbra is lövöm a gólokat, akkor ez még erősebb lesz. Csodálatos az emberek szeretete, de ez csak addig tart, amíg tudjuk hozni a győzelmeket, ezért a szeretetért nekünk meg kell még dolgoznunk.

– A múltban még előfordult egy vesztes mérkőzés után, hogy a közönség „nem baj fiúk” rigmusokat kiabált, ez mára már megváltozott.
– A szurkoló jó játékot és győzelmet vár a pénzéért, ez így természetes.

– Ez jogos, de a Ferencváros szurkolói, elsősorban nem a pénzük miatt várják ezt el, hanem mert szenvedélyesen szeretik ezt a klubot.
– Igen ezt már én is megtapasztaltam, az edzőmérkőzéseinkre is rengetegen kijöttek és buzdították a csapatot. Ez teljesen meglepett engem és nagyon jól esett. Angliában nem voltak ennyien az edzőmeccseinken. Igazi meccshangulatot teremtettek a szurkolóink, nagyon jó volt ebben a légkörben futballozni.

– Akik idegen országban keresik kenyerüket, gyakran küzdenek a honvágy érzésével. Te hogyan éled meg, hogy messze vagy az otthonodtól, barátaidtól?
– Az első időszakban beismerem, szenvedtem tőle. Húzott haza a szívem. A feleségem mondta folyamatosan, hogy ne aggódjak. Majd megismered jobban ezt a helyet, nagyobb rálátásod lesz az egész itteni világra és el fog múlni ez az érzés. Neki lett igaza, ma már nem szenvedek a honvágytól.

– Egy bajnoki mérkőzést játszottál eddig nálunk, de már ismerek olyan kisgyereket, aki Elding rajongónak vallja magát.
– Én mindig akkor éreztem jól magam, ha szerettek és ezt a szeretetet, vissza tudtam tükrözni. A szeretet összeköt és éltet. Én mindig szerettem részt venni karitatív tevékenységekben is. Belső kényszerem van rá, hogy segítsek a sérült embereknek és a gyerekeknek. Most is itt van nálam egy pár ajándék, amit ha lemegyek az aluljáróba, odaadok a hajléktalanoknak. Viszek nekik övet, cipőt és még pár dolgot, amire szükségük lehet.

– Szavaidból ítélve hívő ember vagy. Jól érzem?
– Igen, az vagyok! Ha a kezemre nézel, láthatod az odatetovált keresztet is.

– A Fradi sokak számára több mint klub ebben az országban. A szurkolók azt vallják zöld a vérük és mindenük a Ferencváros. Átjött már számodra ez az érzés?
– Én nem az a típusú játékos vagyok, aki nem azonosul a csapat lelkével, ahol játszik. Én imádom a futballt és ez fontos nekem! A profi labdarúgó elvégzi a dolgát, majd felveszi érte a fizetését. Ez nálam is igaz, de számomra ebben azért sokkal több van. Én érezni akarom a klub szellemiségét, lelkületét. Elsősorban nem a pénz motivál. Játékosa voltam például egy klubnak, ahol elég jól kerestem, de nem kaptam játéklehetőséget. A fizetésemet ennek ellenére minden hónapban megkaptam, mégsem éreztem jól magam. Elmentem egy kisebb csapatba, ahol fele annyi pénzt kerestem, de játszhattam.

– Ki az, akivel a csapatból a leginkább megtaláltad a hangot?
– Még nem alakult ki ilyen kapcsolatom senkivel. Ennek az egyik oka, hogy vannak még nyelvi nehézségeim, de amúgy sem törekszem arra, hogy kiválasszak egy embert, akivel jobb viszonyt ápolok, mint a többiekkel. Közösségi ember vagyok és törekszem rá, hogy mindenkivel megfelelő legyen a kapcsolatom.

– Túl vagyunk egy bajnoki mérkőzésen, megismerhettél egy a tabella alsóbb régióiban helyet foglaló gárdát. Milyen következtetéseket vontál le ebből a mérkőzésből és mennyire látod optimistán a csapat jövőjét?
– Ebből a mérkőzésből valójában nem lehet valós következtetéseket levonni, mert nagyon mély volt a talaj. A pálya alkalmatlan volt az igazán szép futballra. Az is nagyban befolyásolta a mérkőzés hangulatát, hogy üresek voltak a lelátók.

– A fiatal, külföldi játékosaink tavaly pont a közönség általi nyomásra panaszkodtak.
– Egy jó játékos számára nem okozhat gondot ez a nyomás. Én állok ennek elébe és mindent meg fogok tenni együttesünk győzelméért. A csapat nagyon együtt van, nagyon összetartó, kiállunk egymásért. Máltán Balog Zolit leköpte a máltai klub egyik játékosa és a csapat egy emberként állt mögé. Ezt a helyzetet nagyon élveztem, mert megmutatta mennyire nagy a csapaton belüli egység. Ez is azt mutatta, nem lesz különösebb baj a külső nyomásokkal.

– Szeretettel fogadunk a Fradi családjában! Az FTC Baráti Kör és a Fradi szurkolói nevében kívánunk neked sok szerencsét, hiszen a Te szerencséd a mi szerencsénk is. Kívánjuk rengetegszer éld még át nálunk a góllövés fantasztikus örömét!
– Köszönöm, hajrá Fradi!

Istenes Mónika és Istenes Tibor

A beszélgetés ideje: 2010. március 4.

A végére ugorhat és hozzászólhat.

8 hozzászólás

  1. eagleeye írta:

    Nagyszerű interjú! Örülök, hogy légiósaink közül került mikrofonvégre valaki! Ritka az ilyen sajnos a sajtóban.

    Hozzászólás ideje: 2010. március 5. 08:03

  2. Gabesz027 írta:

    Sziasztok.

    Egy újabb remek cikk. Köszi.

    Hajrá Fradi!!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. március 5. 12:58

  3. fradizoli írta:

    Gratulálok a szerzőpárosnak, sikerült megnyítniuk az angol játékos szívét.
    Az különösen tetszett, hogy segíti a hajléktalanokat és a szegényeket.
    Bízzunk benne, hogy amennyire jó ember annyira jó gólvágónk is lesz. Üdv nektek!

    Hozzászólás ideje: 2010. március 5. 13:00

  4. Sasi írta:

    Nagyon jól sikerült ez az interjú…
    Úgy érzem jó pár játékos átvehetné ezt a személetet…

    GO GO Elding!!!

    Hajrá FERENCVÁROS!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. március 5. 13:27

  5. Szlavicsek Béla írta:

    Örülök az új játékosoknak és annak is, hogy hajlandóságot mutatnak a Ferencvárosi Torna Club tradícióinak megismerésére.
    Ezen a website-on egyedülálló cikkeket tudok olvasni, olyanokat melyeket máshol nem. Gratulálok a szerkesztőség tagjainak!

    Hozzászólás ideje: 2010. március 5. 14:15

  6. eagleeye írta:

    Nagy igazolás volt, ez most már kétségtelen. 🙂

    Hozzászólás ideje: 2010. március 8. 13:03

  7. Franto írta:

    Várom azt a bizonyos gólörömöt :). Pénteken tökéletes alkalom lesz!

    Hozzászólás ideje: 2010. március 8. 16:43

  8. 1899Franzstadt írta:

    Jó játékos, jó ember………………, köztünk a helye! Termeld a gólokat!

    Hozzászólás ideje: 2010. március 9. 13:06

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    A Fradi dicső múltja, 65.rész – 1967

    Bejegyzés ideje: 2009. augusztus 9.
    Szerző: Simon Sándor

    Baráti Körben: 2010. április

    Bejegyzés ideje: 2010. április 26.
    Szerző: tibu1

    Szurkolói elvárás

    Bejegyzés ideje: 2011. október 21.
    Szerző: Simon Sándor

    Eredmények: 2010.09.06–09.12.

    Bejegyzés ideje: 2010. szeptember 16.
    Szerző: Simon Sándor

    Bemutatjuk szombati ellenfelünket: ZTE FC

    Bejegyzés ideje: 2010. november 5.
    Szerző: Simon Sándor