2017. február 24. péntek

Dr. Csanádi Árpádra és Schlégel Oszkárra emlékeztünk

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. szeptember 19.

A Ferencváros – Siófok bajnoki labdarúgó mérkőzés előtt másfél órával került sor arra a megemlékezésre, amelynek keretében a székház Csanádi páholyában ünnepélyesen leleplezték Dr. Csanádi Árpád emlékplakettjét, amelyet Schlégel Oszkár készíttetett és hagyományozott a klubra.

Köszönjük az FTC Labdarúgó Zrt. és a Ferencvárosi Torna Club támogatását, hogy ez az ünnepség létrejöhetett.

Schlégel Oszkár éppen egy esztendeje, 2009. szeptember 17-én hunyt el. Haláláig az FTC Baráti Kör elnökségi tagja, az általa alapított Csanádi Árpád Sportiskola címzetes igazgatója volt. Korábban persze nem csak címzetes volt ez a cím, hanem valóban aktív. Schlégel Oszkár életét a magyar sport tette ki. Maga is aktívan sportolt, ám életművét a sportpedagógusi pályafutása tette teljessé. Ekképp nagy hangsúlyt fektetett az olimpiai eszmére, annak ébren tartására, a fiatalokba plántálására. Tagja volt a Magyar Olimpiai Akadémia tanácsának és legfőképp nagy tisztelője Dr. Csanádi Árpádnak.

E tiszteletet nem csak az fejezte ki, hogy iskolát nevezett el róla, amelyben a nebulókat a névadó szellemiségében nevelte. Sokan lettek közülük neves sportolók, ennek igazolásául elég egyetlen nevet, Erdei Zsoltét megemlíteni. Egy biztos, akik ott végeztek, azoknak nem kell bemutatni a magyar sport olimpiai hagyományait, azt az ott töltött évek alatt magukba szívták. Schlégel Oszkár barátként is tekintett a névadóra. Mindketten nagy Fradisták voltak, életük részévé vált a Ferencváros, életük bármely szakaszában büszkék voltak rá, hogy ehhez a családhoz tartoztak.

Schlégel Oszkár Csanádi Árpádról az iskolában plakettet készíttetett. Ennek kicsinyített mását is megcsináltatta, amelyet szeretett klubjában kívánt elhelyeztetni. Halálos betegsége megakadályozta ebben. A kór viszont nem akadályozhatta meg abban, hogy egy kicsiny réztáblával tudassa az utókorral, hogy ezt a plakettet az FTC-nek ajánlja. Halála után özvegye megkereste a Baráti Kört, hogy segítsen ezen végakarat teljesítésében.

Örömmel tettük ezt. Levelet írtunk a klubnak, majd a Labdarúgó Zrt. segítségét kértük, mindketten a kezdeményezés mellé álltak. Adta magát az ötlet, hogy ezt a plakettet a Csanádi páholyban kell elhelyezni. Az időpontot pedig úgy időzítettük, hogy Schlégel Oszkár barátunk halálának egy éves évfordulójára is emlékezzünk. A vendéglista összeállításánál egy neves vendégre is gondoltunk, Schmitt Pálra. A szervezés kezdetén ő “még csak” a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt, azóta a Magyar Köztársaság elnökévé lett. A meghívót már így postáztuk neki. Hogy miért? Dr. Csanádi Árpád haláláig a NOB tagja, sportigazgatója volt. Halála után a NOB-ban Schmitt Pál követte őt magyar tagként, de már korábban is együtt dolgoztak a Magyar Olimpiai Bizottságban. Schlégel Oszkár pedig, mint a Magyar Olimpiai Akadémia tagja ugyancsak közeli barátja volt a mai magyar köztársasági elnöknek.

A köztársasági elnök úr hivatali kötelezettségei miatt sajnos nem tudott résztvenni az eseményen, ám képviseltette magát, mégpedig a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkárasszonya, Jakabházyné Mező Mária révén, aki a leleplezett emlékplakett alá elhelyezte koszorúját. Ugyanezt megtette az FTC Labdarúgó Zrt. nevében Gerstl Alexander, a Ferencvárosi Torna Club nevében Dr. Springer Miklós alelnök és az FTC Baráti Kör nevében Rudas Ferenc elnök.

A leleplezés és a koszorúzás előtt az ünnepi beszédet Rudas Ferenc és Bánhidi László tartotta. Előbbi Csanádi Árpádra, mint játékostársra emlékezett, hiszen mindketten tagjai voltak az FTC 1949-ben bajnokságot nyert nagyszerű csapatának. Rudas Ferenctől megtudtuk, hogy Csanádi Árpádot társai már akkor “Abbénak” szólították. Nem találják ki, miért. Lehetne a szellemi képességekre is gondolni, de az ok sokkal egyszerűbb, Csanádi Árpád akkoriban egy széles karimájú kalapot szeretett viselni, hasonlatosat, mint az abbék szoktak. Bánhidi László Schlégel Oszkárra emlékezett, hisz egykoron az igazgahelyettese volt annak az iskolának, amit Schlégel Oszkár igazgatott és ami később Csanádi Árpád iskolává lett.

A márvány alapra helyezett bronz domborműnek a Baráti Kör készíttetett egy keretet, amelyet az FTC Labdarúgó Zrt. jóvoltából a székház Csanádi páholyában 2010. szeptember 18-án Dr. Csanádi Árpád öszvegye és Schlégel Oszkár leánya leplezett le, majd a már említettek megkoszorúztak.

Örülünk, hogy teljesíthettük egy éve elhunyt barátunk végakaratát és reméljük, hogy az utókor megőrzi emlékezetében ezt a két nagyszerű embert, ezt a két nagyszerű Fradistát.

Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

1 Hozzászólás

  1. fradiboy írta:

    Örülök, hogy megemlékeztetek, és nem süllyesztettétek el a feledés tengerébe a fradicsalád tagjait, mit ahogyan azt ma oly sokan teszik. Régi fradisták, emléketek a szívünkben él!

    Hozzászólás ideje: 2010. szeptember 19. 22:31

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Elkezdődött!

                      Bejegyzés ideje: 2009. július 27.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Helyreigazítási kérelem

                      Bejegyzés ideje: 2016. április 26.
                      Szerző: Admin

                      A Fradi dicső múltja, 5.rész – 1905

                      Bejegyzés ideje: 2009. január 29.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Kocsis Sándor újratemetése – Szubjektív gondolatok

                      Bejegyzés ideje: 2012. szeptember 24.
                      Szerző: SzB