2017. február 22. szerda

Egy örökifjú hölgy: beszélgetés Juhász Gyulánéval

Szerző: tibu1 Bejegyzés ideje: 2010. szeptember 28.

Juhász Gyuláné. Így leírva egészen biztos nem sokat mond ez a név a Fradisták számára. De, ha azt mondjuk, Klárika, az sokaknak mindjárt más. Mondhatnánk, Klárika néni, hiszen a napokban a nyolcvanadik születésnapját ünnepelte, de nem mondjuk. Nem, mert Ő örökifjú. Örökifjú Fradista, akinek megadatott, hogy életének jelentős részét imádott klubjában élhette, hiszen egykoron munkahelye is volt. Vele beszélgettünk.

– Hogyan fonódott össze az élete a Ferencvárossal?
– Én Fradista családba születtem. Négyen voltunk testvérek, két lány és két fiú. Az idősebbik fiú hosszútávfutó volt a Fradiban, ahogy édesapám is. A nővérem nem sportolt semmit, a kisebbik bátyám pedig focizott. Ő nem lett felnőtt sportoló, mert egy meccsen elrúgták a lábát.

– Ön mit sportolt?
– Én szinte mindent csináltam. Amikor a Fradiba kerültem, akkor röplabdáztam, ám a röplabda szakosztály átkerült a sörgyárhoz. A sörgyárral szemben volt egy sporttelep, mi akkor odaköltöztünk. Én ott is dolgoztam, mint titkárnő. A Fradihoz Száraz István elnöklése alatt kerültem, mert jól tudtam gyors- és gépírni. Előtte hiába röplabdáztam, később mégis átpártoltam az asztaliteniszezőkhöz, aztán évekig ott voltam gazdasági vezető. Sőt játszottam is egy ideig, persze nem az NB 1-ben. Nagyon sok edzőnk volt. Pénzes Gyuri, Újlaki Jenő, Kerekesné, velük még ma is tartom a kapcsolatot. Újlaki Jenő túl van a kilencvenedik életévén is. Először az ÉDOSZ-ban voltunk, majd mikor ismét megkaptuk a Ferencváros nevet, átjöttünk a Ferencvárosba, az Üllői útra. Huszonöt évig voltam titkárnő, utána nemzetközi előadó lettem.

– A nemzetközi előadónak mi volt a feladata?
– Az utazással kapcsolatos dolgokkal foglalkoztam. Hozzám futottak be a levelezések. Én németül beszéltem, de volt mindig tolmácsom és volt egy hely, ahol a fordították a leveleket nekem. Szerveztem az utazásokat és megcsináltam a költségvetéseket a túrákhoz.

– Ezt a munkát egy szakosztálynál látta el?
– Nem, ezt az egész klubban, az összes szakosztálynak én csináltam egyedül. Én igényeltem a valutát az OTSH-tól. Ismerni kellett a szabályzatot, hogy mennyi zsebpénz adható és mennyi kell a szálláshoz. Én intéztem a vendégcsapatoknak a szállását, szerveztem, hogy legyen autóbuszuk, szóval mindent, ami ehhez kapcsolódott, az az én feladatom volt.

– Hogyan tetszett bekapcsolódni a Baráti Kör munkájába?
– Amikor nyugdíjba mentem, akkor Hargitai Károly volt az Elnök. Ő azt mondta, hogy folytathatom a nemzetközit, de egy idő után mégis átmentem a Baráti Körhöz. Aki előttem ott dolgozott, sajnos meghalt és én úgy gondoltam, tudok segíteni nekik a munkában. Mészáros Dodóval dolgoztam együtt, az is egy nagyon szép korszak volt az életemben. Ellenőriztem a tagdíjbefizetéseket és levelet küldtem azoknak, aki ezt figyelmen kívül hagyták. Aztán később az általatok is jól ismert Boldi kezdett el nekem segíteni ebben a munkában.

– Miért fejeződött be ez a munka a Klárika életében?
– Sajnos elkezdett fájni a lábam, mert elestem és a porcom leszakadt. Megműtöttek, kivették a porcdarabot, de egy év múlva ismét előjött a fájás. Végül protézist építettek be és a sok betegeskedés miatt maradt abbamaradt a folyamatos munkám, ami egész embert igényel.

– Mostanában, hogyan követi a Ferencváros életében zajló eseményeket?
– A pingpongosokkal tartom a kapcsolatot, azokkal, akiknek még tudom a telefonszámát. Ezen kívül, néhány régi dolgozóval is ápolom a viszonyunkat. A sporteseményeket a televízión keresztül követem figyelemmel, az egészségi állapotom sajnos csak ezt engedi meg.

– Az FTC Baráti Kör nevében, jó egészséget és boldog születésnapot kívánunk!
– Köszönöm szépen, nagyon jól esik, hogy nem felejtettek el és gondoltak rám!

Istenes Tibor és Istenes Mónika

A beszélgetés végén még néhány kép. Egyrészt a látogatásról, másrészt Klárika gyűjteményéből, amely önmagában is megérne egy cikket, hisz muzeális értékű.

A beszélgetésben is említett “utód”, Boldi, köszönti az ünnepeltet.

Egy régi évkönyv, 97 évvel ezelőttről, ami bizonyítja, hogy eleink is fontosnak tartották a Fradi körüli évek archiválását. Mi sem adhatjuk alább…

Klárika igazolása, hogy a Fradiban röplabdázott:

Egy cikk az egykori Fradi műsorlapból a nemzetközi osztály munkatársáról:

A VVK-győztes asztaliteniszezők tablója:

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Búcsú a Fekete Párductól

                      Bejegyzés ideje: 2014. július 1.
                      Szerző: SzB

                      Elkezdődött. Elkezdődött?

                      Bejegyzés ideje: 2014. március 2.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Ismét bál volt Nagyváradon

                      Bejegyzés ideje: 2014. február 19.
                      Szerző: Simon Sándor

                      A Fradi és a magyar labdarúgás régebbi kupái: 1.rész

                      Bejegyzés ideje: 2010. január 17.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Fradi-naptár: 10.18. – 10.24.

                      Bejegyzés ideje: 2010. október 18.
                      Szerző: Limpi