2017. augusztus 17. csütörtök

Pápai forgácsok …

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. november 21.

Már a meccs előtt éreztem valamit. Éreztem, hogy kellemes élményekben lesz részem, ha elkísérem csapatunkat.

No, meg lelkiismeret-furdalásom is volt. Idén ősszel három idegenbeli meccsünkre nem tudtam elmenni. Soroljam?

Újpest, Debrecen, Zalaegerszeg.

Az eredmények ismeretesek. Nem, ezt nem engedhetem meg mégegyszer. Rajtam nem múlhat! Így útnak indultam. Jeleztem, hogy az autóba bepakoltam három labdát, amit a pápai kapuba szánok. Volt, aki kevesellte, így tartalékot is vittem…

Szép idő, jó út lefelé. Nem éreztem a mindenen áthatolni akaró rendőri jelenlétet sem. Csak Pápától mintegy 15 km-re állítottak félre minden autóst, hogy vajh a labdarúgó mérkőzésre igyekszik-e? Hová máshova ezen a szép késő őszi estén?

A stadionban már egy órával a kezdés előtt parádés a hangulat. A mieink énekelnek a nekik fenntartott szektorokban, a hazaiak gyülekeznek és reménykednek. Aztán jöttek a melegítő játékosok, először a kapusok, Haber és Mester. Furcsa volt, de megmagyaráztuk gyorsan magunknak, ennek nyomós oka van. Mndottam is, szerintem Haber ma nagyot fog alakítani. Miért? Mert a Jóisten mindig ikszre játszik. Amit egyszer elvesz, azt adandó alkalommal visszaadja. A tétel most is beigazolódott.

Jöttek a többiek is. A vendégszektor megtelt, a hazaiak ülőhelyén számításaim szerint minimum 500 hely üresen maradt. Ők talán ugyancsak éreztek valamit?

Elkezdődött. Szűcs Lajos védett egy parádésat, majd nem sokkal utána Haber is. Lüktetett a játék, magyar viszonyok mellett nagy az iram. Igen, ezt is csak csapatunk ellen lehet. Még ma is mindenki minket akar megverni, az az értékmérő. Nem a Videotont, nem a Debrecent, a Fradit. Ennyit tesz a dicső múlt, amelyet akár egy évtized sikereivel sem lehet megváltani. Ahhoz sokkal több kell!

Játszott a Fradi! A kezdetben nagy reményekkel várt játékosa, Marek Heinz bebizonyította, hogy az NB I-hez képest még ma is kimagasló tudású játékos. Lehet, szólni kéne neki, hogy beszéljen egykori válogatottbeli csapattársaival, mondjuk Pavel Nedveddel vagy Milan Barossal? Jöjjenek egy kicsit levezetni, hisz nagyon közel van az otthon, az édes otthon. Bár, magam elé képzelem, Jan Kollert is csak alulról néznék a hazai mezőny mai védői.

Gól lőtt a Fradi! Szép gólt! Majd ismételt! Heinz osztogatott, Mr. Schembri találgatott. Majd Heinz is parádés gólt vágott. Játszott a Fradi, esélyt sem adott ellenfelének. Erről beszéltünk a szünetben, még a mérsékeltebb hazaiakkal is. Őket nyugtattam, szépen játszanak, nem véletlenül vannak ott ahol, de! Ezen a meccsen egy valódi csapattal találkoztak, olyannal, amely nem csak dominálni akarja, hanem dominálni is tudja a mérkőzéseket. Ahogy Prukner László is mondotta, ezt már megmutattuk ebben a szezonban néhányszor, most a legfőbb feladat ezt stabilizálni. Stabilizálni, hogy ellenfeleink, sőt azok szurkolói is már az elején kellő respekttel legyenek irántunk. Biztos vagyok benne, a tavasszal ez is meg fog történni.

A második félidő irama nem volt az elsőhöz mérhető. A mieink már nem mentek akkora hévvel előre, a hazaiak meg nem tudtak. Így is voltak helyzeteink, elsősorban pontrúgások után. Jött a gól, illetve jöttek a gólok is, hiszen az a két perc megint az első félidőt idézte. Remek kiugrások, remek ütempasszok, remek befejezések. Hihetetlen élmény volt egy idegenben így játszó Fradit látni.

A végén a székházban is csak ragyogó arcokat láttam. Méltán és joggal! Az ilyen sikerélmények kellenek a játékosoknak a vezetőknek, nem beszélve a szurkolókról.

Én pedig tudom, hogy rajtam ezután már nem fog múlni. Ott leszek minden idegenbeli meccsen…

Hajrá Fradi!

Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

3 hozzászólás

  1. trebla77 írta:

    Erre vártunk öt éve!
    Erre a játékra!

    Hozzászólás ideje: 2010. november 21. 19:32

  2. bockor írta:

    Így kell meccset választani! 🙂 Az összes hazai bajnokinkon kint vagyok, de vidékre hosszú idő után kisértem el a csapatot. Ha nem lett volna az a nézőriasztó beléptetés, akkor tökéletes napot zártam volna…
    Továbbra is látszik, hogy a támadójátékunk 3 emberen múlik. Ha Heinz, Schembri és Andrezinho jól játszik, nem okoz gondot a góllövés. Marek magasan kiemelkedik az nb1-es mezőnyből, míg a máltai és a kis brazil is minden csapatban kezdő lenne.
    Az már régóta nyílvánvaló, hogy a keret képes a jó focira, az nb1-es mezőnyt tekintve kiemelkedően jó focira. Csak ez az állandó hullámzás ne lenne. Ezen a maradék 3 meccsen tartson még ki ez a formánk és akkor télen stabilizálni lehet a csapatot. Ha megszerezzük a lehetséges 6 pontot és továbbjutunk a kupában, nyugodt telünk lesz.

    Hozzászólás ideje: 2010. november 22. 07:45

  3. helios írta:

    Kedves Sanyi! Ezentúl Neked kötelező minden vidéki meccsre elutazni,ha ezen múlik a győzelem.Ha esetleg megbetegszel, kibérelünk egy mentöautót az utazáshoz.

    Hozzászólás ideje: 2010. november 22. 13:38

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Egy sosemvolt szakosztály története

    Bejegyzés ideje: 2010. május 20.
    Szerző: Simon Sándor

    A Fradi dicső múltja, 89.rész – 1990-91

    Bejegyzés ideje: 2010. július 16.
    Szerző: Simon Sándor

    Szurkolók a múltból: dr. Trethon Ferenc, a miniszter

    Bejegyzés ideje: 2010. január 8.
    Szerző: tibu1

    Köszöntsük a ma 60 esztendős Vépi Pétert!

    Bejegyzés ideje: 2009. október 20.
    Szerző: Simon Sándor

    A Fradi mai szakosztályai: Birkózás (2.rész: 1970-től napjainkig)

    Bejegyzés ideje: 2010. július 17.
    Szerző: Simon Sándor