2017. január 19. csütörtök

MTK – FTC és a számok …

Szerző: eagleeye1899 Bejegyzés ideje: 2010. április 13.

Vegyes érzésekkel vártuk az MTK elleni idegenbeli mérkőzést. Optimizmusra adhatott okot, hogy a mérkőzést megelőzően biztossá vált, hogy a szurkolói csoportok egy része visszatér a lelátóra, viszont amivel nem számoltunk: váratlanul elhunyt Varga Zoltán, a Ferencváros egyik legnagyobb játékosa. Halálhíre végigsöpört a Fradi-családon, sokakban az örökrangadó sikeressége emiatt a háttérbe szorult. Bevallom, én azért is látogattam ki a mérkőzésre (a gyertyagyújtás után), hátha sikerül kissé felednem ezt a lesújtó gyászt…

JÁTÉKOSAINKRÓL

Nézzük milyen számokat produkáltak mezőnyjátékosaink az első félidőben:

Az első félidőben a védelmet vizsgálva Tutority parádés volt ismét, de mellette Csizmadia is rengeteget szerelt. Annak ellenére, hogy Alcantara statisztikájánál már hullámzóak a számok, azt megjegyezném, hogy a hosszú passzainak többsége előreívelés volt vagy igen nagy távolságú passz és sok volt közöttük a hajszálpontos átadás (ezt egyébként nb3-as mérkőzéseken is tapasztaltam), szóval a labdával nem bánik rosszul, megkockáztatom: a technikásabb játékosok közé tartozik a keretben, ami a labdával való bánásmódot illeti. Játékában inkább a helyezkedéssel szokott probléma lenni illetve az összhang a társakkal még nem tökéletes. Ebben a játékrészben nem volt rossz, annál is inkább, hiszen az ő oldalán, az ő posztja előtt gyakran nem volt társ, csak elvétve Elding, mivel Short elmondása szerint védekezésben 4-5-1-et játszottunk (Elding lépett vissza a bal oldalon – nem mindig sikerült jól).

A középpályán a „szokásos” számok: Doherty és Adnan többet van játékban, mint Kulcsár és Tóth Bence, viszont Bencénél az ellenfél tudja, hogy kreatív játékos, aki húzhat egy váratlant, így őt általában többet „faragják” – most is ő „kapott” a legtöbbet.

Kulcsárt még meg kell említenem – ebben a félidőben nagyon keveset sikerült feljegyeznem a neve mellé, a 35. perc körül még nem volt nála például közeli passz feljegyezve. Sajnos általában leszerelték, megelőzték, megindulásai az oldalvonal mellett nem sikerültek, általában bedobásra tisztázták megindulási kísérleteit. Gondolom Garami mester külön felhívta a játékára a figyelmet. Ez nem Kuli meccse volt.

Ebben a periódusban Elding most többet volt játékban, de nála sok volt a labdakezelési hiba illetve gyakran szerelték. Gólja viszont pazar, gyönyörű és sorolhatnánk a pozitív jelzőket!

Következzenek a 2. félidő számai:

Ebben a játékrészben a legfontosabb, hogy sikerült többször lövéssel kísérletezni, bár, ahogy ez lejjebb majd látható, többségét blokkolták az ellenfél játékosai vagy nem talált kaput.

Az MTK viszont nem kímélte játékosainkat, az egész mérkőzésről elmondható, hogy rengeteg szabálytalanságot kellett csapatunknak elviselni – többet, mint amit mi „osztottunk ki”.

Összesítve a számok így néznek ki:

Ha már említettem a szabálytalanságokat, nézzük ezt meg alaposabban.

Ferenczi és Bence, mint a legtöbb meccsünkön, most is „szenvedett” eleget a néha szigorú MTK fiataloktól.

Az MTK ellen is igen fontos volt, hogy a jól passzoló ellenfelünket már a középpályán megállítsuk, nézzük, középpályásainknak ez hogy sikerült, hányszor ütköztek, szereztek labdát ezzel besegítve a védelemnek :

A számok nem túl nagyok, védekezésképp azért elmondható, hogy az MTK tudatosan a középpálya gyors átjátszásra készült, mint a góljuknál is – ugyanis elmondható, hogy így vagyunk a legsebezhetőbbek. Ha visszagondolunk a kapott góljainkra, több távolabbi lövésből kaptunk gólt, ami mind ilyen lendületből rávitt labdákból alakult ki – sajnos ezekben az esetekben a védőink általában behátrálnak és nem lépnek ki…

Nézzük a korábban kritizált szélsőjátékot, volt-e ebben változás, hányszor kísérleteztünk alapvonal közeléből beadni:


Sajnos nagy változást nem könyveltünk el, kevésszer tudunk a védelem mögé kerülni, pedig láthattuk – Zalaegerszegen kétszer is eredményesek voltunk ebből.

Ennek ellenére mégis többször próbáltunk kapura veszélyeztetni, mint például a Kaposvár ellen, nézzük ezen számokat:


Ferenczi élen járt a próbálkozásokban, a mérkőzésen az egyetlen(!) kapura fejelésünk is hozzá fűződik – ez nagyon veszélyesre sikerült, a kapus nagy bravúrral védett.

Bence sajnos nem talált kaput, egyszer fölé sikerült, egyszer blokkolták és egyszer sajnos a földbe rúgott. Remélem nem sérült meg komolyabban.

A MÉRKŐZÉSRŐL

Két szempont alapján megvizsgáltam a mérkőzést, hogy a tavasszal lejátszott meccsek sorába hogyan illeszkedik. Az egyik szempont az ívelések voltak, íme:

A már említett beívelések száma most volt a legalacsonyabb, az előre ívelések terén átlagosnak mondható az örökrangadó.

Emlékezzünk a Vasas ellen mennyi helyzetünk volt és mekkora ziccer volt némelyik. Reménykedjünk, lesz még hasonló.

A másik szempont, amit vizsgáltam a passzok megoszlása.
Bevallom, amióta a Barcelona meccs utáni statisztikában megláttam, hogy ezt hasonló módon jegyzik, jobban kedvet kaptam ezt rögzíteni:

(Nem akarok hazudni, de ha jól rémlik, az Arsenal elleni mérkőzésen 501 passzt „hozott” a világ legjobb csapata, az Arsenal 250-300 körül volt)

Látszik azért, hogy egy viszonylag nagyobb iramú, gyorsaságú mérkőzés volt, mint például a Zalaegerszegi mérkőzés, így a mostani, alacsonyabb számok nem annyira meglepőek.

Ezúttal készültem egy meglepetéssel, remélem tetszeni fog, ez pedig egy csúnya szóval jellemezve: egy „lőlap”, amin grafikus módon próbáltam ábrázolni, honnan kísérleteztünk a kaput bevenni és hogyan sikerült.

Az első félidő alapján ez készült:

A második félidő alapján pedig ez:

Csapatunknak úgy tűnt, tetszett, hogy nagyobb számban jelentünk meg a lelátón. Bízom benne, hogy megérzik légiósaink is azt, hogy ha szeretnék, hogy ez állandósuljon, akkor most be kell gyújtani a rakétákat és sikeresen kell venni a következő mérkőzéseket!

A legjobbakkal fogunk küzdeni, teher inkább őket nyomja majd, ezért nem kell izgulni: előre ésszel és erővel!

Ha szabad üzennem a csapatnak, remélem, eljut hozzájuk és lefordítják a légiósainknak is: csak jelezném, hogy hallgassanak bele az örökrangadó közvetítésébe. Az egyik „legnevesebb” kommentátor közvetített és már nem először élcelődött, gúnyolódott a csapaton, most szinte egész mérkőzés alatt. Kritizálta Doherty-t, kritizálta Adnant, sőt, hiába vezettünk, folyamatosan kritizálta a vezetőedzőt, Craig Shortot is.

Remélem, ha ez eszetekbe jut, akkor segít átlépni a nehéz perióduson.

Sajnos ez is az örökrangadó része volt. Bízom benne, hogy többé nem kell ilyet hallgatnom, miközben újra nézem a mérkőzést.

Sinka András

A végére ugorhat és hozzászólhat.

5 hozzászólás

  1. tibu1 írta:

    Érdekes dolog ez a statisztika. Én például folyamatosan gyomorgörcsben voltam, ha Alcantara közelében volt a labda. A csapat leggyengébb láncszeme egyértelműen ő volt nálam. Igaz a stat mutatta is ezt, inkább András próbálta meg védelmébe venni egy kicsit. 🙂 A döntetlen nem rossz eredmény az MTK ellen, aki otthon verte meg a Paksot, két góllal. Ellenük egy rakás helyzetet kidolgoztak, ellenünk viszont szinte helyzetig sem jutottak.

    Hozzászólás ideje: 2010. április 13. 12:58

  2. bockor írta:

    Megyeri egyre magabiztosabb, ez örömteli a rangadók előtt. (remélem tartja jó formáját)
    A védelem még sosem játszott ebben az összetételben, ehhez képest megoldották a feladatukat.
    Ami nagyon nem áll össze, az a középpálya. Adnan egy tévedés. Amennyiben védő, úgy kevés a 2 labdaszerzés és tisztázás együtt, amennyiben támadó, úgy a nulla kapuralövés és a jó indítások hiányoznak. Nálam csak az nb3-ban játszana. Doherty érdekes fiú. Néha el tudja hitetni velem, hogy focista, de kritikán aluli az erőnléte. Kulcsártól és Tóth Bencétől felelőtlenség lenne elvárni, hogy fazont adjanak a csapatnak, ahhoz Ők még nagyon kevesek. Mindketten pontatlanok voltak, de a szívük a helyén volt.
    A csatárpár most működött. Az MTK kapusának legalább 3 óriásit kellett fognia, hogy őrizze az x-et. Pistának nincs szerencséje, de egyre közelebb a gólhoz. Az egyik rangadót eldönti.
    Shorték rendkívül gyáván meccselnek, mindig túl van biztosítva a védelem és amikor láthatóan győzelmi esélyünk van sem mernek változtatni. Schembri személyében meggyőződésem, hogy nyerő tipúsú játékosunk van, mégis Adnan élvez elsőbbséget. Tökéletes vakság. Remélem nyáron távozik.

    Hozzászólás ideje: 2010. április 13. 15:50

  3. Antanténusz írta:

    Sokan hiányolják Ferenczitől a góllövést a tavaszi szezonban. Azt mondják Elding termelékenyebb, ami igaz is. Nézzük meg viszont azt is, Ferenczi ellen szabálytalankodnak többet, mert ő aktívabb a mezőnyben. Szabálytalankodni ok nélkül nem szoktak, mindig a veszélyes játékost állítják meg. Most már Eldingre is jobban fognak figyelni, mert megismerték. Elérkezett Pista ideje!

    Hozzászólás ideje: 2010. április 13. 19:45

  4. Herkules írta:

    Pista, Pista, Pista!!!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. április 13. 23:49

  5. eagleeye írta:

    Pistának egy szuper szélsőjáték nagyot segítene, az alapvonal közeléből elég lenne 3x a fejére ívelni a labdát, legalább 2x betalálna.Az ő erőssége egyértelműen a fejjáték, de ez a jelenlegi játékfelfogással nem tud érvényesülni.

    Bockor, hasonlóan látjuk ismét a “játékosainkat” 🙂 mindent elmondtál, amit gondoltam róluk 🙂 Adnan számai passzok terén nem rosszak, de az valóban igaz, hogy “alibi” jellegű, amit csinál – a kért labdát tovább passzolja és nagyjából ennyi.Kár.

    Tibu,
    igazad van , nem rossz eredmény ez az x a hungárián.Alcantarának valóban adnék időt, bevallom és Joaquinnak is – ezt vállalom 🙂
    Előbbi technikai képességeit továbbra is jónak tartom, a helyezkedést látom gondnak – igaz, ez egy védőnél kiemelkedően fontos.De talán lehet ezen még javítani.Technikájával kapcsolatban talán engem igazol,hogy ő ívelte kapura a szabadrúgást a jobbszélről.Szerintem Shorték nem véletlenül engedik ezt neki. Egyébként élőben nagyon sok dolgot nem vesz észre az ember – a visszanézések alkalmával szoktam én is rengeteg dologra felfigyelni, például Alcantara néhány igen hosszú, de hajszálpontos passzára 🙂

    Ha lehet jósolnom, úgy gondolom, a következő rangadók azt fogják bizonyítani, hogy ez a csapat nem csak az alsóházzal, hanem az élcsapatokkal is szoros meccsre képes – már a Debrecen is ilyen lesz.
    Nagyon kevés kell majd, hogy megnyerjük ezeket a meccseket – apró nüanszok.
    Remélem sikerül majd egyszer-kétszer.

    Hozzászólás ideje: 2010. április 14. 07:56

HOZZÁSZÓLÁS




Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      III. Novák Dezső utánpótlás emléktorna

                      Bejegyzés ideje: 2017. január 16.
                      Szerző: Admin

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Fradi-naptár: 2011.01.03. – 2011.01.09.

                      Bejegyzés ideje: 2011. január 3.
                      Szerző: Limpi

                      Nyereményjáték, a 8.forduló eredményei és a pillanatnyi állás

                      Bejegyzés ideje: 2009. március 8.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Dzsudzsák Balázs a Fradiban?

                      Bejegyzés ideje: 2011. február 3.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Mi újság? Születésnapi beszélgetés Mátyus Jánossal.

                      Bejegyzés ideje: 2009. december 20.
                      Szerző: tibu1

                      Születésnapi köszöntő

                      Bejegyzés ideje: 2010. szeptember 26.
                      Szerző: Simon Sándor