2017. március 29. szerda

Ma 65 éves Varga Zoltán

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. január 1.

varga-zoliMi sem mutatja jobban az idő múlását, mint hogy Varga Zoltán is 65 éves lett. Azonban Ő 65 évesen is megmaradt Zolinak, az embernek, aki valahogy mindig félúton volt …

Pályafutásáról minden adat ismert, hiszen amikor tehette, akkor Nagy Béla bőven pótolta azokat a hiányosságokat, amelyeket 1968 után a rendszer okozott. Igen, a rendszer, amely a hallgatással próbálta elfeledtetni a magyar és a Fradista sportrajongókkal, hogy Varga Zoltán egyáltalán létezett, létezik.

Varga Zoltánt azonban sohasem lehetett kitörölni azok emlékezetéből, akik látták őt játszani, látták, hogyan varázsolt a labdával. A hallgatás tán segítette is a legendává válást, ami óhatatlanul megtörtént. Amikor 1991-ben az Albert Flórián 50-ik születésnapja alkalmából rendezett gálamérkőzésre (nem mellesleg személyesen Albert meghívására) hazatért, az ünnepelttel azonos fogadtatásban részesült, meg is lepődött rendesen. Utána már rendszeresen hazajárt.

Így jött el 1996 ősze, amikor már nem látogatóba jött haza, hanem a csapat edzőjének. Ekkor tért igazán haza, hisz újra a Fradiért dolgozhatott. Emlékszem, hányan és hányan vártuk a csodát, hogy a zsenialitása, a profi klubokban szerzett tapasztalatai a Fradit újra olyan magasságokba emelik, ahol játékoskorában is volt. Hogy tőle majd tanulnak a játékosai, hogy érte még jobb játékosok választják a Fradit és még hosszan lehetne sorolni a vágyak tárgyait. A csoda azonban elmaradt, a rideg valóság következett, Varga Zoltán itt is maradt félúton.

Nem véletlen, hogy ezt a félút hasonlatot már többedszer alkalmazom, hiszen Varga Zoltán ugyanezt választotta önéletrajzi könyvének, ahogy benne írja “testamentumának” címéül. A könyv elolvasását mindenkinek csak ajánlani tudom, akár szereti Zolit, akár nem, nagyon sokat megtudhat belőle arról, mi mozgatta és mozgatja ezt az embert, hogyan került abba az állapotba, ahol most is van, most is él. Ezt az állapotot már személyesen is megtapasztalhattam, hiszen tavaly februárban abban a szerencsében volt részem, hogy több órán keresztül beszélgethettem vele, önként választott budai magányában.

A jelen megemlékezés formájául is azt választottam, hogy a fenti két forrásból (a könyvből és a beszélgetésből) idézek részleteket.

A magányról

Sokan kérdezik mostanában tőlem: nem látunk, nem hallunk rólad, mi van veled Zoli? Mit mondhatok? Visszahúzódtam. Ez mostani életem lényege.

A jövőbeli sikerekről

Tudom, abban a pillanatban boldogulás és siker az életem, ha megalkuszom, ha elfogadom a barátaim tanácsát, hogy “Zoli, kicsit lazábban, egy kicsit taktikusabban, engedékenyebben, egy kicsit dörzsöltebben! Nem lehet úgy, ahogy te szeretnéd, ez egy másik világ Zoli, legyél egy kicsit dörzsöltebb! Nem törhetsz ajtóstól a házba, nem rohanhatsz fejjel a falnak! Ma még kell egy kicsi belátás, egy pici alku, aztán holnap, esetleg holnapután már lehet keményebben.”
NEM LEHET!

A hazáról

Már azzal is politizálok, ha kimondom: hazám Magyarország. Van, aki azt mondja, elárultam. Én azt mondom: soha. Csak igazgatási, politikai határait hagytam el, magyarságomat soha. Azt büszkén viseltem mindig.

Más népekről

Megismertem más népeket is. Belülről. Éltem közöttük. Láttam, tudom, mennyire természetes élményük a nemzettudat, és megirigyeltem, mennyi lelkierőt merítenek belőle, micsoda önbecsülést. És ez nem csak a sportküzdelmekben, a játékban, a futballban érvényesül, annál sokkal jobban a mindennapokban.

A magatartásbeli alapokról

Tiszteletadás, becsületesség, őszinteség. Elsősorban magamtól megkövetelve elvártam mindenkitől, felnőttől, gyerektől, mindenkitől, akivel dolgom volt. Ezeket a dolgokat játékos koromban, később aztán edzőként is megtartottam és megköveteltem. Azon túl pedig teljes életemben.

A korán kialakult labdabitonságról, technikáról

Amikor Budapestre költöztünk, a Veres Pálné utcában laktunk. Hat éves voltam és elkezdtem labdázni. Szinte éjjel-nappal fociztam a helyi vagy a Bástya utcai grundon, mert akkor még voltak ilyenek. A nézelődő emberek gyakran kis Puskásnak neveztek, ami nagyon jól esett. Nagyon sokat gyakoroltam, volt úgy, hogy egyedül, de az igazi mindig a társakkal volt, amikor a nagyobb srácok maguk közé fogadtak.
Az előttünk járó korosztályok legjobbjai, mind-mind a grundokon pallérozódtak. Rossz talajviszonyok között, bármilyen gömbölyű alkalmatossággal, mint labdával, szinte törvényszerűen alakultak ki ezek a tulajdonságok.

A 60-as évek Fradijáról

Életem első (és bennem máig legelső) csapatában, a Fradiban, egy voltam a többiek között, egy részlet a szerkezetben, ami sok ponton érintkezett a többiekkel. Ez nagyon fontos volt a számomra, egy teljesen új és nagyon izgalmas kapcsolatrendszer, amiben egymásra voltunk utalva, de csak a pályán, a játékban. Azon túl szinte semmi. Haveri szint, haveri kötelék, felszín.

Albert Flóriánról

Fantasztikus képességű játékos volt. Sok emberrel játszottam pályafutásom során, de senkivel nem élveztem úgy az összjátékot, az úgynevezett kényszerítőket, mint vele. A pályán mindig tudtuk azt, mit fog csinálni a másik a következő pillanatban. És ezzel máris az ellenfelek védői előtt jártunk. Persze, hozzá kell tenni, kiváló szélsőink voltak. Ha ők elfutottak és adták a labdát, Flóri már előre arra helyezkedett, hogy én hová fogom lefejelni, továbbcsúsztatni, miközben a védő a labda útjával volt elfoglalva.

A rúgótechnikáról

A rúgótechnikát lehet gyakorolni, meggyőződésem, hogy arra nem kell születni. Én is ezt tettem. Tudatlanul bár, de a grundon is ezt tettem, később pedig kifejezetten treníroztam rá. Az edzések előtt és végén mindig számtalan alkalom volt arra, hogy gyakorolhassunk. Emlékszem, mikor sérült volt a jobb lábam, nem terhelhettem, tudatosan elkezdtem a lövéseket ballal gyakorolni. Ez olyannyira jól sikerült, hogy később sokkal pontosabban tudtam ballal célozni, mint jobbal, amellyel viszont erősebben lőttem.

Hogy térhet vissza a valódi szurkolás a pályára

Csak az a tömeg, amely képes legyőzni a zavart keltő és okozó kisebbséget, elnyomni annak hangját. Ha újra teltházak előtt lehetne játszani, ahol az együvétartozás érzése erősebb lenne a rombolásnál, az lelkesíthetne. Persze, itt az örök kérdés, ki lelkesít kit? A játékos a szurkolót vagy fordítva? Ezt nem lehet eldönteni, de szerintem nem is kell. Együtt kell érezni. A játékosnak a szurkoló szeretetét és fordítva, a szurkolónak azt, hogy a játékos is mindent megtesz érte. Ma már nincsen igazi B-közép, nincsen olyan közeg, amely képes vezényelni a pozitív indulatokat. Annál inkább jellemző a negatív indulatok gerjesztése. Kivédeni ezt csak úgy lehetne, ha minden igazi szurkoló egyénenként felvértezné magát ez ellen.

Az “igazi” B-középről

A régi drukkerek, a törzsszurkolók idősebb emberek voltak. Ők voltak a “B-közép”, a prezent a stadionban. Amit ők gondoltak és mondtak, az adta alapját az “egésznek”, az volt az érvényes hang, a közvélemény. Belőle merített, tájékozódott a játékos, a szakember és a vezető is. Ezek az emberek valami tradicionális titkot, tudást, lelki finomságot, igényességet birtokoltak. Akik nem ismerték őket, azoknak hiába is mesélnék róluk, nincs hasonló, amit megmutathatnék nekik, a mai gondolkodás nem hogy felmérni, felfogni is képtelen, kicsodák voltak. Az ő erejük nem a tömegükben volt, hanem a minőségükben, de a minőség és a tömeg akkor egyben volt még, legalábbis a Fradiban a minőség vezette a tömeget.

Milyen Fradit képzelt el edzőként 1996-ban

Én egy mozgékony, gyors csapatot akartam építeni, mert a mai napig az a véleményem, hogy ez az eredményesség egyik alapja, és a világ futballja is ezt igazolja. Elvileg talán nem is vitatta ennek a helyességét senki, de amikor én akkor azt mondtam, hogy aki lassú, annak se nálam, se az eredményes fociban nincs jövője, tehát csak gyors játékosokat akarok ezentúl a csapatba! És kiborult a bili, amikor valaki ismert, kedvelt, de lassú játékoshoz hozzányúltam. Nem kellett azt nekem bizonygatni, hogy valóban lehetnek olyan kivételes játékosok, akik súlyos fogyatékosságokat képesek kompenzálni valamely nagy értékű képességükkel, de ezek is csak kényszerből elfogadható kivételek, átmeneti engedmények, amiknek véget kell vetni, ha egyszer valóban eredményes csapatot akarunk. Valahol itt kezdődött, ezekkel a változtatásokkal, hogy összeférhetetlen vagyok, mindenkit kikezdek.

Végül egy kis “futballfilozófia” Varga Zoli módra

Átveszed, passzolsz, futsz, adod és kapod… Mindig ugyanaz a játék, mégis mindig más, mert folyton változik benne, és folyton változtat rajta maga az ember, testi ügyessége, értelme és érzelmei szerint. Nagyszerű érzés uralkodni a labdán, meglátni valamit a térben és ráérezni, mennyi minden függ az időtől.

És még lehetne hosszan folytatni, de akkor ki olvasná el a könyvet? Vagy ki a beszélgetésből írott cikket? Ez utóbbit egy kattintás után akár azonnal meg is teheti…

Kedves Zoli!

Az FTC Baráti Kör, a rád szeretettel gondoló Fradisták nevében is kívánok Neked a születésnapodon nagyon sok boldogságot, jó egészséget és sok-sok Fradi-sikert, meg tán azt, bármily lehetetlennek is tűnik, jöjjön vissza a régi idők Fradija a pályák körül, magán a pályán azonban a kőkemény profizmus, a nemzetközi színvonal legyen a mérvadó.

Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

17 hozzászólás

  1. tibu1 írta:

    Boldog születésnapot Zoli!

    Hozzászólás ideje: 2010. január 1. 13:01

  2. Franto írta:

    Isten Éltessen Zoli! Nyilasi mellett az egyetlen hazai edző akit el tudok képzelni a padunkon!

    Hozzászólás ideje: 2010. január 1. 13:56

  3. eagleeye írta:

    Bárcsak a Fradinál kamatoztatná azt az éles látását, amivel a tehetségeket fel tudná hajtani számunkra illetve bárcsak átadhatná azt az alázatot, azt a maximalitást, amit édesapám mesélt róla és amit én is tapasztalok a mindennapok vele készített interjúiban, anyagaiban.
    Sosem láttam élőben sajnos játszani, de mindent elmond talán róla, hogy egyszer beszéltem egy újpest drukker rokonnal, aki Albert Flóri dicsérete mellett azt mondta, hogy amit Varga Zoli csinált, az zseniális volt és még ő is csak csodálta.
    Olvastam könyveit, őszinte ember és csodálom azért a bátorságért is, amit a magánéletben tanúsított.
    Kívánok neki jó egészséget és sok boldogságot!

    Hozzászólás ideje: 2010. január 1. 23:33

  4. Brandhuber Ferenc írta:

    Tiszta szívből kívánok Zoli boldog születésnapot,jó egészséget és hosszú életet az egész családom nevében.Igen a családom is látta 1991-ben a Flóri szülinapján hogy miért meséltem csodákat Rólad.Soha nem felejtem el azokat a mérközéseket amelyeken láthattalak játszani,egész életemben végig kisér.Fuvarozóként dolgozom ha bármikor segíthetek megtalálsz/ne fizess szállításért/.brandhuber@nagykanyar.hu
    Tisztelettel Brandhuber Ferenc

    Hozzászólás ideje: 2010. január 2. 08:55

  5. sznico írta:

    Kedves ZOLI. Sirtam gyerekként mikor elmentél.Boldog voltam mikor vissza jöttél.Nekem te voltál az általam látott (külföldieket is beleértve) legnagyobb labdarugó.
    Maragy meg a FRADINAK….ISTEN ÉLTESSEN!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. január 2. 09:05

  6. Szücs József írta:

    Kedves Zoli! Isten éltessen sokáig! Nagyon tetszett a megemlékező irás Zoliról, én akkor vesztettem egy kicsit a hitemből /már ami a “Fradizmust” illeti, amiről Zoli is nyilatkozik/, amikor 1997-ben az uborkaszezon alatt kirúgták. Én egyidős vagyok vele, igy sokat láttam játszani, hozzá hasonló tehetséget a Flóri kivételével nem láttam. A maiakhoz nem tudom mérni, mert ezt nem lehet összehasonlitani. Nagyon kérek mindenkit, hogy nézze meg az 1967-es Dózsa elleni 3:0-ás összefoglalót, mert abban sokminden benne van, amit Zoli tudott. /csak az a csel maradt ki, amit szegény “babaarcú” Noskóval csinált/ A fiatalabbaknak: úgy csapta be oda-vissza négyszer, hogy közben alig mozdult a lába. Tényleg egy csoda volt. Mégegyszer, sok boldogságot. Jozsó bá

    Hozzászólás ideje: 2010. január 2. 09:35

  7. Zolchy írta:

    Kedves Zoli!Először is kívánok neked hosszú életet és egészséget!
    Igaz én már csak alig-alig láttam játszani,de szerintem tényleg A PUSKÁS-hoz hasonló futballista volt!Nagyon is!És szerintem sosem volt a Fradiban olyan jó játékos mint Ő volt! És nem kell törődni a szájhagyományokkal,akik árulónak neveznek,mert az igazságról senki sem beszél,hogy miért nem itthon fociztál!Az én számomra A Varga Zoli a Világon a HARMADIK (1.Puskás,2.Pelé.3.Varga Zoli)legjobb játékos a mai napig is! Persze ha a cseleket nézzük,akár első is lehetne!Sok sikert és abban reménykedem, hogy a Fradinak Te majd még kellesz,mint edző.Vagy a “Nyillal”együtt!!De szép is lenne!
    Még egyszer,Happy Birsday!Zolee

    Hozzászólás ideje: 2010. január 2. 14:30

  8. Olivér48 írta:

    MÉLYEN TISZTELT VARGA ZOLTÁN ÚR!Kedves Zolika!Békés,boldog és áldott szülinapot kívánok a magam és a még létező , igazi B-közép, jószándékú.valódi Fradi szurkolói nevében,akik közel 50 éve öszinte csodálattal adóznak egy kíváló képességű játékosnak,akit magunk között csak a LEGENDÁS 8-asnak nevezünk és síratjuk azokat az éveket,amikor már nem láthattuk játszani……. üdv.M.Olivér

    Hozzászólás ideje: 2010. január 2. 14:34

  9. Németh Gábor László írta:

    Tisztelt VARGA ZOLI !
    Azonos életkorúak vagyunk.Nekem megadatott.hogy még a NAGY FRADI IFI-ben láthattam játszani.Már ott a kiváló csapatban is egyedülállóan magas színvonalon,áldott tehetségét bemutatva a pályán látható volt,hogy a futbal zseniális alakjává fejlődik.Játéka olyan nagyszerű volt,hogy amai napig él emlékezetemben.
    Nem felejthető,amikor a Népstadion Keleti pályaudvar felüli kapujába rugta a Tatabánya sárga mezben védő /a feketétől eltérő szinű kapusmez akkor ritkaság volt/
    Gellei Imre kapusának a pazar,nem felejthető-gólokat.
    ISTEN ÉLTESE ZOLI!!! LEGYEN EGÉSZSÉGES!!! SOK:SOK BOLDOG ÉVET KIVÁNOK tiszta szívből! Németh Gábor

    Hozzászólás ideje: 2010. január 2. 15:51

  10. Fradika írta:

    Kedves Zoli!Isten éltessen sokáig.Egyszer hazafelé mentem az Üllői útról-nem sokkal menesztésed után-amikor a metrónál Újpest Központban több UTE-drukker fogott közre.Balhé helyett hosszan elbeszélgettünk.-Tudod,hogy az egyik legjobb edzőt “rúgtátok” ki?-kérdezték….

    Hozzászólás ideje: 2010. január 2. 21:29

  11. Kemis írta:

    Kedves Zoli!
    Isten éltessen erőben egészségben, az emberi kor végső határáig,de legalább
    100 esztendeig!
    Abban a szerencsében volt részem , hogy két 8-as, zseniális játákost
    láthattam Fradi-mezben: Kocsis Sándort és Varga Zoltánt. Sajnos nem sok
    lehetőségük volt , hogy ZÖLD-FEHÉRBEN teljesedjenek ki és szerezzenek örömet a
    B középnek. (Azért Rád még számítok!)

    Hozzászólás ideje: 2010. január 3. 06:48

  12. Balázs írta:

    Kedves Zoli!
    Isten éltessen sokáig, és adjon jó egészséget is hozzá.
    Fiaim sokszor kérdezték, hogy miért tartalak a világ valaha élt egyik legjobb játékosának, mert sajnos megpróbáltak itthon kitörölni az emlékezetből is. Csak azt tudtam felelni erre a kérdésre, hogy ezt nem lehet szóban elmondani, ezt látni kellene. Amit te a labdával tettél az varázslat volt. Azt az eleganciát, ami játékodat jellemezte nem tudom máig sem feledni. Kívánom, hogy találd meg a boldogságod ott, ahol nem megy rá az egészséged. Magunknak és gyerekeinknek, pedig azt, hogy valaki bányássza már össze végre azokat a tv és filmes dokumentumokat, amik rólad szólnak, és megérdemelt helyed elfoglalhasd a magyar labdarúgás aranykönyvében.

    Hozzászólás ideje: 2010. január 3. 18:10

  13. Dluhopolszky László írta:

    Kedves Zoltán !

    Sokáig nem hallottunk Rólad ! Egyszer Szőnyi tv riporter kegyes volt hozzánk és megosztott egy nagy T I T K O T .

    V A R G A Z O T Y Ó R Ú G T A A H O L L A N D B A J N O K S Á G
    F O R D Ú L Ó G Ó L J Á T .

    Az Ajax-ba vittek Zolikám Crujff pótlására, aki azt hiszem Barcelonába ment aranyat keresni. Te a Tőled és Kocsis Sanyitól megszokott hátrahúzos ollózós trükkel vetted be a felejthető ellenfél kapuját. A hollandok még ilyet nem láttak saját pályájukon. Egy hétig dörzsölték a két ezüstérmes szeműket. olyanok, mint mi. Kétszer búktak el a VB dötőben…..

    Most utólag köszönet Neked. Még rágondolni is rossz lenne arra, ha Te és Albert Flóri az aranylabdás 8-10 évet együtt fociztatok volna. VB arany és Bek győzelem lenne a vitrinbe…Kár , hogy Mexikó előtt…szevasz tavasz …télakoltál ….

    Isten éltessen Te Z S E N I ……….

    SMS történet:

    V A R G A Z O L T Á N : Az ellenfél kapujának foltozó vargája. Zoli legyőzte a gravitációt. Olyan testhelyzetből ontotta a gólokat, melyet még Newton sem értett volna. Berlinben falat akatrak elnevezni Róla. Olyan nagy falat volt az ellenfél védőinek.
    Ha Suthaptonban nem sérült, akkor világbajnokok vagyunk…..

    Hozzászólás ideje: 2010. január 3. 23:58

  14. Szikilaszív írta:

    Ez is nagyon jó !!!!!!!!!!!
    Jó írás !!!!
    Köszi

    Hozzászólás ideje: 2010. január 4. 08:38

  15. Mátyás Sándor Csömörről írta:

    Drága Zolikám!

    Mesés játékod gyermekkorom felejthetetlen élménye. Köszönöm, Isten áldjon!

    Hozzászólás ideje: 2010. január 4. 14:24

  16. KBalu írta:

    Varga Zolival több személyes élményem van. Életemben először találkoztam vele, méghozzá az Újpest-Fradi meccs előtt. Egy könyv dedikáláson. Rögtön ki is kérdeztem őt, hogy ki figyelni Véber Gyurit 🙂 Természetesen nem mondta el a csapat taktikáját, de jót derült ő is :). Aztán néhány évvel később telefonon beszéltem vele.
    Tudom sokan nem szeretik őt, de én mégis kedvelem, mert őszinte. Lehet, hogy vannak dolgok, amikben nem értünk egyet, de fontos az őszinte beszéd, mint a sunyiság.

    Kár, hogy nem tanítja meg a fiatalokat játszani.

    Zolinak, boldog születésnapot kívánok, és jó egészséget!

    Hozzászólás ideje: 2010. január 6. 09:49

  17. sas írta:

    Ismét elment egy legenda.Nyugodjál békében Zoli!! Hajrá Fradi!!

    Hozzászólás ideje: 2010. április 10. 12:38

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      A Fradi krónikására emlékeztünk

                      Bejegyzés ideje: 2017. március 28.
                      Szerző: SzB

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Beszélgetés Dr. Kiss-Rigó Lászlóval, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökével

                      Bejegyzés ideje: 2010. október 3.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Eljött a nap!

                      Bejegyzés ideje: 2010. szeptember 11.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Igazolunk? Persze! A tavaszi Fradi. 2.rész

                      Bejegyzés ideje: 2011. január 7.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Fradisták Nagyváradon

                      Bejegyzés ideje: 2011. február 1.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Pro és kontra, egy sima egy fordított

                      Bejegyzés ideje: 2014. szeptember 1.
                      Szerző: Simon Sándor