2024. április 20. szombat

Bemutatjuk következő ellenfelünket: Paksi FC

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. augusztus 13.

paks_logoA visszajelzések szerint népszerű sorozatunk megjelenését egy kicsit előre hoztuk, már ami a bajnoki meccsek bevezetését érinti. A meccs napjának reggeléről pár nappal korábbra. Hogy annak, aki aki akar, még több ideje legyen elmélyedni aktuális ellenfelünk történelmében. Mert az ellenfél nem ellenség, a múltját tisztelni illik, ám a jelenben le kell győzni! Ez legyen a szurkolói mottónk!

Eddigi ellenfeleink közül a Paksi FC egy dologban mindenképp kuriózum. Nem kíván többnek látszani, mint ami. Mindezt már a címerében is korrektül feltünteti.

Pedig a múlt adatai közt böngészve a Paks esetében is visszamehetünk közel száz esztendőt. Az első írásos emlék 1912. augusztus 4-ről maradt fenn, amikor a paksi diákcsapat játszott a bölcskei diákokkal. Hamarosan megalakult a Paksi Atlétikai Sport Club, melyen kívül még három labdarúgó csapat is működött kisebb nagyobb sikerrel.

paksi-seA Paksi Sportegyesület 1952-es megalakulásáig folyamatosan valamely megyei vagy nemzeti szintű bajnokságban játszottak városunk csapatai. A PSE nevet többször is használták, de az akkori „viharos időkben” ez többször változott: PSE, Paksi Munkás Sport Club, Biritói Á.G., Paksi Á.G., Paksi Traktor. 1952-ben a paksi csapat a járási bajnokságban küszködött, s talán ez volt az utolsó csepp a pohárban, mely 1952. november 28-án arra ösztönözte a labdarúgást szeretőket, hogy megalakítsák a Paksi Kinizsi Sportkört. Ennek alapítói: Rödlmeier János, Bán Péter, Bohner István, Judi János és Ambrus Ödön. A terv megvalósításához nagyban hozzájárult a Paksi Konzervgyár anyagi támogatása Kródi József segítségével, aki meghatározó személyisége volt a paksi labdarúgásnak. Színei már ekkor zöld és fehér voltak. Az alapítás 1952-es dátumát örökíti meg a címer az alsó mezőben.

Az 1954 és 1964 közötti években a labdarúgók a megyei bajnokság élmezőnyében szerepeltek. A 60-as években már foglalkoztak helyi utánpótlással is, mely a későbbiekben megalapozta a 70-es évek felnőtt csapatát.

paksi-palya1966-ban felavatták az új füves pályát és az 500 nézőt befogadó fedett lelátót. Pályájuk jelenleg 4.000 néző befogadására alkalmas, amely számot a kiemelt mérkőzéseken mobil lelátók telepítésével növelnek.

1970 tavaszán egyfordulós bajnokságot rendeztek az őszi – tavaszi rendszerre való átállás miatt, s ekkor megszületett a várva várt siker. Csapatunk megnyerte a bajnoki címet, melyet ismételni tudtak az első őszi – tavaszi menetelés során is, így felkerültek az NB III. középcsoportjába. Ezt követte 1970. július 25-én a Ferencváros elleni, 5.000 néző előtt lejátszott MNK mérkőzés, melyen 7:2 arányban kikaptak a paksi fiúk. A „nagy Fradi” örök élményt szerzett sok ember számára.

Ezt követően három NB III-as esztendő következett, majd ismét a megyei bajnokságban játszott a PSE. Aztán elérkezett a paksi körökben oly sokat emlegetett 1976-os év, a Paks megnyerte a megyei bajnokságot, méghozzá elég imponáló gólkülönbséggel (119-21), ezzel jogot szerezve újra az NB III-as szereplésre. Ezzel azonban nem volt vége a sikerszériának. A csapat meg sem állt a Népstadionig, ahol megnyerték a Szabadföld Kupa döntőjét 4:2 arányban, és ezzel az addigi legnagyobb sikert szállították a paksi közönségnek.

Az 1981/82-es idény a Dráva csoportban találta a PSE-t, de a szereplés rövidre sikeredett. 1983-84-ben megyebajnokságot meggyőző játékkal nyerték meg és elkezdődött egy hosszabb NB III-as széria.

1987/88-ban egy csoportba kerül a két paksi gárda, a PSE és az ASE. Megkezdődött a városi rangadók sora, mely számtalan nagy csatát hozott váltakozó sikerrel. Az ebben a szezonban elért harmadik hely arra jogosította a PSE-t, hogy osztályozót játszhattak az NB II-be való jutásért. Ez sajnos nem sikerült. „Ami késik nem múlik” volt a jelszó az 1989/90-es bajnokság alatt és színvonalas versenyben, jó ellenfelek előtt tudták megnyerni az NB III-as bajnokságot. A következő évad már nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, kiestek a második osztályból.

1993. július 1-jén aláírták a két paksi egyesület vezetői a közös labdarúgó szakosztály működtetéséről szóló megállapodást. A volt ASE labdarúgókra épült csapat az NB II-ben játszott, míg a volt megyei csapat tartalék együttesként szerepelt, lehetőséget adva az ifi bajnokságból kiöregedettek számára. Az együttműködésről mind a mai napig megoszlanak a vélemények, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mennyi lehetőség nyílott ekkortájt a paksi fiatalok előtt.

A 2005/06-os bajnokságban újra nagyot alkotott a csapat. Megnyerte az NB II Nyugati csoportját, a paksi labdarúgás történelmében először első osztályba jutott. Ekkor hozták létre a Paksi SE-n belül a Paksi Futball Clubot (Paksi FC), amely dátumot egy futballabdával együtt ugyancsak feltüntetik az új címerükben. Ezért írtuk az elején, hogy kifejezetten korrektek, sok más csapattal szemben nem kívánnak történelmi babérokra törni. Épp elég nekik a jelen sikere. Mert kétségkívül sikernek minősíthető, hogy feljutásuk, 2006 óta az NB I törzstagjai. Csapatukat a lehetőségeik szerint erősítik, mindig addig nyújtózkodnak, ameddig a takarójuk ér.

A mai magyar NB I-es mezőny egyetlen csapata, amely tudatosan és felvállaltan csak magyar labdarúgókat foglalkoztat. Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítanak saját pátriájukra, a fiatalokat Tolna megyében kiemelten kezelik, ehhez a csapathoz irányítják.

Mára fradista kötődése is jócskán van a csapatnak. Elég csak a vezetőedző Gellei Imre, aztán a játékosok közül Tököli Attila, Lisztes Krisztián és Zováth János nevét megemlíteni. Egészen biztos, hogy sok fradista szurkoló e nevek közül legalább egyet ma is szívesen látna budapesti zöld-fehérben.

A bemutatóban már említettük az első nagy paksi mérkőzést, amelynek ferencvárosi kötődése van, emitt részletesen is megemlékezünk róla:

1971.07.25., Paks: Paksi Kinizsi – Ferencváros: 2-7, MNK
FTC: Vörös – Martos , Horváth Á. , Vépi – Bálint , Rákosi – Szőke I. , Branikovits , Albert , Mucha , Füsi
Csere: Németh M. , Bartosik
Góllövők: Branikovits(3), Horváth Á.(1), Rákosi(1), Füsi(1), Szőke I.(1)
Edző: Csanádi Ferenc

Ezt a meccset még három kupamérkőzés követte:

1991.05.29., Üllői út: Ferencváros – Paksi Atom: 4-1, MK
FTC: Balogh T. – Telek , Pintér , Limperger – Páling , Albert ifj. , Szenes , Keller – Nacer , Wukovics , Keresztúri
Csere: Dzurják , Vanicsek
Góllövők: Nacer(1), Dzurják(1), Keresztúri(1), Szenes(1)
Edző: Nyilasi Tibor

1991.06.12., Paks: Paksi Atom – Ferencváros: 2-1, MK
FTC: Balogh T. – Limperger , Pintér , Telek – Páling , Albert ifj. , Keresztúri , Keller – Nacer , Vanicsek , Dukon
Csere: Topor , Dzurják
Góllövők: Keller(1)
Edző: Nyilasi Tibor

2007.08.28., Üllői út: Ferencváros – Paks: 0-0, MK
FTC: Szabó K. – Nagy Sándor. , Dragóner , Mátyus , Rédei – Deme , Lazic , Bartha , Lipcsei – Horváth P. , Ndjodo
Csere: Kulcsár D. , Vincze O. , Zsivóczky
Edző: Csank János
Az alsóbb osztályu csapat, ami akkor éppen a Fradi volt, lépett tovább

Látható, hogy bajnoki mérkőzést még nem játszott a két csapat, ebből a szempontból premier következik szombaton.

Az eddigi négy kupamérkőzés eredménysora a Fradi szemszögéből:
4 meccs, 2 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség, 12:5-ös gólkülönbség.

Az Üllői úton:
2 meccs, 1 győzelem, 1 döntetlen, 4:1-es gólkülönbség

A párharc eddigi gólkirálya Branikovits László 3 góllal.

Mai keretünk tagjai közül csupán Lipcsei Péter, Kulcsár Dávid, Zsivóczky Norbert és Dragóner Attila játszott már a Paksi FC ellen.

Dragóner Attilát külön is meg kell említeni. Amennyiben pályára lép, és miért ne lépne, akkor az a 150-ik NB1-es mérkőzése lesz a Fradi színeiben. Szívből gratulálunk ehhez a jubileumhoz!

De szólni kell egy kisebb jubileumról is, amely nem csak az NB I-es, hanem az összes tétmérkőzésre (NB I, NB II, Magyar Kupa, Ligakupa) vonatkozik. Ezen mérkőzéseket figyelembe véve James Ashmore immár 25-ik alkalommal fut ki a Fradi mezében a zöld gyepre. Neki is gratulálunk és reméljük, őt is köszönthetjük még a Dragóner Attilához mérhető számon is.

Az összeállítást a Paksi FC hivatalos honlapjának (www.paksifc.hu) és Horváth Károly Baráti Körös adatbázisának felhasználásával készítette:
Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS