2017. szeptember 20. szerda

A Fradi dicső múltja, 65.rész – 1967

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. augusztus 9.

csapatkep_1967_0501Legutóbb azt írtuk, Európa egyik legjobb csapataként tekintettek a Ferencvárosra. Ez természetesen így volt ebben az évben is. A fradisták százezrei persze ezzel nem elégedtek meg, ők itthon is a legjobb csapatként akarták látni a Ferencvárost. És nem csak a pályán, a tebellán is!

A fradisták százezreinek a vágya ismételten, a történelemben immár huszadszor, beteljesült. Bajnok lett a Fradi!

Az 1967. évi Nemzeti Bajnokság végeredménye
1. Ferencváros 30 24 4 2 85:24 52
2. Újpesti Dózsa 30 18 8 4 89:36 44
3. Győri Vasas ETO 30 14 11 5 68:37 39
4. Vasas 30 16 6 8 71:37 38
5. Tatabánya 30 9 11 10 39:36 29
6. Bp. Honvéd 30 9 10 11 46:49 28
7. Diósgyőr 30 10 8 12 48:54 28
8. Csepel 30 7 14 9 38:47 28
9. SZEAC 30 9 8 13 34:65 26
10. MTK 30 7 11 12 38:45 25
11. Pécsi Dózsa 30 8 9 13 31:40 25
12. Haladás 30 10 5 15 42:60 25
13. SBTC 30 9 7 14 39:58 25
14. Dunaújváros 30 9 7 14 35:56 25
15. Komló 30 8 8 14 36:63 24
16. Egri Dózsa 30 6 7 17 35:67 19

Nem is akárhogy, fölényesen! A veretlenül megnyert bajnokság az utolsó két fordulóban úszott el, a csapat kikapott a Csepeltől és a Haladástól. Miért? Mert már régen (négy fordulóval a vége előtt) eldőlt a bajnoki cím? Biztos, hogy nem csak ez volt az ok. Sokkal valószínűbb, hogy az ezzel egyidejűleg zajló nemzetközi tétmeccsek sorozata. Valahol tudat alatt is tartalékoltak a játékosok. Mindenesetre az is tény, hogy a csapat már a 2. fordulóban az élre állt, szinte rajt-cél győzelmet aratott. Akik látták, azt mondják, minden idők egyik legjobb ferencvárosi együttese játszott 1967-ben, méltán nevezték ezt a gárdát is aranycsapatnak.

Az MNK sorozatot az előző évben ott hagytuk abba, hogy a Fradi bejutott a döntőbe. Ezt a döntőt a Győri ETO ellen játszották a Népstadionban április 4-én, ahol 120 perces nagy küzdelemben 1:1-es döntetlen született. A megismételt döntőn április 26-án, ugyancsak a Népstadionban az ETO nyerte 3:2-re. Meg kell említeni, bár nem csapatunkat érinti, hogy az ETO-nak ez volt sorrendben a harmadik egymást követő MNK győzelme.

Az újonnan indult kupasorozatban az FTC túljutott a Székesfehérvári MÁV Előre csapatán (4:3), majd a veszprémi Schönherz SE (13:0) és az ugyancsak Székesfehérvári Vasas sem jelentett akadályt (3:1). Következett a Tatabánya a Népstadionban (4:1), majd egy jubileumi mérkőzés, a 100-ik magyar kupa találkozó, amelyet Csepelen vívott meg a csapat. A győzelem ugyan nem (2:2), de a továbbjutás sikerült, hiszen ebben az időben az azonos osztályban játszó csapatok döntetlen eredményeiél az idegenben játszó csapat jutott tovább. A végállomást megint a Győri Vasas ETO jelentette, megint a Népstadionban és megint 3:2-re győztek.

Nézzük a nemzetközi kupákat! Az elmúlt részben ott fejeztük be, hogy a svéd Göteborg elleni 7:1-es győzelemmel továbbjutottunk a VVK-ban. Tavasszal a német Eintracht Frankfurt ellen folytattuk. Sajnos, megint egy számunkra nagyon korai időpontban, már február 21-én. Előtte csupán két nemzetközi mérkőzéssel tudott hangolni a csapat, Kairóban játszott kétszer az egyiptomi válogatottal (először 2:1-re kikapott, majd 2:2-es döntetlent ért el). Ez a felkészülés nem tűnt megfelelőnek, sajnos az eredmény is ezt igazolta, 4:1-re kikaptak Frankfurtban, amit egy hét múlva a visszavágón nem sikerült behozni, csupán 2:1-re győztünk.

Az őszi szezont az előző évi második helynek köszönhetően megint a VVK-ban kezdte a Fradi. És mint évek óta mindig, ősszel sokkal jobb eredményekkel. Túljutott a román FC Arges csapatán (1:3, 4:0), majd következett a spanyol Real Zaragoza. Idegenben egy 2:1-es vereség, amit november 15-én a Népstadionban követett volna a visszavágó. Illetve követett is, de csak egy ideig. Nézzük, mi történt:

Kezdjük ott, hogy a meccs előtt három nappal a Dózsa ellen játszott rangadót a csapat a Népstadionban. Hatalmas meccsen a már biztos bajnok Fradi 3:3-ra végzett, az agyakban biztos ott járt a három nappal később esedékes VVK visszavágó, amelynek estéjén igen rossz idő volt Budapesten. A nézőtéren az egyre sűrűsödő köd, az öltözőben Albert hasizomsérülése okozott izgalmat, ami miatt nem tudta vállalni a játékot. A meccs kezdetekor kb.30 méterre lehetett látni, a bíró mégis jelt adott a kezdésre. Az hagyján, hogy a nézők nem láttak semmit, a bíró 29 percig kitartott, akkor már ő sem látott, lefújta a mérkőzést. Hosszú tanácskozás kezdődött, amelynek végén úgy döntöttek, hogy a meccset másnap a déli órákban ismétlik meg. Így is történt, a legnagyobb meglepetésre, az előző esti 30.000-rel szemben ekkor 50.000 néző jött ki a stadionba. Hiába, a fradisták mindig utolérhetetlenek voltak egy kis leleményben, ha csapatuk sorsdöntő meccséről volt szó és buzdítaniuk kellett. Bónuszként azt kapták, hogy Albert is vállalni tudta a játékot, amely 3:0-ás Fradi sikert hozott, a csapat továbbjutott. Itt jegyezzük meg, hogy a bajnokság utolsó két fordulója ezután a Zaragoza elleni meccs után következett és még a következő ellenfél, a Liverpool elleni első meccs előtt. Így már talán érthetőbb az a két vereség… Szóval jött a Liverpool, először idehaza játszottunk. A Népstadionban november 28-án 1:0-ra győztünk. A visszavágó már a következő év eseménye volt. Ebből adódóan folytatás a következő részben. (Lassan olyanok leszünk, mint egy szappanopera, mindig ott hagyjuk abba, ahol a legizgalmasabb. Egyebek mellett ezért sem volt előnyös ez a naptári év szerint rendezett bajnokság.)

A már említett Egyiptom elleni találkozókon kívül barátságos nemzetközi találkozót csak keveset játszott a Fradi. Március idusán 1:0-ra győzött Berlinben a Hertha BSC ellen, míg május 2-án Stockholmban a svéd válogatott ellen szaladt bele egy 8:2-es vereségbe. Ezt a meccset utólag is nehéz magyarázni, hogy miért kellett lekötni. Április 29-én még bajnokit játszott a csapat a Hungária körúton, május 2-án Stockholmban, majd két nappal később már újra bajnokit Dunaújvárosban. Így talán nem is olyan meglepő, ha nyolc megnyert mérkőzés után Dunaújvárosban először vesztett pontot a csapat. Volt még egy nemzetközi meccs, az FTC-Vasas vegyescsapatának brazil Flamenco elleni meccse, amit június 4-én a teltházas Népstadionban játszottak és 4:1-re nyertek meg. A Fradiból heten jutottak játéklehetőséghez.

Az 1967-ben játszott díjmérkőzések összesítése:

49 mérkőzés: 34 győzelem, 6 döntetlen, 9 vereség: 139 : 61 gólarány

Az 1967-es csapat:
csapatkep_1967_0501

Forrás:
Nagy Béla: Fradi futballkrónika 1899-1973
nemzetisport.hu

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    A régi B-középtől a mai Baráti Körig, avagy Fradizmus a játéktéren kívül.

    Bejegyzés ideje: 2010. január 2.
    Szerző: Simon Sándor

    Meghívó a Dalnoki film bemutatójára

    Bejegyzés ideje: 2016. május 25.
    Szerző: Admin

    Az FTC Baráti Kör is köszöntötte az új rekordert

    Bejegyzés ideje: 2010. május 19.
    Szerző: Simon Sándor

    Kísérleteztünk

    Bejegyzés ideje: 2009. november 14.
    Szerző: Simon Sándor

    86 éve született Kocsis Sándor

    Bejegyzés ideje: 2015. szeptember 22.
    Szerző: SzB