2017. február 28. kedd

Modernkori Gladiátorok

Szerző: moncsi1 Bejegyzés ideje: 2010. február 21.

A legutóbbi, Szigetszentmiklós ellen vívott edzőmeccsen jöttem rá, hogy a csapatunk bizony rengeteget fejlődött a tavalyi évhez képest. Az edzőváltás kifejezetten áldásos volt a csapatra nézve! Mind fizikálisan, mind pszichikailag megerősödtek, felszabadultabbak lettek.

Tény, hogy nagy hatást képes gyakorolni még a legkeményebb és legstabilabb lelkiállapotban lévő játékosokra is egy kiegyensúlyozatlan mentalitású edző. Edzőről játékosra átragadt volna anélkül is a mentalitás, ha nem lettek volna az edzőnek elvárásai a játékosokkal szemben, csak kapcsolatban vannak. De így, hogy elvárások is voltak – munkakapcsolatuk révén – hatványozottan átragadt.

Úgy gondolom, diszharmonikusság jellemezte az edző és a játékosok sportbéli viszonyát. A csapat tavalyi évéhez az NB2–ből való feljutásához, ha nem is a legideálisabb volt Davison személye, de szükségszerűen megfelelő. Felkészültek tudtak lenni annyira, hogy feljussanak az elsőosztályba, azonban a fejlődés ott megrekedt, stagnált állapotba került. Az elviekben szerkesztett mechanizmust átvinni a gyakorlatba – majd csodaként várni a minőségi változást – még a professzionális hozzáértőknek sem rutinfeladat, nem hogy a gyengébb edzéstervvel rendelkező társaiknak. Nos, némi objektivitással (és jóindulattal) tekinthettünk vissza rá úgy, mint egyfajta régensre, a jelenlegi szakemberek ideiglenes, állapotfenntartó helyettesére.

Visszatérve eredeti gondolatmenetemhez, a szurkolók közt némán néztem a modernkori gladiátoraink küzdelmét és elmerültem a játékukban. Miben lett más, miben változott a közönség igénye évezredek óta, mi az, ami leköti a figyelmüket, elvarázsolja őket? Hol vannak az amfiteátrum harcosai, ugyanazokból a célokból vannak–e itt, szórakoztatják-e a közönséget úgy, mint régen?

Örökös elemzéseim, mélyen szántó gondolataim instruáltak arra, hogy megérzéseimre hagyatkozva csendben figyeljem tovább a mérkőzés egészét. A játékosok és a közönség kölcsönhatásából reméltem kiolvasni kérdéseimre a választ. Konkrétan arra fókuszált figyelmem, hogy mit vált ki a közönség játékra adott reakciója a játékosokból, és fordítva. Egymástól elkülöníthető–e teljes mértékben ez a két oldal, mekkora befolyásuk van egymásra?

Arra a következtetésre jutottam, hogy évezredek óta semmi sem változott a játékot illetően, legalábbis a jelenlegi csapat hozza a múltban felállított normát. Ha már szenvedélyesen, magukat teljes mértékben odaszánva játszani tudnak, az jó, mert az már a létezésük jele!

Azonban a győzelemig vezető út kemény küzdelemmel van kikövezve, a játékosok emberfeletti erejükön túl is, a végtelenségig képesek a harcra. A közönség pedig ugyanolyan, mint régen, lelkes és nem megalkuvó, ha kell örömrivalgással, ha kell kíméletlen buzdítással szurkol, látni akarja és követeli a győzelmet. Változni csupán, annyi változott, hogy a játékosok ma már nem az életükért küzdenek, feladatuk, nem az ellenfél fizikai megsemmisítése, hanem az, hogy a küzdelem során mind erőben, mind gondolkodásban ellenfelük fölé nőjenek, s ha ez megvan, büszkén arathatják le majd győzelmüket.

A csapatunk felkészülése szemmel láthatóan jól sikerült. Mi szurkolók a következő szezonban bizakodva várhatjuk a magas színvonalú, nézőközpontú szórakoztatást.

Istenes Mónika

A végére ugorhat és hozzászólhat.

1 Hozzászólás

  1. trebla77 írta:

    Számüzetésünket ,folyamatában nézve, tökélletesen vontad le a megfelelő következtetést.Volt egy szétesett kiöregedőfélben lévő csapatunk, onnan jutottunk el az általd is megfogalmazott szintre. Csak az nem veszi észre a fejlődést aki nem akarja.Nagyon szeretném, hogy a fizikai felkészítésen túl, végre igazi szellemi teljesítmény is jellemezné a csapatunk játékát.Köszönjük a jó gondolatokat Mónika.

    Hozzászólás ideje: 2010. február 21. 10:30

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Rudas Ferenc 94 éves!

                      Bejegyzés ideje: 2015. július 6.
                      Szerző: SzB

                      Meddig még?

                      Bejegyzés ideje: 2010. szeptember 19.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Stadionlátogatás hangpróbával

                      Bejegyzés ideje: 2014. január 19.
                      Szerző: SzB

                      Sárosi György Lipcsei Péternek

                      Bejegyzés ideje: 2010. május 18.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Fradi-naptár: 03.08. – 03.09.

                      Bejegyzés ideje: 2010. március 8.
                      Szerző: Simon Sándor