2017. március 24. péntek

Ez a Fradi nem az a Fradi.

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. április 8.

Ez az az állítás, amivel manapság oly gyakran találkozunk. A honlapunkon is olvashatjuk nem egy hozzászólásban.

Elemezzük egy kicsit ezt az állítást!

Igaz? Kétségkívül az! Akkor is, ha konkrétabban nem is mondom meg, melyik is az a Fradi. Maradjunk abban, nyilvánvalóan egy múltbéli csapatra, egy múltbéli hangulatra gondolunk.

Namármost, ha igazat adok az állításnak, akkor erről nem tudok vitatkozni, mert ez a Fradi tényleg nem az a Fradi. Én sem állítom az ellenkezőjét.

Tegyünk fel egy hasonló kérdést! Ez az ország az az ország? Természetesen, itt Magyarországra, a hazánkra gondolok. A válasz itt is ugyanolyan nyilvánvaló, mint a Fradi esetében. Ez már nem az az ország, mint amelyről a múltban tanultunk vagy amelyikben a múltban éltünk, amit megéltünk. Egészen biztos, sokakban ébrednek nosztalgikus érzések a múlt iránt, egyrészt saját élményeik, másrészt tanulmányaik okán. Azért, mert most más, azért, mert most esetleg rosszabb, akkor most nem vagyunk magyarok? Gondolom, ezt a kérdést butaság feltenni. Már hogyne lennénk! Kikérjük magunknak, ha valaki mást állít. A génjeinkbe van kódolva, bármily patetikusan is hangzik, hogy ez a föld a mi hazánk. Itt éltek eleink több mint ezer esztendeje, itt próbálunk meg boldogulni magunk is. Másképp, mint eleink, de magyarként.

A magyarokon belül van egy igen széles réteg, amelyiknek a magyarságával együtt a fradistasága is a génjeibe van kódolva. Így született, apjától ezt az érzést kapta örökbe vagy esetleg megérintette a többi fradista által okozott hangulat, a Fradit körülvevő szellemiség, és fradistává vált. Akár annak született, akár azzá vált, fradistának mondhatja magát. Félek, ma kevesebben válnak fradistává, mert napjainkban nincs mi megérintse őket. Hiányzik az a társadalmi miliő, nem csak a stadionban, hanem mindenütt, amely a futballt körbeveszi. Így is sokan vagyunk még, akik így vagy úgy fradisták lettünk. Nekünk így kell ezzel a tudatunkkal boldogulni. Ha csak a múltat nézzük, nosztalgiázunk, akkor egész biztos, csak idő kérdése a vég. Hisz nem lesz kinek továbbadni a zászlót. A mi dolgunk az, ahogy magyarként alkalmazkodunk az éppen aktuális helyzethez és mindenképp magyarok maradunk, úgy kell a mai Fradit is feldolgoznunk, tenni érte, hogy fradisták maradhassunk és utódaink is azzá lehessenek.

Tény, ez a helyzet egészen más, mint korábban volt. Régen egy sokkal jobb futballközegben volt Fradi a Fradi. Ma már el sem tudjuk képzelni, milyen is lehetett, mikor még az MTK-nak is tízezrek, szívből szurkoltak, nem is beszélve a vidéki fellegvárak csapatairól. Hozzáteszem, nem csak a Fradi ellen, hanem azért, mert tartozhattak valahova. Ma látjuk mi van. Előállt az a korábban elképzelhetetlen helyzet, hogy az Üllői út népessége meccsidőben nem hogy nem számottevő, hanem kifejezetten elenyésző, egybemosható a korábban általunk e szempontból lesajnált csapatokéval. A mai magyar futball már rég nem az mint régen, ahogy a Fradi sem az. A kettőt nehéz egymástól elválasztani. Szokták volt mondani, nincs jó magyar futball jó Fradi nélkül. De fordítva is igaz, jó Fradi se lehet jó magyar futball nélkül.

Ellentmondás, de ez a helyszíneken elnéptelenedett futball még mindig nagy üzlet. Versengenek érte a televíziók és a tulajdonosként feltűnő üzleti csoportok. Régen a jegybevétel döntő volt egy klub életében, ma nyilvánvalóan nincs sok szerepe, lévén arányaiban nincs is. Mégis évonalbeli csapatok működnek szerte a hazában. Neveket nem említek, minek. A lényeg, otthon, a karosszékben kíváncsi még a magyar a focira. Ha nem lenne az, nem fizetne érte a televízió. Itt is másoljuk – mint szinte mindenben – a tőlünk nyugatabbra működő társadalmi szokásokat. Ugyanúgy, ahogy behozták nekünk a valóságshow-kat, meg sok egyebet. Azt is feldolgoztuk, mert muszáj feldolgozni, együtt kell élni vele. Még élesebben kirajzolták a kontrasztot a bóvli és az érték között. Nem állítom, hogy ez a küzdelem már eldőlt az értékek javára.

Mi lesz veled magyar futball? Mi lesz veled Fradi? Tudod-e még valaha szórakoztatni a tömegeket, tudsz-e még valaha lelkesíteni? Reménysugarak vannak. Ahogy a magyar válogatott akár Málta ellen is képes volt focilázat generálni, mert felcsillant valami remény, úgy hiszem azt, hogy a Fradi is képes még erre, ha valami akármily parányi sikerekkel, bizalommal képes lesz megcélozni a messzinek tűnő távolabbi célokat is.

Most nincs olyan csapatunk, mint régen volt. Most nincs olyan közönsége, mint régen volt. A kettő nem választható el egymástól. De hogy mozduljunk ki abból a gödörből, ahova kerültünk? Előbb legyen csapat, utána lesz közönség vagy éppen pont fordítva? Mindkettő működőképes modell. Az egyikben a vezetőség, a tulajdonos a kezdeményező, mondhatni hitelező, a másikban pedig a szurkolóhad. Előbbi a tőkéjét, utóbbi a bizalmát viszi az üzletbe. Próbáljuk meg a kettőt szinkronba hozni, akkor talán minden könnyebb.

A Fradi nem lehet meg szurkolók nélkül, a szurkolók nem lehetnek meg a Fradi nélkül. Még akkor sem, ha ez a Fradi nem az a Fradi.

Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

4 hozzászólás

  1. zöldi írta:

    Mivel ma egy másik cikkben meg lett említve Kalap, csak annyit írok, emelem kalapom. Ez egy remek írás!

    Hozzászólás ideje: 2010. április 8. 07:23

  2. ftc ireland írta:

    nagyon jo cikk,remek munka!

    Hozzászólás ideje: 2010. április 9. 17:41

  3. Márk írta:

    Ez a Fradi lehet, hogy nem az a Fradi!!!!!!! De idővel ez is egy jó Fradi lesz!!!!!!! És ezt a Fradit is és a játékosokat is nagyon szeretni kell akármi történik!!!!!!! Hajrá Fradi!!!!!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. április 9. 17:58

  4. Márk írta:

    És még valami!!!!! Ha több szurkoló lesz, akkor a játék is jobb lesz!!! Lesz mi tüzelje a csapatot! Ebben biztos vagyok!

    Hozzászólás ideje: 2010. április 9. 18:03

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Szavak, amelyek keservesen jönnek

                      Bejegyzés ideje: 2011. október 31.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Esti gondolatok a Fradiról

                      Bejegyzés ideje: 2011. január 18.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Nyilatkozatmorzsák

                      Bejegyzés ideje: 2010. augusztus 8.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Fradi sasok dala

                      Bejegyzés ideje: 2016. október 5.
                      Szerző: Admin

                      Hélisz József: 50

                      Bejegyzés ideje: 2009. október 2.
                      Szerző: Simon Sándor