2017. február 26. vasárnap

Emlékezzünk Takács I Gézára

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. május 2.
Takács Géza

Takács Géza

És hogy miért emlékezzünk pont most?

Mert 1899. május 2-án, 110 évvel ezelőtt született! Igen, igen, egyetlen nappal korábban, mint a Ferencvárosi Torna Club, az a klub, amelynek később legendás játékosa, ízig-vérig szívembere, mindhalálig rajongója lett.

Aktív pályafutása a még jócskán amatőr FTC-ben kezdődött és a már valóban profi Ferencvárosban fejeződött be. A tétmérkőzéseket összefoglalja az adattárunkban róla található bejegyzés, amelyet ki lehet még egészíteni további 217 pályára lépéssel, hiszen abban a korban a csapatok a mindenkori versenynaptárat barátságos mérkőzésekkel egészítették ki. És nem amolyan felkészülési jellegű mérkőzésekkel, mint amilyenekhez ma szoktunk, hanem a tétmeccsekhez hasonlóan “vérremenő”, igazi presztízscsatákkal, amelyek ellenfelei a korabeli Európa neves futballcsapatai voltak. Ily módon Takács I Géza a krónikák szerint 492 alkalommal lépett pályára a Fradi zöld-fehér mezében.

El kell mondani róla, hogy miért volt Takács I. Azért, mert testvéröccse Takács József is labdarúgó lett, nem is akármilyen! A futball és az FTC történelme iránt fogékonyak azonnal rávágják, ő volt Takács II, a “kis Taki”, a Ferencváros legendás “T-betűs csatársorának” oszlopos tagja, a korabeli kapusok egyik réme. De ez a megemlékezés most nem róla szól, egyszer annak is eljön majd az ideje.

mari-neniMaradjunk Takács I Gézánál, aki a fradista emlékezetben, mint “Mari néni” is megmaradt, ez volt ugyanis a beceneve. Ezt a futballpályán fura nevet akkor kapta, amikor a Ferencváros a később legendássá váló dél-amerikai túrájára utazott 1929-ben. A vezetők a túra alkalmából új szerelést rendeltek a csapatnak. Takács a térdig érő, bő nadrágban úgy festett, mintha szoknya lett volna rajta. Amikor kilépett a pályára, egy szurkoló felkiáltott: – Úgy néz ki, mint egy Mari néni! Mindenkinek megtetszett, így lett Takács Gézából Mari néni.

“Mari néni” aztán jól főzött, az ellenfél csatárai gyakran eltűntek a fazékban, amint ez a korabeli vicces fotómontázson is látható.

Kemény, de mindig határtalanul lelkes és megbízható játékával az FTC-publikum egyik kedvence volt.

Volt egy legendás mérkőzése, 1929.03.25-én, a Ferencváros – Újpest rangadó, ahol súlyos sérülést szenvedett, ám ennek ellenére visszament a pályára, sőt gólpasszt adott. A korabeli Sporthírlap így írt erről:

“Boldog lehet az, aki látta az alig ténfergő Takács briliáns, Orth-szerű rézsút kiadását, melyre teljes rössel kellett startolni Kohutnak, hogy azt góllá értékesítse. Mari néni újból való megjelenése óriási erőt öntött a Ferencvárosba. Szinte újjáéledt, lelkesedett és tüzelt. S így lett az eredmény 3-1!”

Maga az érintett így emlékezett:

“Az öltözőben a fiúk körülfogtak, csókoltak, öleltek. Bukovi sírva fakadt a boldogságtól. A lábam veszettül sajgott és lüktetett, de így is gyönyörű érzés volt.”

Takács Géza csontrepedéssel játszotta végig ezt a mérkőzést…

Az “öreg csont” azonban hamar összeforrott, s a kapitány június 2-án Szegeden már elfoglalta helyét a csapatban. A korábban is idézett Sporthírlap ekkor így írt:

“Kemény játékos hírében áll. Mestere a csatárok ofszájdra állításának, s széles mosollyal fordul gyakran a közönség felé, ha sikerült a beugratása és az ellenfél csatárai meglepődve és bosszankodva vesznek tudomást a bíró fütyüléséből arról, hogy a vén róka túljárt az eszükön.”

Ugyanekkor Takács Géza::

“Játszom addig, amíg érzem, hogy még tudok, s aztán egy napon odateszem a futballcsukát Tóth-Potya elé, köszönöm a jóságát, elmegyek nyugdíjba, talán megnősülök…”

Ez a búcsú még négy évet váratott magára, Takács I Géza még a 100%-os bajnokcsapatban is kitett magáért. A korabeli mondák szerint ráadásul nem csak a pályán, hanem evésben is! A Fradi vendéglő legjobb fogyasztójának titulálták…

1965-ben, 66 esztendősen távozott az élők sorából.

Emlékét őrizzük!

Simon Sándor

Hozzászólhat, vagy visszanézhet a saját oldaláról.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Születésnapi megemlékezés

                      Bejegyzés ideje: 2012. május 4.
                      Szerző: SzB

                      Kocsis Sándor újratemetése – Szubjektív gondolatok

                      Bejegyzés ideje: 2012. szeptember 24.
                      Szerző: SzB

                      A 65 éves Szűcs Lajost köszöntjük

                      Bejegyzés ideje: 2009. január 26.
                      Szerző: Simon Sándor

                      A Ferencváros 1956-ban. Tisztelet a hősöknek!

                      Bejegyzés ideje: 2012. október 21.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Egy reakció margójára

                      Bejegyzés ideje: 2010. március 9.
                      Szerző: Simon Sándor