2017. február 22. szerda

A Fradi egykor volt szakosztályai, 19.rész: Műkorcsolyázás

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. december 22.

fradi_cimerNem oly rég a gyorskorcsolyázás volt a Fradi egykori szakosztályainak “menülapján”. Most a korcsolyázás művészibb ága, a műkorcsolyázás van soron.

MŰKORCSOLYÁZÁS: 1951-1982

Dr. Springer Miklós, az FTC Elnökségének a tagja, az FTC Baráti Kör alelnöke, 2009. május 8-án, a klub fennállásának 110-ik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen nagyformátumú beszédben méltatta a múltban elért sikereket. Igen informatív része volt a beszédnek, hogy sorjában megemlékezett az FTC összes valaha is működött szakosztályáról, azokról is, amelyek ma már a múlt homályába merülnek. Oda merülnek, de el nem veszhetnek!

Ez is indokolja, hogy sorozatunkban megemlékezzünk ezekről az egyszer volt szakosztályokról, hogy az internet adta nagyobb publicitást kihasználva minél több érdeklődőhöz eljuthassanak ezek az információk.

MŰKORCSOLYÁZÁS: 1951-1982

A már idézett, gyorskorcsolyázásról szóló részben egy kicsit messzebbről indultunk, hiszen bemutattuk a korcsolyázás történetét, a szakágak kialakulását.

1869. december 2-án a dunaparti Steingassner Kávéházban ült össze dr. Kresz Géza – a budapesti önkéntes mentőszolgálat megalapítója – kezdeményezésére az a kis társaság, melynek célja a “Pesti Korcsolyázó Egylet” megalapítása volt. Még ez év decemberében a városligeti tó partján felépítették azt a kis “fabódét”, melyben az egyesületi élet megkezdődhetett. A korcsolyázás megkezdésére azonban a fagy beálltáig (1870. január 27-ig) várni kellett, csak ezután, 1870. január 29-én nyithatták meg első ízben a városligeti jégpályát. A műkorcsolyázás kezdetét 1871. január 6-tól számíthatjuk, amikor az amerikai Jackson Haines – a “műkorcsolyázás atyamestere” mutatta be “csodálatos művészetét”. 1872. január 6-7-én újból fellépett és az ő fellépésének köszönhető, hogy a korcsolyázók körében hamarosan tért hódítottak a különféle táncok és a jégpálya valóságos táncteremmé alakult át.

Ezt megelőzően a magyar korcsolyázósport első hivatalos versenyét 1871. évi december 17-re datálják, amikor a BKE megrendezte az első versenyét a Városligetben. Külön az Urak és külön a Hölgyek számára. Az “Urak versenye” egy gyorsasági és egy “ugrató” számból állt, míg a hölgyek szintén a korcsolyázás “művészetében” szerzett tudásukról tezhetnek tanúbizonyságot. A múlt század nyolcvanas éveiben a mai fogalmaknak megfelelően, mint már versenyzőkről szólhatunk a Jungfer Matild és Robonczy Gedeon táncospárról.

A műkorcsolyázás az akkori fogalmak szerint rohamosan fejlődött, amit az is bizonyít, hogy 1892-ben Földvári Tibor, még a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség megalakulása előtt, a Bécsben rendezett Európa-bajnokságon 2. helyezést ért el, majd 1895-ben Európa-bajnoki győzelmet aratott. Ezen sikerek eléréséhez hozzájárult a jégpálya és a korcsolyacsarnok fejlesztése. 1875-ben épült az első állandó csarnok, majd 1893-ban a Lechner Ödön – híres magyar építész – által tervezett és a mai napig is létező (időközben több ízben, de mindig az eredeti stílusnak megfelelően bővített) műemléknek számító egyesületi székházat (csarnokot) nyitották meg.

Kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejődésében nagyon nagy fejlődést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása 1926. november 26-án. A műjégpálya megnyitása után lehetővé vált, hogy a jeges sportágak versenyzői 105 napos szezonban korcsolyázzanak és edzzenek a Városligetben.

A versenyzők meghálálták a gondoskodást, nemzetközileg is jobbnál jobb eredményeket értek el. 1908-tól 1914-ig Kronberger Lili négy, Horváth Opika három világbajnoki címet nyert. A ’30-as években a párosok vitték a prímet, az Orgonista-Szalay kettős EB-t, a Rotter-Szottás pár VB címeket nyert. A magyar korcsolyázósport “aranybetűs” éve 1949 volt. Műkorcsolyázásban versenyzőink az Európa-bajnokságon és a Világbajnokságon is taroltak: Király Ede és Kékessy Andrea a párosban aratott kettős győzelme (VB és EB arany), továbbá Király Ede egyéni második és a Nagy testvérpár 4. helyezése a VB-n, majd az Európa-bajnokságon megismételte Király Ede a teljesítményét és egyéniben második lett, míg partnernője egyéniben a 10. helyen végzett. A Nagy testvérpár EB második helyezése feltette a koronát a magyar műkorcsolyázók teljesítményére.

Ilyen előzmények után alakult meg az akkor Kinizsinek nevezett Ferencvárosban a korcsolya szakosztály, a gyorskorcsolya mellett a műkorcsolya is. Nemcsak megalakult, hanem igen gyorsan eredményeket is ért el. Tóth Endre és felesége (kép) 1952-ben és 1958-ban lett országos bajnok jégtáncban, a női egyéniben pedig 1953-ban Pálinkás Hédi nyert bajnoki címet.

És ha már a nőknél tartunk, 1957-től 1972-ig minden évben ferencvárosi sportolónő nyerte meg az országos bajnokságot. 1957-től 1962-ig, sorrendben hatszor Zöllner Helga.

1963-ban Szentmiklóssy Zsuzsa vette át a stafétabotot, aki bajnoki címét 1965-ben megismételte.

1964-ben, majd 1966-tól 1970-ig Almássy Zsuzsa következett, aki a magyar műkorcsolyázás első igazi sztárja volt. Nem kis részben köszönhette ezt a televíziónak, ahol Vitray Tamás avatott közvetítése mindenkivel megismertette. Egészen korán, már hat évesen a Fradi sportolója lett, első edzője Nagy László volt. 1964-től 1972-ig szerepelt a magyar válogatottban, 1966-tól 1972-ig minden évben az év műkorcsolyázójává választották. Részt vett az 1964-es, 1968-as és az 1972-es téli olimpiákon, ahol egy ötödik és egy hatodik helyezést ért el. 1969-ben a Colorado Springsben rendezett világbajnokságon bronzérmet, az 1971. évi zürichi Európa-bajnokságon ezüstérmet, az 1967. évi ljubljanai és az 1970. évi leningrádi Európa-bajnokságon bronzérmet nyert.

Almássy Zsuzsát 1971-ben és ’72-ben Varga Vera követte a hazai trónon. Varga Vera Erős Ágnessel vívott nagy csatákat, a kezdődő sorozatát ő törte meg. Igaz, ekkor még nem Fradi színekben. Ám Erős Ágnes annyira a Fradiban szeretett volna korcsolyázni, hogy még arra is hajlandó volt, hogy egy évet kihagyjon. A visszatérése után 1977-79 között három országos bajnoki címet nyert a Fradinak.

A férfiak sem tétlenkedtek, bizonyítván, hogy a Fradi műkorcsolyázó sportja azokban az időkben az ország legjobbjai közé tartozott, ha éppen nem a legjobb volt. Szenes István 1953-ban ’55-ben és ’56-ban lett országos bajnok.

A következő bajnoki címeink: 1958-ban és ’59-ben Rácz Miklós, 1960-ban és ’62-ben Újlaky Károly, 1961-ben Ébert Jenő (kép).1963-68 között is ő volt az egyeduralkodó, ám azokat a sikereket már nem a Fradi színeiben érte el. Viszont az ő sorozatát megint Fradi sportoló, Horváth Zoltán törte meg 1969-ben. Utána hosszabb szünet következett, 1980-ban és ’81-ben Simon István nyert bajnoki címet. Sajnos, ez egyben a szakosztály hattyúdala is volt, nem sokkal utána befejezte a tevékenységét.

Ha jól ment a férfi és női egyéniben, akkor valószínűsíthető, hogy párosban is jöttek az eredmények. Így is volt, 1962-1966 között a Csordás Mária – Kondi László páros nyert zsinórban ötször, majd 1968-ban és ’69-ben a páros férfitagja Kondi László tudott ismételni a más egyesületben korcsolyázó Jakabfy Ibolyával párban.

Jégtáncban a Nagy házaspár 1958-as sikerét követően 1970-ben és 1971-ben sikerült országos bajnoki címet nyerni a Berecz Ilona – Sugár István kettős révén.

Látható, nem akármilyen eredménysorral rendelkezett ez a sportág a Fradiban. Úgy is mondhatjuk, Fradihoz méltó eredménysorral. Ezért is sajnálatos a feloszlása, amelynek oka nyilván a gazdasági helyzet volt, mert korcsolyázni saját jégpálya nélkül nem a legolcsóbb sportág. Az 1981-ben nyert utolsó bajnoki cím után egy évvel szűnt meg a szakosztály. Pedig lelkes és odaadó edzőkben sosem volt hiány. Jól példázza ezt Vida Gábor, aki bár nem a Fradiban versenyzett az ötvenes években, később itt lett meghatározó edzőegyéniség. Nos, ő még ma is tanítgatja a gyerekeket korcsolyázni.

Simon Sándor

Felhasznált irodalom és weblapok:

http://www.ftcbaratikor.hu/2009/05/03/drspringer-miklos-unnepi-beszede/#more-6827

Nagy Béla: Zöld-fehérben (1974)
http://www.moksz.hu
http://medlibrary.org/medwiki/Hungarian_Figure_Skating_Championships
http://hu.wikipedia.org/wiki/Almássy_Zsuzsa

A végére ugorhat és hozzászólhat.

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      Búcsú Várhidi Páltól

                      Bejegyzés ideje: 2015. november 26.
                      Szerző: SzB

                      Gyetvai László temetése

                      Bejegyzés ideje: 2013. szeptember 8.
                      Szerző: SzB

                      Születésnapi köszöntő

                      Bejegyzés ideje: 2010. szeptember 26.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Beszélgetés Kaszás Pállal

                      Bejegyzés ideje: 2010. december 1.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Sokan vagyunk Csöpi. Nagyon sokan!

                      Bejegyzés ideje: 2010. október 24.
                      Szerző: Simon Sándor