2024. március 28. csütörtök

Röviden Nagy Béláról

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2009. február 24.

nagy_belaOldalunkon is sokat hivatkozunk arra az emberre, aki nélkül ma nem lehetne a Fradi értékeiről, hagyományairól úgy beszélni, ahogy azt tehetjük. Az ő áldozatos munkája kellett ahhoz, hogy rendet vágjon a temérdek adat tengerében, az FTC vezérfonalára fűzve azokat. 106 könyv jelzi munkásságát, amelyek közül a legrégebbiek a gyűjtők féltett kincsei, antikváriumok – sokszor hiába – keresett darabjai. Reméljük, eljön még az az idő, amikor avatott kezek ezeket a műveket is előveszik a múltból és felfrissítve újra kiadják. Mert igény lenne rá, azt fényesen igazolja a most indult nyereményjáték, sok-sok fradista barátunk döbben rá, milyen jó volna, ha minden könyv ott sorakozhatna a polcán, hogy ha szeretett csapatáról kérdezik, azonnal tudja, hol kell keresni a választ.

Igen, Nagy Béláról beszélünk. Az alábbikban- nagyon röviden – Őt mutatjuk be.

Nagy Béla 1944. május 6-án született. Mi sem természetesebb, kora gyermekkorától fanatikus szurkolója volt az FTC-nek. Nevezhette azt a hatalmi önkény ÉDOSZ-nak vagy Kinizsinek, színezhették más színűre, Nagy Béla szívében ekkor is a három E-s címer és a zöld-fehér színek ragyogtak. És gyűjtött minden Fradiról szóló cikket, amelyek zöme memóriájában is megmaradt.

Civil foglalkozását tekintve pincér volt. Dolgozott egyebek mellett a budapesti Mátyás Pince étteremben, ahol a 60-as években megtörtént számára a csoda. Ott tartotta egyik rendezvényét a Fradi labdarúgó csapata, a vezetőkkel, játékosokkal együtt. Valószínű, hogy az ifjú kiszolgálónak a torkában dobogott a szíve, miközben az addig bálványozott legendáit szolgálhatta ki, ám a vezetőknek feltűnt, hogy ez az ember tudhat is valamit, mert a kérdései elárulták. Ebben az időben a klubházban éppen megürült egy adminisztratív hely és megkérdezték, lenne-e kedve addig hobbyként űzött hihetetlen tevékenységét ott, az igazi adatok, jegyzőkönyvek között folytatni. Persze hogy volt, mikor megesett vele élete csodája. Kezdetben csak lelkesedésből, fizetség nélkül látott munkához, mint afféle propagandista. Az adattengerből tendenciózusan válogatva egymás után jelentek meg a Fradiról szóló füzetek, könyvek, albumok. A munka értékét fel- és elismerve a klub vezetői nagyon gyorsan fizetett munkatárssá emelték, Ő lett az FTC Krónikása.

Munkáját lankadatlan lendülettel és szorgalommal végezte. 2006. március 26-án bekövetkezett haláláig 106 könyvnek volt szerzője, társszerzője, szerkesztője. Ez évente kb. 3 kiadványt jelentett. Az ötletekből sohasem fogyott ki, még a halálos ágyán is dolgozott, gondolatait barátjának mondta tollba. A tervek szerint ezekből a gondolatokból fog megjelenni a 107-ik, posztumusz Nagy Béla könyv.

Munkásságának nagyon sokat köszönhet a Fradi-család. De emlékezzünk meg a valódi családjáról is, feleségéről és leányáról, akik megfelelő hátteret tudtak bitosítani számára. Biztosak lehetnek benne, hogy szerettük emlékét rajtuk kívül is milliónyi fradista őrzi szívében.

Hozzászólhat, vagy visszanézhet a saját oldaláról.

HOZZÁSZÓLÁS