2017. augusztus 21. hétfő

Fradi szurkolók a múltból: Zöllei János, alias KALAP

Szerző: tibu1 Bejegyzés ideje: 2009. július 9.

zollei-janos_kalapNéha úgy érzem, rossz korban születtem. Amikor olvasom a Ferencváros történelmét, ezen vélekedésem minduntalan erősödik bennem.

Aztán eszembe jut, más korok emberei is érezhettek hasonlóan, sőt voltak megboldogult békeidők, amikor még a mai nehézségeink jelentéktelen apróságnak tűnhettek csupán.

“Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.”
/Radnóti/

Mégis, amikor visszatekintek a múltba, emlékeimben feltűnnek emberi nagyságok, akik példaként állnak előttem a mai napig. Régen a sport, egy más világ volt. Egy sziget, ahol az ember, ember lehetett. Mára ez sajnos megszűnt, és ha még maradt is belőle valami, az mindenképpen átalakult. Idővel ezt a mesevilágot elborította az ár és szinte megszűnt szigetként funkcionálni. Mi, akik még próbálunk hinni a sziget oltalmában, naponta hajítjuk vissza az ár hordalékát az elmúlt idők tengerébe. Próbáljuk menteni a menthetőt, védőfalakkal vesszük körbe ezt a talpalatnyi száraz földet. A jó viszont az, hogy egyre könnyebben találunk egymásra, hiszen szűkül a terünk. Kétségtelenül vannak időszakok, amikor elfáradunk, elgyengülünk. Erőt honnan máshonnan is meríthetnénk, mint múltunk tisztaságából?

Gyermekkorom emlékei közül felvillan egy kép: egy fehér kalapos vidám bácsi hangosan kiállt a népes tábor között, „a frutti, a töki, a nápolyi!” Egy ember, aki több volt, mint szurkoló, ő volt a mi hangulatfelelősünk, mesevilágunk hírnöke! Tökmagárusnak álcázta magát, ám személye sokkal több volt ennél. Gyermekként számomra Ő egy mesebeli király volt, aki álruhában jött közénk. Egyszerre szerette őt, saját és az ellenfelünk tábora is. Vidám, szeretettől túlcsorduló versikéi élményszámba mentek, mint például: „Mondom neked dagi, bajnok lesz a Fradi!” Majd a Dózsások táborának így kiabált át: „ Jön hozzánk a Mucha, lesz majd nektek ruha!”

Zöllei János, hiszen így hívták a népszerű Kalapot, ma is él a lelkemben. Amikor meglátok egy perecárust, azonnal szétnézek, hátha felfedezem a sorok között őt is valahol. Ám hamar tudatosul bennem: szemünkkel nem látjuk többé és nem hallhatjuk sziporkázó verselését sem. Viszont ezt a mesevilágot emlékezetünkből nem írthatja ki senki. Ma is sikerült erőt merítenem emlékéből, olvassunk most róla, a Fradi szurkolók hihetetlenül színes egyéniségéről, Kalapról.

FRADI – HÍRADÓ 1974. december 22-24. oldal:

fradi-hirado_1974_12_zollei-janos_kalap_1_0705

fradi-hirado_1974_12_zollei-janos_kalap_2_0705

fradi-hirado_1974_12_zollei-janos_kalap_3_0705

Istenes Tibor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

15 hozzászólás

  1. mjozef22 írta:

    Nagyon sajnálom, hogy gyerekeim és unokám, már nem láthatta és halhatta Kalapot. Ezt nem lehet elmesélni, ezt csak érezni lehet.

    Hozzászólás ideje: 2009. július 9. 08:12

  2. Lalolib írta:

    Szinte lehetetlen Kalapról érzelem mentesen beszélni. Apám szoktam mondogatni néha: Hová tüntetek régi barátok? Ez kiegészítem, hová tûntek el az ilyen igaz emberek mint Kalap. Hol vannak a fruttiárusok, az oldalkocsis fagyiárusok, a sarki közértesek? Hová tûnt el Tibu szigete?
    Valahogy jó lenne visszavarázsolni a hétköznapi életünkbe.
    Tibu ezen írásával tovább tisztult a sziget. Köszönöm.

    Hozzászólás ideje: 2009. július 9. 09:31

  3. franto1984 írta:

    nagyon sajnálom, hogy lemaradtam róla! Hatalmas lehetett…
    nagyon érdekes volt olvasni és kíváncsian várom az újabb Fradi szurkolót a múltból…

    Hozzászólás ideje: 2009. július 9. 16:36

  4. Pilu írta:

    Volt szerencsém találkoznib vele több meccsen.Hiányzik.Õ IS

    Hozzászólás ideje: 2009. július 9. 17:59

  5. jackie írta:

    Kedves Tíbu !

    Én is úgy érzem,hogy rosszkor születtem! Nem szeretem ezt a kort! Hogy miért,azt az áldott emlékû Kalap példáján szeretném elmondani: Kalap FRADISTA volt ! Kalapján és fekér kabátján mindig ott volt a Fradi-címer !És így “felfegyverkezve” járta a pályákat !Mert nem csak a Fradi-pályán árult! Megfordult az összes stadionban! És láss csodát mai ember,senki sem bántotta,mindenki szerette!

    Uraim ! Iszonyú kimondani,de ma Kalap nem válhatna azzá.ami volt….
    Ma nem tudom hány lápást tehetne egy stadionban a ” Fradi nápolyit2-mindig így nevezte azt a sajátos citromos ostyát- árulva amíg egy félrészeg”ultra” leütné (az egyébként mozgássérült) mozgó árust… Szóval ezért nem szeretem ezt a kort…a szigetünk is zsugorodik,s szigetlakóként sokszor az az érzésem,hamarosan úgy fognak mutogatni,mint az állatkerdben a kihalásra ítélt ritka állatfaj utolsó példányainak egyikét,akit már nem érdemes puskavégre kapni…

    Hozzászólás ideje: 2009. július 9. 19:08

  6. Pilu írta:

    jackie, sanos ez így igaz::((

    Hozzászólás ideje: 2009. július 9. 19:48

  7. T csatársor írta:

    Én is emlékszem rá.
    Volt egy fotós is, a tábor úgy köszöntötte, hogy ’Mûvészúr’ Hasonlított egy szakálas színmûvészre

    Hozzászólás ideje: 2009. július 9. 22:01

  8. Sziklaszív írta:

    Emlékszem !
    Kis gyerek voltam lehettem vagy 5 éves és mindig fújtam a szarvasbõgõt a leláton KALAP mindig odajött hozzám és ezt mondta : Ez az fiam fújd csak fújd és mindig magajándékozott fruttival soha nem ment el mellettem mindig volt valami kedves gesztusa. Szerette a jövendõ nemzedéket ! ui: Apámnak majd mondom ha találkozom vele, hogy meséljen a KALALAPRÓL mert Õ is nagyon szerette és szeret is beszélni róla.

    Hozzászólás ideje: 2009. július 10. 16:59

  9. Sasi írta:

    Úgy érzem ez a sziget örökre bezárult…Sõt mai fejjel olyan távolinak tûnik mindez…
    Irigylem azokat akik érezték, milyen is eme “kis” szigetnek a tagjának lenni…
    Egyre jobb olvasni Tibu barátom írásait, akaratlanul is oda képzeli magát az ember…
    Újra csak azt tudom mondani, hogy köszönöm…

    Hozzászólás ideje: 2009. július 27. 19:20

  10. 4everftc írta:

    Szerbusz KALAP!! Szerbusz KALAP!!!

    Felejthetetlen egyeniseg volt!

    Hozzászólás ideje: 2009. július 29. 06:01

  11. Barna írta:

    Kb 25 évvel ezelőtt Keszthelyen volt egy 4-es nyári torna az Austria Wien, Rijeka, ZTE és a Keszthely csapataival. A KALAP a következő rigmussal köszöntötte a sógorokat: ” Ide jött az Austria, hazajött a Fradi fia!”

    Hozzászólás ideje: 2009. augusztus 30. 21:42

  12. trebla77 írta:

    Nagyon jó csapatunk volt abban az időben. Úgy éreztem egy percet sem szabad elmulasztani a pálya eseményeiböl.(akkor még nem volt visszajátszás.) Nagyon sűrün voltunk,sok-sok teltházas meccsel, és ekkor a legizgalmasabb részeknél megjelent a mozgóárús, bosszankodtunk is rendesen. De volt egy Ember aki meccs közben sose árult, hanem nézte a meccset, ott ült le ahol a mérkőzés kezdete érte,sokszor a lépcsőn, vagy ha volt az üres székekre.Akkor még divat volt a focimeccs után átmenni jéghoki vagy kézi meccsekre. Így tudtuk meg a hokis Zöllei apja a Kalap.azt hiszem az Ő árúját mindig megvették.Én még emlékszem a régi B- közép nagyszerű öregjeire, az egyik neve Feribácsi volt. Ma őket divatnak, vagy fotelszúrkolónak hívnák. Abban az időben a -Hajrá Fradi nem csak a kapu mögül, hanem az egész stadionban zúgott, és amikor a felső fatribün beindította a lábdobogást az ellenfél szó szerint sárga gatyára váltott. Én bevallom, hogy soha a Fradin kívül nem tudtam más csapatokkal szimpatizálni, mert a szívem az zöldfehér,De szimpátiával néztem az ellenfeleinkre, mert a mi diadalunk attol nagyobb ha ők is nagyok, a maguk módján.Tiszteltük a tisztességes ellenfeleinket, de azt hiszem mára a tisztességes ellenfelek is eltüntek.Valahol a szívek mélyén még biztos létezik ez a régi Ferencváros.A menyországban bizos, hogy mi vagyunk a bajnoko!

    Hozzászólás ideje: 2010. január 12. 20:54

  13. tibu1 írta:

    Kedves Trebla77!

    Az a Ferencváros, melyről fentebb írtál, létezik. Valóban a szívek mélyén kell keresni, de mi akik ilyen kincset őrzünk a szívünk mélyén, felelősek vagyunk azért, hogy napvilágra hozzuk ezt a kincset! A Szeretet adással szaporodik és igaz ez, a Fradi szeretetre is. Nem kell mást tennünk, csak megmutatni a környezetünknek, hogy léteznek még emberek, kikből nem veszett ki az igaz Fradizmus és akkor a szeretet megtermi saját gyümölcseit. Élmény volt olvasni előző kommentedet, köszönöm!

    Hozzászólás ideje: 2010. január 13. 08:17

  14. Fradink(a) írta:

    LE A KALAPPAL Zöllei János előtt!

    Hogy ismertem? Ő volt a Fradi szurkolók etalonja. Tűzbe tudott hozni egy bóbiskló lelátót is. Én kőből készítenék egy kalapot és azt a Fradi pályán kiállítanám egy frutti automata mellé. Kevesen emlékeznek meg róla: m i k o r a F r a d i g ó l t lőtt, Kalap az égbe dobot két marék fruttit. Mi gyerekek pedig összekapkodtuk. Volt olyan meccs is ahol kalap ráfizetéssel zárta a napot. IKalapot nem kell sajnálni. Ilyenykor a Ferencváros 5-6 góllal góllal győzött.
    Kalap zseniális üzletember volt. 1975-ben, amikor a csikó Fradi bejutott az UEFA kupa svájci döntőjébe a Blohinnal felálló ukrán sztárcsapattal a Kievi Dinamóval meccselt.Sajnos a szinte ifi csapatunk Dálnoki Jenő bácsi vezetésével, nem tudta térdre kényszeríteni az ukránokat . Három gombos zakóval kellett hazautazni Nyílasi Tibiéknek, de azóta sem volt ilyen jó k u p a szereplésünk.( Dinamó Kiev- FTC 3:0)
    Egyedül Kalapnak sikerült győztesen elhagynia a svájci stadiont. Minden Fradi zászlót, zöld-fehér sálat, jelvényt és kitűzőt e l a d o t t. Ő vitathatatlanul a kupasorozat legnagyobb győztese lett.
    Még valamit. ne gondolja tisztelt olvasó, hogy Zöllei János otthonülő mama kedvence volt. Én például saját néy szememmel láttam( szemüveges vagyok ) őt munka közben a másik zöld fehér csapat a Győri ETO stadionjában is fellépni. Zseni volt a János bácsi. Igazi profi, aki a szotyit is úgy árulta, hogy itt a szotyi a B A J N O K S Z O T Y I ! Egyszer meg is kérdeztem, tőle :- Miért bajnok ez a szotyi ? Hisz semmi különleges nincs rajta. Na ja, de a úgy árulom, hogy b a j n o k szotyi, hidd el fiam jobban veszik a szurkolók !
    Kalap ide…kalap oda, én most és akkor is levettem a kalapom előtte !

    Hozzászólás ideje: 2010. január 13. 09:57

  15. trebla77 írta:

    Kedves Tibu1! Jól esnek a baráti szavaid. Én ahol lehet végigolvasom mendenki hozzászólását. Megpróbálom megérteni az író szándékát, bizonyos fórumokon ez nem mindig sikerül, pedig a sokféle megközelitésböl szokott kialakulni egy álltalánosabb kép a valóságrol. Sajnos mély társadalmi és szociális válság vesz bennünket körül, ami belopakodik a legszentebb érzelmeink közé is. Amíg más fórumokon egymást marják, vélt sérelmeik miatt, addig én megpróbáltam meglátni a tennivalókat, ami a probléma megoldásához vezet. Már túl kell lépnünk azon az óriási káron amit kisteleki és bandája okozott a magyar labdarúgásnak rajtunk keresztül.A munka a feladat adott és remélem nemsokára jókat fogunk beszélgetni arrol, hogy a csapatunk ez a szenzációs Fradi, hogyan lehet egyre jobb és jobb. Ehhez kívánok mindenkinek jó szúrkolást, Hajrá Ferencváros!

    Hozzászólás ideje: 2010. január 13. 17:29

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Kedves Olvasók!

    Bejegyzés ideje: 2009. február 2.
    Szerző: Simon Sándor

    Szurkolói EEE

    Bejegyzés ideje: 2009. október 21.
    Szerző: Simon Sándor

    A Mágus és a lánya, Krisztina

    Bejegyzés ideje: 2017. június 1.
    Szerző: SzB

    Elmúlt egy hét (2012. 39. hét)

    Bejegyzés ideje: 2012. szeptember 30.
    Szerző: Simon Sándor

    50 éve olvashatták először

    Bejegyzés ideje: 2009. október 11.
    Szerző: tibu1