2017. március 27. hétfő

Csak ennyien vagyunk?

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. október 17.

Újabb bajnoki fordulón vagyunk túl. A tizediken. Akárhogy nézzük, a bajnokság egyharmadán. Negyedikek voltunk a forduló előtt, most a harmadik helyen állunk. Úgy, hogy legyőztük és pontszámban beértük az előttünk állót. Emberek! A Fradi az NB I-ben újra a dobogóért harcol, megkérdőjelezhetetlenül ott van az élen.

Milyen régen vártunk már erre? Míg vártunk, mindig csak nosztalgiáztunk. És szomorkodtunk, hogy más idők járnak. Más idők jártak az igazságtalan és jogtalan kizárás előtti évben is, a három pokolbeli másodosztályú évről most ne is beszéljünk. Tudjuk, visszajutván jogos játszóhelyünkre, akkoriban újra szoktatni akarták velünk azt. Azt a helyet, amelyet egy évszászadon keresztül mi uraltunk, a mi szereplésünk tett olyanná, amilyenné lett. Prüszköltünk is eleget, no de ilyet? Komolyan gondolják? Láttuk, igen. Azt hitték, egy “feljutó” csapatnak először jó a középmezőny is.

Szerencsére ez az éra elmúlt. Az ezt hirdetők is letűntek. Új csapatot kellett építeni. Persze a semmiből, hiszen a Fradi nimbuszát megkoptatták az idők. Hittük, ez csak múló állapot. Hittük akkor is, amikor mindenki arról értekezett, a Fradi csak gyengült. Nálánál hátrébb végző csapatokból erősít. És csak ingyen erősít. Szemben azokkal, akik százmilliókat fordíthatnak csak erősítés céljára. Fordítottak is. Hogyan? Legyen ez az ő gondjuk.

Maradjunk a Fradinál. Sokan ódzkodtak Prukner László kinevezésekor, sokan pedig reménykedtek. Prukner László tudta hova kerül, mely klub invitálását fogadta el. Első nyilatkozatait ma is nyugodtan vállalhatja. Nem szélkakas! Azt mondta mindig, amiben hisz, a munkában, a szisztematikus munkában. Abban, amit a Fradinál is elkezdett. Tudta, ezért mondta is, lesznek nehézségek, amelyekkel szembe kell nézni. De, rögtön ezután azt is, le kell győzni azokat, menni a kijelölt, a győztesnek hitt úton.

Tamáskodók figyelem! Tíz forduló eltelt, a bajnokság egyharmada. Voltak, igen voltak nehézségek, nagy pofonok. De a csapat ott tart ahol. Előrébb mint azok, akiktől a pofonokat kapta. Meggyőződésem, ezt az előnyt velük szemben meg is fogja tartani. Miért? Mert van belső tartásuk. Mert meg tudnak olyan mérkőzéseket is nyerni, amelyeken nincs szemet gyönyörködtető játék, de mégis meg kell nyerni azokat. Ilyen volt ez a Kaposvár elleni meccs is.

Ezt a meccset a helyszínen bántóan kevesen látták. Bántóan kevesen szurkoltak a csapatnak. Annak a csapatnak, amelyik pont azokat a reményeinket váltja valóra, amelyeket az eredményekben szűk esztendőkben mindannyian tápláltunk. Hogy újra olyan csapatunk lesz, amely az első osztályban az első helyezésekért harcol, mert a Fradinak mindig azért kell harcolnia. Nem vesszük észre, hogy most ilyen csapatunk van? Vakok vagyunk? Csak ennyien vagyunk?

Minden tiszteletem azoké, akik szombaton este is a helyszínen szurkoltak és éltették csapatunkat. Nyilván írásom keserűsége nem miattuk van. Sokkal inkább azokhoz szólok, akik a XXI. század vívmányainak kényelmét élvezik. Akik leülnek úgy a televízió elé, hogy tudják, akár ki is jöhettek volna. De nem jöttek! Nem jöttek az október közepi jó idő ellenére sem, amely szinte tökéletes futballidőnek volt mondható. Meteorológiailag ennél már csak rosszabb jöhet, hideg, eső, szél, hó. Akkor az lesz az ok? Akkor lesz mivel takarózni? Nézzük meg a tévén, olvassuk el a neten, ezzel letudjuk? Nem! Ezt én nem tudom elfogadni. Én konzervatív vagyok. Nekem egy meccs csak a helyszínen meccs. Nekem éreznem kell mindazt, ami azt körülveszi. Nekem szurkolnom kell, ha kell berekedésig. Nekem örülnöm kell, ha csapatom ezt a győzelmével meghálálja és a bajnokság szempontjából a legszebb reményeimet táplálja.

És én ennek örülök. Örül az a párezer ember is, aki velem együtt a helyszínen élvezi ezt. De hol vannak a többiek? Hol vannak azok, akik szerint a Fradinak nem elég egy 22 ezres új stadion? Miért nem bizonyítják, hogy ez a szám nevetségesen kevés? A Fradi ennél sokkal többet érdemelne! Az a Fradi, amelyik bebizonyítja, hogy a Fradi igazi hagyományanak megfelelően küzd, az mindenképp.

Hol van az a sok százezernyi fradista? Alszik? Mikor ébrednének fel? Ha a Fradi BL-t nyerne? Csak az lenne az ébresztő? Vagy tán még az sem? Mert az nem magyar Fradi lenne? Bár, már ott tartanánk! Egyelőre itt vagyunk, 2010. október 17-én, a magyar labdarúgó NB I tizedik fordulójában. Ott, ahol a Fradi Fradiként szerepel. Újra ott, ahol a történelmének több mint száz éve predesztinálja, az első helyért harcolva. Nem könnyű harc ez. Támogatást is vár a csapat. Olyan támogatást, amelyet a múltban is mindig megkapott.

Ezért kérdés a kérdés. Csak ennyien vagyunk? NEM! Nem lehetünk csak ennyien! Sokkal többen vagyunk, akiknek szívét újra megdobbantja egy-egy győzelmi sorozat, egy-egy siker. Mindezt be is kellene bizonyítanunk. A csapat a szemünk láttára bizonyít, most rajtunk a sor, álljunk mellé. Furcsa ilyet írni, hiszen korábban, kevésbé elkényelmesedett időkben ilyenről szó sem lehetett. Olyankor mindig a közönség előlegezte meg a bizalmat, a csapat volt deficitben. Vegyük már észre, hogy most éppen fordítva van!

Vagy tényleg csak ennyien vagyunk?

Nem! Nem! Nem! Én ezt nem hiszem el!

Hajrá Fradi! Most és mindörökké!

Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

7 hozzászólás

  1. ftc ireland írta:

    Nagyon jol le van irva,minden tiszteletem!en biztos ha tehetnem ott lennek minden egyes meccsen,meg az edzeseken is,mert ELETEM A FERENCVAROS!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. október 17. 11:40

  2. Kifogás írta:

    Miért kell állandóan ezen sopánkodni? Mindenkinek késztetést érez arra, hogy telesírja az összes fórumot a nagy okosságokkal és közhelyekkel? Meg hogy milyen nagy megállapításra jutott azzal, hogy ilyen hülye kérdéseket tesz fel. Meg persze azt bizonygatni, hogy ő (az író) bizony mekkora hatalmas fradista. A neten mindenki nagy fradista sajnos.

    Hozzászólás ideje: 2010. október 17. 18:37

  3. Antanténusz írta:

    Milyen jó, hogy te feljöttél ide észt osztani Kifogás… Gondoltam felhozok egy pár ész érvet, a meggyőzésed érdekében, de rájöttem, teljesen felesleges. Nem azért jössz te ide, hanem a kötözködés miatt.
    A cikkért pedig gratulálok (az írónak), a fradizmusát pedig csak a Fradinak ártó embereknek vonom kétségbe! Töltsük meg a lelátót, legyünk annyian mint régen!

    Hozzászólás ideje: 2010. október 17. 21:54

  4. eagleeye írta:

    Hosszú folyamat része, hogy jelenleg itt tartunk nézőszámban.Ha a csapat körül minden flottul menne, akkor is az elmúlt két év médiás hozzáállása illetve alapvető hozzáállása is sokat “tesz” azért, hogy itt tartunk.
    A csapatnak tennie kell a dolgát, sajnos ez egy hosszabb folyamat lesz, amíg visszaszerezzük a “szunnyadó” társainkat.

    Hozzászólás ideje: 2010. október 18. 06:44

  5. helios írta:

    Szomorú látványt nyújt a foghíjas lelátó, de tudomásul kell venni, hogy huzamos időn keresztül kell jó játékot produkálni a csapatnak, hogy visszatérjenek a szurkolók.Reméljük ez nemsokára bekövetkezik és ismét telt házak mellett fogják búzdítani a csapatot.

    Hozzászólás ideje: 2010. október 18. 15:49

  6. bockor írta:

    Ezer meg egy okot hoznak fel azok, akik nem járnak meccsre, pedig az anyagiakon és az egészségen kívül a többi csak üres magyarázkodás. Lusták kijönni!

    Hozzászólás ideje: 2010. október 18. 16:23

  7. Géza írta:

    Tisztelt Simon Úr! Igen ennyien vagyunk,és maradunk is mindaddig, amig a regisztrációt meg nem oldják valamilyen más formában.Én elsők között regisztráltam,a családommal együtt,de a barátaimat és ismerőseimet nem tudom rászedni,hogy ugyan ezt megtegyék.Mindenféle segitséget felajánlottam,de nem hajlandók külön csak ezért bemenni az üllőire.Látom rajtuk egy-egy meccs után amit TV-n megnéztek,hogy a fene majd meg eszi őket,hogy nem voltak kinn,de hiába.Nekem kell elmesélnem, hogy mi volt,hogy volt.Ez az egyik probléma.A másik a pénz.Az egyetemistáknak, és középiskolásoknak óriási prroblémát jelent egy-egy mérkőzés anyagi vonzata.A vidékiekről már nem is beszélek.

    Hozzászólás ideje: 2010. október 18. 21:57

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

    Felelős szerkesztő: Simon Sándor
        A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
          Simon Józsefnek (ellenfeleink jelene, mérkőzések utáni publicisztika)
            Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
              Zsiga Lászlónak (statisztika, történelem, események, eredmények)
                Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
                  Harsányi Györgynek (fotók)
                    Email: ftc.barati.kor@gmail.com
                      Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

                      Legutóbbi hozzászólások

                      Statisztikák

                      Bejegyzés ideje: 2015. augusztus 7.
                      Szerző: Simon József

                      2009 még hátralevő Fradista évfordulói: 12.27. – 12.31.

                      Bejegyzés ideje: 2009. december 27.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Búcsú Gergits Andreától

                      Bejegyzés ideje: 2016. január 3.
                      Szerző: SzB

                      Mégis, kinek a felelőssége?

                      Bejegyzés ideje: 2016. december 11.
                      Szerző: Simon Sándor

                      Fradi-naptár: 10.25. – 10.31.

                      Bejegyzés ideje: 2010. október 25.
                      Szerző: Limpi

                      Gerendás György volt a vendégünk

                      Bejegyzés ideje: 2015. október 28.
                      Szerző: SzB