2017. július 24. hétfő

Van egy álmom

Szerző: Simon Sándor Bejegyzés ideje: 2010. október 31.

Hosszú napok, hetek, hónapok, sőt évek örömét és kínját hordozom magamban. Mint a legtöbb embernek, nekem is van családom, munkám, vannak szeretteim, barátaim. Vannak különféle társaim, akiket különféle jelzőkkel lehet nevesíteni, pédául polgártársaim, munkatársaim vagy éppen szurkolótársaim. Attól függ, életem melyik szegmensét veszem górcső alá. Mindegyikben lehet öröm, s lehet kín.

Igen! Valahol ez az élet. Ér benne jó is, rossz is. Fel kell dolgozni ezt is, azt is. Ebben segíthetnek az álmok.

Nekem vannak álmaim. Az élet minden területén. Ezen a honlapon nem hozakodnék elő mindegyikkel. Csak azzal, ami a Fradit érinti. Mert nekem itt is van egy álmom.

Az álmom lényege, hogy legyen újra egyetértés a fradisták közt. Egyetértés. Maga a szó az alapítók hármas jelszavának egyike. Lehet mondani, a Fradi tekintetében ősi jelszó. Mégis megkopott. Álmomban ezt fényesítem, hogy újra a régi fényében csillogjon.

Ne merüljünk el a hitehagyottság, a reménytelenség, a kilátástalanság, a kétségbeesés tengerében. Vannak a jelennek nehézségei és csalódásai, de ezek nem vehetik el az álmainkat. Nekem nem veszik el, nekem van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökerezik a fradisták évszázados álmában.

Van egy álmom: egy napon újra Fradi lesz a Fradi, ahol és amelyben mindenki egyetért az alapítók jelszavaival, miszerint ez a klub az Erkölcs, Erő, Egyetértés jegyében fogant, élt és fog is élni.

Van egy álmom: egy napon nem csak olvassuk és hirdetjük e jelszavakat, hanem megértjük és annak jegyében cselekszünk. Mindenki, aki e klub körül mozog, legyen akár vezető, sportoló, alkalmazott vagy szurkoló.

Van egy álmom: egy napon a vezetők ennek szellemében vezetik a klubot. Kis klub esetében ez valószínű könnyű. Lehet, könnyű volt 111 éve is, amikor a maihoz képest néhány ember létrehozta ezt a klubot. Ám az elért sikerek gyorsan naggyá tették. És vezetőinek is alkalmazkodnia kellett. Az egyéni érdekeiket feledve a köz, adott esetben a klub érdekében cselekedve, mégis a jelszavak szellemét megtartava. Sok ember között gyakori a nézeteltérés. A jó vezető azonban karizmatikus vezetővé válik, akinek szavában, akinek tetteiben nem kételkednek.

Van egy álmom: egy napon a sportolók átérzik, mely címer díszeleg a mezükön, a szívük fölött. Átérzik a XXI. század professzionálisnak mondott sportvilágában is. Tudom, ebben a században a pénzkereset egy formája ez. Nem is rossz formája. Nézzünk csak szét a világban, mindenütt így van ez. Van azonban, pont a tradicionális kluboknál, ahol legyenek akár valamennyien zsoldosok az éppen ott állomásozó sportolók, valahol kötelező nekik a klub értékeinek közvetítőivé válniuk. Elvárják tőlük. Elvárják a vezetőik, elvárják a szurkolóik. És ott meg tudnak felelni ezeknek az elvárásoknak. A Fradi is egy tradicionális klub. Ráadásul nem csak magyar, európai, sőt világméretekben is. Miért lenne ez nálunk másképp?

Van egy álmom: egy napon a klub alkalmazottai nem csak munkahelynek tekintik a klubot, ahonnan megélhetésük származik. Tudják, hogy kiváltság jutott nekik, amellyel élni kell. Úgy kell dolgozniuk, hogy annak eredménye a klub sikereinek forrása legyen. Mindig és minden körülmények között.

Van egy álmom: egy napon a szurkolók újra szurkolók lesznek. A szó igazi értelmében vett szurkolók. Akik örülnek a sikereknek, bánkódnak a kudarcokon. Mert van ilyen is, olyan is. Együtt örülnek és együtt bánkódnak. Egykoron sokan voltunk. Egészen biztos, hogy személy szerint akkor sem kedvelt mindenki mindenkit. Miért is kellett volna? Bőven elég volt, hogy abban a hetente ismétlődő másfél órában (ha a futballról beszélünk) a társam ugyanazért lelkesedett mint én. A Fradi abban a másfél órában felülírta az életet. Ma egy kicsit bonyolultabb a helyzet. A másfél óra tartama kitolódott. Köszönhetően az internetnek, szinte folyamatossá vált. Lám, én is az álmom ismertetésével untatom azt, aki az olvasásban idáig eljutott. De ha a lelátón nem nézem, kinek a kezét szorongatom egy Fradi gól után, akkor az internet virtuális világában miért kell megkülönböztetni a másikat? Miért vitatkozunk arról, ki a fradista, ki az igazabb fradista? Miért nem elég válasz az, hogy mindenki az, akit örömmel tölt el egy-egy Fradi gól, vagy ami még több, egy győzelem? Örül annak, akár a lelátón, akár otthon? Miért kezdjük el boncolgatni, kinek van joga egyáltalán örülni? Bárki lövi a gólt, bárkik szerzik a győzelmet, nem a Fradi dicsőségére szerzik?

Egészen biztos, sokan kitalálták ezt az írásomat egy híres álom motiválta. Martin Luther King 1963-ban elmondott álma, mely világhíressé tette. Ha már motiválta, szó szerint is idézem néhány sorát, mert annyira általános és helytálló, adott esetben még a Fradira is.

Van egy álmom: egy napon minden völgy fölemelkedik, minden hegy és halom lesüllyed, az egyenetlen egyenessé lesz, és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember!

Ez a mi reménységünk.

Én is ezzel a hittel térek nyugovóra. Mert…

Ezzel a hittel képesek leszünk kifaragni a kétségbeesés hegyéből a reménység kövét, ezzel a hittel gyönyörű szimfóniává változtatjuk a fülsértően hamis hangokat.

Sokan vagyunk, sokfélék vagyunk, sokféleképp éljük meg fradizmusunkat. Ahogy a magyarságot, a kereszténységet is sokféleképp éli meg a magyar és a keresztény. Nem véletlenül használom e hármas hasonlatot, hiszen ezek Dr. Lakat Károly szavai által szállóigévé lettek. Vannak, kik a három közül csak egyet, vannak, kik kettőt, vannak, kik mindhármat vallják. Remélem, ma már olyan korban élünk, hogy ezek egyike sem gátja a boldogulásnak.

Ha a Fradi feltétel nélküli szeretete zenghet, ha engedjük, hogy mindez minden héten, minden városban és stadionban elementáris erővel harsogjon, akkor közelebb hozhatjuk azt a napot, amikor újra kézen foghatjuk egymást és örülhetünk, mert újra lesz Erkölcs, Erő, Egyetértés, újra bajnoki címek és kupagyőzelmek sokaságát nyeri a Ferencváros.

Hajrá Fradi!

Simon Sándor

A végére ugorhat és hozzászólhat.

3 hozzászólás

  1. trebla77 írta:

    Van egy álmom!
    Mondtam szurkoló társaimnak iszogatás közben és Churchillre gondolva ők rögtön lehurrogtak, hogy azt Martin Luther King mondta. Nem engedték, hogy befejezzem.Ennyire mások vagyunk ennyire mások a gondolataink és ennyire más az olvasottságunk is.Pedig híres beszéd volt ez a háború közepén amikor Londont bombázták.Tele álommal és elvárásokkal a jövőt illetően, felvázolva az egyesült Európa vízióját is.
    Így őszülő halántékkal már nem akarom megmagyarázni a liberális média plagizálását, hiszen ez rögzült ezekben a körökben.Mégis elgondolkozom ekkora a különbség Fradista és Fradista között?
    Vajon mi a fontos az életünkben?Nap mint nap vitákban veszünk részt aggódva a csapatunkért, a nézőszám pedig hétről hétre kevesebb.Persze nem csak nálunk.
    Én a csodára várok amit már néhányszor sikerült átélnem a csaptunk jóvoltából.
    Ha nagyképű lennék azt mondanám tudom a receptet, vagy, hogy vagyok olyan bölcs ami a jó válaszhoz kell.
    A világ kultúrájának irányait valami mindig befolyásolta, valami Isteni befolyás jelent meg időnként a földön és csodát tett velünk.Gondoljunk Bachra,vagy Leonardóra, vagy a zseni Mozzartra, vagy a XIX. századi írókra, mitől jelentek meg egy időben ezek az emberek a világ különböző tájain?
    És itt a mi focink: 100%-os bajnokság, rengeteg kupa, világsztárok és most a kontraszt!
    Csodára várok, hogy jön egy zseni aki nem harmadik akar lenni a csapattal,hanem mint Dalnoki Jenő aki nekiugrott Európának az ifikkel..
    Miért nem lehet csinálni egy Új Ajaxot?
    A semmiből, nem pénzes csapatra gondoltam, hanem a játék új szemléletére.
    Még ma is a legjobb csapatépítési szisztéma az Ajaxé, névtelen labdarúgók tökéletes játékismerete!És ehhez egy Mester akinek van egy Álma!
    És meg meri csinálni az mlszel szemben, a magyar sportvezetéssel szemben,Európával szemben, a világgal szemben.Mert ez a férfimunka az igazi,erre várok már régen és hiszek a csodában.
    Vajon eljön, eljött már ez az idő?

    Hozzászólás ideje: 2010. október 31. 22:05

  2. eagleeye írta:

    Kedves Sanyi!

    Nagyon sokan vágyunk hasonlóra, sokunk közös álma ez!

    Azon gondolkodtam, hogy mikor visszatértünk az nb1-be, a ZTE elleni első meccsen, ha nem is volt telt ház, de azzal a 8-9 ezer nézővel elégedettek lennénk most is.
    Mi változott azóta? Volt egy sikertelenebb szakmai munka a britek részéről, de most nyártól már magyarokkal dolgozik csapatunk és a dobogón vagyunk.
    Mégis kevés a néző.

    Amit boncolgatsz, ott lehet a valódi válasz az okra.
    De talán nem feltétlenül a 3 E hiánya az ok.
    Inkább az, hogy Clubunk, Csapatunk kiszolgáltatott helyzetben van tulajdonlási szinten, mi szurkolók, már nem tudjuk, melyik vezetőjelöltben bízhatunk, látszik, hogy nem csak hatalmi, hanem politikai harc is folyik, ez sokakat elrettent az egésztől, nem látni már, ki az ,aki segíteni akar a Ferencvároson és ki az, aki csak saját céljaira használná.

    Trebla, létezik még ilyen edző, mint amilyet említesz? 🙂
    Ismerek egy Mourinho-t, aki szerintem a legjobb vagy egy Guardiola-t, de ők is már úgy dolgoznak, hogy összevásárolnak igazán jó focistákat.

    Hozzászólás ideje: 2010. november 2. 11:56

  3. ftc ireland írta:

    Szepen-nagyon szepen le van irva,nagyon meg fogja az embert es remeljuk hogy igy lesz!Igen mindenkinek van alma,nekem is van,nem is egy de a tobbsege a FRADIhoz kotodik.En is sokat almodoztam meg ebren is szinte hogy a FRADIban focizom,ha csak egyszer magamra hozhatnam e dicso dreszt aztan ugy ereztem hogy ez soha nem valosul meg,de rajottem hogy igen,hiszen minden egyes merkozesen,minden nap,percben,oraban a FRADIVAL-BAN vagyook mert nekik eskudtem huseget mint szurkolo es igy is halok meg,FRADISZURKOLOKENT.tehat valamilyen formaban az en almom megvalosult es tovabbra is valos es ugy is marad,igy en elmondhatom hogy valora valt az almom!Szerintem a FRADICSALADBAN,FRADISTANAK LENNI,SZURKOLNI,DOLGOZNI, ugyan olyan feleloseg mint a gyepen e ZOLDFEHER mezben kifutni es futballozni a FERENCVAROSI TORNA CLUB sikereert,tehat mindannyian csapattagok vagyunk mi FRADISTAK!Koszonom Istenem hogy FRADISTANAK teremtettel es koszonom magamnak hogy FRADISTAkent elek es halok meg es koszonom a e DICSO CLUBNAK azt a sok oromet es ertelmet ad nekem az eletemnek,koszonom edesapamnak is aki at adta nekem e FRADISZERETETET es ugyan igy en is at adom gyerekemnek,gyerekeimnek hogy szivukben hordozzak es szeressek ahogy en szeretem a FERENCVAROST!MINDOROKKE FERENCVAROS!!!

    Hozzászólás ideje: 2010. november 8. 10:42

HOZZÁSZÓLÁS






Legutóbbi hozzászólások

Az FTC Baráti Kör honlapja

  • Felelős szerkesztő: Simon Sándor
  • A honlapon megjelent tartalomban való közreműködésért és munkáért külön köszönetet mondunk
  • Szántay Balázsnak (tudósítások megemlékezésekről, összejövetelekről, fotók)
  • Simon Józsefnek (statisztikák)
  • Dluhopolszky Lászlónak (karikatúra, humor)
  • Harsányi Györgynek (fotók)
  • Email: ftc.barati.kor@gmail.com
  • Köszönjük, hogy megtisztelt a figyelmével! Várjuk észrevételeit, javaslatait!

  • Legutóbbi hozzászólások

    Új tiszteletbeli tagjaink, avagy most nem fújta el a szél

    Bejegyzés ideje: 2009. augusztus 2.
    Szerző: Simon Sándor

    Kupán vágva!

    Bejegyzés ideje: 2010. november 11.
    Szerző: Simon Sándor

    Nyerteseink a kedvencükkel: Darryl és Hoffmann Attila

    Bejegyzés ideje: 2009. március 22.
    Szerző: Simon Sándor

    Ajándék a Fradi Múzeumnak

    Bejegyzés ideje: 2012. november 2.
    Szerző: SzB

    A Fradi egykor volt szakosztályai, 9.rész: Autó-motor

    Bejegyzés ideje: 2009. december 3.
    Szerző: Simon Sándor